Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-23 / 119. szám

1973. május 23., kedd

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Síngyártásunkról r

Fejlesztések Diósgyőrben — KGST-együttműködés

[ Diósgyőrben több ’ mint százéves múltja van a sin- gyártásnak. Tulajdonképpen a vasútépítési program megvalósítása érdekében, a sínek hengerlésére alapították a gyárat. Az igények azonban rövid idő alatt túlnőttek a sínsor lehetőségein, s ezért beindították a gerendasort. Ezeken a berendezéseken már, nagyobb szelvényű és nagyobb súlyú, illetve hosszabb síneket készítettek.

A második világháború után még az Ózdi Kohászati Üzemekben is előállítottak vasúti sínt — mondja Marosvári László, a Lenin Kohászati Müvek hengermű gyáregységének vezetője. — Ezt követően szakosodott a síngyártási s az ötvenes évek elejétől egyedül látjuk el .sínnel a Magyar Államvasutakat. Évente r0 ezer tonna sínt és sínszerelvényt gyártunk, ez elegendő az országnak.

A sínnel szemben a felhasználók két alapvető követelményt támasztanak, nevezetesen a teherbíróképességet és a kopásállóságot. Világszerte nagyobb sebességgel közlekednek a szerelvények, a mozdonyok mind több terhet vontatnak, s e növekvő igénybevétellel kell lenest tartania a síngyártásnak.

— Hazánkban a 48,5 kilogramm métersúlyú sín a legelterjedtebb a vasútnál — folytatja Marovári László. — Újabban hengerlünk 54 kilogrammos sínt is, erre még képes a régi gerendasor. A vasút által kért 60 kilogrammos sínt azonban már csak korszerűbb gépi berendezéseken tudjuk majd gyártani.- A fejlesztésre több tervet is kidolgoztak már a tervezők, pénz hiányában viszont a kivitelezés megkezdése késik. Igaz, a kalkulált költség tetemes, eléri az 1,6 milliárd

. forintot. Így a beruházás

megvalósítása csak a nyolcvanas évek első felére várható.

Marosvári László avatott ismerője a hazai és a baráti országokban folyó síngyártásnak. Alapító tagja ugyanis o KGST közlekedési állandó bizottsága keretében 10 éve mú’.ödö és a síngyártással foglalkozó tudományos műszaki tanácsnak. *

— A szocialista , országok sorában a .Szovjetunió rendelkezik a legfejlettebb síngyártással. Itt már 65 kilogrammos sínt is alkalmaznak a főbb vasútvonalakon, de tervezik a 70 kilogrammos sínek elterjesztését is. A többi szocialista országban a miénkhez hasonló színvonalú a s.ngyártás, s az utóbbi időbén szintén sokat fejlődött.

A KGST-integráció kiszélesedésével gyorsan növekszik a testvéri országok közötti áruforgalom. Mivel a szállítások nagyobb részét vasúton bonyolítják le. érthető módon gondot fordítanak a vasúttal kapcsolatos kérdések rendezésére. így a síngyarlás egységes korszerűsítésére.

— Az évente megrendezésre kerülő tanácskozások célja a tapasztalatok, az új ismeretek átadása — magyarázza a gyáregységvezető. — Mi. magyarok is sokat tanultunk már a különböző előadásokból, a vitákból. Korábban például a 70—85 kilogramm szakítószilárdságú sín gv irtásáról alakítottunk ki megegyező véleményt. Azóta a gyártható sín szakítószilárdságának alsó határát öt kilogrammal emeltük, s a felső határt nem szabtuk meg. Legutóbb a sín felületkezelését szabványosítottuk, s megállapodtunk abban, milyen felületi edzést alkalmazzunk. Fontos műveletről van szó, hiszen edzéssel két, két és félszeresére növekszik a sín élettartama.

. Említettük, hogy az egyre növekvő igénybevétel szükségessé teszi a jobb minő- sé'.ű, a nagyobb szakítószilárdságú sínek gyártását. Nehézséget jelent ugyanakkor hogy a gyártás közben keletkező hidrogéngáz „pely- hesedést” okoz, vagyis haj- szálvékony repedések keletkeznek a sínen. A teendő: el kell távolítani a hidrogént. Természetesen a legmegfelelőbb megoldást kell a technológiai folyamat során alkalmazni.

