Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-02 / 78. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978, április 2., vasárnap Az NME Egyetemtörténeti Bizottsága Miskolcqn, a Nehézipari Műszaki Egyetemen éppen négy évvel ezelőtt alakult meg az NME Egyetemtörténeti Bizottsága. A bizottság mintegy két nőnappal a Művelődésügyi Minisztérium és a Kl~Z Központi Bizottsága közös levelének megszületése után — amely töooek között így utalt az Egyetem- , történeti Bizottság céljára: „A magyar felsőoktatási intézmények történeti emlékeinek, haladó hagyományainak összegyűjtése, feldolgozása és a hallgatókkal való megismertetése olyan nevelési, közösségformáló lehetőség. amelyet intézményeink még kevéssé használnak ki” —, 1974. február 28- án már meg is született az egyetem rektori tanácsának határozata és megkezdte működését az Egyetemtörténeti Bizottság. Ennek az állandó tagjai között dr. Terplán Zénó elnököt, dr. Zsidai - József titkárt, a három kar képviseletében dr. Patvaros Józsefet, dr. Szopory Bélát és dr. Cselényi Józsefet találjuk, a változó tagok a mindenkori valétaelnökök. A bizottság bázisa az NME Központi Könyvtára. Az Egyetemtörténeti Bizottság eddig összesen kilenc ülést tartott és ezen a rövid határidejű kiállítások rendezéséről, a lezajlott rendezvények értékeléséről tárgyalt, megbeszélte a hosszabb határidejű feladatokat, különböző javaslatokat dolgozott ki és továbbított, valamint hivatalos köszönetét fejezett ki a társadalmi munkákért. Az Egyetemtörténeti Bizottság kezdeményezésére az elhunyt tanszékvezető egyetemi tanárok halálának évfordulóin emlékkiállításokat rendeztek és emlékfüzeteket adtak közre. Eddig összesen öt ilyen emlékkiállítás és emlékfüzet jegyezhető fel: Sályi Istvánra, Antal Boza Józsefre, Zorkóczy Bélára, Vendel Miklósra és Gyulay Zoltánra emlékeztek így. A korábban elhunyt tanszékvezető egyetemi tanárokról születésük vagy haláluk kerek számú évfordulóján kívánnak megemlékezni. Eddig egy ilyenre került' sor. Geleii Sándor professzor halálának tízéves évfordulóján. Az egyetemváros épületei tervezőiének, Janáky István építőművésznek születése 75. évfordulóján a bizottság a tervező emlékét megörökítő dombormű készítését kezdeményezte és megrendezte annak avatóünneDségét. Ugyancsak több kiállítás rendezése jelzi már a bizottság munkálkodását. 1974-ben a valétálás történetéről és huszonöt év szakirodalmi munkássf Járói. 1975-ben az egyetem számára érkezett ajándékokból rendeztek kiállítást. Ugyancsak1 1975-ben állandó kiállítás* a Selmeezi Teremben a XVIII—XIX, századi tankönyvekből. 1977- ben a bányászat-kohászat történetéből, valamint kiállításon mutatták be az egyetem akadémikusainak és akadémiai doktorainak munkásságát. Folyamatosan gyarapították az egyetemtörténeti archívumot, és több egyetemtörténeti értékű ki- auványt szorgalmaztak. S Az^ egyetem vezetőitől kapott felkérésre a bizottság külön szakbizottságot kért fel, hogy az egyetem kertjében szooorsétányt valósítson meg, illetve, hogy oda elismert tudósok szobrai kerüljenek. Az ötven főre tervezett szoborsétány tervét eljuttatták az illetékes igazgatási hatóságokhoz. Folyamatban van a bizottság részéről a Nehézipari Műszaki Egyetem érmeinek, okleveleinek, emléklapjainak sbt. összegyűjtése és azokról fényképalbum készítése. Állandó egyetem- és szakma- történeti kiállítást terveznek az NME Központi Könyvtárában. Egyetemi kiadvány készül az NME képzőművészeti értékeiből. Világnyelveken kívánják kiadni a magyarul két évvel ezelőtt megjelent Selmeczi Műemlékkönyvtár című kötetet. A műemlékkönyvtár hangos ismertetője már magyar nyelven elkészült, most három idegen nyelven készítik. Összesítőt készítenek az egyetem fennállása óta rendezett kiállításokról, elkészítik a jogelőd intézmény oktatói bibliográfiáját 1919- ig, kiállításon kívánják bemutatni az egyetem kandidátusait, hangfelvételeket készítenek az egyetem neves személyiségeivel, és javaslatot tesznek az NME fennállásának harmincéves évfordulóján olyan emlékkötet kiadására, amelyben a tanszékek lényegesebb tudományos eredményeiről, azok gyakorlati megvalósításáról számolnak be. Az Egyetemtörténeti Bizottság hivatalosan is köszönetét mondott több egyetemi dolgozó kiemelkedő társadalmi munkájáért. A bizottságnak pénzügyi - kerete nincs, ez az egyik alapvető működési gondja, a másik gond pedig, hogy a valétaelnökök gyakorlatilag nem tudnak érdemi munkát végezni a bizottságban, s ezep kooptálással kívánnak segíteni. Megállapította a bizottság, hogy munkája nem eléggé ismert, többet kell tenni annak propagálása érdekében. ® Tekintettel arra, hogy az Egyetemtörténeti Bizottság csendben, minden látványosság nélkül végzett tevékenysége rendkívül nagy értékű, az egyetem története, illetve a műszaki felsőoktatás története kutatóinak felbecsülhetetlen adalékokkal szolgál majd. munkájának propagálása érdekében jegyeztük fel tevékenységéről a fenti sorokat. Benedek Miklós Fafaragó tábor, hetedszer Hetedik alkalommal rendezi meg Sárospatak város Tanácsának művelődésügyi osztálya az országos fajara- gó tábort, amelynek április 3-tól 12-ig a Petőfi Általános Iskola ad otthont. Hazánk különböző tájairól: a Dunántúlról. Nógrádból, a Hajdúságból és természetesen < főképp megyénkből mintegy 35—40 fafaragó dolgozik ez idő alatt a műhelyekké átalakított tantermekben. Közben a sajátos bodrogközi és hegyközi tájon népi motívumkincseket gyűjtenek, hogy otthoni munkájuk során felhasználhassák azokat. Az iskola aulájában április 4-én délelőtt 11 órakor kerül sor a fafaragó tábor résztvevőinek műveiből rendezett kiállítás megnyitására. A kiállítást, amely április 12-íg naponta 8—17 óra között tekinthető meg. Ka- nesütz Lajosné művelődés- ügyi osztályvezető nyitja mes. Nemzetiségi műsorok ' Nemzetiségi nyelvű műsorokat is készít a jövőben a Magyar Televízió pécsi stúdiója. amely ily módon járul hozzá a Dél-Dunántúlon nagy számban élő szerb- horvát és német ajkú lakosság anyanyelvének ápolásához, kulturális hagyomá- nyainak megőrzéséhez. A Pesti Színház A Gárdonyi Géza Művelődési Ház meghívására a Pesti Színháá Miskolcon, a megyei Rónai Sándor Művelődési Központban is bemutatja Déry Tibor: Kedves Bopeer című darabját. A fővárosban nagy sikerrel játszott darabot Kapás Dezső állította színpadra, az írót Major Tamás kétszeres Kos- suth-díjas kiváló művész alakítja. Partnerei Bulla El- ma, Pethes Sándor, Korcs- máros György, Bánsági Ildikó, Balázsovits Lajos, Bán- falvy Ágnes és Deák Sándor. A vendégjáték április 10-én délután 3, illetve este fél 8 órakor kezdődik. Az előadások között művész— közönség találkozót is szerveznek. Bogácsi „téglajegyek” Idén megkezdik Bogácson az új iskola alapozását. A jó hír — hogy 1980-tól már nem négy különböző helyen lesz a tanítás a községben — bejárta már az egész falut. A közelmúltban megtartott falugyűlésre, ameiyen éppen az iskoláról, az iskolaépítésről számoltak be a lakosságnak a község vezetői, , kétszázan mentek el. Nem is fértek el valameny- nyien a művelődési ház termében, kiszorultak a folyosóra is. De ott maradtak. Türelemmel végighallgatták a beszámolót („Ennyien sem gyűlnek össze a faluban mindennap!” — büszkélkedett még utólag is Varga Sándor, a helybeli iskola igazgatója), s egy emberként szavazták meg, ha kell munkával, ha kell anyagiakkal is segítik az iskola építését. Családonként ötszáz forintot ajánlottak fel:, s több tucatnyi „téglajegyet” már alá is írtak a falu lakói. Nyolcvanezer forintot szeretnének így „szerezni” az iskolaépítés költségeihez. No és szükség szerint a társadalmi munkát... Lehetne kutatni az okokat, keresni a magyarázatot a község egyöntetű támogatásához. Dehát ehhez egy kicsit az időben is vissza kell menni. Mert addig se-m volt közömbös a község az iskolával szemben, amíg csak a tenvezgetésekben, az elképzelésekben volt szó arról, hogy iskolát építenek. A régi, lelakott épületet felújították, rendbehozták, a szomszédos házban napközit alakítottak ki. Rendbetették az udvart — sportpályákat építettek. S nemcsak az iskolában, az óvodában is. Ha nem négyfelé kellene „szaladnia” a tantestületnek, s ha a megosztottság nem jelentene hátrányt az oktató-nevelő munkában, azt is mondhatnánk, a lehetőségekhez képest maximális feltételeket teremtettek a községben, a tanács és a község lakosságának segítségével. S ez utóbbi legalább any- nyira fontos, mint az, hogy a tanács jó gazdája az iskolának. Igaz, az iskola sohasem zárkózott be, titkai nyílt titkok voltak. Gondjaikról, de eredményeikről is készek voltak mindig beszélni. Őszintén. Talán ezért is sikerült például közel tíz szocialista brigáddal olyan szoros munkakapcsolatot kiépíteniük, amelyik hasznosan kamatozódik például a pályaválasztásban; amelynek — mondjuk meg őszintén — még néhány évvel ezelőtt sem volt olyan körültekintő felkészítése, mint most. Igaz, régebben arra sem igen volt példa, hogy brigádvezetők, szakmunkások üljenek a katedra mellé egy-egy osztályfőnöki órán. A nyílt napok rendszere is csak az utóbbi években vált általánossá, amikor a szülők kö- , zelről, s nemcsak a gyerekek elbeszéléseiből tudhatták meg. mit is jelent napjainkban a tanulás. Varga Sándor igazgató mindenesetre hittel vallja: azért sikerült maguk mögé felsorakoztatni a községet, mert komolyan vették a szülőket. Olyannyira, hogy például mostanában már nemcsak a pedagógusok továbbképzésénél veszik igénybe az egri pedagógiai főiskola tanárainak segítségét. Köny- nyen megközelíthetősége révén ugyanis Egerrel alakítottak ki szoros kapcsolatot, amely nemcsak az előadásokban realizálódik, hanem a főiskola hallgatóinak itteni gyakorlásában is. Neves szakemberek szólnak a nevelési kérdésekről a szülők akadémiáján,' az apák fórumán is. Partnerként veszik a szülőket a nevelésben —• s ennek eredményei érzékelhetők. Többek között abban is, hogy végzős nyolcadikosaik közül mindannyian továbbtanulnak, ki szakmunkásképző intézetben, ki gimnáziumban, ki szakközépiskolában. S a bőgácsi gyerekeknek jó hírük van. Megállják a helyüket később is. Az igazgató szerint azért, mert sikerült egységes tantestületet kialakítaniuk, Szakképzett pedagógusaik vannak, akik le is telepedtek a községben. S amire az iskolafalakon belül nincs lehetőségük, azt megkeresik a könyvtárban, a művelődési házban. Az iskola könyv- állománya most még csak két könyvszekrényben kapott helyet — irodalomórákra eljárnak hát a községi könyvtárba. S az is igaz, hogy a gyakorló tanításra érkező főiskolások is pezsdítően hatnak a tantestületre, amelyet a szűkös körülmények ellenére azért szaktanterem is segít a munkában. Hát, talán ezért is van az, hogy a község lakói most egy emberként örülnek a végre feléoülő úi iskolának, Csutorás Annamária Kulturális körkép Tisza menti művelődési napok A HEGEDŰMŰVÉSZ HAGYATÉKA A világhírű hegedűművész, Szigeti József kottáinak gyűjteményét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának ajándékozta a mester leánya. A több mint ezer művet tartalmazó hagyaték legértékesebb darabjai azok . a kották, amelyek Szigeti saját kezű bejegyzéseit őrzik. Ezek révén felbecsülhetetlen értékű információkhoz jutnak a szakemberek a nagy hegedűművész játékának, előAki Miskolcon jár és műkincseket akar látni, mindenkor felkeresi, vagy megpróbálja felkeresni a Deák téren levő régi görögkeleti templomot, hogy megtekintse annak már világhírű ikonosz- tázját, önálló ikonjait, egyéb műkincseit. Az elsődlegesen egyházi, liturgiái célokat szolgáló műkincsek azonban nem turistalátványosságok, megtekinthetésük s kszor ne- hézségekt: ütközik. Ettől függetlenül azonban az ortodox egyház műkincseinek megtekinthetősége Miskolc- cal tudatosul, s ezért lesz nagyon célszerű és hasznos, ha a várost felkereső, műkincsekre kíváncsi látogatók ezekkel az értékekkel találkozhatnak. Elöljáróban elmondhatjuk, hogy nem elsősorban a miskolci görögkeleti templom kincseivel. A Magyar Ortodox Egyház az ország területén levő kilenc templomából háromszáznál több műtárgyat válogatott” össze — amelyben van miskolci darab is —, hogy adási stílusának és technikai megoldásainak részleteiről. SZÉP SIKER Szép sikerrel szerepeltek zongoristáink a napokban megtartott nemzetközi zenei versenyeken. Lux Erika zongoraművész a tokiói nemzetközi zongoraverseny második díját, nyerte el, Hegedűs Endre, a Zeneművészeti Főiskola hallgatója pedig az athéni nemzetközi zongora- versenyen kapott második díjat. egy Miskolcon létesítendő gyűjteményt megalapozzon. Tudni kell, hogy a Magyar- országon működő háromféle görögkeleti egyház három különböző egyházi felügyelet alá tartozik. Külön irányítású a szerb, külön a román és végül külön a Magyar Ortodox Egyház, amelynek egyházi felügyelete a moszkvai pátriárka, a hazai központja pedig Budapesten székel. Nos, ez a budapesti irányítású Magyar Ortodox Egyház gyűjtötte össze csak a saját templomaiból a mór említett háromszáznál több műtárgyat, és így jön létre Miskolcon az új múzeumi jellegű intézmény, a Magyar Ortodox Egyházi Gyűjtemény. A műkincsek egyházi tulajdonban maradnak, de kezelőjük a Borsod megyei Múzeumi Szervezet lesz, mint például a szerb egyház kincseinek a kezelője js Szentendrén a Pest megyei Múzeumi Szervezet. Az anyaggyűjtés és az azzal kapcsolatos munkálatok körülbelül egy hónap múlva Tizenharmadik alkalommal rendezik meg a mező- csáti járásban a Tisza menti művelődési napok rendezvénysorozatát. Tiszakesziben ma, április 22-én este 7 órakor, felszabadulásunk évfordulójára emlékezve nyitják meg a május 7-ig tartó rendezvénysorozatot, melyen sor kerül a szocialista bribefejeződnek, a Magyar Ortodox Egyház központja nagyobb mennyiségű értékes könyvanyaggal is kiegészíti azt. Ez az új egyházi gyűjtemény gyakorlatilag egyházművészeti gyűjtemény lesz. amely a bizánci kereszténységtől napjainkig mutatja be a Magyar Ortodox Egyház történetét és tükrözteti az ahhoz kapcsolódó egyetemes magyar történelmi szakaszokat, Miskolc város Tanácsa a közeli jövőben felszabadítja a Deák téren az egykori görög iskola épületéből a későbbiekben kialakított parókiát, a megyei tanács pedig biztosítja az átépítést, az új intézménynek a működtetését, nem utolsósorban a hozzá szükséges személyzetet, illetve státuszokat. A Kulturális Minisztérium vállalta a kiállítás elkészítését. az installálást, valamint a műtárgyak szükséges restaurálását. A minisztérium szakemberei már lent is jártak, hogy felmérjék a teendőket. A H»"nan Ottó Múzeum, mim gádok vezetőinek tapasztalatcseréjére, az értelmiségnek a közművelődésben betöltött szerepét vizsgáló tanácskozásra, s természetesen író— olvasó találkozóra és kiállításokra is. Számos egészség- ügyi és nevelési témájú előadást is tartanak. A rendezvénysorozat egyébként járási ifjúsági és dalostalálkozóval ér majd véget. a gyűjtemény leendő kezelője, a kiállítás forgatókönyvének elkészítését dr. Rúzsa Györgyre, az Iparművészeti Múzeum munkatársára bízta, aki éppen ebben a témakörben kandidált a Szovjetunióban. Bevezetőben a Miskolcra látogató művészetkedvelóknek a görögkeleti templom kincsei iránti érdeklődéséről szóltunk. A megyei múzeumi szervezet vezetői már érintkezésbe léptek az illetékes országos egyházi vezetőkkel, hogy a Deák téri templom és az új Magyar Ortodox Egyházi Gyűjtemény között legyen meg a rendszeres kapcsolat. Nemcsak azért, mert egy telken lesz a két intézmény, pár méter választja el egymástól, hanem mert tematikailag is egybe tartozik, a miskolci templom műkincsei a gyűjteményben bemutatandó országos anyagtól el nem választhatók mereven. Megvan a remény arra hogy e gyűjtemény mellett — egyház' funkciójának tiszteletben tartásával — e XVIII századi temolom kincsei is megtekinthetők legyenek a későbbiekben A Magyar Ortodox Egyházi Gyűjtemény Miskolcon való megnyitására megszülettek az állásfoglalások, most mór a gyakorlat’' megvalósításon a sor. A gvűite- mény várhatóan mée ’979, első felében megnyílhat. Ann) Új múzeumjelfegű intézmény Miskolcon Magyar Ortodox Egyházi Gyűjtemény ti
