Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. április 12., szerda Nálunk járt a Kedves Bópeer...! Jegyzetek a Pesti Színház vendégjátéka után Bánfalvi Ági (Kati) és Major Tamás (író) A miskolc—hejőcsabai Gár­donyi Géza Művelődési Ház — nem győzzük elég öröm­mel újra meg újra regiszt­rálni — folytatja a néhány esztendős gyakorlatot: rend­szeresen meghív egy-egy fő­városi nagy hírű színházi produkciót valamelyik mis­kolci színpadra, hogy né­hány száz miskolci lakos, miskolci színházbarát itt, helyben élvezhesse a hírből már ismert előadást. Több értékes vendégtájék után így került sor a Vígszínház együttesének újabb vendég- szereplésére április 10-én, amikor is a Pesti Színház nagy sikerű darabját, a Déry Tibor regényéből készült Kedves Bópeer ... ! című kétrészes játékot láthattuk. Első gondolat legyen hát a Gárdonyi Művelődési Ház jó szervező munkájának elisme­rése.-* (Egy rövid kis kitérő is ide kívánkozik. A színlapon ren­dezőként Kapás Dezső neve szerepel. Kapás Miskolcon volt pályakezdő, éppen tizen­öt évvel ezelőtt itt rendezte meg diplomamunkaként Mi­lan Kundera cseh író Kul­csok című színművét, majd a következő évadban négy elő­adást is rendezett. Azóta a Vígszínház rendezője, sok szép sikerének híre érkezett hozzánk, sőt tévéjátékok író­jaként is megismerhettük. Most, másfél évtizeddel az­után, hogy először írtam kru tikát munkájáról, örömmel és nagy várakozással ültem be a Rónai Sándor Műve­lődési Központ nézőterére, hogy Kedves Bópeer .„. i-jét is megismerhessem.) * A darabot 1976 őszén mu­tatták be először a Pesti Színházban, s azóta nyolcvan előadást ért meg. A hétfői miskolci két előadás a 81. és 82. volt e tisztes sorban. E nagy széria már eleve a si­ker jelzője lehetne, s va­lójában fel is menthet az alól, hogy a másfél éve si­kerrel futó színpadi műről vidéki bemutatása kapcsán kritikai elemzés' írjunk. En­nek a műnek az értékét már nagyjából meghatározza az idő, fémjelzi a nyolcvanat már meghaladt sorozat. Any- nyi azonban feltétlenül ide­kívánkozik, hogy a Szántó Erika színpadra alkalmazásá- sával, Kapás Dezső rendezé­sével — Fehér . Miklós ha­gyományos, de igen célsze­rű díszletében, Jánoskúti Márta nemesen egyszerű ru­háiban — színpadra vitt já­ték egyenértékű társa Déry Tibor 1973-ban, 79 éves ko­rában írt azonos című re­gényének. Jóllehet, korábban egy tévéjáték-változat országosan ismertté tette ezt a Déry- művet azok előtt is. akik mai témájú jó hazai regényeket ritkán, vagy egyáltalán nem olvasnak — de sokan is van­nak! —, semmiképpen sem azzal, hanem az alapművel kell a most látott színpadi játékot egybevetnünk. Az adaptálok igen szerencsés kézzel mentették* át a re­gény legfőbb értékeit. Sokan személyesen ráismertek bizo­nyára Déry Tiborra Major Közeleg a nyári szezon. A Balatont becslések szerint az idén legalább ötmillióan keresik fel. A szezonnyitásra a nagy idényszállókat felújít­ják. Májusban nyílik a,'tiha­nyi motel felújított szárny- épülete. Korszerűsítik a Ba- laton-parti strandokat és a kempingeket. Szezonkezdetre eaegnyílik az alsóőrsi autós­Tamás ktiűnő ábrázolásában, de a lényeg semmiképpen sem Déry személyének meg­jelenítése, hanem gondola­tainak eljátszása, közvetítése volt. Ez pedig maradéktala­nul sikerült. A hetvenen túli író sajátos számvetése, féle­lemmel teli halálvárása, ön­iróniába, kortársainak kigú­nyolásába rejtett félelme az öregedéstől valójában lírai vallomás egy munkában töl. itt életről, nem kevés szarkazmussal vegyített visszatekintés, s talán kicsit a