Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-21 / 118. szám

1978. május 21., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Egyre közelebb a messze! Barátságvonattal a Szovjetunióba (IS.) A hatalmas távolságokkal együtt járnak a nagy hőmér­sékletkülönbségek: Kijevben ragyogó napsütésben sétál­tunk a Kalinyin téren. Le- ningrádba mínusz két fokra érkéztünk meg és zajlott a Néva, s hideg szél fújt a Finn-öböl felöl. Az Ermitázs és a Téli Palota, a Péler-Pál erőd és Pavlovszk, a sok-sok műemlék és forradalmi em­lékhely megtekintése mellett felejthetetlen élményt jelen­tett a leningrádi dolgozók május elsejei felvonulása, amelynek részesei leheltek a borsodi barátságvonat uta­sai is. A Téli Palota tér környéki széles utcák már a kora dél­előtti órákban megteltek a felvonuló leningrádiak száz­ezreivel. Pionírok és komszo- molisták, egész családok a nagyapától a kis zászlót lo­bogtató kisunokáig énekelve, jókedvűen indultak a felvo­nulásra, A felszabadult, vi­dám hangulat gyorsan átra­gadt a magyar csoportra is: mozgalmi dalokat és népda­lokat énekelve vonultunk a tér felé. Rengeteg jelvény és sok-sok kis zászló cserélt gazdát a Palota tér felé ve­zető úton, a közös ünnepen szavak nélkül is megértettük egymást. A Szovjetunióban járva mindenütt tapasztalhattuk, hogy a szovjet nép milyen gondosan őrzi és ápolja nem­csak a forradalmi múlt és a Nagy Honvédő Háború hősei­nek. hanem a régebbi múlt­nak a haladó történelmi ha­gyományait és műemlékeit. Az építőművészetéről és a parkművészetéről híres Puv- lovszkba kirándultunk, ame­lyet a német fasiszták a le­ningrádi blokád idején bar­bár módon megrongáltak. A Nagy Palota csodálatos ter­meiben mindenütt egy-egy fénykép emlékeztetett a há­borús pusztítókra. A palota márvánnyal, falfestmények­kel, gobelinekkel díszített ter­mei után két nagy teremben mutatták be azoknak a szov­jet embereknek, restauráto­roknak a munkáját, ' akik közvetlenül a háború után helyreállították a pótolhatat­lan műkincseket. A szovjet nép és a lenin­grádiak emlékezetében ele­venen él Leningrád hősies védelmének, a 900 napos blokádnak az emléke. A piszkarjevói hősök temetőjé­ben mintegy 600 ezer halott nyugszik jeltelen sírban. Mi­kor a magyar, csoport elhe­lyezte a hála és a kegyelet virágait, láttuk, hogy nem­csak szervezett csoportok és turisták, hanem magánosok, fiatalok és idősek, leningrá­diak és a Szovjetunió más vidékéről való szovjet em­berek is elhelyeznek egy csokrot, vagy egy szál virá­got az emlékmű talapzatánál, vagy egy jeltelen sírnál. A háború befejezése után 33 évvel még ma is nagyon ke­vés olyan szovjet család, szovjet ember van, amelynek valamilyen rokona, gyerme­ke, szülője, barátja és isme­rőse ne halt volna hősi ha­lált a háborúban. Leningrád és Moszkva kö­zött már tapasztalt hálóko­csi-utasok voltunk; „Ki tud többet a Szovjetunióról ?” címmel vetélkedőt rendez­tünk a vonaton. Az utazás tíz órája gyorsan elszaladt Moszkvában ünnepélyesen, baráti szavakkal és fúvósze­nekarral fogadták a barátság­vonat utasait. A délelőtti órákban városnéző sétán is­merkedtünk Moszkva neve­zetességeivel. Sokfelé talál­koztunk annak a hatalmas építkezésnek a nyomaival, amelynek célja, hogy re­konstruálják a város centru­mát, eltüntessék az utolsó kis házakat, megtisztítsák a zsúfolt beépítésektől az épí­tészettörténeti értékű negye­deket, s mindezek mellett hatalmas parkokat telepíte­nek. S készülnek az lí)80-as moszkvai, olimpiára. Épül az olimpiai falu, a rádiós és te­levíziós központ, szállodák egész sora; s mindenütt fia­talokat láttunk. Tizenkétezer fiú és lány utazott Moszkvába Komszo- mol-megbizólevéllel, hogy részt vegyen a Komszomol- védnökséggel folyó olimpiai építkezéseken. Ott jártunkkor ülésezett a 1 Komszomol XVIII. kongresszusa: a hí­rek szerint a 60 éves lenini Komszomol jubileumi éve. a munkában elért rekordok éve is lesz. Újra és újra a méretek és a nagyságrendek! Lehet, hogy a Vörös-tér első lát­szatra kisebbnek tűnik, mint a fényképeken, de aki gya­log végigsétál rajta, meglát­ja, hogy a látszat ezúttal is csal. A tér középpontjában a Kreml fala előtt emelkedő vörös és fekete gránitból épült Lenin-mauzóleum előtt és a föld felszíne alatt épült katafalkban éjjel-nappal diszörség tiszteleg. Hosszú sorokban állnak a mauzóle­umnál a szovjet ország min­den részéből, s a világ sok más tájékáról érkezett dol­gozók, hogy leróják kegyele­tüket a proletariátus nagy vezére előtt. A magyar kül­döttséget az a megtisztelte­tés érte. hogy elhelyezhette koszorúját a mauzóleumnál. Az élmények sokszínű hal­mazából nagyon nehéz válo­gatni. Évről évre többen utaznak hazánkból a Szov­jetunióba. s nagyon sokszor, nagyon sokan megírták már az élményeiket. A már ha­gyományos béke- és barát­ságvonatok nagyon jó lehető­séget adnak arra, hogy nem­csak a vonatok, autóbuszok mellett elsuhanó tájat, váro­sokat, hanem a bennük lakó embereket is megismerjük. Egy felejthetetlen találko­zás még idekívánkozik be­számolóm végére. Hazautazá­sunk előtt a moszkvai bu- csúesten találkoztunk A fő­nyin tábornokkal. Ö is részt vett Magyarország felszaba­dításában, s mint elmondot­ta: félig-meddig magyarnak vallja magát, hiszefi a buda­pesti harcokban súlyosan megsebesülve vérátömlesz­tést kapott: magyarok adtak neki vért, nekik köszönheti az életét. A rövid találkozás egy órája alatt nagyon meg­szerettük az idős. de nagyon fiatalosan mozgó, vidám Afo- nyin tábornokot. Elmondotta, hogy a felszabadulás óta már sokszor járt hazánkban, is­meri és szereti a magyarokat, a baráti találkozóra is nagy örömmel jött, s nagyon jól | érezte magát, a búcsúesten: barátok között volt. A barátság vonat utasai 12 napot töltöttek Kijevben, Le- ningrádban és Moszkvában. Az idő kevés volt, de bepil­lantást nyerhettünk e hatal­mas ország életébe, barátsá­gos és vendégszerető szovjet emberekkel ismerkedtünk meg. A hazafelé tartó utazás során a sok-sok élményt em­legetve, mindnyájunkban fel­vetődött a gondolat: biztos, hogy újra el fogunk menni a Szovjetunióba. Petra József Játékosan tanulni Újabb nagyszerű kezdemé­nyezés született a Borsodi Szénbányák Vállalatnál. Ez­úttal a szakszervezeti bizal­miak és bizalmihelyettesek részére szerveztek vetélke­dőt. A verseny már túljutott a kétharmadán, s befejeződ­tek az üzemi döntők. — A szakszervezeti tiszt­ségviselők vetélkedőjének (Megrendezése szerepelt az JS77/78. évi oktatási tervünk­ben — mondja Petényi Ist­ván. a vállalat szakszerve­zeti bizottságának politikai munkatársa. — A kiírást en­nek megfelelően elkészítet­tük. s a csaknem ezerhatszáz bizalmi és bizalmihelyettes kilencven százaléka jelent­kezett a versenysorozatra. A vetélkedő célja az isme­retszerzés. A Szakszervezetek XXIII. kongresszusának ha­tározata a szakszervezeti mimka színvonalának erősí­tését, a mozgalmi és szerve­zeti élet továbbfejlesztését tűzte ki célul. A megvalósí­táshoz jól felkészült, önálló gondolkodású tisztségviselők­re van szükség — ehhez nyújtott segítséget a vetél­kedő. A sikeres szerepléshez a verseny résztvevőinek ismer­niük kellett a bizalrnitanfo- lyamok anyagát, a Szakszer- , vezetek XXIII.. a BUSZ X2$I. kongresszusának dokumentu­mait, a magyar szakszerve­zetek alapszabályait, a vál­lalati szakszervezeti szervek működési szabályait. A tiszt­ségviselőknek tájékozottak­nak kellett lenniük az üze­mi demokrácia fórumairól, a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásának ál­lásfoglalásairól. a bizalmiak jog- és hatásköréről. — A vetélkedők selejtezőit márciusban és április első felében, a szakszervezeti tan- folyarhok után. három fordu­lóban bonyolítottuk le — folytatja Herényi István. — Az üzemi döntőket május közepéig rendezték meg. A vállalati döntőn négyen kép­viselik majd az üzemeket. A végső erőpróbára szeptem­berben, a Bányász Kulturális és Sporthetek keretében ke­rül sor. Az aknai és üzemi vetél­kedők díjazásának alapja 40 forint volt résztvevőnként. Ila például kétszázan jelent­keztek egy üzemben, már nyolcezer forinttal gazdál­kodhattak a rendezők. A vállalati döntő helyezettjei­nek díjazásáról egyelőre még nem döntöttek. — Természetesen legköze­lebb is rendezünk hasonló versenyt. A vetélkedő jól szoleál'a a célt: a bizalmi­ak és bizalmihelyettesek já­tékos-formában tanultak Ma már fontos az állandó kéo- zés. s ezért várható a foly­tatás — mondia befejezésül a BPZV szakszervezeti bi­zottságának politikai munka­társa. K. U A kiképzési bázis parancsnokának politikai helyettese az ifjúsági klubban, a határőr' újoncok társaságában. laiár8rújoncsk kiképzése A kiképzőbázis parancsnoka a pihenőben levő katonákkal beszélget. Alig egyhónapos katonák. Már egyhónapos katonák? Az időszámítás némileg kü­lönbözik. Mi visszafelé, ők előre számolnak. Tehát nem azt, hogy mióta katonák, ha­nem azt, hogy hány nap van hátra. A Belügyminisz­térium Határőrségének mis­kolci kerületi kiképzőbázi­sán az újoncok alig egy hó­nap után már katonák. És az alegységek már kollektí­vák. Az alapkiképzés — amely fizikálisán és szelle­mileg erősen igénybe veszi az újoncokat —. nem köny- nyű. El kell sajátítaniuk az egyes harcos kötelmeit, ala­ki. harcászati. fegyver- anyágismereti szempontból annyira, hogy ezt követően harcra fogható legyen. A harcászati kiképzés mel­lett nagy gondot fordíta­nak a politikai oktató-nevelő munkára is. A tematika sze­rint, jelenleg a határőrség szerepének fontosságával foglalkoznak olyan történel­mi áttekintésben, amely a végvárak idejétől a napja­inkig tart. A hazafiságra, a hazaszeretetre való nevelés tematikája mellett rendsze­resen vannak olyan jellegű politikai tájékoztatók, ame­lyek keretében az időszerű bel- és külpolitikai kérdése­ket vitatják, tárgyalják. A határőrségnél mindig is nagy szerepe volt a párt- és a KISZ-szervezeteknek. A miskolci kerület kiképző- bázisán ez a hagyomány élő. és egyre fejlődik. A kiképzőbázis parancs­noka az újoncállományt il­letően érdekesen fogalmaz. Szó szerint azt mondja, hogy az egyik szemem sír, a má­sik nevet. Tudniillik, az ál­lomány szellemi képzettsége viszonylag magasnak mond­ható, miután mindenki elvé­gezte az általános iskolát, 80 százaléka szakmunkás, 15-en érettségi bizonyítvánnyal, öten pedig főiskolai és egye­temi diplomával rendelkez­nek. Ugyanakkor az. állo­mány egy része soha nem volt kitéve nehezebb fizikai megerőltetésnek. közismert, hogy fiataljaink egy része fizikálisán gyenge, és ez itt is érezteti hatását. Császár Lászlónak, az Ál­lami Biztosító miskolci üz­letkötőjének a lábán még nem volt soha csizma. Fel­törte. Ugyanígy járt Jaszo- vics Miklós is, aki a Lenin Kohászati Művek techniku­sa, a felesége pedig a Német Demokratikus Köztársaság­ból érkezett hozzá másfél éves fiukkal. Percre szabott, szigorú napirend szerint élik új életüket az újonc határ­őrök Nem könnyű megválni sem a polgári foglalkozás la­zaságától. sem a polgári élet lazításától. Nehéz megszokni az új, a katonai életmóddal kapcsolatos életformát, élet­rendet. Az újoncok egyéb­ként nem panaszkodnak, mert nem akarják saj- náltatni magukat. meg egyébként nem is panasz­kodnak. Egyöntetűen vallják, hogy az ellátásuk kitűnő. A norma szerint 3800—4200 ka­lóriaértékű ételt kapnak. Egy nap „menüje” a követ­kezőképpen fest: reggeli tea, főtt kolbász mustárral, tíz­óraira ízes bukta, ebéd bab­gulyás füstölt hússal, szil­vás gombóc, vacsorára pap­rikás burgonya főtt kolbász- szál és szilvabefőttei. Vala­mennyire ismeretes, hogy a határőrség bizonyos értelem­ben önellátó, legalábbis ami jelenti, hogy a kiképzőbá­zisokon, az őrsökön zöldsé­get termelnek, sertést hiz­lalnak, amivel jevítják ellá­tásukat. Nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy ál­talában 3—4 kilogramm súlygyarapodással szerelnek le katonai szolgálatuk után a határőrök. De nemcsak kenyérrel él az ember..., hanem igével is. Ez alatt azt szerelnénk érteni, hogy az alapkiképzés, majd az azt követő speciá­lis kiképzés olyan útravalót ad. amely egy egész életre szól. A kiképzőbázis pa­rancsnokának politikai he­lyettese azt mondotta, hogy évről évre egyre jobb „em­beranyagot” kapnak. Ez azt jelenti, hogy a határőrséghez bevonult újoncok egyre na­gyobb tudással, iskolai vég­zettséggel rendelkeznek és szolgálatuk, munkájuk mel­lett egyre több közéleti funkciót is vállalnak. A most bevonult állomány 50 száza­léka KISZ-tag. többen párt­tagok. Ä parancsnoki és a politikai nevelés nagy gon­dot fordít arra. hogy ezek az emberek, és a többiek ka­tonai szolgálatuk teljesítése közben, amellett, és azzal együtt továbbképezzék ma­gukat A kiképzőbázis parancs­noka és politikai helyettese véleménye szerint a kikéo- zésben részt vevő határőr­újoncok ez idáig kiváló eredményeket értek el. er­kölcsi-fegyelmi helyzetük ió. Alig egyhónapos katonák, A megyei, járási pártbizott­ság. az állami szervek, elöl­járóik, parnesnokaik előtt, hozzátartozóik jelenlétében esküt tettek, melynek értel­mében többek között meg­fogadták: ..Békében és há­borúban egyaránt népünk igaz fiához méltó módon vi­selkedem. becsülettel élek és halok.” Szöveg: Oravcc János Kép: Szabados György az élelmezést illeti. Ez azt Akadályok leküzdése a rohampályán (

Next

/
Thumbnails
Contents