Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

1978. április 12., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A f&pödés ütőerei Tudomány és gyakorlat A Központi Bizottság az .1969. évi tudománypolitikai irányelveiben megállapítot­ta: „Az egyetemeken jelen- tös kihasználatlan tudomá­nyos kapacitás áll rendelke­zésre”. Ebből következik, hogy az egyetemeken végzett kutató­munka a kutatási hálózat fontos területe. Ezen belül lényeges szerepük van a szer­ződéses megbízásoknak, ame­lyek egyrészt hozzájárul­nak a tudományos kutató­munka anyagi feltételeinek a biztosításához, másrészt a napi problémák és a hosszú távú feladatok megoldásával az elméletet közelebb viszik a gyakorlathoz. Műszakiak és egyetemi oktatók A közelmúltban 200. az or­szág minden tájáról érkezett szakember kétnapos konfe­rencián vett részt Miskol­con, a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az anyagmozga­tó gépek építőelemeinek fej­lesztéséről és gyártásáról tartott országos műszaki-tu­dományos tanácskozás egyik jelentős fóruma volt azok­nak a rendezvényeknek, amelyek során a gyártó vál­lalatok műszaki szakemberei, a kutatómérnökök és a mű­egyetemek tanárai kicserélik e tárgyakban szerzett isme­reteiket. A kétnapos tanácskozást nagy érdeklődés kísérte. Adódott ez abból, hogy az anyagmozgatásban országos méretekben is sok a tenni­való. És látható volt ez a résztvevők nagy számából is. A konferencia végén közös határozat is született, ame­lyekből néhányat dr. Cselé- ■nyi József, a Nehézipari Mű­szaki Egyetem docense is­mertetett akkor velem. — Az elmúlt három év során előrelépés történt ugyan hazánkban az anyag- mozgató gépek gyártásfej­lesztésében, de ez — figye­lembe véve a jelentkező igé­nyeket — még nem kielégí­tő. Ezért c területen az érintett minisztériumoknak is határozottabban kell in­tézkedniük. — Fontos pontja a határo­zatnak, hogy meg kell ol­dani az alapvető építőele­mek — láncok, tengelykap­csolók, hidraulikus és pneu­matikus elemek stb. — sza­kosított nagy sorozatú gyár­tását, szorgalmazva a KGST-n belüli integrációs lehetőségeket. Megállapító t- tuk, hogy számos helyen fo­lyik kutató- és fejlesztő­munka, ezek azonban nin­csenek kellően összehangol- 1 va. A gazdaságosabb gép­gyártás a kutató kapacitás fejlesztését igényli és ennek jelentős tényezője lehet az egyetemi tanszékek szélesebb körű bevonása. Néhány szempont aláhúz­za az egyetemeken folyó ku­tatások fokozásának indo­koltságát. Ezek egyike, hogy a kutatásoknak rövidebb és hosszabb távon egyaránt, a szocializmus építése során jelentkező problémák megol­dását kell szolgálniuk, szem­mel tartva a fejlesztés szer­kezetének rugalmasabbá té­telét és a kutatási tevékeny­séget hozzáigazítva a szün­telenül változó gazdasági, társadalmi környezethez. Célfeladatokhoz kapcsolódva — Az anyagmozgató gé­pek és rendszerek kutatása szorosan kapcsolódik a hazai kiemeli célprogramokhoz — folytatta dr. Cselényi Jó­zsef. Az egyetem az Orszá­gos Bányagépgyártó Válla­lattal együtt többek között elvégezte a szállítószalag­görgők vizsgálatát, úgy, hogy kialakítása során messzeme­nően figyelembe vette az eocénprogram által támasz­tott. követelményeket. — Sok helyen találkozunk azzal a jelenséggel, hogy egy kutatási témát, megoldása után, vagy egy megvásárolt .licencet. jó ideig nem fej­lesztik tovább. Így azok vi­szonylag hamar korszerűt­lenné válnak, erkölcsileg el­avulnak. — Ebben az esetben és még lehetne jó néhány pél­dát felsorolni — a kutatási eredmények realizálása gyorsan megtörténik, mert a gyártó vállalat a részered­ményeket is felhasználja. És ez nem az egyetlen pél­da'. A számitógépes terve­zés, az építőkocka-elv ki­alakítása, a kutatási és ter­melőegységek együttműkö­désének eredménye — egye­bek mellett — az Egyesült Izzó Nagykanizsai Gyárában lévő két kilométer hosszú konvefprsor, A Hajdúsági Iparművek kötött ütemű konvejor-rendszerének megtervezése szintén szép példája az előbbi szempon­tok érvényesülésének. Közéleti tevékenység is A kellő szakmai képzett­ségű és magas felkészültsé­gű egyetemi oktalógárda te­vékenysége, a társadalmi el­várásoknak megfelelően ki­terjed a különböző közéleti munkákra is. Sokan tanács­tagok, mások a Hazafias Népfront munkájában vagy a TIT-ben fejtenek ki tevé­kenységet. Szép számmal vannak olyanok, akik a MTESZ előadásain, szakmai rendezvényeken vesznek részt, így munkájuk nem szűkül le Borsod megye te­rületére, hisz az előadások, a konferenciák számos eset­ben országos jellegűek. 'Konferenciával kezdtük a cikket és befejezésül a kuta­tás és a gyakorlat egységé­nek szemléltetéséül egy ki­állításról is számot adha­tunk. Április 11. és 14. kö­zött a Ml GÉRT és az Or­szágos Mérésügyi Hivatal, valamint a Magyar Elektro­technikai Egyesület közös ki­állításában a különböző ipari mérőeszközök széles skáláját láthatjuk az egyetemen. A Budapesti Nemzetközi Vásár megrendezése előtt megis­merhetjük tehát a legújabb méréstechnikai módszereket és lemérhetjük azt a fejlődést, amelyet ezen a területen az ipar és a kutatás közösen ért eL Buciiért Miklós A kérdésre, amely köze­lebbről a szarvasmarha-te­nyésztő szakmára utal, álta­lánosításként nem lenet egy­öntetű igennel vagy nemmel válaszolni. Aki szereli az ál­latokat. aki nem fél a mun­kától, aki olyan gazdaságba kerül, ahol szívügy az állat- tenyésztés, annak feltétlenül megéri ezt a pályát választa­nia. Nem is beszélve a ma­gas fizetésről, mely jóval meghaladja a kezdő, de oly­kor-olykor még a gyakorló diplomások fizetését is. Per­sze nehézségek is akadnak, a munka ugyanis itt szolgálat, ez ünnepnapi munkát éppúgy jelent, mint hajnali kelést és •kései fekvést. Nemegyszer pedig még a kívülállók tu­datlanságából származó elő­ítéletekkel is meg kell küz­deni. Megyénkben, Szikszón a helybeli mezőgazdasági szak­munkásképző iskolában 1986 óta képeznek szarvasmarha- tenyésztő szakmunkásokat. A tanulmányait befejező har­madik osztálv átlagos létszá­ma évről évre 20—25 kö­rül alakul. Néha meghaladja ezt az átlagot, van azonban amikor még a húszat -sem éri el. A számadatok tükré­ből, no meg 12 évi tapasztalat birtokában megállapíthatjuk: erre a pályára soha nem je- lentkeztek tömegesen a fia­talok, sőt nem egy eszten­dőben bizony beiskolázási gondokkal küzdött az iskola vezetése. A pályától való idegenke­désnek számos objektiv és szubjektív oka volt, van, ezekivei lapunk hasábjain mi is nem egyszer részletesen foglalkoztunk. Legfőbb gond­nak, akadálynak akkor is, most is a megrekedi szemlé­letet éreztük, erezzük. Ez a látásmód1 az állattenyésztő szakmát azokkal a jellemző jegyekkel konzerválta leg­főbb ember tudatában, ame­lyek 30—40 éve valóban jel­lemezték az állattartást és -tenyésztést. — Ha nem ta­nulsz, majd mehetsz a tehén farához — szülői fenyegetés, .lói példázza, ezt az általános tudati képet. Pedig ugyan­úgy, mint a mezőgazdaság többi ágában, az állattenyész­tésen belül is lezajlott egy „technikai-technológiai for­radalom”. Ennek látható je­lei a korszerű, modern, több A Beton- és Vasbetonjpari Művek Miskolci Gyárának dolgozói közül még sokan emlékeznek arra a tíz egy­néhány évvel ezelőtti idő­szakra, amikqr a gyár egyike volt a legnehezebb fizikai munkát igénylő munkahe­lyeknek. Az elmúlt tíz év alatt, de különösen az utóbbi öt esz­tendőben hatalmas műszaki fejlődést valósítottak meg a miskolci üzemben, illetve a gyár kazincbarcikai és bod- rogkereszlúri telepén. Mo­dern, automata gépsorokat helyeztek üzembe, gépesítet­ték a szállítást és rakodást, javították a szociális feltéte­leket. A gyárban, érthető­en, nagy figyelmei fordítot­tak a dolgozók képzésére; azokat az embereket tanítot­ták meg a korszerű berende­zések kezelésére, akik egy­kor segédmunkát végeztek. Az üzemben néhány év alatt megsokszorozták a terme­lést, anélkül, hogy jelentő­sebb létszámbővítést hajtot­tuk volna végre. A gyár ter­mékei iránt évről évre nö­vekedett a kereslet, ami a vezetőket egy kapacitásbő­vítő beruházás mielőbbi megvalósítására ösztönözte. A 120 milliós fejlesztés ki­vitelezését az elmúlt évben kezdték meg. A termelés fokozása mellett elsődleges feladatként határozták meg a munkakörülmények javí­tását, a fizikai munka to­vábbi könnyítését. Első lé­pésként elhatározták, hogy azokat a dolgozókat, akik majd az új üzemcsarnokok­ban kapnak munkát, pszi­chológiai vizsgálatoknak ve­tik alá. A mintegy 250 em­bert érintő alapos vizsgála­tokat tavaly ősszel kezdték meg. Március végére elké­szültek az értékelések, ame­lyek alapján ki-kit a sza­mára leginkább megfelelő munkaterületre irányíthat­nak. A pszichológiai felmé­rés eredményei a gyár ve­zetőit újabb lépésre ösztö­nözték. Elhatározták, hogy a három telep valamennyi dol­gozóját — mintegy ezer em­bert — általános egészség- ügyi szűrővizsgálatoknak ve­tik alá. A terv megvalósítá­sában nagy segítséget kap­tak a Megyei Vezető Kórház 1. számú belgyógyászati osz­tályának „Allende” szocia­lista brigádjától, amelynek tagjai vállalták, hogy társa­dalmi munkában, kint a helyszínen elvégzik a szük­séges orvosi vizsgálatokat. A gyár dolgozó kollektívája kö­szönetét fejezi ki azoknak az orvosoknak, akik nem egy esetben az éjszakai kórházi ügyelet után reggel fél 0-kor már Bodrogkeresztúron vagy ’ Kazincbarcikán vizsgálták a betongyári munkásokat. A napokban befejeződött szű­rővizsgálatok eredményeinek értékelésekor az „Allende” brigád • újabb felajánlást tett; vállalták, hogy utókezelésben részesítik a rászorulókat. A gyárban sokat remélnek a vizsgálatoktól: mindenek­előtt a korábbi években igen magas táppénzes létszám csökkenését.. Ennek érdeké­ben egyébként más módsze­rekkel is megpróbálkoznak. A közelmúltban például lét­rehozlak az üzemorvosi ren­delő mellett egy íogászati szakrendelőt is. A miskolci gyár dolgozói közül sokan vidékiek; szabadságot kel­lett, kérniük, ha fogorvoshoz mentolt. 1 Az elmúlt évben jelentősen csökkent a táppénzesek, il­letve az üzemi balesetek miatt kieső munkanapok száma az üzemben. A mun­kavédelemre fokozott figyel­met fordítanak ezután is: a negyedévenként kötelezően előírttal szemben havonta tartanak például munkavé­delmi szemléket. Az idén is munkavédelmi negyedévnek nyilvánították az év első há­rom hónapját, amelynek ta­pasztalatait a budapesti test­vérgyár tíztagú csoportja ösz­szegzi majd. A munkavédel­mi célok megvalósítása sok embert újításra is ösztönöz a gyárban. Itt kell megem­lítenünk, hogy a Beton- és Vasbetonipari Művek Mis­kolci Gyára az idén kiérde­melte az Országos Találmá­nyi Hivatal, valamint az SZMT által meghirdetett újí­tási verseny első helyezését. Tavaly 35 újítást fogadtak el a gyárban, amely közül ti­zenhárom munkavédelmi jel­legű. A téma a fiatalokat is foglalkoztatja; az Alkotó If­júság pályázatra beérkezett pályamunkák közül nagy je­lentőségű az, amely munka- védelmi célokat szolgál. D. 11. Az iskola két tanulója fejeshez készíti elö az Alfa—Laval fcjőbcrcndczcst száz férőhelyes tehenészeti telepek, borjúnevelők, csu­pán emberi felügyeletet igénylő nagy hatásfokú fe- jöbefendezések. A változás az állattenyésztőktől is tu- dásszint-nüvekedést kívánt, s a fent említett mondás ma már legfeljebb olyan érte­lemben igaz, hogy az • istál­lókban még ma sincsen elég képzett szakmunkás. Szikszón, a három évfo­lyamon jelenleg 60 diák ta­nulja a szakma fortélyait. Az iskola személyi és tárgy i fet­tétele biztosított arra, hogy a tanulók azt a tudásanya­got sajátítsak cl, amire ma a magyar mezőgazdasági üzemekben szükségük van, illetve szükségük lesz. S ez­zel a kijelentéssel meg kell cáfolni mindazon híreszte­lést, amely szerint ebben az iskolában például olyan fejő- berendezéseken tanulják az ismeretanyagot a tanulók, aminöt már egyetlen gazda­ság sem használ. A valóság az. hogy az is­kolai szemléltetésre használt gépekhez hasonló van a ter­melőüzemek 75 százaléká­ban. Az üzemi gyakorlatokon pedig a Nagymiskolci Ál­lami Gazdaság Szikszótól néhány kilométerre levő, ongaüjfalui kerületében a modern tejtermelő telepen a nálunk jelenleg legkorsze­rűbb svéd Alfa—Laval duo- vack fejögépen, ikerhalszái- káí>, kétszer nyolcállásos fe- jöházban sajátítják el a ta­nulók a szakmai fogásokat. A gép korszerűségére jel­lemző: nyolc perc alatt le- ie.i egy tehenet; a íejőház- ban egy óra alatt 80 tehén fejese történik meg. S mind­ehhez két emberre van csak szükség. A tej emberi kéz érintése nélkül kerül a ta­lmiéba. A sterilitás 100 szá­zalékos. tögyegészségügyi problémák jóval kisebb szám­ban jelentkeznek, mint más íejőgépeknél. Képünk is mutatja: fehér köpenyben, fizikai erőfeszí­tés nélkül, viszont alapos szaktudással keli kezelni eze­ket a nem is olyan egyszerű gépeket, műszereket. Az új. 1978—79-es tanévre Szikszóra jelentkezettek szá­ma eléri a beiskolázási ke­retet, de mint azt Jakab Ist­ván iskolaigazgató elmond­ta: feltételeik (többek között diákotthoni ellátásuk) lehe­tővé teszik, hogy a tervezett létszámot akár megduplázzák. Ezért, bár a jelentkezési ha­táridők lezárultak, mód van arra, hogy aki kedvet érez a szarvasmarha-tenyésztés iránt és szereti az állatokat, az még most is benyújthatja jelentkezését a szikszói is­kolába. Állattenyésztőnek érde­mes-e menni? — kérdeztük a címben. Ügy hisszük, mint minden más pályához, ehhez is kedv kell, szorgalom és munkaszeretet, akkor a kér­désre nyugodt szívvel így válaszolhatunk: igen. (ha) Fotó: Kozák A diósgyőri városközpont egy részlete Amint a Bodrog-hidon át­haladva Sárospatak végére érünk, jobbra glédában vil­lognak a fóliasátrak a tavasz fényétől.. De távolabb több bodrogközi községben is mind nagyobb számban tűnnek szemünk elé az „újmódi” kertészkedés messze fehérlő jelei. Elsősorban Vajdácskán és Kenézlön foglalkoznak fólia alatti zöldségtermesz­téssel. Ugyanis a Sárospatak és Vidéke ÁFÉSZ a hozzá tar­tozó tíz településen segíti az irányításával működő ker­tészeti szakcsoportot. Nem­csak átveszi a tagoktól érté­kesítésre termel vényeiket, hanem minden évben fóliá­val is ellátja őket. Legutóbb 55 ezer forint értékű fóliát juttatott nekik, s a háztáji és a kisegítő gazdaságok ta­lajmunkáinak megkönnyíté­sére kerti traktort és külön­böző munkagépeket vásá­rolt. Dp a bodrogközi termelő- szövetkezetek közül is nem­egy foglalkozik zöldségter­mesztéssel. A sárospataki Kossuth Tsz megalakulása óta termeszt sárgarépát, pet­rezselymet. káposztát, kara­lábét. karfiolt, paradicsomot, hagymát, paprikát a Holt­Bodrog szomszédságában le­vő 32 hektáros konyhakerté­szetében, a Füzeséren. A kedvező időjárás lehetővé tette a Schrott Béla né ve­zetésével dolgozó kertészeti asszonybrigádnak, hogy a zöldségféléket kellő időben, el tudták vetni, s nemsoká­ra megkezdhetik a szabad­földi palántázást, is. A ter­melőszövetkezet idei tervé­ben 1,1 millió forintos be­vétellel szerepel a kertészet. Hasonlóképpen kedvező adottságokkal rendelkezik a kertészkedéshez . Vajdácska uozség is, ahol a régi idők­ben is sokan foglalkoztak ve­le. Napjainkban kevesebben foglalkoznak kertészettel, pe­dig a mai kertészek a meg­mondhatói, hogy nagyon is megéri. Az egyénieken kívül a Pe­tőfi Termelőszövetkezetben is évek óta eredményes ter­melési ágazat a kertészeti Amint Nagy István elnök elmondotta, tavaly például — a kedvezőtlen időjárás el­lenére is — csaknem 35 va­gon zöldségfélét értékesítet­tek szerződéses alapon a ZÖLDÉRT Vállalatnál, s a be­vételük a kertészetből meg­haladta a 8Ü0 ezer forintot,’ <h. j.) ftlffieiiyésztiiá érdeios-e ni? MunkavÉI« a IN Miskolci Gplan Kericszkedcs a Bodrogkízben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents