Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-09 / 83. szám

1978, április 9., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Fejőversenytől a védnökségekig Fiatalok a mezőgazdaságért Talán jobb let volna, ha címnek valami mást válasz­tok. Olyasmit, hogy: a KISZ és a fiatalok ..., hiszen Pál Józseffel, a megyei KISZ- bizottság munkatársával elő­ször csak a mozgalomról be­szélgettünk. Ahogy múltak a percek, úgy teljesedett a kép, amíg végül az újságíró meg­győződött, ma már az ifjú­sági alapszervezetek munká­ja elválaszthatatlan a gaz­dálkodástól. Attól a gazdál­kodásul, amelynek megyénk szövetkezeteinek, gazdaságai­nak több mint tízezer fia­talja alkotó, cselekvő részese. És hogy ez mennyire igaz, arról vallanak azok a prog­ramok, versenyek, munka­akciók, amelyeket — több más intézménnyel közösen — a KISZ megyei bizottsága szervez. Sokrétűek, színesek, mint napjaink nagyüzemi gazdálkodása, azok a felada­tok, amelyeket a népgazda­sági terv szerint gazdasá­gainknak meg kell oldaniuk. Itt említeném meg a ma már hagyományos szakmai verse­nyeket. Ezek közül is ki­emelkedik az évről évre megrendezett fejőverseny, amelyen 30 éven aluli fe­jők és telepvezetők indul­hatnak. A verseny céljában nincs titkolnivaló: egy le­becsült, de nagyon fontos szakma „felkarolása”, nép­szerűsítése a fiatalok között. Eredménye már mutatkozik. Csak számokban: az egy te­hénre eső tejtermelés me­gyénkben 265 literrel nőtt, s ilyen mérvű hozamemelke­désre még nem. volt példa. Ebben az eredményben a szakmai színvonal növelése, — amely javarészt a ver­senynek köszönhető — .ala­posan „belejátszott”. Termé­szetesen a mezőgazdaság több ágában is szervez a megyei KISZ-bizottság ver­senyeket. Így a növényvé­delem és a cukorrépater­mesztés területén. Lemérhe­tő hasznuk hasonló a fejő­versenyéhez. Ismeretes, hogy a mezőgazdaságban a hiány­szakmák száma évről évre nő, a fiatalok nem szívesen választják ezeket. Pedig né­melyikük nagy szaktudást igényel, és kiemelt bérezésű munkafeladat. Hogy a fia­talok miért idegenkednek az állattenyésztő, a kertész vagy az öntöző munkától, annak megállapítása nem a mi fel­adatunk. De szívesen látnánk azokat a kiállításokat, üzem- látogatásokat. bemutatókat, amelyeket a pályára irányí­tás érdekében a különböző KISZ-bizottságok, alapszer­vezetek, művelődési házak és szakmunkásképző intézetek rendeznek, mert — legalább­is a mi, véleményünk sze­rint — az eddig hiányzó pro­pagandamunkára nagy szük­ség van. Van még a megyei KISZ- bizottságnak egy olyan kez­deményezése, amely bizonyos értelemben megint hiányt pótol. Még az idén létre akarják hozni a Fiatal Ag- rárszakemberek Tanácsán belül az ifjúsági bizottságot. Ennek célja: mivel egyre több fiatal lát el felelős irá­nyító munkakört, amelyet bi­zonyos fokú elzárkózottság jellemez — a területi szórt­ság miatt — nélkülözhetet­len valamilyen módon egy szervezeten belül az összefo­gásuk. A bizottságoknak KISZ-aktivisták a vezetői és ezért a mozgalom érdekvé­delmi szerepe is előtérbe ke­rül. A legfontosabb feladatok közül még ki kell emelnünk a KISZ-védnökségeket. Ezek közül talán a legfontosabb a Tisza II. vízlépcső teljes kiépítése, amely megyénk­ben öntözőfürtök létesítésé­ben, védőművek építésében és az öntözés mind nagyobb elterjedésében jelentkezik. A KISZ akciói jól tükrözik eze­ket a törekvéseket. Itt szó­lunk még a húsprogram és a fásítási védnökségről. Az előbbit fémjelzi a Miskolcon épült húskombinát, míg az utóbbira az egész megyében találunk példákat. A kör- nyezetvédelmileg fontos fá­sítások üteme meghaladja az évi ezer hektárt. Az üzemi — és a falusi — KISZ- alapszervezetek tagjai kör­nyezetük szépítéséért vagy az erdőtelepítések érdekében egy év alatt félmillió cse­metét ültetnek el. Ha teljesen ki akarnánk bontani a mezőgazdaságban, vagy inkább