Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-25 / 121. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 ................ 1970. május 25., csütörtök N ézőtéri meditáció Emlékeztető, meg nyári időtöltések Egy kocka a Chilei kantátából Megjegyzések egy tartalmas rendezvényről Rövid, mindössze néhány hétnyi késéssel Miskolcra is eljutott, legalábbis a filmba- ráti körök mozijaiba a kubai származású Chilei kantáta, a sokat szenvedett és most újra diktatúrát nyögő ország harcos forradalmi . múltját „megéneklő”, Humberto Solas rendezte filmalkotás. Mintegy tételekre tagolva, a címben idézett kantátához híven, a XVII. századtól kezdődően követi nyomon az ország forradalmi múltját, egy-egy fonto-\ sabb csomópont köré tömörítve az eseményeket. Mondandója a Santa Maria de lquique-beli bányászsztrájk és az azt követő tömegmészárlás körül csúcsosodik ki, s elvezet a mai Chile keserves mindennapjaiba is. Nagy erejű film, nem a köny- nyű nyári szórakozást kere-' sőknek ajánlhatjuk. Nem véletlenül vetítik a magvasabb filmeket kínáló klubmoziban. * Aki könnyed szórakozással akarja tölteni az időt, s ha idősebb, esetleg emlékezni is akar régi filmismerőseire, az bizonyára jól szórakozik a Tappancsok, mancsofc. álkapcsok című amerikai film vetítése alatt. Az idősebbek talán nosztalgiaigényüket is kielégíthetik, a fiatalabbak is sok .érdekességet láthatnak. Néhány hete láttuk a Hollywood, Hollywood című összeállítást a nagy filmiparváros hajdani sztárjainak filmjeiből, illetve régi hollywoodi filmek elhulló darabjaiból. Most nagyjából ugyanaz pereg a vásznon Alan Myerson filmjében, csak nem emberek a megidézett régi sztárok, hanem állatok,' Hollywood filmgyárai állatkertjeinek idomított menazsériájából. Itt van Rin-Tin-Tin, minden idők leginkább csodálatra érdemes kutyasztárja, Trigger, a paripa. Flipper, a delfin, Francis, a beszélő öszvér és sok más állatszereplő a húszas évektől szinte napjainkig, a még kezdetleges filmszalagoktól a színes szuperprodukciókig. Nevetünk egyes állatkalandokon, derűsen nézegetjük a se kezdete, se vége filmszalagocskákból ösz- szeragasztott szalag pergését, s örülünk, hogy közben felfelbukkan néhány’ ismerős színész is. Például Chaplin, Cary Grant, Tom Mix er mások. Eltöprengünk ugyan azon, hogy itt csupa szuperokos állatot látunk, általában olyan szerepek „alakítása” közben, amelyek ez állatoktól idegenek, de nem érdemes szőrszálhasogatónak lenni, különösen, hogy valóban csak innen-onnar, előkapart filmfecnikről van szó. Ahol meg valamivel hosz- szabb képsorokat látunk egy- egy játékfilmből kimetélve, bosszant, hogy a jelenetnek sem előzményét, sem folytatását nem ismerhetjük. Az állat a mozivásznon, általában sikert hoz. Amikor e filmet néztem, egyik nagy mozink vezetője ült mellettem. Bízott benne, hogy most is bejön a közönség. Azt hiszem, az üzemvezető nem csalódik. * Már ez is probléma? — kérdezi címében a Georges Lauter rendezte francia vígjáték. Tényleg, miért is lenne probléma, ha valakinek az autójába, illetve annak csomagtartójába véletlenül bekerül egy ismeretlen holttest?! A film szédítő autós hajszákkal, autós kaszkadöri bravúrokkal és roppant lövöldözésekkel kezdődik, s ennek eredménye az a már említett halott, akiről sose tudjuk meg, kicsoda, és miért halt meg, s főleg miért éppen egy naqyon bájos ifjú hölgy lakásán, aki nem őt várta éjszakai vendégként, hanem hűtlenkedő szeretőjét. A hulla eltüntetése körül keletkezik minden bonyodalom, sok hajszával, különféle szerelmekkel, nagyon csinos hölgyekkel, sok-sok valóban kacagtató fordulattal, mozzanattal. Másfél órán át jól szórakoztat még akkor is, ha a második felében feszültsége’ fel-felenged, mi meg a nézőtéren azon gondolkodunk, nem sok-e a mostanában filmvásznon és képernyőn, autók csomagtartóiban hurcolt ' hullákból. (Arról nercre nem a film tehet, hogy az olasz élet a valóságban produkált ilyen rettenetét.) A csikorgó című film egyébként jó nyári időtöltés. De nem a legfiatalab- baknak ajánljuk. Május 23-én nyílik rr* / p • 1 ipogranai műhely- kiállítás Korábban már jeleztük, hogy a miskolci József Attila Könyvtár ' kiállítótermében a jövőben kiemelt helyet kapnak az olyan tárlatok, amelyeknek témája a könyvvel, az irodalommal kapcsolatos. Ezek sorában az első lesz az Akadémiai Kiadó tipog. '.fiai műhelyének május 25-én, csütörtökön este 6 órakor megnyíló kiállítása, amely a most másfél évszázados intézménynek azt a tevékenységét mutatja be, miként lesz a tudományos műből, a kéziratból tudományos könyv, kiadvány. A kiállításhoz a nyitást követően A szép könyv és az olvasó címmel könyvművészeti előadás és vita is kapcsolódik. Vitaindítót Haimann György, az Iparművészeti Főiskola tipográfiai tanszékének vezetője tart, ő nyitja meg egyébként a kiállítást is. A tárlat június 20-ig látogatható. A nagy hírű pápai kollégium haladó szellemű tudós tanárainak, Séllyei Istvánnak és a jobbágy származású Kocsi-Csergő Bálintnak avattak emléktáblát Pápán. Séllyei István református püspök, Kocsi-Csergő Bálint a kollégium rektora volt az 1670-es években Pápán. Iskolareformáló törekvéseik eredménye, hogy háAz alábbi sorok célja nem elsősorban egy példamutató rendezvény méltatása — az is! —, nem is két intézmény konstruktív együttműködésének bizonyítása. Inkább bátorítás hasonlóan tartalmas programok tervezésére és szervezésére. Mezőkövesden, a Földes Ferenc Középiskolai Kollégiumban immár hagyományosnak tekinthető a „honismereti nap” évenkénti megrendezése. Az idei — sorrendben a harmadik — 1978. május 22-én zajlott le, és főbb szempontból is figyelmet érdemel. A rendezvény meghatározó tartalmának, elsődleges céljának — a szocialista ha- zafiságra nevelésnek — időszerűsége aligha szorul bizonyításra. Ezért is érdemes felvillantani, milyen eszközökkel, módszerekkel közelítették meg ezt a célt egy középiskolai kollégiumban. A „honismereti nap” kétségkívül olyan ötletes formának tűnik, amely méltó és stílszerű keretet ad ennek a jelentős tartalomnak. Tudatos koncepció megvalósulási formája: amiről — többek között — olyan „apróságok” árulkodnak, mint az, hogy az iskolai tananyag szerves kiegészítésére vállalkozik. Ügy szolgál tehát egy konkrét nevelési célt. hogy közben ismereteket bővít, mélyít, új ismereteket nyújt. rom évszázaddal ezelőtt a pápai kollégium sokoldalúbb ismereteket adott hallgatóinak, mint a kor latin nyelvű iskolái hazánkban. A neveléstörténeti hagyomány szerint, a tilalom ellenére, magyar nyelvet is tanítottak, fizikai kísérleteket csináltattak, térképeket rajzoltattak hallgatóikkal. A szőkébb haza, Borsod- Abaúj-Zemplén megye története például nem szerepelhet a tananyagban, különösen nem olyan részletességgel, mint ahogy a tantárgyuk iránt rokonszenvesen elfogult és lokálpatrióta szaktanárok szeretnék. De ki tagadná, hogy igen nagy kár lenne kihagyni ezt a kézenfekvő nevelési lehetőséget? A mezőkövesdi kollégiumban rendezett honismereti nap nem titkolt szándéka az efféle Ismeretkiegészítés, amely egyben a nevelést is konkrétabbá, . azaz hatékonyabbá teheti. . Közben persze számolni kell a megyéhez való egyoldalú, elfogult, korlátolt kötődés — meglehet: akaratlan — sugalmazásának a veszélyével is. A kövesdi honismereti nap szervezői ezt a nemzetközi kitekintés módszeres alkalmazásával igyekeznek feloldani. A különböző szocialista országok életéből beillesztett részletek — szakavatott és a személyes élmény erejével hitelesített előadások, beszámolók révén — sikeresen ellenpontozzák a helyhez kötöttség fentebb jelzett buktatóit. Azt is túlzás nélkül lehet állítani, hogy — sajátos, szerény, mégis hatásos eszközeikkel — magától értetődő, természetes egyszerűséggel járulnak hozzá a szocialista ha- zafiság és a proletár nemzetköziség együvétartozásá- nak értelmi-érzelmi elfogadtatásához. A szocialista hazafiság — mint a rendezvény gondolati magja — más összefüggésben is kellő megalapozást kapott. Gondolunk itt az ember és munka kapcsolatának történetiségében is jól sikerült szemléltetésére (a megye területén feltárt régészeti leletek segítségével). Hasonló az üvegkészítés művészete évezredes — „velencei” és „cseh” szakaszra bontott — krónikájának bemutatása. Európától úgy eljutva közben a hazai, majd a borsodi, zempléni üveghutákig, hogy megfelelő arányban kidomborodott az emberi „beavatkozás”, az alkotó munka jelentősége a technológia fejlődésében. A nemzetköziség, a népek közötti barátság gondolata a megye területén élő nemzetiségekről adott körkép révén kapott hiteles hangsúlyt. A történeti módszer alkalmazása itt különösen célirányosnak bizonyult. Ugyancsak ilyen célzatú volt. egyben a lokálpatrióta hagyománygyarapítás és -őrzés szándéka hatotta át a megye irodalmi életéről hallott-látott előadást. Három „honismereti nap” tapasztalatainak birtokában talán időszerű és indokolt lesz az eddigi rendezvények mérlegének megvonása. Mint általában minden ilyen rendezvény, a kövésdi kollégiumi nap is akkor szilárdul nemes hagyománnyá, ha a rendezők, közreműködők a tartalmat tekintik meghatározó alapnak, és éppen a tartalom stabilitása érdekében — szükség esetén — bátran módosítják, bővítik a formai mégoldásokat. Nem lenne érdektelen például, ha az előadások egyikét kollégista diák tartaná. Ám ezt a megjegyzést nem konkrét javaslatnak szántuk, csupán a továbbgondoláshoz való hozzájárulás igénye sugallta. Végezetül hadd említsük meg azt az örvendetes tényt, hogy a mezőkövesdi Földes Ferenc Középiskolai Kollégium népes hallgatóság előtt megtartott „honismereti napja” a közoktatási és közművelődési intézmények fejlődő kapcsolatának szerény, de értékes mozzanatát is jelzi. S ebben elismerésre méltó részt vállaltak az előadók: dr. Szabadfalvi József. Hellebrandt Magdolna, dr. Pe- tercsák Tivadar, dr. Veres László (Herman Ottó Múzeum) és dr. Zimonyi Zoltán (Kulturális Minisztérium). (benedek) a miskolci húskombinátba — mérlegelőket (érettségivel). Jelentkezés a húskombinátban, a 8-as autóbusz végállomásánál. Mi belépésre keres a B.-A.-Z. megyei ZÖLDÉRT Vállalat közgazdasági technikumi végzettséggel és ellenőri gyakorlattal rendelkező a kazincbarcikai kirendeltség területén működő boltjaihoz. JELENTKEZÉS: B.-A.-Z. megyei ZÖLDÉRT Vállalat Miskolc, Baross G. u. 15. (személyzeti osztály) a mAlyi téglagyár \ értesíti vásárlóit, hogy egyes osztályos válaszfaltégla-termékeit tizennyolc százalékos árengedménnyel értékesíti, amíg a készlet tart! Megrendelés cselén HÁZHOZ SZÁLLÍTÁST IS VÁLLALUNK! Érdeklődni és befizetni a Mályi Téglagyárban lehet. Kövér Árpád A SÁTORALJAÚJHELYI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN 1978. május 22-31-ig A kiállított bútorok megvásárolhatók a sátoraljaújhelyi, sárospataki és miskolci lakberendezési áruházakban. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Emléktáblát avattak
