Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-25 / 121. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1978. május 25., csütörtök léir János és Lssonczi Pál üdvözlő távitata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnökének 86. születésnapja alkalmából. Államtitkári látogatás (Folytatás az 1. oldalról) hogy az ÉMV előtt megfe­lelő perspektíva áll és szük­ség van az itt előállított ter­mékek gyártásának — a min­denkori piaci igényeknek megfelelő fejlesztésére. Dr. Juhász Ádám ezután gyár- látogatáson vett részt. Egye­bek között megtekintette a poliuretánt előállító üzeme­ket. Hosszan elidőzött az évi 10 ezer tonna kapacitá­sú új, lágyhábot gyártó üzemrészben, amely augusz­tusban kezdi meg az üzem­szerű termelést. A kora délutáni órákban dr. Juhász Adóm dr. Hava­si Bélának, a Borsod me­gyei Páx'tbizottság titkárának társaságában Leninvárosba, a Tiszai Kőolajipari Vállalat­hoz látogatott. A város leg­fiatalabb nagyüzemében Far­kas Kálmán igazgató és dr. Horánszky Árpád, a TIFO üzemi pártbizottságának tit­kára fogadta a vendégeket. Az ezt követő megbeszélésen a nehézipari államtitkárt Far­kas Kálmán tájékoztatta a folyamatban lévő nagyberu­házás helyzetéről és azokról a legfontosabb feladatokról, amelyeknek teljesítésétől függ alapvetően a termelés beindítása. A vállalat veze­tőivel folytatott beszélgetés után dr. Juhász Ádám a helyszínen ismerkedett a kő­olajfinomító énítésével, illet­ve szerelésével. Zairebaa maradiak Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint Shaba tarto­mányban a francia idegen- légiósok kedden megindítot­ták az első nagyszabású had­műveletet a Kolwezi városa környékére visszavonult fel­kelők ellenállási, gócainak felszámolására. A keddi har­cokban mindkét oldalon vol­tak halottak — írja a UPI hírügynökség. Mint ismeretes, Giscard d’Estaing francia elnök ked­den közölte: a francia csa­patok egyelőre Zaireban maradnak, hogy „felkutas­sák az eltűnt, illetve a fel­kelők által esetleg elhurcolt francia polgárokat”. f ...1 i ngei javaslat Az ENSZ-közgyűlés első rendkívüli leszerelési ülés­szaka megnyitásának napján 50 angol munkáspárti képvi­selő radikális hatpontos le­szerelési javaslatot terjesz­tett az ülésszak elé, mert — véleményük szerint — kor­mányuk csak jóval szeré­nyebb programmal érkezett New Yorkba. A kormány­párt baloldala az alsóházban felháborodottan tiltakozott amiatt, hogy a leszerelési ülésszakkal egyidőben, ame­lyen Callaghan miniszter- elnök is felszólal, a tőkés vi­lág fegyvergyártói nagy be­mutatót tartanak júniusban, az angliai Aldershotban leg­újabb termékeikből. A munkáspárt baloldalá­nak hatpontos programja követeli minden újabb nuk­leáris fegyverfajta, beleért­ve a neutronfegyver kísérle­tezésének. és gyártásának ti­lalmát, a BT állandó tagjai IfjiiBBkáS­toláikozó Ma este veszi kezdetét Sá­toraljaújhelyen a • Borsod megyei ifjúmunkás-találko­zó, amely vasárnap ér vé­get. A KISZ Borsod megyei, valamint. Sátoraljaújhelyi vá­rosi Bizottsága és a Szak­szervezetek Borsod megyei Tanácsa rendezésében sorra kerülő találkozón csaknem ötszázan vesznek részt. Az immár hagyományosnak szá­mító esemény alkalmat ad a véleménycserére, s a gaz­dag program biztosíték a színvonalas, nemes vetélke­désre. A sátoraljaújhelyi SZOT gyermeküdülőben ma este fél nyolckor tartják az ün­nepélyes megnyitót. Az első nap tájfutóversenyre