Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-25 / 121. szám

1978. május 25., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Postánkból !RÖ—OLVASD TALÁLKOZÓ KAZINCBARCIKÁN Brigádunk és a városi könyvtár állal szervezett iro —olvasó találkozó nemcsak számunkra jelentett nagy eseményt, hanem a vállalat, sőt az egész város szocialis­ta kollektívái életében is. Meleg szeretettel fogadtuk május 15-én Jókai Anna író­nőt, akinek közvetlensége, kontaktust teremtő készsége, minden protokolláris forma­ságot mellőző baráti beszél­getéssel tette emlékezetessé az együtt töltött órákat. A találkozón résztvevő mintegy száz szocialista brigádiag él­ményekkel gazdag délutánt töltött el, s az írónő is bi­zonyára azzal a benyomás­sal távozott városunkból, hogy műveit értő, igénylő, újabb tisztelőket és baráto­kat talált. Brigádunk és a Városgaz- dálkodási Vállalat egyik kö­zösségének vállalásában sze­repel, hogy folyamatosan tá­jékoztatjuk az írónőt ered­ményeinkről, a közművelő­dés területén kifejtett tevé­kenységünkről. Igyekszünk olyan elő kapcsolatot tartani Jókai Anna írónővel, hogy a jövőben is szívesen elláto­gasson majd hozzánk. Balázs Jánosné brigádvezető, Észak-magyarországi Regionális Vízmű, Kazincbarcika TELJESÍTETTÉK VÁLLALÁSUKAT... Bánréve vasútállomás 13 tagú II. Rákóczi Ferenc szo­cialista brigádja vállalta, hogy az állomás épülete előtt lévő Hősök terét, s az em­lékművet társadalmi munka-, ban rendbe teszik. Az em­lékmű mögött és mellett lé­vő bokrok egy részét eltávo­lítják, megnyesik, s egy 20x 20 méter területű parkot lé­tesítenek, amelyet betonlap­ra épített vaskerítéssel lát­nak el. Virágokat ültetnek, lefestik a padokat, az utat fehér-sárga zúzalékkőve] szórják le, az előteret pedig gyöngykaviccsal terítik le, hogy kellemessé, széppé te­gyék a parkot és környeze­tét. Vállalásukat április 29- re teljesítették is, s ehhez 720 óra társadalmi munkát végeztek, ami a községi ta­nácstól kapott anyagokkal együtt 20 ezer forint érté­ket képvisel. A brigád szívesen áldoz­ta idejét arra, hogy szebb legyen a község főtere, a park, az emlékmű, s így munkájuk eredményeként a községen átutazók, de a köz­ség lakói is szívesen, öröm­mel pihenjenek meg itt M. T. Bánréve GYÓGYULÁSUNKAT SEGÍTETTÉK... Szomorú, májusinak iga­zán nem mondható idő van. Borús az ég, esik az eső, s az ilyen időjárás még az egészséges emberekre is rossz hatással van. Aki beteg, kór­házban van, fokozottabban érzi ezt, s az amúgy sem jó közérzete, hangulata még el­keseredettebbé teszi. így voltunk mi is, akik az ede- lényi tbc-kórház betegei kö­zé tartozunk. Látogatási nap van, találgatjuk, kihez jön­nek ma, kihez nem. S ekkor egy határozott hang a fo­lyosón: az Ózdi Kohászati Üzemektől jöttünk! A vállalat szakszervezeti aktivistái, munkatársai ke­resték fel a kohászat itt fek­vő betegeit. S perccek alatt minden megváltozott. Az érdeklődő, meleg szavak el- feledtelik, hogy hol is va­gyunk. Beszélgetünk. . Szóba kerül a család, a munkahelyi események, híreket kapunk repül az idő. A ■ látogatási időnek vége, de az együtt töltött órára még sokáig em­lékezünk. Orvosság, gyógy­szer volt számunkra ez a ta­lálkozás. Hálásan köszönjük, hogy nem felejtettek el ben­nünket, törődnek velünk. To­vábbi eredményes, jó mini- kát kíván az üzem kollek­tívájának az itt lévő bete­gek nevében: Bódi József Edelény, TBC-kórház KÖSZÖNJÜK AZ ÜZEMNEK... A MÁV Miskolci Jármű­javító Üzem dolgozóinak többsége a megye különbö­ző községeiből naponta jár be munkahelyére, hogy a vasúti közlekedés zavartalan­ságának biztosítása szem­pontjából nélkülözhetetlen, felelősségteljes feladatait el­lássa. Községünkből, 'Takta- liarkányból is több mint 60 dolgozója van az üzemnek. Abból a felismerésből, hogy a lakóhelyükön élő emberek kulturált körülmények kö­zött tölthessék el szabad ide­jüket, az üzem dolgozói vál­lalták, hogy kommunista műszak szervezésével anya­gilag is támogatják e lakó­helyek gyermek- és szociá­lis intézményeit. Ilyen kom­munista műszak eredménye­ként községünknek a közel­múltban 20 ezer forintot utaltak át, amelyet az üzem által megjelölt célokra — könyvek, különféle játékok beszerzésére — fogunk for­dítani. E példás és nemes cselekedetükért szeretnénk, most ezúton is köszönetét mondani az üzem vezetőinek és dolgozóinak. Horváth Bertalan tanácselnök, Taktaharkány ÍGY NEM LESZ TISZTA MISKOLC... Városunk tanácsa és lakói is mindent elkövetnek an­nak érdekében, hogy a „Tisz­ta virágos Miskolcért” moz­galom elérje célját. A sza­bad idejüket szívesen áldo­zó, társadalmi munkában parkokat építő, szépítő em­berek éppen ezért jogosan háborodnak fel, ha mások nem törődöm módon piszkít- ják, szemetelik városunk út­jait, vagy letapossák a pá­zsitot. Nem kevésbé bosszan­tó, de balesetveszélyes is, amit nap mint nap tapasz­talhatunk, hogy földdel, tör­melékkel rosszul megpakolt gépkocsikról a „rakomány" az úttestre szóródik. Kedden, május 23-án délután 2 óra körül egy ilyen, SC 84—18 rendszámú billencs után volt „szerencsénk” gépkocsinkkal menni a Felszabadítók út­ján végig, Hejőcsaba felé. Szerencsénk pedig azért volt, mert a kocsira púposán fel­rakott tégla, föld és beton- törmelékből nem pergett ránk, nem törte össze a szél­védőüvegünket, nem esett belőle a gépkocsinkra. Félel­metes volt, hiszen bármely pillanatban legurulhatoti volna egy beton-, vagy tégla- darab. A gépkocsivezetőnk már nem is az utat figyelte, hanem inkább a billencset. Vártuk, majd csak letér va­lamerre, s addig is „gyönyör­ködtünk”, hogy jelzi útvona­lát a kerekei közül az úttest­re szóródó szeméttörmelék­kel. A tapolcai elágazásnál végre lehetőségünk volt meg­előzni, s csak ezután gon­dolkoztunk el azon: hogyan is lehet tiszta városunk ad­dig, amíg ilyen gépkocsive­zetők közlekedhetnek út­jainkon?! B. E. Huszonöt évvel ezelőtt in­dult el Hajdú-Biharból a Magyar Vöröskereszt akció­ja, az azóta országos mére­tekben tért hódító tisztasági mozgalom. A „Tiszta udvar, rendes ház” jelszóval kezdő­dött, majd az évek során tiszta termelőszövetkezet, ál­lami gazdaság, üzem, iskola, MÁV szolgálati hely, tiszta, virágos község, illetve vá­ros követelményrendszerével bővült a mozgalom vonzás­köre. , A lakosságnak, a munka­helyek dolgozóinak, a tanu­lóknak — százezreknek — kívánsága fogalmazódott meg a célkitűzésekben: a közvetlen környezet tisztasá­gának, egészségügyi kultu­ráltságának követelményé­ben és a mozgalomban való tevékenységben. A környe­zetvédelem mindannyiunk gondjává vált, jelentőségét, társadalmi fontosságát tör­vény erősíti. Hogy ennek előírásai; egész társadalmunk egészségét védő paragrafusai ne maradjanak holt betűk, ér­vényesülhessenek az életben, szükség van a tisztasági mozgalom további szélesíté­sére. Arra, hogy kezdemé­nyezzünk hasznos akciókat környezetünk, a közterületek rendbehozására; fásítással, virágültetéssel, lombtalani- tással, járdaépítéssel, az egészséges vizet biztosító há­lózat fejlesztésével közremű­ködjünk tiszta lakóhelyünk kialakításában. A Tisza legutóbbi 25 éve Vízlépcsők, folyószabályozás, ármentesítés A Tisza szabályozása, ár- mentesúese es csatornázása minőig is a magyar vízügyi műszaki társadalom érdeklő­désének középpontjában volt. A iolyo nyújtotta hasznok: a halászat, a vízi közlekedés, a vízimalmok építése es üze­meltetése töüb száz évre te­kint vissza. Az első vízsza- balyozások is mar kétszáz év előttiek. A Tiszatáj nagy átfogó átalakítása a műit század közepén a tiszadobi átmetszéssel 'kezdődött meg. Ez volt a kezdete azoknak a mintegy száz évig végzett sza. bályozasi,- mentesítési és bel- vízrendezési munkáknak, amelyek eredményeként az Alföld nagy részé termelőké­pessé nyilváníttatott. De nem­csak az ember alakította a víz útját, hanem a víz is ala­kította a magyar vízügyi szol­galat dolgozóinak tudását. Közel negyed évszázada, hu­szonnégy ével. ezelőtt állítot­ták üzembe a tiszalöki víz­lépcsőt. Ez elég nagy távlat ahhoz, sogy megfelelő tapasz­talatokat gyűjtsenek össze az elkövetkező feladatok meg­oldásának jobb hasznosításá­hoz. A Magyar Hidrológiai Tár­saság szervezésében tegnap megkezdett háromnapos rendezvénysorozat azt tűz-, te céljául, hogy a Tisza leg­utóbbi negyedévszázados vál­toztatásával kapcsolatos ha­tásokat és lehetőségeket fel­tárja, meghatározza azokat a fejlesztési, "kutatási, beruhá­zási, tervezési, hatósági, épí­tési és üzemeltetési módsze­reket, amelyek a Tisza-víz- rendszer minél magasabb szintű szabályozását es mi­nél sokoldalúbb hasznosítá­sát teszik lehetővé. A Magyar Hidrológiai Tár­saság Árvízvédelmi- és Bel­vízvédelmi Szakosztálya, valamint borsodi, szolnoki, debreceni, nyíregyházi te­rületi szervezetei, az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság közös rendezvényé­nek keretében tegnap dél­után az EVIZIG tokaji sza­kaszmérnökségének központ­jában Bencsik Béla, az Or­szágos Vízügyi Hivatal árvíz- védelmi és folyamszabályo­zási főosztály vezetője, a társaság árvízvédelmi és bel­vízvédelmi szakosztályának elnöke megnyitója után Ve- zse Sándor, az Észak-ma­gyarországi Vízügyi . Igazga­tóság vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság észak­magyarországi elnöke kö­szöntötte a megjelenteket. A háromnapos program keretében öt szekcióban — előkészítés, kutatás, terve­zés, vízügyi hatósági mun­kák, kivitelezés, üzemelés — előadások hangzanak el, amelyeket vita követ. Az előadássorozat tanul- mányúttal párosul, melynek keretében a tanácskozás résztvevői hajóval utazási tesznek Tiszalökre, Lenin- városba, ahol megtekintik az ú.i Tiszai Erőmű vízkivételi rendszerét, majd Kiskörére látogatnak. O. J. Járási népi ellenőrök vizsgálataikul r Újítók és tanul Ismeretes, hogy a járási­városi népi ellenőrzési bi­zottságok számos, központi programként meghatározott témával is foglalkoznak, mely vizsgálati anyago"k ké­sőbb, a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, illetve a KNEB elé kerülnek, az észrevételekkel, javaslatok­kal együtt. Legutóbb több járásban munkálkodtak pél­dául a tejtermeléssel, a tej forgalmazásával összefüggő kérdések alapos feltárásán. Most az újítómozgalom hely­zetét. fejlesztésének lehető­ségeit, valamint a tankötele­zettségre vonalközé rendel­kezések végrehajtását vizs­gálták meg, az erre kijelölt népi ellenőrzési bizottságok. A Leninvárosi városi Népi Ellenőrzési Bizottság a Ti­szai Vegyi kombinátnál, vala­mint a Gyár- és Gépszerelő Vállalat leninvárosi kiren­deltségénél vizsgálta meg az újítómozgalommal kapcsola­tos kérdéseket. Egyebek kö­zött megállapították, hogy például a TVK-nál az újí­tásokat illetően mindinkább növekszik a fizikai dolgozók aktivitása. A vállalatnál évente egv alkalommal átfo­góan értékelik a mozgalom helyzetét, ugyancsak évente megrendezik az újítási anké- tot és a termelési tanácsko­záson is foglalkoznak a té­mával. A Gyár- és Gépsze­relőnél az újítómozgalom helyzetét negyedévenként — a brigádok munkájával együtt értékelik. A Mezőkövesdi járási-vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizott­ság ugyancsak ebben a té­mában készítette el vizsgála­tát az Autóvillamossági Fel­szerelések Gyárának helyi egységében, a Miskolci ME­ZŐGÉP 3. sz., mezőkövesdi egységében, a cipészszövet­kezetben. valamint az aszta- losszövetkezetben. Mind a mezőkövesdi, mind a lenin­városi népi ellenőrök szá­mos eredményt rögzíthettek és ugyancsak számos, az előrelépést szolgáló észrevé­telt, javaslatot írhattak le, hiszen ismeretes, hogy az újitómozgalomban nagyobb erő rejlik, mint amennyit hasznosítunk napjaikban. A Mezőcsáti járási Népi Ellenőrzési Bizottság a tan­kötelezettségre vonatkozó rendelkezések végrehajtását vizsgálta meg Ernődön, He- iőpapiban. Tiszakesziben, Sajószögeden. Egyebek kö­zött megállapították, hogy a tankötelezettség