a mezőgazdasá­gért dolgozó fiatalok egy­éves programját, akkor még hosszan írhatnánk, hiszen olyan fontos rendezvények­ről sem esett említés, mint a nyárra Edelényben terve­zett szövetkezeti ifjúsági na­pok. De teljes képet nem ad­hatunk, és nem is ez a szán­dékunk, hiszen amit emlí­tettünk, áz is jól tükrözi a gazdálkodás és a mozgalmat érintő legfontosabb kérdése­ket. A generációváltás idő­szakát élő mezőgazdaságét, amely jövőjének letéteménye­sei éppen á fiatalok. (kármán) Sikeres évet zári a Miskolci Vasipari Szövetkezet Pénteken tartotta mérleg­záró közgyűlését a Miskolci Vasipari Szövetkezet. A vezetőség eredményes gaz­dasági évről adhatott szá­mot: 82 millió forintos ter­melési tervüket 4 millió fo­rinttal túlteljesítették. Je­lentős volt a múlt évben a szövetkezet exportmegren­delése, az NSZK számára két garnitúra filter alkat­részt gyártottak. Az export- árbevétel egyik évről a má­sikra megkétszereződött, ta­valy meghaladta a 32 millió forintot. Nagy figyelmet for­dítottak a korszerű termék- szerkezet kialakítására, a fémcsomagoló eszközök gyár­tásánál választékbővítést haj­tottak végre. Az egy főre jutó termelési érték 1976-ban 218 ezer 631 forint volt, tavaly pedig el­érte a 269 ezer 524 forintot. Nagy összeget költöttek a gépesítésre, mintegy 2 mil­lió forint értékű termelőbe­rendezést vásároltak, emel­lett saját gyártásban 402 ezer forint értékű gépet állítottak elő. Építési beruházásaik is jelentősek voltak, csarnokot, raktárt építettek. A Miskolci Vasipari Szö­vetkezet mérleg szerinti nye­resége 12 millió 172 ezer fo­rint, harminc százalékkal magasabb az előző évinél. II muÉeripd A Miskolci Közlekedési Vállalatnál mind nagyobb mértékben gyarapítják a járműparkot. Ezzel ellenté­tes tendenciaként mind ke­vesebb az autóbuszvezetők száma. Az MKV vezetői régen foglalkoznak olyan elképze­léssel, miszerint engedélyt; kér..ek rá, hogy nem két-, hanem egyéves tehergépko­csivezető gyakorlattal ren­delkezőkből nevelhessenek autóbuszvezetőket. A KPM Autóközlekedési Főosztályá­tól az erre vonatkozó enge­délyt — átmeneti időszakra — meg is kapták. Eszerint az egyéves gyakorlattal ren­delkező, de legalább 20 ezer kilométer távolságot megtett tehergépkocsi-vezetőket be­vonhatnak D-vizsgás tanfo­lyamra A közlekedési vál- j lalat vezetői s egyben a túl­terhelt autóbuszvezetők is bíznak abban, hogy az új lehetőség várhatóan segít a nyomasztó munkaerőgondok megoldásában. 1 termel a 10? Leninváros harmadik nagy ipari létesítménye az épülő Tiszai Kőolajfinomító. Ez éppen akkor lép be a ter­melésbe, amikor az ország többi kőolajfinomítója már nem lesz képes elegendő fű­tőolajat és vegyipari ben­zint adni az erőműnek, ille­tőleg a TVK-nak. Első épí­tési üteme 1978-ban zárul, s ezzel évi 3 millió tonna nyersolaj finomítására alkal­mas üzemegység készül el. A TIFO-ban egyetlen nyers­anyagból, a Szovjetunióból érkező kőolajból az alábbi termé-eket állítják majd elő: az üzem legkönnyebb termé­ke a "ropán-bután gáz lesz, ezt teljes egészében háztar­tási palackgázként értékesí­tik. Másfél százaléknyi lesz a pentánfrakció, az igen könnyű, már 50 C-fokon felfo. benzin, amely a mo­torbenzin értékes alkotóré­sze. A nyersolaj 16—17 szá­zaléka vegyipari benzinné alakul át, ezt a szomszédos TVK olefingyárában dolgoz­zák fel. A nyersolaj 30—33 százalékából Diesel-olaj, gáz­olaj és petróleum, 17—19 százalékából könnyűfűtőolaj, és mintegy 30 százalékából nehézfűtőolaj készül, ez utóbbit az új hőerőműben égetik majd el. I A Jeg”-ek bányája, Feketevölgy i A marólienger gépkezelők egyike, Sztari János Kurityán és Felsőnyárád határában, fent a dombon magasodik a'feketevölgyi bá­nya függőleges aknájának acéltornya. Éjjel-nappal „él” az akna, s a' bányásznyelven kasnak elnevezett szállító- berendezések naponta embe­rei százait, a különböző anyagok tonnáit szállítják le a föld alá, illetve hozzák fel a mélyből. Nagy mennyisé­gű, háromezer kalória fűtő­értékű barnaszenet rejt ezen a kornyéken a föld, s e kincs kibányászása még az ezred­fordulón is kenyeret, megél­hetést biztosít majd az it­teni dolgozóknak. Sokat fejlődött az utóbbi időben a feketevölgyi akna, s — ahogy Rónaföldi Zoltán gépészmérnök megjegyzi — egy fokozattal korszerűbbé vált. A 240 millió forintos beruházást az úgynevezett M-program keretében hajtot­ták végre. Olyan modellbá- nyát alakítottak ki a fej­lesztés során, amelynek mo­dern technológiája, termelé­si rendszere követendő pél­daként szolgálhat más egy­ségek, aknák számára is. — Manapság világszerte törekvés a termelés koncent­rációjának növelése — mond­ja Sztermen Gusztáv, a Szu- havölgyi Bányaüzem vezető­je. — Ez a célunk nekünk is, s a harmadik negyedév vé­gére befejezzük a fejtési munkálatokat a kettes akná­ban, utána már csak az egyes számú termel. A jövőben nagy termelékenységű fron­tok adják majd a szenet, s március elején üzembe he­lyeztünk egy 150 méter hom­lokszélességű tömegtermelő munkahelyet. Hasonló mére­tű frontfejtés nincs több az országban. Korszerűsítettük a föld alatti szállítást, s a szén úgyszólván emberi kéz érintése nélkül jut fel a napszintre. Gépesíteni akar­juk a személyszállítást is. — Mennyi szenet termel az idén a feketevölgyi bá­nya? — A tervünk 800 ezer ton­na szén felszínre küldését írja elő — feleli az üzem­vezető. — Az első három hó­napot igaz, lemaradással zártuk, hiszen a szerelési munkák tetemes időkiesést okoztak, de remélhetően, ez a ráfordítás kamatostól meg­térül. Sokat, nagyon sokat várunk az új fronttól, az új szállítóberendezésektől. Munkásruhába öltözünk, hogy saját szemünkkel lás­suk a feketevölgyiek büszke­ségeit. Az akna bejáratától mintegy három kilométert gyalogolunk, amíg eljutunk az M/l-es frontig, közben meg- megállunk a velünk ellen­kező irányba futó szállító- szalagok mellett, s hallgat­juk Rónaföldi Zoltán tájé­koztatását: — összesen kétszer két és fél, azaz öt kilométer láng­álló gumihevedert építettünk ki. Szorított az idő, s az öt­ből három szállítóberende­zést rekordidő, öt nap alatt helyeztünk üzembe. Ez alatt \ ■ / _____________________ á llt a bánya, a bányászok többsége a szerelésen dolgo­zott, még vasárnap is.; A fronti gépekkel és berende­zésekkel együtt 1500 tonna vasanyagot szállítottunk be bányába, építettünk be a h lyére. Mivel új bányafolj sókra is szükség volt, program keretében hárc kilométer vágatot kihajtó tak bányásztársaink. — Hallottunk még egy ú donságról, a diszpéeserk' pontról — szólok közbe, i re a fiatal szakember háti fordul, úgy magyarázza: — Egyetlen szobából n; mon követhető, irányítha az egész bánya termelése. A front alapvágatában újabb technikai érdekességre leszünk figyelmesek. Sínpá­lyán utazik az energiavo nat, ami ellátja villamo árammal a gépeket, s egye' len mozdulat elegendő a ’ vagy bekapcsoláshoz. — Pajzsbiztosító egys tartják a kőzetrétef kéttárcsás maróhengei veszti a szénfalat, s 1 teljesítményű láncos vc- szállítja a szenet — tét meg az ország legna­gyobb frontjával Nagy Béla szakvezető vájár. — Mind­össze huszonketten vagyunk a 150 méteres homlokon, eb­ből négyen iparosok. Napon­ta kitermelünk kétezer ton­na szenet. A feketevölgyiek számon tartják, hogy jelenleg Övék az ország harmadik legna­gyobb bányája. Nem is ’ kolják azonban az „• dettségüket”, s szeret: ’ előbbre rukkolni a rai tán. — A tervek szerir mondja a gépészmérne 1982-ben már egymillif na szenet adunk a népgaz­daságnak. Ha viszont meg­kapjuk az ígért újabb ha­sonló gépi berendezéseket, hamarább is elérhetjük ezt a mennyiséget. A „leg”-eg bányájában üzemei az ország egyetlen kéttárcsás jövesztőgépe. A gépszörny egyszerre 70 centi­métert harap le a csaknem 3 méter