kerül sor, 27-én pedig természet- járó akadályversenyen mé­rik össze képességeiket a ta­lálkozó résztvevői. Vasárnap­ra maradnak a fakultatív soörtversenyek. amelyeket az Edzett ifiúságért tömegsport- mozgalom keretében rendez­lek meg. hadseregeinek és fegyverze­tének csökkentését, a fegy­verkereskedelem fokozatos megszüntetését, a két nagy katonai tömb egyidejű fel­oszlatását, a fegyvergyártás­ban foglalkoztatott dolgozók más ágazatokba való átirá­nyításának kutatását és a béke-világkonferencia össze­hívását. 1939. november 3-án este, felhajtott gallérú férfi osont Skilleboeck, Oslo egyik vá­rosnegyedének utcáin. Hideg szél fújt, az ember meggyor­sította lépteit és még inkább szemébe húzta sapkáját. Amikor a brit nagykövetség épülettömbjéhez ért, óvato­san körülnézett, lassított, majd az ajtó előtt hirtelen kihúzott a kabátja alól egy vaskos borítékot, s még ugyanazzal a mozdulattal be is ej tette ’a követség levél- szekrényébe. A követségi titkár, aki a következő napon kiürítette a levélszekrény tartalmát, ta­nácstalanul forgatta kezében azt a szokatlanul nagy borí­tékot, amelyen sem címzés, sem feladó nem szerepelt. De a tartalmából is csak annyit állapított meg, hogy géppel írták, német nyelven és nincs rajta semmiféle aláírás. Át­adta tehát e furcsa külde- ményt Hector Boyes tengeré­szeti attasénak, akiről tudta, hogy kicsit beszél németül. Boyes olvasni kezdte, aztán szótárt kerített, s mert egyet­len szót sem akart félreér­teni, tolmácsot hivatott. Hallgatta a nyersfordítást és a megdöbbenéstől sápad­tan jelentkezett a nagykö­vetnél. Még aznap délután külön- gép startolt az oslói repülő­térről. A futár egyenesen'az angol külügyminisztériumba viszi az anyagot, amelyről először azt tartották, hogy felületes az egész... A tit­kosszolgálat kan egy pél­dányt és kiadják tanulmá­nyozásra a legjobb tudomá­nyos szakértőknek. Dr. Regi­naid Victor Jones, az aber- deeni egyetem professzora — aki korábban az admira'itás technikai titkosszolgálatának vezérkarában is dolgozott és Magyar—íediai eiyilliiiis Szerdán a Kulturális Kap­csolatok Intézetében aláírták hazánk és az Indiai Köztár­saság 1979—1981-re szóló műszaki-tudományos együtt­működési munkatervét. A dokumentumot Meruk Vilmos, a KKI elnökhelyet­tese, illetve Alban Francis Couto, a jelenleg Budapes­ten ülésező magyar—indiai vegyes bizottság műszaki­tudományos albizottságának indiai elnöke látta el kéz­jegyével. A munkaterv alapján köl­csönösen gondoskodnak a kutatási anyagok, informá­ciók és dokumentumok cse­réjéről, rendszeresen tájé­koztatják egymást a tudomá­nyos és műszaki rendezvé­nyekről, és elősegítik a má­sik ország szakembereinek részvételét ezeken a konfe­renciákon. A két ország szakemberei a következő három évben a mezőgazdaság területén — egyebek között — zöldség- és gabonafélék nemesítését, termelési tech­nológiák, a növénjwédelem fejlesztését szolgáló közös kutatásokban vesznek részt. Ezenkívül együttműködnek az orvosi műszerek fejleszté­se, a vízgazdálkodás, az alu­míniumkohászat, a korrózió- védelem területén végzett kutatómunkában, és megvizs­gálják a közös kutatás lehe­tőségeit az energiaipar terü­letén is. Jemeni veidípelÉ Kecskeméten A hivatalos baráti látoga­táson hazánkban tartózkodó jemeni katonai küldöttség — Ali Ahmed Nasszer An- ter, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság Nemze­ti