végrehaj­tásával kapcsolatos tevé­kenység főként az utóbbi év­tizedben vált élénkké, ami­kor is . sikerült megteremteni a szükséges személyi és tár­gyi feltételeket. A járásban 1972-re befejeződött az is­kolák körzetesítése, a kör­zetek székhelyein új iskolák épültek. , Az Edelényi járási Népi Ellenőrzési Bizottság szin­tén vizsgálatot végzett ebben a témában, az edelényi 1. sz. Általános Iskolában, Szendrőn, Rudabányán, Fel- sőnyárádon, Szalonnán és Szuhogyon. A többi közölt megállapították, hogy a tan­köteles korba lépők összeírá­sát az iskolák és a tanácsok közösen végzik, ugyanakkor a védőnők, is összeállítják a tankötelesekre vonatkozó névjegyzéket, az oltási nyil­vántartások alapján. Ebben a járásban különösen sok gon­dot okoz a cigánylakosság nyilvántartása, mivel lakó­helyüket gyakran változtat­ják, a be- és a kijelentkezést viszont mellőzik. A cigány- tanulók nagv többsége — a közismerten, hátrányos csa­ládi körülmények miatt — az iskolákban is sok gondot okoz. A járási népi ellenőrök részletes, alapos vizsgálataik során most is igyekeztek va­lósághű képet kialakítani. Észrevételeik, javaslataik bi­zonyára kellő segítséget nyújtanak majd a további munkavégzéshez. (Pl) A tanács és a népfront együttműködése Patakon Sárospatak város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága a májusi ülésén tárgyalta a Hazafias Népfront városi Bi­zottságával kötött együttmű­ködési megállapodás teljesí­téséről szóló tájékoztatást. Elégedetten állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy az együttműködés következ­tében további előrehaladás történt a tanácsi és a nép­frontmunkában. A két szerv eredményesen mozgósított az országos és a helyi feladatok megvalósítására. A tanácsi munkát nagyban elősegítik például a népfrontesték, amelyek iránt a város lakos­sága, a tanács, a népfront­bizottság és a lakóbizottsá­gok tagjai minden évben élénk érdeklődést tanúsíta­nak. Az általános és időközi vá­lasztások előkészítésében, le­bonyolításában. úgyszintén a választások utáni közjogi munkákban példásnak mond­ható a két testület együtt­működése. Igen szép, hagyományos munkaterülete a két testü­letnek a várospolitikai célok segítése. Közösen hirdetnek és szerveznek különböző tár­sadalmi munkaakciókat, amilyen például a ..Dolgozz egy napot városodért!”. a városszépítő hónap és az új művelődési ház felépítésé' szolgáló tégla jegyakció. A népfront keretében működő városszépítő egyesület egyre eredményesebben dolgozik a város arculatának szénítzsén, közterületeinek rendezésében, s a két testület közös tevé­kenysége nemcsak a fizikai társadalmi munkák szervezé­sében, hanem szellemi, mű­vészeti alkotások szerzésében is jelentős. A művelődéspolitikai fel­adatok során a tanácsi és a népfrontszervek tudatosítot­ták az oktatási és közműve­lődési párthatározatok és állami intézkedések jelentő­ségét, és segítik ezek gyakor­lati megvalósítását. Általá­nossá vált Sárospatakon az „egy iskola — egy üzem” és az „egy osztály — egy bri­gád” mozgalom. A népfront pedagógiai bizottsága részt vesz a szülői munkaközössé­gek irányításában, s az új megállapodás szerint a ta­nács művelődésügyi osztá­lyával együtt az eddiginél is nagyobb fontosságot tulajdo­nítanak a munkára, a csalá­di életre, a szocialista vi­lágnézetre és a közéleti gondolkodásra való nevelés­nek. A' tanácsi testületek az el­múlt években a városi párt- bizottság irányelvei alapján a társadalompolitikai fel­adatok terén több évre szóló intézkedési terveket fogad­tak el, így például a nő- és if júságpoí i t i kai hat ározat ok végrehajtására, a cigányia- kosság helyzetének vizsgála­tára vonatkozóan. Ezek fel­dolgozásában, elemzésében s a végrehaitásuk szervezésé­ben a népfront vezetői és bi­zottságai is részt vesznek. II. J. Csendélet a Hámori tavon Fotó: Szabados György Környezetünk tisztaságáért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents