Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-09 / 83. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. április 9., vasárnap Lai-flma: a nos Hins A latin-amerikai országoknak a hetvenes évek elejétől egyre jelentősebb antiimpe- rialista intézkedései, a nemzeti öntudatra ébredés tendenciájának erősödése, az Egyesült Államokkal szembeni közös fellépések, a latin-amerikai regionális integrációs folyamat erősödése — többek között —, arra kényszerítette az Egyesült . Államok vezetőit, hogy a latin-amerikai egység megbontása érdekében a sokoldalú megbeszélések, találkozások helyett áttérjenek a kétoldalú, differenciált bánásmódra, s aszerint alakítsák politikájukat. Az új amerikai kormányzat, kétségtelen, szívesebben látna Latin-Amerikában szélesebb társadalmi bázison nyugvó, az alkotmányosságnak a látszatát keltő rendszereket, mint nyíltan jobboldali fasiszta diktatúrákat. A nemzetközi politika uralkodó tendenciája is erre kényszeríti. Amikor kijelentette, hogy a kongresszus nem járulhat hozzá a katonai segélyek folyósításához az emberi jogokat megsértő latin-amerikai országok számára, ugyancsak kiéleződtek az ellentétek az érdekelt országokkal. A Carter-kormányzat a közelmúltban több kezdeményezést tett Kuba irányába. Alapjában véve ezek nem jelentenek egyebet, mint az elmúlt másfél évtized alatt bekövetkezett nemzetközi változásoknak realisztikus számbavételét. A Kubával való kapcsolatok megszakításáról hozott AÁSZ-határozatolj érvénytelenítése, továbbá' az a tény, hogy a 26 független latin-amerikai ország közül jelenleg már 11 tart diplomáciai kapcsolatot Kubával, nyilvánvalóan a kapcsolatok felülvizsgálatára, javítására ösztönzi az Egyesült Államokat. A Nemzetközi Valuta Alap pedig legutóbbi tanácskozásán nyitva hagyta annak a lehetőségét, hogy Kuba — amikor szükségét látja —, visszatérjen az NVA tagországai közé. Kifúlóban van az Amerikai Államok Szervezete, mely a pánamerika- nizmus intézményes szervezeteként az USA monopóliumainak politikai, katonai és gazdasági eszköze. Nem töltötte be a „latin-amerikai” Marshall-terv szerepét az USA által meghirdetett „Szövetség a Haladásért” nevű új latin-amerikai program sem, amelyben 20 milliárd dollár folyósítását helyezett kilátásba. Az Amerika-közi kapcsolatok másik sarkalatos kérdése a Panama-csatorna fölötti rendelkezés, a panamai szuverenitás kiterjesztése a csatornára és az övezetére. Panama, maga mögött tudva a latin-amerikai országok egységes támogatását és szolidaritását, harcot indított az egyoldalú és egyenlőtlen szerződés hatálytalanításáért. Tekintettel arra, hogy feke- te-Afrikában az erőviszonyok a 'progresszív erők javára változnak, az Egyesült Államok körei fokozzák erőfeszítéseiket egy dél-atlanti katonai paktum létrehozására. Tárgyalnak egy kontinentális hadsereg felállításának tervéről is. Velük szemben egyre nagyobb erő a közös fellépés. A felszabadító harc menete lehetetlen volna a Szovjetunió vezette szocialista világrend- szer léte, a latin-amerikai mukásosztály, a kommunista pártok, a reakciós rendszerekkel szemben álló imperialista-ellenes egység nélkül. E kontinens megszűnik az USA hátországa lenni, s az igazi nemzeti felszabadítás útjára lép. Az amerikai imperializmus és a belső reakciós erők képtelenek megszüntetni az objektív okokat, amelyek meghatározzák a latin-amerikai népek nemzeti és társadalmi felszabadulásának elkerülhetetlenségét. A gazdasági struktúra jellege, elmaradottsága meghatározza a társadalom osztályszerkezetét. A latin-amerikai proletariátus a kontinens fő termelő és társadalmi politikai ereje. Létszáma 50 millió, ebből 20 millió agrárproletár. Történelmi küldetésük, hogy vezessék a társadalom széles rétegeit az antiimpe- rialista és oligarchia-ellenes harcban, végig vigyék a forradalmi folyamatot, közelebb fiozva Latin-Amerikában a szocialista perspektívát. Létszámuk egyre növekszik, különösen az ipari ágazatokban, s ezzel együtt erősödik harciasságuk, tudatosságuk. A proletariátus szerepének