— A vákuumos eljárásé a jövő — említi a szakembeT. — A lényege, hogy a légüres térben' a hidrogén olyan könnyen eltávozik a folyékony acélból, akárcsak a szénsav a szódavízből. A másik módszer az úgynevezett lassított lehűtés. A földbe ásott gödörben egymás fölé rakott. 620 C-fokos hőmérsékletű sínt letakarják, s az acélból 8—10 óra alatt ki- diffundál a hidrogéngáz.

Az LKM-ben a vákuumos eljárást alkalmazzák a nagyobb kopásálló sín előállításához. Vákuumos berendezés azonban csak az elektro- acélműben üzemel, s ezért mindössze 1000—1500 tonna nagy szilárdságú sínt gyárthatnak a vasútnak. Az új nemesacélmű felépítése után, az üstmetallurgiai eljárással a kívánt mennyiségben gyárthatják majd a nagy szilárdságú sínt a kohászati müvekben.

Az idén novemberben hazánkban tartják a KGST szakbizottságának jubileumi tudományos műszaki tanácskozását.. Az egyik előadás a hazai vasút helyzetével, a sínpályák állapotával foglalkozik. Bizonyára elhangzik majd, hogy túlterhelt a magyar vasút, hogy szükség van a korszerűsítésére. Sínen levő singyártásunk új, kedvező lehetőségeket teremt hozzá.

Kolaj László

r

1 Nap' hagyománya van a sárospataki majolikának, a népi jellegű iparművészeti termékek gyártásának. Ezek az immár sorózatgyártásban készült termékek tormájukban és dekorációjukat illetően is a régi sárospataki hagyományok folytatását jelentik. Az elmúlt évben befejeződött a sárospataki dísz- kerámia-üzem rekonstrukciójának első. üteme.

Ami hétmillióba belefér

<

Hétmillió forintos költséggel új, 800 négyzetméteres csarnok épült, NDK-ból importált gépeket szereltek lel és új gáztüzelésű kemencét helyeztek üzembe. Az új technológia a korábbihoz képest számottevő — várhatólag mintegy 80 százalékos — , kapacitásnövekedést eredményez.

A gyártási, technológiái útvonalak kialakítása során törekedtek arra, hogy azok lehetőleg minél rövidebbek legyenek, és hogy kapcsolódjanak a későbbi, befejező építkezésekhez, a rekonstrukció további ütemeihez.

És ez jó dolog. A gyártási útvonalak rövidítésé gyorsítja. a termékei,: átfutását, jelentős enérgiamegtakaritást eredményez, növeli a munka szervezettségét, illetve prog- r a ni ozha t ósá gát mi n d i n ká b b eleget, téve a korszerű termelésszervezési feltételeknek.

A régi részleg elbontásának következtében mód van az üzem további és más jellegű fejlesztésére is. A régi kemence helyére több formázó-. korongozógépet telepíthetnek és a szociális körülményeken is jelentős mértékben javíthatnak.

„Szívfájdító” az új

És erre nagy szükség is van. Érthető, hisz a szem elölt levő új üzemcsarnok új. magasabb igényszintet teremt, Másfajta, magasabb mércéjű összehasonlítási alapot. És egy kis feszültséget is. Az új létesítményben ugyanis szívesebben dolgozna!:. mint a régi, öreg épületben, a már korszerűtlen termelőberendezések között.

Nagy Endre, a majolika- üzei.i vezetője igy foglalja össze a „nagy” sorozatban gvártott termékek gyártási technológiáját.

— Először az alapanyagot korongolják kézzel vagy gép- 1 pel. A kézi korongolás a kis darabszám és a nagyobb élőmunka miatt természetszerűleg drágább. A korongolás után következik az englóbo- zás. a„az az agyagmáz felvitele, az alapszín kialakítása.

—: Itt tudni kell azt. hogy az igazi” sárospataki majolikának az alapszíne fekete, illetve barna. A külföldi rendelők igényéinek kielégítésére azonban termékeinket elkészüljük bármilyen kívánt színben is. Nagyon keresettek a zöld alapszínű termékek.

A nagyon híres sárospataki majolfkaü/.em termékei a világ sok tájára eljutnak.

Beszélgetés közben nteg-’ megállunk a kézi korongozók között. Sebesen forog a korong s az ügyes kezek alatt mar alakul a váza. Krakom- perger András mellett állva próbálom ellesni a szakma néhány mesterfogását. A 22 éves fiatalember érti. jól ismeri a munkáját, hisz be- tanitr.; munkás létére 8.5—

4,5 ezer forint között keres.

Mitől függ a munka?

Alig hiszek a fülemnek, ezert néhány lépéssel odébb a 25 éves Jakab Gáborhoz fordulok, aki május 1-én lett kiváló dolgozó. És bái- a keresetről. jövedelemről nem illik faggaiózni. tőle is megkérdem. hogy mennyit keres havonta?.

— Négyez.er forint mindig megvan, bár még csak 1974- töl. tehát négy éve dolgozom az. üzemben. A feleségem is itt dolgozik, ő virágozó.

Ezekkel a szavakkal mintegy alátámasztani látszik azt a gondolatot, amit Nagy Endre fogalmaz meg a jövedelem és a családi állapot, az. otthoni körülmények ösz- szefűggésében.

— Mindenki úgy dolgozik, ahogy „muszáj”..., hogy kijöjjenek a pénzből.

Ök ketten önmagukat tartják el, illetve családfenntartók.

P. László aki érettségizett és 1976-tól dolgozik az üzemben. otthon lakik Sátoraljaújhelyen. Édesapja tanár,

Modern nagyüzem tízezer hektáron

Szegény summásősök gazdag utódai

babot kanalaztak. Ma évente 250 v.-gon pecsenyecsirkét termel és ad at a tízezer hektáros kövesdi szövetkezet a népgazdaságnak. És ez csak egy hányada az innen kikerült értékeknek.

Akárcsak hatos tál, nadrágszí jparcella sincs már nagyon' rég, sőt az egykori uradalmak tulajdonosai is elámulnának a summásősök utódainak hatalmas birtokán. Például azon, hogy Egerlö- vöig lefelé tizkilométeres szakaszon csak búzát és búzát lát a szem: hullámzó búzatengert. Tavalyelőtt pedig a bogácsi út mellett egyetlen tömbben 800 hektár (!) napraforgó érlelte termését, az ország legnagyobb napra- íoroótábláján.

Ezek a tényadatok, impo- . zárta méretek már a közelmúlthoz, a mához vezetnek el bennünket. A múltból szorosan csak az elmúlt kél- három esztendő kötődik hozzá. Az az időszak, amikor válaszút előtt állt a települési akkor még három gazdasága. Amikor el kellett dönteniük. hogyan lépnek tovább? Az egyesülést akarók, az érte kiállók mellett ott volt az ellenzők, a közös sors ellen végsőkig kar- doskodók nem is kis csapata. Az utóbbiak nein csökönyös konzervativizmusuk miatt ragaszkodtak a régihez. Tényekből indultak ki. amire példát — innen is, onnan is — bőven tudtak felsorolni, hiszen nem egy előző egyesülést stagnálás, törés követett. Olykor-olykor jó szövetkezetek mentek tönkre a nem kellően előkészített, „összeboronált”, házasság következtében.

Mezőkövesden három különböző nagyságú, profilú, adottságú, de eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetről volt. szó. Aki nem akart házasságot az pusztán a biztos jót, a biztos mát féltette a bizonytalan jövőtől.

Pedig az objektív valóság az volt — függetlenül attól, megérlette-e akkor minden egyes vezető és tag —. hogy a meglevő szétaprózódás a fejlesztés, a továbbfejlődés gátjává vált. Egyik ilyen tényező volt például, hogy mindegyik tsz-nek- tíz-tizenegy irányban volt földje.

Az egyesülés perspektívát biztosított és biztosit ma is. Hogy mennyire, azt a legjobban azok a kételyek bi- zonyitják, amelyek az első közös év, az 1976-os esztendő terveivel szemben merültek fel. A nagy számok, a másmilyen feladatok sokaknak illuzórikusnak tűntek. De az esztendő vége mindent, megcáfolt. A Matyó Tsz első évében 18.5 százalékkal magasabb termelési értéket ért el mint előző évben a Kossuth. a Matyóföld és az Új Élet < gyűttvéve. S a fejlődést a tavalyi második év. a megvalósult beruházások, termelési eredmények is bizonyítják, Fennállásának két esztendeje alatt a Matyó Tsz 80 millió forintot fordított fejlesztésre. Többek között éoült egy évi 10 ezer tonna kapacitású forrólevegős lu- cernaszáríló üzem. két darab hat-hatezer férőhelyes tojóház. valamint keltetöüzem. ahol egyszerre kétszázezer naposcsibéd keltetnek. A melioráció keretében pedig belvízrendezés, táblasitás, töm- bösítés, új úthálózat-építés történt.

Az elnökkel. Lázár .Péterrel folytatott mostani beszélgetésünk alkalmával keveset b szó esett a közvetlen eredményekről, a termésátlagokról és egyéb mutatókról. Viszont annál többször szóba került az ember, minden eredmény forrása. Ked7 vés kövesdi földművelők! Gondolták-e — csak két évtizeddel ezelőtt is —. hogy a munkahelyek döntő többségére saját autóbuszukkal utazhatnak? És arra. hogy eljön az az idő, amikor a reggeli munkaelosztáson nem mondják senkinek sem azt : most menjen haza, mára nincs munka. Szóba kell hozni ezt is, mert volt ilyen. De ma már természetesnek veszik, hogy nincs, s joggal. Akárcsak a 400 személyre főző üzemi konyhájukat, vagy a hajdúszoboszlói üdülőjüket. Emögött a közvetett, v de az embert közvetlenül szolgáló e. adményeli mögött nemcsak évek húzódnak. Nagyon sok közös, céltudatos munka, energia akkumulálódott bennük, ami egyben a vezetés, s a tagság munkájának mindennél beszédesebb dicsérete.

A kövesdiekről közismert: megfogják a dolog végét. A regiekről (40 évtől felfelé) még az is elmondható: él bennük az a tiszteletre méltó földszeretet, ami apáról fiúra hagyományozódott ezen a tájon. Ök azok, akik hűséggel kitartottak a föld mellett, a termelőszövetkezeti mozgalom sok nehézséggel birkózó kezdeti szakaszában is. Sajnos, számuk egyre inkább fogy. Egyre kevesebben maradnak (nyugdíjasok lettek, sokan meghaltak) és bármennyire fejlődik is a technika, ma még a gép teljes egészében nem pótolja az elmenők kezeit.

. Központi kérdés tehát a fiatalok megnyerése. A Matyó Tsz-ben e kérdés megoldásánál objektív tényekből indultak ki. A mai fiataloknál már nincs meg (de ezt senki nem vetheti a szemükre) az ősi földimádat. Ami viszont vonzza őket, az a technika, a kulturális és szórakozási lehetőségek, az otthonteremtés kedvező feltétele. a felelősségteljes és ugyanakkor jól fizetett munka. Nos. a Matyó Termelő- szövetkezetben 230 harminc éven aluli fiatal dolgozik. Az aktív dolgozóknak több mint 25 . zázaléka. A modem, nagyteljesítményű gépek, a szövetkezeti klub. a 32 lakásos most épülő ifjúsági lakótelep, az ösztöndíj-támogatás (szakmunkásokra is vonatkozik) egy-egy jelentős lépés a fiatalok megnyeréséhez, bizalmához.

A mezőkövesdi Matyó Tsz- ről minden el- és el nem mondott tény. eredmény ismeretében túlzás és elfogultság nélkül állíthatom: megyénk egyik legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági nagyüzeme. Termésátlagaik példamulatóak (kenyérgabona 41. napraforgó 23. szóló 94 mázsa hektáronként), termelési értékük (az egyesülés óta 40 százalékkal emelkedett' ma már meghaladja az évi 300 millió forintot,

A summásősök utódai milliós értékek gazdáivá és ami még lényegesebb, milliós értékek termelőivé váltak.

llajdu Imre

Megvalósul a müvese-program

Az 1977-cs gazdasági évben élért kimagasló eredményeiért ma délután Mezőkövesden ünnepi küldöttgyűlés keretében adják át a 'mezőköves, Matyó Tsz-nek a Kiváló Szövetkezet kitüntető címet.

Sokáig töprengtem rajta, mivei és hogyan kezdjem ... ElámíLató. de mégis valós számadatokkal-e a gazdaság nagyságáról, évi termelési értékéről, tiszta vagyonáról ? Vagy hagyjam ezeket későbbre, máskorra és írjak valami egészen másról? Valami jellemx.ö visz.onyítható- ságról, „különbségmut átokról”, szolgálva ezzel régiek- maiak összehasonlítását, megítélését?

elnök. Lázár Péter mesélte: egykoron (ez negy-öt évtizedet jelent, sőt többet is) minden tavasztályt több ezer kövesdi (férfi, asszony, gyermek) kelt útra két, négy. hat hónapra, esetleg egész évre. hogy summásként valamelyik uradalom szolgálatában mezőgazdasági bérmunkából keresse meg családja, önmaga mindennapi kenyerét. A sűrűn lakott Mezőkövesd, az elaprózódott, nadrágszíj-birlokok a megélhetésnek csupán ezt a lehetőségét kínálták.

Ugyancsak az elnöktől tudom: ma a Matyó Tsz egy esztendőben annyi szemes terményt takarít be. hogy egyedül képes lenne feltölteni a kétezer vagonos mezőkövesdi tárházat, pedig azt fél emberöltővel ezelőtt az egész járásnak — sőt a szomszédos Heves egy részének is — építették.

Summásmúltú öregek mondták: az ebédkor körülült hatos tálból legtöbbször csali

édesanyja statisztikus vett, most nyugdíjas. Ök tartják el. Az ő keresete azonban csak 1500—1600 forint.

\'i — Szeretek itt dolgozni, és

ha leszerelek, újra visszajövök — mondja, ám szavaival ellentétben nie,lette lassan gyűlnek a frissen korongolt edények.

Ami fejben van

A szomszédos helyiségben fürge, ügyes lánykezek már ..fejből” rajzolják a mintákat. A fajakon mellettük és körülöttük ki vannak akasztva a minták — a dekor — és olvasgatom, hogy melyik milyen. 41-es, 30-as vagy épp 53-as. Most már, ahogy írom ezeket a sorokat, ezek a számok nekem sem mondanak semmit, de az ott dolgozó jó néhány lány e számok hallatán biztos azonnal lerajzolná, lefestené a virágdekorációkat.

Lerajzolnák, pedig viszonylag nem is régen dolgoznak itt az üzemben. Ezek a lányok nem is töltenek el túl hosszú időt ezeknél az asztaloknál, a fénycsövek és a szétszórt napfény természetes megvilágítása mellett. A női munkaerőnél a gyes miatt és egyéb családi körülmények miatt magas a fluktuáció, így. a dolgozók begyakorlottsága nem olyan magas, mint amilyennek az üzemvezető örülni tudna.

Az üzem fejlődik. Technikai fejlődésének láthatóak a jelei es a dolgozók számát illetően is óvatos fejlesztés várható.

Az, a szakmaszeretet — ami a dolgozók szavaiból kiesendő It és ami majdhogynem kitapintllatóan látszott — a biztos záloga annak, hogy a személyi feltételek összhangban maradnak az. eddig és az. elkövetkező időszakban várható fejlődéssel.

Buchcrl Miklós

Korszerű művese-részleget adtak at rendeltetésének pénteken az Országos Belgyógyászati Intézetben.

\z intézeten kívül az orvostudományi egyetemeken, a budapesti - Bajcsy-Zsilinszky Kórházban kezelnek veseeléglelenségben szenvedőket, évente mintegy 130—130 belegel. Az Egészségügyi Minisztérium nyolc éve meghirdetett müvese-programja keretében az osztályok felszerelése folyamatosan korszerűsödik es gazdagodik.

t

A mai követeimények szerint

A hagyományok útján...