magas szénfalból, s kezeléséhez két ember szük­séges. Kolaj László Fotó: Laczó József Gyártás: szabad téren Szerelik a KERVÄZ-prototípusokat A borsodi vázpanel alkal­mazása a IV. ötéves tervidő­szak egyik — nyugodtan mondhatjuk így — szenzáció­ja volt. A lakótelepek óvodái­nak, bölcsődéinek, iskoláinak építési üteme — a korábbi késlekedéssel szemben — kezdett -hasonlítani a lakóhá­zak építési üteméhez, így az új lakásokban élő gyerme­keknek már nem kellett olyan hosszú ideig utazgatni­uk régi iskolájukba. A bor­sodi vázpanelből épülő gyer­mekintézmények ráadásul szépek és (praktikusak is. A múlt évi egyik lapszámunk­ban beszámoltunk arról, hogy a szovjetunióbeli Bogorod- csányban is épült egy ilyen aulás iskola és mennyire elé­gedettek vele az iskola taná­rai, tanulói. Az elmúlt évek során sok ilyen gyermekin­tézmény épült megyénkén kí­vül Hevesben, Nógrádban és Pest megyében is. Építészek, építőipari szak­emberek már nem lakótelep­építésről, hanem „lakótelep­gyártásról” beszélnek. Törek­vésük, hogy a lakótelepgyár­tás mielőbb komplex-szé vál­jék. Ez annyit jelent, hogy a lakótelep egyetlen épületét, egyetlen járulékos beruházá­sát sem építik hagyományos módszerekkel. A gyermekin­tézményeknél a BVPL jóvol­tából ez már megoldódott, ezt követte a lakótelepi trafóhá­zak újfajta építési módja. Ma a kereskedelmi, vendéglátó­ipari létesítmények és a szol­gáltatóházak építésének kor­szerűsítésén a sor. Az ötödik ötéves tervidőszakban oly­annyira megnőtt az igény a kereskedelmi hálózat építé­sére, hogy ennek eleget tenni a hagyományos vegyes szer­kezetekkel szinte lehetetlen. Közrejátszik itt az építőipar krónikus létszámhiánya is. Meg kellett hát találni a módot, amely meggyorsítja az üzletházak építését, ugyan­akkor kevesebb élőmun­kát igényel. A Borsodi Állami Építő- ioarj Vállalat és az ÉSZAK­TERV szakemberei —■ Simon Gábor, Deák Béla, Bodonyi Csaba, Kovács Lehel — 1976 óta fáradoznak az új építési rendszer kidolgozásán. Az építőipari és a tervező vál­lalat r egállapodást kötött a KERVÁZ kidolgozására. Vi­szonylag rövid idő, három­négy év alatt, kifejlesztik a szériagyártást. A munkának nagy figyelmet szentelnek megyeszerte. A gyártási fel­tételek megteremtéséhez je­lentős anyagi támogatást nyújt a megyei tanács és a Miskolc városi Tanács is. Mint Petrasovszky István, a BÁÉV műszaki vezérigaz­gató-helyettese elmondta, jól haladnak az építési rendszer kidolgozásával. A KERVÁZ- at a házgyárban gyártják majd, de ehhez fe] kell épí­teni egy fél hajó méretű gvártócsarnokot. Ennek elké­szülte után várható a KER­VÁZ tömeges gyártása. A csarnok terve még a rajzasztalon van, de a KER- VÁZ-épület két prototípusát már szerelik Miskolcon. A Lenin Kohászati Művek ugyanis soron kívül elkészí­tette a gyártósablonokat, így — szabad téren — megkez­dődhetett a gyártás. Az egyik épületet az LKM-ben szerelik; étterem és konyha lesz belőle. A másik KER- VÁZ-épület a Vologda vá­rosrészen készül: kereskedel­mi és szolgáltató központ­ként funkcionál majd. Eb­ben a tervidőszakban 28 ezer négyzetméter alapterületű KERVÁZ-épületet adnak át megyénkben. Az avasi lakó­telepen és az összekötő vá­rosrészben, majd a VI. öt­éves tervidőszak első évei­ben Özdon és Leninvárosban építenek üzletházakat. Milyenek is lesznek ezek az épületek? Esztétikusak és sokféleképpen variálhatók. Falaik kívül-belül vakolat- mentesek, s ez nagy előny, mert szükségtelenné teszi a szakipari munkát. A" össze­szerelés nagy figyelmet, pon­tosságot igényel, a prototí­pusokon „gyakorlatoznak” a szakemberek. A BÁÉV je­lenlegi gépparkja megfelel az új építési rendszer köve­telményeinek. de a követke­ző évek során iabb gépeket kívánnak vásárolni: fel kell készülniük azokra az évek­re, amikor majd tömegesen ontja a házgyár a KERVÁZ- elemeket L. Qy.

Next

/
Thumbnails
Contents