további növekedését néhány latin-amerikai országban gátolja szétforgácsoltságuk az imperialisták, a nagytőkések egyes szakszervezeti vezetők miatt. A társadalmi forradalom helyébe a tudományos és technikai forradalmat igyekeznek becsempészni. A munkásosztály felkészítése mellett a kommunista pártok törekednek minden olyan réteg megnyerésére, amelyek érdekeltek a teljes függetlenség kivívásában. Fontos forradalmi szerepet tölthet be a városi kispolgárság, a nacionalista burzsoáziának is vannak olyan politikai mozgalmai, amit ki lehet aknázni ' a győzelemért folytatott harcban. A nem proletár nézetek terjedését jelentősen elősegíti olyan rétegek bekapcsolása, amelyeknek hiányos a felkészültségük. Az antimarxista ideológiának egyik megnyilvánulási formája „baloldali” forradalmi — amelynek hívei elutasítják a proletariátus és a néptömegek szövetségének, az egységfrontnak egységét, nem ismerik el a kommunista párt vezető szerepét. A kommunista pártok" kitartóan harcolnak az effajta „elméletek” ellen. A társadalmi-politikai fejlődés formái Latin-Amerikában igen változatosak. Van egy közös vonásuk, amely az egész ideológiai küzdelem jellegét meghatározza, ez pedig a latin-amerikai népek és az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus közötti ellentét. Latin- Amerika forradalmi antiim- perialista és demokratikus erőinek egyik legfontosabb feladata, az imperialista-barát ideológia, különösen a fasiszta ideológia elleni harc. Az a tény, hogy egyes latinamerikai országokban erősödnek a fasiszta áramlatok, még nem jelenti azt, hogy a fasizálódás a kontinensen domináló tendenciává válna. Az ideológiai befolyásolás egyik tényezője az egyház. A lakosság 90 százaléka római katolikus. Az egyházra ma már nem lehet kizárólag úgy tekinteni, mint a reakció egységes bázisára, például Chilében számos formában elítélte a fasiszta kormány rémtetteit. Hiba lenne viszont lebecsülni a haladással szemben álló ereje súlyát, szerepét. Latin-Amerika több országában kiéleződtek az osztályellentétek, fellendült a munkásmozgalom, fokozódott a tömegek harckészsége. A gazdasági nehézségek, az infláció elleni tömegmegmozdulások egyre inkább imperialist.. ellenes jelleget is öltenek. A legszervezettebb, legfe- gyelmezettebb politikai erőt a kommunista mozgalom képviseli, mintegy félmillió taggal, valamennyi országban működnek. Túlnyomó többségük ipari munkás. A pártok többsége csaknem mindig üldöztetésnek volt kitéve, a párttagsági könyv gyakran bolettát — belépőt — is jelentett a börtönbe. Az egyes kommunista pártokban az elmúlt években komoly vitákra is sor került. Egyes csoportok eltúlozták, abszolutizálták a gerilla-taktikát, és a fegyveres utat, s figyelmen kívül hagyták a forradalmi mozgalom sokféle tapasztalatát. A hatvanas évek végére túljutottak ezeken a vitákon, a korábbinál következetesebben formálják azt a politikát. Latin-Amerika kommunista és munkáspártjai 1975-ben tanácskoztak Havannában. Megállapították, hogy a kontinensen még mindig nem vált valósággá a függetlenség, továbbra is a nemzeti felszabadítás a legfontosabb feladat. Ilyen értelemben dolgozták ki a mozgalom stratégiájának és taktikájának legfőbb vonásait. A jóváhagyott platform elsősorban az imperialista monopóliumok ellen irányul, követelve azok államosítását, a természeti erőforrások és más javak visszaadását, radikális agrárprogramot. A pártok az internacionalista szolidaritás talaján állnak. Számukra létkérdés, a térség testvérpártjainak és azon túl az egész nemzetközi munkásmozgalomnak az egysége. Ez a dokumentum rámutat arra is, hogy nem a demokratizmus, antiimperialista felszabadító harc a kommunisták végcélja: a szocialista forradalom győzelméért, a kommunista társadalom felépítéséért harcolnak. A szocialista forradalmat azonban a latin-amerikai országokban minden bizonnyal a demokratizmus, antiimperialista szakasz fogja megelőzni. A harc egyik nagy nehézsége a térség földrajzi helyzetéből következik. Az amerikai imperializmus nem fog önként lemondani latin-amerikai pozícióiról. De ma már ezek az országok kedvezőbb nemzetközi feltételek között vívhatják meg küzdelmüket. Megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok, előre törtek a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadulás, a függetlenség és a szocializmus erői. Ebben kiemelkedő szerepe van a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikájának, következetes kezdeményező magatartásuknak. A függetlenség, a társadalmi haladás kitartó munkát igényel. Elkerülhetetlenek a heves összecsapások. Ezek időnként éles kitérőket idézhetnek elő, sőt, olykor visz- szafelé fordíthatják fejlődésük irányát. A fejlődés fő iránya azonban vitathatatlan: a nemzeti és társadalmi haladás elkerülhetetlen Dél- Amerikában. Dr. Uray Miklós (Vége) VILAGHIRADO „Becs köszönti Budapestet” címmel az osztrák fővárost bemutató rendezvénysorozatot tartanak április 7—15-ig a fővárosban. A bécsi hét idején Bécs életét bemutató kiállítás nyílik a budai várpalotában, hangversenyeket, divatbemutatókat tartanak. Megkezdődött az izraeli csapatok kivonása Dél-Liba- nonból, de a határra történő visszarendelésük helyett egyelőre megelégednek néhány kilométeres hátrálással. Washingtonban elhalasztották a neutronfegyvérről esedékes döntést, de egyúttal zöld fények gyúltak a fegyverkezési verseny más területein. Etiópiából és Angolából a konszolidáció hírei érkeznek, de a jelek szerint nem értek véget a két haladó ország elleni provokációk. Jelentős új eleme volt ugyanakkor az elmúlt hétnek, hogy két várható esemény, Vance amerikai külügyminiszter április második felében esedékes moszkvai látogatásának és Leonyid Brezsnyev május elejére tervezett bonni útjának bejelentése a keleti—nyugati tárgyalások megélénkülésére utal. Brezsnyev szibériai és távol-keleti munkalátogatása, amely a Szovjetunió méreteinek megfelelően viszonylag hosszabb időt vesz igénybe, jó alkalom volt a hatalmas országrész gazdasági feladatainak előtérbe állítására, de kellő hangsúlyt kapott a védelmi képesség demonstrálása is. Hiszen maga az SZKP főtitkára hangsúlyozta, hogy az óceánon túl, de a másik oldalon is vannak olyan erők, amelyek képtelenek beletörődni a békés egymás mellett élés gyakorlatába. A célzás aligha lehetett félreérthető a több ezer kilométer hosszú szovjet—kínai határ mentén, miután Pekingből alig néhány napja utasították el a tárgyalások újraíelvételére vonatkozó szovjet indítványokat. A szovjet vezető külpolitikai vonatkozású megjegyzései között különösen lényegesek voltak a SALT ügyében, Vlagyivosztokban elhangzott megállapítások. Ennek a távol-keleti szovjet városnak szomszédságában írta alá Brezsnyev és Ford, akkori amerikai elnök 1974 novemberében a hadászati fegyverrendszerek korlátozását szolgáló második megegyezés keretszámait. Az újságolvasók betéve tudhatják a vlagyivosztoki keretszerződés számadatait, amelyek jól tükrözik a nélkülözhetetlen, egyenlő biztonságot: 2400— 2400 rakétaegyenérték, s azon belül 1320—1320, több robbanófejjel ellátott, fürtös MIRV rakéta ... Vlagyivosztokban akkor úgy tűnt, hogy a nehezén túljutottak, s a Genfben rendszeresen tanácskozó, kiváló szakértők néhány hónap alatt végleges formába önthetik majd a szerződésszöveget. Nem így történt, s ha ebben közrejátszottak előre látott és előre nem látott technikai nehézségek is, mégsem ezeket tartjuk a nehézségek igazi »okának. A megtorpanás azért következett be, mert az Egyesült Államok vezető körei, s az új kormányzat különösképpen. engedtek a fegyverkezési ipari komplexum nyomásának, siettek eltekinteni saját kötelezettségvállalásaiktól. s a kölcsönös biztonság megvalósítása helyett egyoldalú előnyök szerzésére törekedtek. Kísérleteik azonban kudarcra ítéltettek, hiszen ha egyszer a világooli- tika valóságában létrejött a stratégiai egyensúly, azt semmiféle ügyeskedéssel sem lehet „átírni”. Ankét A Hazafias Népfront Borsod megyei Elnökségének pedagógiai társadalmi bizottsága, a Borsod megyei Tanács és a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa április 14-én délelőtt fél tíz órai kezdettel tanácskozást tart a szakmunkásképzésről. Bevezetőt Varga Gáborné, a népfront megyei alelnöke, a pedagógiai társadalmi bizottság elnöke mond, majd három előadás következik: Bujdos János, a megyei tanács elnök- helyettese a szakmunkásképzés helyzetéről Borsodban, Téglás Gyula, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese a szakmunkás- képzés időszerű kérdéseiről. dr. Polgár Péter, a 114. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója a szakmunkás- képzésben érdekeltek kapcsolatrendszerérői szól. Turistaházak, utak, parkok Az Országos Idegenforgalmi Tanács az idén is juttat bizonyos összeget megyénknek az idegenforgalmi alapból, úgynevezett vissza nem térítendő támogatásként. Ebben az évben 3,3 millió forint áll rendelkezésre, melynek kisebb részét már korábban elosztották, 2,6 millió forint odaítéléséről pedig a napokban döntött az Északmagyarországi Intéző Bizottság. A rendelkezésre álló pénzből több intézmény, szerv kap kisebb összeget meghatározott célra. Tapolcán a park rekonstrukciós munkájához, füvesítéshez, a Hejő patak medrének iszaptalaní- tásához, Mezőkövesden a hőfürdő kempingjéhez vezető út építéséhez, Rakaeán az úthálózat, a parkírozó bővítéséhez, Füzérradványban a parkot, a kastélyt látogatók számára parkírozó kialakításához, Hollóházán ugyancsak autóparkírozó építéséhez, Sátoraljaújhelyen a kemping ivóvízellátásának bővítéséhez, Szentiéleken parkosításhoz, a turistaházhoz vezető út szélesítéséhez, korszerűsítéséhez, Rudabányán a Földvári Aladár Emlékmúzeum pavilonjának létesítéséhez nyújtanak támogatást. Bold- varákón az Esztramos cseppkőbarlang anyagát kívánják bemutatni, erre a célra kiállítási és kutatóhelyet létesítenek, melyhez szintén az alapból kapnak bizonyos ösz- szeget. A lengyel kormány elnöksége fontos szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott legutóbbi ülésén. A tanácskozáson, amelyet a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökségével közösen tartottak, meghallgatták a munkaügyi miniszter beszámolóját a legalacsonyabb keresetű alkalmazottak életkörülményeinek javítását célzó intézkedések végrehajtásáról. Május 1-évei a havi minimális bért 1600 zlotyra emelik — ez mintegy 570 ezer embert érint. Ugyanakkor további 400 ezer munkás fizetését is felemelik, azokét, akik a minimális bér fölötti legalacsonyabb kereseti kategóriához tartoznak. A kormány elnöksége jóváhagyta azt a határozattervezetet, hogy április 30-tól az eddigi anyasági segélyek mellett minden megszületett gyermek után egy összegben 2000 zlotys támogatást juttatnak a szülőknek. A két világrekorder „Újra szilárdan áll a lábán” vagyis gyakorlatilag teljes mértékben visszanyerte eredeti földi fizikai formáját Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko szovjet űrhajós, az űrbéli tartózkodás két világrekordere — jelen» tette a TASZSZ abból az alkalomból, hogy befejeződik a Szaljut—6. űrállomás legénységének • „utókezelése”, amelynek célja a világűrbeli tartózkodás fizikai és biológiai következményeinek kiküszöbölése volt. A readaptációs időszak elején a kozmonauták napokon át erős fáradtságot éreztek, szédültek, izomlázuk volt. s bár a háromhónapos űrrepülés során lefogytak mégis hosszú ideig úgy érezték, hogy szokatlanul nagy teher nehezedik rájuk. Megmutatkoztak az első orvosi vizsgálatok során az ilyenkor már megszokott biológiai elváltozások is, például a vörös vérsejtek számának csökkenése. Az utókezelés eredményessége mindazonáltal bebizonyította a szovjet űrhajókon és űrállomásokon alkalmazott egészségügyi biztosítási rendszer — a különleges „túlnyomásos” ürkosz- tüm. a rugalmas amortizáto- rok és a különféle torna°'''a- korlatok — alkalmazásának hatékonyságát. Odafent a világűrben Romanyenko és Grecsko az utolsó oillana^g megőrizte munkaképességét, s a maratoni űrutazás befejezése utón viszonylag rövid idő alatt visszanyerte földi formáját. Lengyel intézkedés