Frontja Egyesített Politi­kai Szervezete Központi Bi­zottságának tagja, honvédel­mi miniszter vezetésével — szerdán Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter társaságában vidéki körútra indult. A program Kecskeméten, a megyei pártbizottság székházában kezdődött, ahol Bács-Kiskun megye párt- és tanácsi ve­zetői fogadták a katonai kül­döttséget. A jemeni honvédelmi mi­niszter által vezetett kato­nai küldöttség egy repülő­alakulatot is felkeresett Terrorakció Csehszlovákiában Prágában szerdán közle­ményt adtak ki egy meghiú­sított terrorakcióról, amely előző este a nyugatnémet ha­tárhoz közeli Jesenice hely­ség térségében zajlott le. Egy csehszlovák állampol­gárokból álló háromtagú, felfegyverzett terrorista-cso­port hatalmába kerített egy autóbuszt, amely kirándulá­son levő gimnazistákat szál­lított. Megkísérelték elrabol­ni az autóbuszt, hogy a ben­ne levő 39 diákot túszként fogva tartva a határátkelőhe­lyen keresztül az NSZK-ba jussanak. Akciójuk során a terroristák használták is fegyverüket a határőrség és a rendőrség ellenük fellépő tagjaival szemben, s ennek során megsebesítettek egy diáklányt. Miután a felszólításokat további lövésekkel viszonoz­ták, a hatósági személyek ugyancsak fegyveresen tet­ték őket ártalmatlanná. Eközben egyiküket, Milan Barest agyonlőtték, a másik kettőt, Robert és Václáv Ba­rest pedig megsebesítették és letartóztatták. Az esetről kiadott hivata­los csehszlovák közlemény elmondja, hogy az életével bűnhődött egyik terroristá­nak, Milan Baresnek május 22-én kellett volna megkez­denie 18 havi börtönbünteté­sét és a másik tettes, Robert Bares többszörösen büntetett előéletű. Mindhárman terv­szerűen készítették elő bűn- cselekményüket, amelynek végrehajtásához lopás útján szereztek fegyvereket. Furcsa ricuJés ß kereskedőkkel kezdő­dött, most a szakértők hazarentíelésével foly­tatódott Kína' furcsa eljárá­sa a Vietnami Szocialista Köztársasággal szemben. Különösen Vietnam déli * részén, mindenekelőtt Ho Si Minh városban — a volt Saigon Cholon negyedében — igen sok (vietnami állam­polgárságú) kínai élt. Ázsia kalmárai — így szokták ne­vezni az üzleti érzékükről híres kínaiakat — tömege­sen szöktek vissza Kínába, a magyar szóhasználattal él­ve disszidáltak. Érthető, hogy a vietnami hatóságok rosszallásukat fejezték ki emiatt, különös tekintettel arra, hogy a kereskedők szökése egybeesett a vietna­mi pénzreformmal, az addig Délen és Északon más név­értékű dong egységesítésével. Hanoi nagy erőfeszítéseket tett és tesz a gazdasági élet normalizálására, a lakosság szükségleteinek ellátására. Miután a kereskedelmet a déli országrészben jelentős mértékben a kínaiak üzletei, piaci standjai jelentették, a kereskedők eltűnése nem csekély zavart okozott. A legújabb lépés még ér­zékenyebben érinti Vietna­mot. Közismert, hogy a sú­lyos háborús károkat szen­vedett országban a három évtizedes küzdelem győzel­mes befejezése után minden energiát az újjáépítésre, az ipari termelés megindítására, az öntözőrendszerek kijaví­tására összpontosították. A szocialista országok — akár­csak a honvédő háború ide­jén — Vietnam békés kor­szakának anyagi és műszaki megalapozásához nélkülözhe­tetlen támogatást ajánlottak fel. Kína húsz létesítmény felépítéséhez vállalt hozzájá­rulást, szakértők közremű­ködésével is. Mind a húsz beruházás korábban létre­jött segélynyújtási megálla­podások keretébe tartozott, s a vietnami népgazdaság szá­mára létfontosságú, hogy mi­előbb elkészüljön. Peking azonban — május 19-i, tehát visszamenő ha­tállyal — úg” döntött: ki­vonja szakembereit a húsz létesítményből. Alaposan gyanítható, hogy a kínai ve­zetés előbb gondosan mérle­gelte, milyen kárt okoz ezzel a lépésével Vietnamnak. a mindehhez még azt is számításba vesszük, hogy a hanoi békekez­deményezések ellenére Kam­bodzsa — nyilvánvaló kínai sugalmazásra — folytatja agresszióját Vietnammal szemben, világossá válik a kép: Peking célja, hogy a szomszédos 50 milliós szo­cialista országgal elfogadtas­sa hegemóniáját. Néhezen egyeztethető össze Peking eljárása a kínai politikusok megnyilatkozásaival, a Szov­jetunió állítólagos hegemo- nisztikus törekvéseinek oly gyakori bírálatával. Tény: Kína éppen abban marasz­talható el, ami ellen a leg­zajosabban ágál. Ipari demokrácia James Callaghan brit mi­niszterelnök az alsóházban ismertette a kormány elkép­zeléseit az „ipari demokrá­cia”, pontosabban az alkal­mazotti beleszólás megvaló­sítására. Az „ipari demokrá­cia” címet viselő Fehér Könyv a beleszólási jogról szóló eredeti Bullock-jelen- t,és felismerhetetlenné hígí­tott változata. Maga Callag­han is elismerte róla, hogy „sok dolgozónak nem fog tetszeni”. A terv fő célja a reformista, osztálybéke elő­mozdítása, a szakszervezetek közvetlen bevonása a tőkés vállalatok zökkenőmenlesebb irányításába. A kormány csak a követ­kező ülésszakon terjeszti tör­vényjavaslat formájában a tervet az alsóház elé és az eleve beépített halasztó lehe­tőségek folytán az első „mun­kásigazgatók” leghamarabb 1984-ben foglalhatják el he­lyüket a brit nagyvállalatok igazgató tanácsaiban. © igazak a farkasok között haditechnikai kérdésekben Churchill személyes tanács­adója volt — azonnal felis­meri, hogy az „Oslo-Report” szenzációs dokumentum. A jelentés ugyanis beszá­molt a német légierő megbí­zásából készített -szárnyas lövedékek (V—1) fejlesztésé­nek állásáról, ismertette Wernher von Braun ballisz­tikus rakétakísérleteinek ál­lását, tudósított a harci gá­zok gyártásában és a gázhá­ború előkészítésében elért eredményekről, ' részleteket közölt a radarnavigáció és távolságmérés módszereiről akkor, amikor az angolok még abban a naiv hitben ringatták magukat, hogy a német fasiszták nem rendel­keznek radar-rendszerrel. Ugyancsak tudomást szerez­hettek most már arról is, hogy a németek úgynevezett „Y”-készülékkel szerelik fel bombázógépeiket, s így az éjszakai bevetéskor a tájé­kozódás akadálytalanná vált. Lengyelország lerohanása után a nácik féltve őrzött titka íme, a brit vezérkar asztalán feküdt! Vagy — mint sokan felté­telezték — ez csupán csapda, amely azt akarja elhitetni az angolokkal, hogy helyzetük reménytelen, a Német Biro­dalom katonai fölényben van?! Tény, hogy a többség nem hitt az „Oslo-Report” szavai­ban. Akik elfogadták, azok is túlságosan optimistának ítélik a jelentést. Jones pro­fesszor így ír erről az NDK- ban élő Julius Mader-nek, aki a rejtélyes levélíró után nyomozott. „A szerző rendkívül jól ér­tesült volt tudományos és technológiai kérdésekben, úgyhogy feltételezésem sze­rint vagy fizikus, vagy mér­nök lehetett.-Ismeretei kiter­jedtek az elektrotechnika te­rületére, de a légi hadvise­lés koncepciójára is. Tudása olyan nagy területet ölelt fel, hogy néhány angol tudós, aki a kérdéssel foglalkozott, nem hitte el, hogy egyetlen em­ber tudása ilyen sokrétű le­het, ilyen széles körű isme­retekkel rendelkezhet a né­met haditechnika fejlődését illetően.. Ezért úgy gondol­ták, hogy a jelentés hami­sítvány, amelyet a német tit­kosszolgálat juttatott el hoz­zánk azzal a szándékkal, hogy tévútra vezessen ben­nünket. Én magam az infor­mációkat olyan zseniálisak­nak tartottam, hogy vissza­utasítottam ezeket a feltéte­lezéseket és a jelentés ada­tait szerencsére még akkor is fejben tartottam, amikor azt néhány kollégám az ad- miralitáson elvetette.” Mader hiteltérdemlően be­bizonyította. hogy az „Oslo- Report” egy bizonyos Hans Henrich Kuminerow mér­nöknek köszönhető, aki nem elégedett meg azzal az ér­zelmi momentummal, hogy teljes szívéből gyűlölte a fa­sizmust, hanem ennek buká­sáért hajlandó is volt min­dent kockáztatni. Barátjával, Erhard Tohmfor vegyész- mérnökkel, aki egyben igaz­gatója is volt. információs hálózatot építtetett ki a tit­kos kutatások minden ,ágá- ban. Kummerow értékelte az anyagokat, s ezt továbbí­totta Angliába. Vagyis annak az országnak a rendelkezésé­re bocsátotta, melyet akkori­ban legközvetlenebbül fe­nyegetett a hitleri hadigépe­zet. Az „Oslo-Report” nagy jelentőségű adatait már rég­óta gyűjtötték tehát, de ma­gát a jelentést Kummerow felesége. Inge asszony írta le és Tohmfor üzleti kapcsola­tai, valamint rokonsága ré­vén (nagyszülei eredetileg norvégok voltak), juttatták el Oslóba. Amikor Hitler megtámad­ta a Szovjetuniót, mindkét férfi csatlakozott ahhoz a né­met antifasiszta csoporthoz, amely az ellenállási mozga­lom útján információkat jut­tatott el a Szovjetunióba. A Gestapo külön osztagokkal vadászott rájuk és 1942 szep­temberében kegyetlenül le is csapott a csoportra. Nyolc­vanegy halálos ítéletet haj­tottak végre, de előtte rette­netesen megkínozták vala- mennyiüket. Tohmfor 1943. május 15-én ha't meg a vesz­tőhelyen. Inge Kummerowoa 1943. augusztus 5-én, férjén két héttel később hajtották végre a halálos ítéletet. Braunék ez idő alatt to­vább tevékenykednek a pusztító fegyveren. 1942. jú­nius 13-án lövik fel az első A—4-es rakétát, mely a ten­gerbe zuhan. Hitler 1943. jú­nius 7-én, 14 órakor fogadja főhadiszállásán Dornberger ezredest és von Braunt, akik filmekkel, rajzokkal, maket­tekkel mutatják be a raké­tát. Hitler sápadt, ideges. Sztálingrád már hat hónap­pal ezelőtt bekövetkezett, a doni front összeomlott, a kurszki offenzíva bedöglött, a szövetségesek elfoglalták Afrika északi részét, partra- szálltak Szicíliában, a légi fölény már régen elveszett. A Führer elégedetlen a fil­meken, rajzokon látottakkal, nagy hatótávolságú rakétát követel, dührohamot kap, kiabál, a pusztító hatás sok­szorosát akarja. Később Ie- csillapszik és közli, hógv a háborúban a rakétától varia a döntő fordulatot, maid Braunhoz megy és kezet fog vele: — Professzor-, gratulálok a sikereihez! A megtiszteltetés boldoggá tette Braunt, hiszen a Führer ilyen közvetlen módon iut- tatta professzori címhez. Ugyanerre az időre esik, hogy Duncan Sandys. Churc­hill veje. akit a brit kor­mány, a németek titkos fegy­vereinek a kivizsgálásával bízott meg, több. mint há­rom évvel az „Oslo-Report" bombameglepetése után ki­jelentette: — Tisztáznunk kell. hogy mi történik Peenemiindép! Király Ernő (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents