Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-11 / 84. szám
1978, április 11., kedd É5ZAK-MAGYARORSZÁG 3 Emberi életet veszélyeztetnek A gáztörvény megszeqo® A vezetékes gáz a technika vívmánya, a fejlődés velejárója, életünk megköny- nyítője, de a gáz az ember ellenségévé is válhat. A gáz veszélyességére figyelmeztet a Budapesten, Szolnokon, Kábán bekövetkezett robbanás. A közelmúltban Párizsban történt tömeges katasztrófa, a városi gázvezeték meghibásodása okozta. De nem kell olyan messzire mennünk a példákért, hiszen Miskolcon is többször kísértett már a tragédia veszélye. — A kertészeti vállalat és a húskombinát kazánházában bekövetkezett gázrobbanás „csak” anyagi kárt okozott — mondja Mogyorósi) Ferenc, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség csoport- vezető főmérnöke. — Nem volt ilyen szerencséje azonban a Gyula utca 16. szám alatti ház két lakójának, akik súlyos, hosszabb kórházi ápolást igénylő égési sérüléseket szenvedtek. A Búza tér ;i. szám alatt egy ember szenvedett súlyos égési sérülést a szivárgó gáz berob- banása miatt. Hazánkban is szigorú előírások vonatkoznak a gázvezetékek építésére, a gázipari létesítmények kivitelezésére. Akik nem tartják be ezeket a szabályokat, azok emberi életeket, vagyont veszélyeztetnek. Sajnos, sokan megszegik a gáztörvényt, s tettükkel olyan helyzetet teremtenek, hogy előbb vagy utóbb óhatatlanul bekövetkezik a baj. Molnár Attila, a T1GÁZ miskolci üzemegysége vezetékes gázszolgáltatási osztályának vezetője vaskos dosz- sziét mutat. — Jegyzőkönyvek, levelezések. Az elmúlt évben 27 olyan esetet fedeztünk fel, amikor személyek vagy vállalatok megsértették a gázipari előírásokat. Találomra kiválasztunk néhány ügyet. A Mónus Illés utca és a Lórántffy utca keresztezésénél irodaházat építettek a középnyomású gázvezetékre, ezért az épületet le kellett bontani. Az Erdélyi utcán 13 garázst építették közvetlenül a gázvezeték mellé, s a vezetéket odébb kellett helyezni. A komlóstetői munkáslakások gázellátását biztosító hat. atmoszféra nyomású vezeték biztonsági övezetében felvonulási épületet' épített a Miskolci Építőipari Vállalat, az építmény egy részét le kellett bontani. A Győri kapuban büfét és virágboltot létesítettek a gázelosztó-vezeték biztonsági övezetébe, ezért a vezetékét egy szakaszon ki kellett váltani. — Vannak évek óta húzódó ügyek is — jegyzi meg a szakember. — A vétkesek nem tesznek eleget a határozatnak. A Tatár utcai városi hőközpontban a szivaty- tyúházat 50 centiméterre építették fel a hat atmoszféra nyomású gázvezetéktől, holott a siabályzat 9 métert ír elő. A szivattyúházat addig üzembe nem helyezhetik, amíg a gázvezetéket 20 méter hosszban távolabb ki nem építik. A Bársony ' János utcában egy garázst építettek a gázvezeték fölé, de a tulajdonos a mai napig sem volt hajlandó azt lebontani. A legújabb: a BÁÉV a Patak utcában felvonulási épületet telepített a kis- és középnyomású gázelosztóvezetékre, s a létesítményt még nem bontotta le. A gáztörvény megszegése, majd korrigálása milliós károkat okoz a népgazdaságnak. A tapasztalat szerint egyre növekszik Miskolcon — különösen a 111. kerületben — a törvénysértések száma, ám a felettesek hathatós intézkedése mindmáig ■ késik. — Miért építkeznek az építők a biztonsági övezeten belül? Talán nem ismerik az idevonatkozó szabályokat? — Ez teljes mértékben kizárt — feleli Mogyorósy Ferenc. — Minden szakembernek tudnia kell, hogy a kisnyomású gázvezetéknél 3,6, középnyomásúnál 5, a nagynyomásúnál 9 méter a védőövezet, 6 atmoszféra fölött pedig csak 30 méteres határon túl szabad építkezni., Sajnos, már a tervek is irreálisak, mert a tervezők legtöbbje nem a helyszíni szemle alapján, hanem a rossz alaptérkép figyelembevételével dolgozik. Hibás a tanács, mert a közművállalatok írásos egyeztetése nélkül adja ki az építkezési engedélyt. Miskolcon jelenleg 210 kilométer gázvezeték húzódik a föld alatt, s hossza évente mintegy 10 kilométerrel növekszik. A tapasztalat arról tanúskodik, hogy a pókhálóként kiépített gázvezetékeket újabban mind gyakrabban megrongálják. A KBF csoportvezető főmérnöke két olyan példát említ, amikor földmunkaképpel eltörték a gázvezeték vízgyűjtő edényének ürítő szárát. — Mindkét gondatlanság ez éV márciusában történt. A Petneházy utcában 8-án, a Stadion utcában • 13-án rongálta meg a gép a gázvezetéket. Az első esetben példásan gyors volt a bejelentés, a második esetben azonban a munkások őrizetlenül, sorsára hagyták a színhelyet. — A tanulságok? — A földmunkát végző vállalatok embereinek mindenkor engedélyt kell kérniük a gázmüvektől. Nem felesleges bürokráciáról van szó, hiszen a gázipari szakemberek felhívhatják a munkások figyelmét, hogy mire ügyeljenek. Sokan híján vannak a gázipari ismereteknek, ezért a vállalatoknál nagyobb gondot kell fordítani az oktatásra. A gázipari törvények betartása együttműködést kívánó közös feladat. K. L. i A jó méz titka i J ! -A „méhészmester” Jó időben nem szükséges érdeklődni Ti- szatarjdnban Kiss Kálmán méhész lakóhelye felöl. A kíváncsi emberi elvezetik a 60 kaptárból kirajzó méhek. Jelzik az utat, s azt, hogy a tavaszi vándorlások előtt a gazda még otthon található. Valamikor ö sem gondolta, hogy a „méhészszakma’’ egyik legjobb művelője lesz. — Bizony, a „valamikor’’' szó megállja a helyéi, hiszen 1935 óla méhészkedem. Bedig előtte én is úgy féltem tőlük, mint a legtöbb ember. A természet szerelele állal kedveltem meg a parányi hasznos rovarokat. Nem volt könnyű a kezdet. Mesterségét szakkönyvekböl és mini nagyon sokan, kudarcok árán tanulta az évtizedek alatt. Figyelte ö az akkori öreg méhészek munkáját is, de az mégsem olyan, jutni amikor a maga ura valaki és akkor már a felelősség is megnövekszik. A községben 1956- ban szervezte meg a szakcsoportot, aminek azóta is elnöke. — Az országban 45 1100 körül vagyunk méhészek és mondhatom, nagy részükkel megismerkedtemt Névről ugyan keveset ismerek, de engem igen sokan. A szakcsoporttal évente négy-öt vándorláson veszünk részt, amit április végén kezdünk, megyünk repcére”, a Hejömenli Állami Gazdaság területére. Május első feliében virágzik az akác. és mint 17 év óta, ekkor már Hajdúhadháza környéken lehet megtalálni. Jó visszamenni a barátokhoz, ismerősökhöz. Egész estéken beszélgetünk szakmai dolgokról. Sok az érdeklődő, de még kevesen foglalkoznak a méhészettel. Pedig Kálmán bácsi sok fiatalt tanítóit már a mesterségre, akik. ma többségükben Tiszalarjártban és környékén méhészkedőtök. De amig ideáig eljut valaki, mennyi megfigyelés! A jó és a rossz évek mérlege, a különböző időjárási viszonyok hatása az állományra, a méz minőségére, és még ki tudja, mi minden. Hiába a szó. ez csak annak mondhat valamit, aki maga is tapasztalta már. í — A jó méz egyik titka a kedvéző időjárás. Ha sok az eső, akkor a méznek nagy a víztartalma, nehéz beérlelni. Ha meleg az idő, öt-hal nap is elegendő. Másik fontos tényező; vándorolni csak jó csaladokkal érdemes. Arra kell törekedni, hogy minél jobb családok fejlődjenek lei; Erőnlétüket már augusztustól kell formálni. Ha ez idő tájt nincs megfelelő hordás, akkor etetni kell. hogy tavasszal minél életképesebb méhcsaládok legyenek, A méhészkedés márciustól — amikor a méhek kirepülnek — ad munkát, és szeptemberig. a beielelésig tart. Télen történik a kaptárok készítése és ja Vitása, amit Kiss Kálmán maga végez. Az elmúlt télen is 14 darabbal gyarapodott. Jelenleg 60 kaptárban 110 családdal foglalkozik. S hogy milyen eredménnyel? Álljon itt összehasonlító adatként, a kaptáránkénti országos átlag. Ez évi 15—25 kilogramm. Tavaly T0 kilogramm poll Kálmán, bácsi átlaga, ösz- szcsen 37 mázsa mézet értékesített a Mezö- csát és Vidéke Áfésznek. — A tavalyi év általában nem kedvezett, a méhészeknek, A jó eredményi annak köszönhettem. hogy a kaptárokban erős családok voltak és a rövid hordási időt jól ki tudták használni. Szerénységből a méhészmester keveset szól. arról a több mint 40 évről, amit a szakmában eltöltött, Gazdag tapasztalata a méhcszkedésben jelentkező sok kedvezőtlen tényező hatását tudja ma már kiküszöbölni. Munkájának elismeréseként az elmúlt években az Országos Méhész Szakbizottságtól megkapta a Kiváló Méhész bronz és ezüst fokozatot. Szép mesterségét örömmel folytatja a 66 éves méhész. És olt van az állandó segítség, írónké néni. a felesége, ahogyan ö mondja a „segédmunkás”, de ez a szó csak idézőjelben érvényes, mert Kálmán bácsi szerint sok méhész tanulhatna Irénke nénitől is. (Csanálossi) Sínen gördülő liften jár az eladó a több eméletes alkatrészraktárban A munkaügyi és az oktatási miniszter együttes utasítása szerint a vállalatoknál a diákmunka elsősorban a szervezett foglalkoztatás keretei között biztosítható. A szünidei munkára 14. életévüket betöltött, és az általános iskolai tanulmányaikat befejező gyerekek, középiskolások, egyetemi és főiskolai hallgatók jelentkezhetnek. A javítóvizsgára utalt általános és középiskolai tanulók nem vállalhatnak munkát A diákok nyári foglalkoztatásához az iskolában kiállított munkavállalási engedély szükséges, 16 éven aluliaknál pedig a szülők hozzájárulása is. A szünidei munkát vállaló diák foglalkoztatási ideje azonos a vállalatnál rendszeresített munkaidővel. Nincs akadálya azonban annak, hogy rövidebb 4—6 órás munkaidőben alkalmazzák őket Az ipar háttere A z egyik vállalat udvarán megrökönyödve tapasztalták: a iőiialóságtól kint járó mérnökök, hogy délelőtt 9 órakor jókedvűen futballozott 4—5 emoer. A főhatóságiakat kísérő művezető azonban megmagyarázta, hogy azok a tmk-sok... „Akkor jó — mondta a főhatóság képviselője —, lía a tmk-nak nincs munkája, akkor az üzemben bizonyára rendben megy minden...” Ez a példa ugyan megtörtént, mégis túlozta a valóságot Sok olyan károantartó szakmunkást ismerek, akinek — noha a termelő gépes tökéletes rendben forognak — mind a két keze állandóan tele van munkával; a műhelyben egymást váltják a javításra # és ellenőrzésre beállított gépek, olyanok is, amelyek már "régen megértek a kiselejtezésre. Nemrég az egyik miskolci középüzemben mutattak egy ilyen présgépet. „Jól nézze meg — figyelmeztetett a mühelyfö- nök —. mert ilyet legfeljebb a múzeumban lát... Sokat bütyköltünk rajta, de kiválóan működik. Ezt a gépet mór régés-rég nullára írták, de én nem adóm egy újért...” Elgondolkodtam a mühelyfőnök szavain, akinek a saját és a dolgozó társai munkája iránti elfogultságát megértem, sőt, tisztelem. Nem kétséges: a tmk-t, vagyis a tervszerű megelőző karbantartást nem is olyan régen még az egyetlen jó módszernek tartották. Manapság azonban bátran állíthatjuk. ez már túlhaladott álláspont. A karbantartás ugyanis bizonyos ponton túl már nem íizetődik ki. Nemcsak azért, mert a gép élettartamának meghosszabbítása előbb-utóbb egy elavult technológia konzerválását jelenti, de azért sem, mert az erőltetett karbantartásnak sokszor nagyobb a költségé, mint a haszna. Ezen a téren bizony nem állunk jól. Egy minisztériumi vizsgálat, szerint például a gépiparban alkalmazott berendezések nullára leírt értéke az 1970. évi 11 és fél milliárd forintról 1975-ig 38 milliárd forintra emelkedett és ez a tendencia azóta sem csökkent. Ugyanakkor a karbantartásra fordított évi kiadások rohamosan nőnek. A mindenáron termelésre erőltetett gépekre ráfordított munka, annak béres anyagköltsége az így munkába állított gépek és berendezések termelékenységével korántsincs összhangban. Pedig a karbantartásnak messzemenően figyelembe kellene vennie a gazdaságosság szempontjait és minden esetben a berendezés típusa, a termelésben elfoglalt helye, szerepe, jelentősége szerint kellene meghatározni, hogy milyen karbantartási rendszert és módszert alkalmazunk. Az is igaz azonban: gyakran a kényszer viszi rá a kisebb üzemeket az elavult, korszerűtlen gépek állandó javítgatással járó üzemeltetésére, mert új berendezés beszerzésére nincs lehetőségük és mivel az új berendezés rendszerint új technológiát követel — erre sem készültek fel. Attól persze még messze vagyunk, hogy ezt a módszert a kisüzemekben is meghonosítsák, és nincs is rá szükség. Adva van ugyanis nem egy példa arra, hogy egyes ágazatokban a karbantartást specializált, korszerűen felszerelt, szakmai karbantartó vállalatoktól rendelik meg. A különböző vállalati tmk-műhelyek ugyanis sok-sok energiát, nagy összegeket emésztenek fel, míg az azonos profilú vállalatok ezt a gondot megoldhatnák egy közös, úgynevezett ágazati karbantartó üzemmel is. ahová lényegesen korszerűbb gépparkot szerelhetnének be. mint amilyenre külön-külön a vállalati kisműhelyekben gondolhatnak. Több minden melleit tehát erre a lehetőségre is érdemes gondolnunk, ha iparunk infrastruktúrájának, kiszolgáló „hátországának” fejlesztéséről beszélünk. O. M. .................................... ...............................■" 1 ■■ ................ ■ .......... A /, idén már mintegy 400 mezőgazdasági üzem vesz részt több mint félmillió hektárnyi területtel a nádudvari Vörös Csillag Tér-, melöszövetkezet kukorica és iparinövény termesztési rendszerében. Ennek a rendszernek a fejlesztéséről is szó volt a Magyar Agrártudományi Egyesület küldött- gyűlésén, Az évfordulóhoz közeledvén loniiista aÉalot Mák a ÉV dolgozói Lenin születésének 108. évfordulójához közeledvén, szombaton megyeszerte kommunista műszakot tartottak a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A több mint 5 ezer dolgozót foglalkoztató vállalat párt-, gazdasági és társadalmi szervezeteinek felhívására Miskolcon. Özdon, Kazincbarcikán. Leninvárosban és Szerencsen a vállalat dolgozóinak mintegy 80—85 százaléka áldozta fel szabad szombatját és jelentkezett reggel 6 órakor a különböző munkahelyeken, hogy egynapi munkájának bérével járuljon hozzá a vállalati lakás- építési akció anyagi alapjainak megteremtéséhez. Nevezetesen arról van szó. hogy a BÁÉV-nél évente mintegy ötvenen részesülnek nagy összegű vállalati hozzájárulásban lakásproblémáik megoldásához. Többségük fizikai dolgozó, illetőleg családot alapító fiatal. Az ebhez szükséges összeg egy részét a vállalat vezetősége, a szombatihoz hasonló társadalmi munkaakciók megszervezésével biztosítja. Az építők kommunista szombatjai ugyanakkor mesz- szebbmenő társadalmi érdekeket is szolgálnak. Ugyanis megyénk és Miskolc város lakosságának elsőrendű érdeke, hogy az V. ötéves terv lakásépítési programja — beleértve az úgynevezett járulékos beruházásokat is — a kívánt határidőre, jó minőségben és a tervezett költségen belül megvalósuljanak. A BÁÉV vezetői, dolgozói tudják, hogy minden egyes munkanap, minden műszak előbbre viszi a jó ügy megvalósulását. Tudják, hogy ezáltal már az idén is újabb családok százai, sőt ezrei költözhetnek uj otthonukba. S az sem mellékes, hogy a lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi, kulturális és szociális létesítményeket mikor vehetik birtokba az új „honfoglalók”. Szinte jelképes, hogy szombaton reggel 6 órakor például Miskolcon, az Avas 11. ütemének építkezésén a vállalatnak olyan dolgozói is munkára jelentkeztek, mint Pa pp József né segédmunkás, aki két kisgyermekével együtt jelent meg a munkahelyén — tájékoztatott Jung Frigyes építésvezető, aki elmondta, hogy az ügybuzgó asszonyt azonban az ott dolgozó munkatársai hazaküldtek. mondván, hogy „maradjon csak a gyerekekkel, ők majd helyette is elvégzik a szükséges munkát.. A miskolci Avas-dél XI. ütemének építkezésén egyébként 9 szocialista brigád jelent meg a munkahelyén teljes létszámmal. Köztük volt — és az új általános iskola tornatermének építésén munkálkodott — a Rózsa Ferenc nevét viselő — hatszor aranykoszorúval és kétszer a vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címmel kitüntetett — szocialista brigád is. Taskó Lajos brigádvezető a déli órákban elmondta, hogy a tervezett munkát — lépcsőházak vakolása, különböző anyagmozgatás és földmunkák — sikerült elvégezni, a műszak befejezése után pedig a brigád tagjai kollektíván tekintették meg a DVTK—Békéscsaba meccset. A legfontosabb azonban — mint mondotta —. nogy „nyertünk egy napot” __ E gy szó mint száz: az építők kommunista szombatjával tulajdonképpen mindenki jól járt! — Mindenekelőtt messzemenő társadalmi érdeket szolgált, elősegítette a vállalát szociális célkitűzéseinek megvalósítását és sok más. pénzben aligha kifejezhető haszna is vou ,-á. C> | lilái! a iifíi liléi! Félmillió hektáron