magát mindenből mester­ségesen kirekesztő alkotó póza is. A váratlanul érke­zett aggkori fellobbanás, a szinte még gyermekasszony menye iránti egyoldalú és csak önmagának megvallott szerelem nemcsak beara­nyozta egy öregember rövid­ke átmeneti idejét, hanem gondolkodását, életszemléle­tét is formálja: a közelítő halál jeleinek vizsgálata he­lyett megújult erővel kezd újra dolgozni, nem hagyja, hogy ér csomós kezéből ki­essen a toll és az agyteker- vényeiben termelődő mész golyóstollának hegyéig nő­jön. * Kapás Dezső rendezése, illetve a színpadi adaptáció nem az öregkori szerelmet ragadta ki elsősorban a re­gényből, hanem mindazokat a mozzanatokat, kisebb tör­ténéseket, amelyek az Író életfelfogását, gondjait, gon­dolatait motiválták, gondosan megjelenítette, hogy mind­inkább érthető legyen a szinte angyali fiatalasszony megjelenésének életmódot változtató ereje. A darab legfőbb szereplője, az Író és partnere, Zsófi házvezetőnő időnként kiléptek szerepük­ből. narrátorrá váltak, áthi­dalták az egyes jelenetek közötti történéseket, mindez azonban törés nélkül, a já­tékba simultan ment végbe, semmiképpen sem epizódok narrátorszöveggel összekötött füzérét éreztük, hanem olyan strand is. Balatönberényben ezerszemélyes kemping meg­nyitására készülnek. A Ba­konyban 40 ágyas kis motel működik. A Fehér-Körösből rövide­sen kristálytiszta vizet kap a gyulai várfürdő és így újabb szabadtéri medencét és fe­dett uszodát tudnak éoíteni. A Bükk-hegységbe kirán­dulók számára május elején feszes drámai játékot, amit időnként nélkülözhetetlen epikai betét szakít meg. Az előadás sikerének — a jó ér­telmezésen túl — kétségte­lenül első záloga a színész. Nos, a vendégként hívott Major Tamás kiválasztása az Író szerepére telitalálat: a Déry megírta töprengő öreg­ember állt előttünk minden • taszk nélkül, a szerep belső átélése teljesen hitelessé tet­te alakját, amelynek apró játékaiban Déry Tibor sok jellemző vonása is jelen volt, bár az alakítás értékét nem ez, hanem a figura gondola­tiságának maradéktalan köz­vetítése adta. Bulla Elma zsémbes, az írót még mindig szinte gyerekként kezelő, ra­cionális gondolkodású házve­zetőnője méltó partner. A kisebb szerepek alakítói kö­zül feltétlenül kiemelendő Bánfalvi Ági nemesen tisz­ta Katija; Bánsági Ildikó, Balázsovits Lajos, Pethes Sándor és Korcsmáros György a siker további ré­szesei. # Az előadást többször sza­kította meg a nyíltszíni taps, mint a közönség tetszésének spontán kifejeződése, a játék végeztével átnyújtott hatal­mas gerberakosár pedig szin­te kollektív köszönet volt a szép estéért. A délutáni és az esti előadás között a művé­szek az SZMT klubjában ta­lálkozóra várták az érdeklődő nézőket. Sajnos, kevesen jöttek el, de az együtt töl­tött egy óra emlékezetes lesz azoknak, akik ott voltak. El­sősorban Major Tamás Déry Tiborról elmondott élmé­nyei tették azzá. Amikor saját ' színházunk iránti töretlen érdeklődésün­ket mindig és ismételten hangsúlyozzuk, azt is fel kell jegyeznünk, hogy kellenek az értékes vendégjátékok. Kö­szönet mindazoknak, akik ezek létrehozásán munkál­kodnak. nyílik a felújított hollóstetői kemping, ugyanezen a Kör­nyéken a turistaházat is kor­szerűsítették. Bükkszentke- reszten az idén bővítették a fizetővendég-hálózatot. Mis­kolc—Tapolcán, ahol a Junó és a Lidó szálló, valamint az Éden kemping is várja a lá­togatókat, a barlangfürdőben hidroterápiás szolgáltatást vezetnek be. Kiállítás Budapesten A miskolci Herman Ottó Múzeum Képtárának birto­kában levő gazdag képzőmű­vészeti anyagnak a Helybeli érdeklődő is általában csak egy töredékét láthatja a Kossuth utcai Képtár állan­dó és tematikus időszaki ki­állításain. A teljes anyagot, vagy akár annak nagyobb hányadát egyszerre bemutat­ni lehetetlen. Még keveseb­bet ismerhet meg belőle az alkalomszerűen Miskolcon járó vendég. Most alkalom nyílik a képtár anyaga egy részének budapesti bemuta­tására. A Képzőművészeti Főisko­la, a fővárosban újra meg kívánja nyitni kiállítási ter­mét a Népköztársaság útján levő székházában. Az első kiállításra a Herman Ottó Múzeum Képtárát hívta meg. A kiállítás anyagát dr. Vég­vári Lajos művészettörté­nész, a főiskola professzora, aki egyben ,a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti osz­tályának a vezetője is, vá­logatta össze a Képtár gyűj­teményéből. A kiválasztott mintegy 120 műalkotás a XVIII. századtól napjainkig ad keresztmetszetet a ma­gyar festészetről és grafiká­ról. A több mint két év­századot reprezentáló váloga­tásban természetszerűen fel­fal 'Ihatok a Képtár korábbi gyűjteményi darabjai mel­lett a Petró-hagyaték egyes értékes darabjai is. A kiál­lítást dr. Végvári Lajos ren­dezi. A megnyitót április 22-én tartják, és azon Somogyi Jó­zsef szobrászművész, a főis­kola rektora, valamint dr. Szabadfalvi József, a Her­man Ottó Múzeum igazga­tója mond bevezetőt. A tár­lat egy hónapig látható a fővárosban. Borsodi zeneegyüttesek Vác nemcsak a Duna-ka- nyar ipari centruma, de is­kolaváros, Észak-Pest megye művelődési központja is. Tíz évvel ezelőtt felavatott ze­neiskolája a város legkorsze­rűbb tanintézete, ennek két éve átadott 1976 sípos orgo­nája büszkesége a történelmi emlékek sorát őrző város­nak. A Magyar Zeneművészek Szakszervezete Országos Ze­nepedagógus Szakosztályának ütőhangszer tagozata április 8—9-én szakmai bemutatók­kal egybekötött tanácskozást és továbbképzést tartott a váci Állami Zeneiskolában. Fővárosi és a vendéglátó együtteseken kívül részt vet­tek a találkozón nyolc vi­déki város ütőhangszeres csoportjai is. A szombat délelőtti órák­ban érkezett a kazincbarci­kai Kodály Zoltán Zeneis­kola héttagú csoportja (Ba- csa Gyula, Dali Róbert, Fe­dor Péter, Nagy Péter, Papp Tibor, Sándor Ernő és Tóth Tamás) Pillinger Mihály ta­nár vezetésével és a mis­kolci Egressy Béni Állami Zeneiskola dr. Szántóné Sziklai. Mária tanár vezette héttagú együttes (Kiss Csa­ba, Lajho József, Majoros Gábor, Marján Miklós, Mun­kácsi Attila, Szabó István és Veres László).----­C s. Nagy Tamás váci igaz­gató' köszöntötte az érkezet­teket. Délután két órakor kezdődtek a szakmai bemu­tatók. A kazincbarcikaiak McKenzie: Trió ütőhangsze­rekre és Siegfried Fink: Rit- mo című műveit mutatták be; a miskolciak Siegfried Fink: Zulu Welcome, Zemp­léni László: Dunaújvárosi kvartett és G. Lawrence: Percussion Parádé című mű­veit játszották, szép sikerrel. Este hangverseny volt a díszteremben. Vasárnap délelőtt szakmai tanácskozás volt a szakta­nároknak. Ppt>p Rezső Benedek Miklós Új szolgáltatások a turistáknak Profi szöveg a lemezlovasságról Frankón tudom, nem mondják magukról, s mások sem róluk, hogy: lemezlovasok vagy lemezgazdák. Ok disc jockey-k. És amatőrök. Még. Vannak vagy félszázan, akik között itt ülök most a disc jockey műsorvezetői tanfolyam e napra rendelt foglalkozásán. A mai anyag: a technikai eszközök kezelése, híradástechnikai alapfogalmak. A „tanár úr’’ velünk egy-fiatal, de ő már profi a diszkózásban.. Profik vannak vagy félszázan-százan, szerte az országban. Főleg a fővárosban. Hogy lesznek-e profik vagy félprofik az itt ülök közül? Az még a jövő zenéje. Apropó ... zene. Ez a lényege a disz­kózásnak. Meg a jó szöveg. Persze nem akármilyen zene, hanem a menő és a friss. Az új. Ismeretnek, persze ez már nem új. Jól tudják az amatőrök is, csakúgy mint azt, hogy: „nem elég járatni a lemezt”. A szöveg. Azt azonban nem kár megjegyezni: „nem árt, ha egy disc jockey-nak van fü­le”. Egyebekben pedig „o disc jockey-knak nem kötelező minden nótát ismerni” ... Dehát mi is kell a diszkózáshoz? Kell hozzá két magnó, egy fejhallgató, egy mikrofon, egy lemezjátszó, egy erősítő, két hangfal. De lehet fordítva is, amennyiben kél lemezját­szó és egy magnó ... Ám azt csak „a nép” hiszi, hogy mindegy: milyen magnó, milyen lemezjátszó. „A népnek” elég ha megy, már boldog. A diszkós azonban nem elégedhet meg azzal —, ha már pro­fi vagy félprofi — nem elégedhet meg azzal, hogy a magnó vesz és visszajátszik. A lemezjátszó meg forgatja a lemezt. „Divat a szerelés is, mint a ruha”. A diszkósnak tehát nem­csak nyitott-zenei füllel, hanem 'tágranyitott kereskedő- szemmel is rendelkeznie kell. Mert könnyen megkaphatja, ha amatőr cuccal megy egy haknira, hogy: „ez már tava­lyi”. És ott fognak rá ujjal mutogatni. A diszkósnak adnia kell magára: „Egy cucc az nézzen ki mindig pofásán”... Egyébként egy jó mikrofont már hat-hét-nyolcezerért is lehet venni. A mikrofon az nagyon fontos. A lelke a „profi cuccnak és profi diszkósnak”. Nem mindegy, mi hangzik ki belőle. És nem árt egyébként sem megbütykölni a. cuccot, hogy az „oké” legyen. A leszedöfejnek is „kajakrapont” kell beállítva lennie ... Nem könnyű a disc jockey-k élete, ha már félprofik vagy profik. Csak a beszerzés is (régi lemez)... ,?Eszméletlen bal­héval” jár itt, nálunk, Magyarországon. Plusz még, mi itt is lakunk, Miskolcon. Külföldről, utcáról, asztal alól kény­telen a diszkós, ha ad valamit is magára ... Ehhez képest az már,igazán örvendetes, hogy itt, Miskol­con is van lemezlovas-iskolájuk, hogy ne legyenek teljesen amatőrök, s ne mindig a tavalyi holmit adják és vegyék. Tanulnak szorgalmasan — jó, hogy kell a működési enge­dély ■— olyanokat is, mint ezen a három órán, aminek ma­gam, mint teljesen amatőr, is jó hasznát vettem, sok érde­keseket feljegyeztem, már amit értettem persze, mert be­vallom, nem vagyok otthon teljesen a frekvenciák, sávok, vesemikrofonok, kristályok, kajakrapontok világában. Tisztában voltam korábban is képességeimmel, nem. is je­lentkeztem, mert nem is vittem volna többre a felvételin, mint az, akitől megkérdezték, milyen számokat rak fel a diszkóban, és azt válaszolta, hogy olyanokat, amire táncol­nak __ K imaradtam hát a lemezlovas-iskolából, de... Pardon! Lemezlovas-iskolát írtam? Alig akarom hinni a szememnek. Hisz’ tutira tudom, hogy disc jockey műsorvezetői tanfo­lyamnak hívják. > Frankón... (T. N. J.) Közületck, Most érkeztek A „KELET” SZÖV. KÉR. Vállalat MIGÉRT és SZKV KÖZÖS BOLTJÁBA! FACIT, SHARE SZÁMOLÓGÉPEK, OPTIMA ÍRÓGÉPEK, HŐMÉRŐK, MANOMÉTEREK, FOKOLÓK, GENERÁTOROK, OSZCILLOSZKÓPOK, DIGITÁLIS műszerek, menetfésűk, tolómérők, mikrométerek, mérőszalagok, TÁBLAMÜSZEREK, kézi UNIVERZÁLIS MŰSZEREK, ESZTERGAKÉSEK, FÉMCSIGAFÜRÓK, MARÓTÁRCSÁK, DÖRZSÁRAK, METSZÖFÜRÓK, VILLÁS és CSILLAGKULCSOK, csőkulcsok, fogók, parkettcsiszolók, gyaluk, körfűrészek, szalagfűrészek, csiszolók. * Megrendeléseket előjegyzésbe veszünk. Az áru beérkezéséről értesítést küldünk:. Cím: NYÍREGYHÁZA, Ungvár sétány 15.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents