Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-08 / 82. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. április 8., szombat Közművelődési látókörű mérnökökért Az egyetemi könyvtár és az általános műveltség A Nehézipari Műszaki Egyetemen rendkívül sokirányú közművelődési tevékenység tolj ik. Az egyetem közművelődési oizottsága sokrétű munkát Irányít, a szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésétől a művészetek aktív műveléséig igen sokféle lehetőséget biztosít a tanuló- ifjúságnak és az egyetem dolgozóinak. Ebbe a tevékenységbe bekapcsolódott az Ni.IE Központi Könyvtára is. Erről beszélgettünk a könyvtár igazgatójával, dr. Zsidai Józseffel: — A központi könyvtár már soproni életében is figyelmet fordított az általános művelődési igényekre. A köz- művelődési munka az utóbbi években a párt és állami intézkedések nyomán rendszeressé, tervszerűvé vált. Az 1974. márciusi közművelődési párthatározat és az arra épülő jogszabályok igen nagy lendületet adtak e munkánknak. — Milyen eredmények jelzik a könyvtár közművelődési tévékenységét? — Először arról beszélnék, hogy a művelődést szolgáló irodalom könyvtárunkban harminckétezer kötetre te. hető. Ez a mennyiség egy húszezer lakosú város könyvtári ellátottsága mai' szintjének felel meg. Az összbe- szerzésünknek több mint 20 százalékát jelenti az ilyen irányú irodalmi anyag fejlesztése,, s állományunknak a fele szépirodalom, a másik felé különböző művészeti, sport, egészségügyi, ismeret- terjesztő és egyéb irodalom. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy a szépművészet és az építőművészet kiemelkedő hányadot képvisel, mintegy másfélezer kötettel. Az olvasótermi szabadpolcrendszerből 25 százaiék-t foglal el a közművelődési anyag, több mint ötezer kötettel, ezen kívül kétszáznál több Erdélyi János-napok folyóirat szolgálja a közművelődést, ideértve a napilapokat is. A színvonalasabb közművelődési jellegű folyóiratokból negyven található az olvasótermi szabadpolcokon. Érdekes, hogy a hallgatóság elsősorban mai magyar irodalom iránt érdeklődik. Az első és második évfolyamokon még nehezen veszik fel az egyetemi életmód ritmusát és ez az olvasói kultúra mennyiségében és minőségében is lemérhető. A felsőbb évfolyamosok olvasmány-igénye már meglehetősen gazdag. Van egy problémánk: a beszerzésekben a közművelődésnek a 20 százalékot meghaladó, részesedése már-már túlzás egy műegyetemen, másrészt viszont ennek ellenére a legtöbb szépirodalmi művet csak egy példányban tudjuk beszerezni, és az tekintettel a közel négyezer beiratkozott olvasóra, elenyészően kevés. — A könyvtárban gyakoriak a kiállítások, előadások, egyéb rendezvények. Ezek miként kapcsolódnak a közművelődés segítésébe? — Az olvasóteremben kéthetenként készítünk kiállítást az új könyvekből. Rendszerint tematikus kiállításokat, azaz egy-egy témakör köré csoportosítjuk a bemutatandó műveket. Jelentősebb alkalmakra, mint például az Ady-centenárium, vagy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója volt, a könyvtár előcsarnokában készül kiállítás. Az elmúlt évben Kuba művészetét és szépirodalmát mutattuk be egy kiállításon, egy másikon szovjet műszaki könyveket. Egyébként a szocialista országok életét, eredményeit, bemutató kiállítások rendsze- resek. Különböző előadásokkal is segítjük a hallgatók, illetve olvasóink önművelési lehetőségeit. Hangversenyeket rendezünk, például ilyen volt legutóbb Kovács Dénes és Bacher Mihály koncertje, vagy a Tátrai vonósnégyes hangversenye. Irodalmi előadássorozatunkban például a kollégiumok fizikai dolgozóinak tartottunk több előadást. A KISZ közművelődési tevékenységének támogatására a legfontosabb rádió- és tévéműsorokra felhívjuk a figyelmet, és azokhoz irodalmi anyagot is ajánlunk. Különféle technikai támogatást nyújtunk a kulturális totók, fejtörők és egyéb rendezvények összeállításához. — A könyvtárban szinte mindenki megfordul az egyetemen. Fel tudják-e ezt a látogatottságot használni a szélesebb kulturális propagandában? — Feltétlenül. De nemcsak a könyvtár főbejáratánál propagáljuk Miskolc város kulturális programját, hanem a magunk új könyveit is az egyetem területén több helyen. Könyvtárunk az Egyetemtörténeti Bizottság 'bázis- intézménye, és e kapcsolat alapján az Egyetemtörténeti Bizottság több rendezvénye, kezdeményezése szintén a közművelődés szolgálatába illeszthető. Megjelentettük a könyvtártájékoztató füzetet, két dolgozónk pedig az egye.-térni közművelődési bizottság tagjaként tevékenykedik. — Végezetül miben összegezhetné további feladataikat? — Közművelődési célokat szolgálva fenn kell tartanunk a könyvtári állomány fejlesztésének mai színvonalát. Feltétlenül ki kell alakítanunk a központi könyvtárban a város kulturális rendezvényeinek intenzív propaganda-központját. Végezetül, bár ez egyetemi belügy, az egyetemi sajtóban rendszeresebbé kell tennünk a könyvtárhasználat propagandáját és a könyvtári állomány részletes ismertetését. Egyetemünkön mérnökök képzése folyik, a központi könyvtár elsősorban ezt a képzést szolgálja könyvállományával. De a bevezetőben említett közművelődési állás- foglalások ránk is vonatkoznak, s hogy szélesebb köz- művelődési látókörrel rendelkező mérnökök hagyják el egyetemünket, az ilyenfajta nevelőmunkát is támogatnunk kell a magunk eszközeivel. (l)enedek) Szülővárosában, a megyénkkel szomszédos keletszlovákiai Nagy kúposon a sárospataki kollégium múlt századi neves, tudós tanárának emlékére — születésének 110. évfordulója alkalmából — április első hetében „Erdélyi János-napokat” rendészeti a városi tanács művelődésügyi osztálya és a Cse- madok helyi szervezete. Az ünnepségen a sárospataki Rákóczi Gimnázium tanári kara és ifjúsága is képviseltette magát. A költészet napjára A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a költészet napjának idei megünneplése alkalmából április 11-re külön ajánlójegyzéket jelentetett meg, s ebben azokat a műveket mutatja be sokszínűén, amelyek most vagy a közelmúltban jelentek meg, és a vers ünnepére illők. Ezek között kilenc klasszikus magyar mű, huszonhat mai magyar költő kötete, tizenkét külföldi verseskötet, öt gyermekeknek szánt könyv, három antológia — közte a már korábban bemutatott Szép versek 1977 —, valamint hét tanulmánykötet, összesen hatvankét mű található. A háromnapos emlékezésen dr. György István, a Csema- dok központi bizottságának főtitkára mondott beszédet, méltatva Erdélyi János irodaimi,' filozófiai és néprajzi munkásságát. A kultúrműsorban szerepelt a járási tanítók énekkara, a Csemadok- énekkar, a Nagykaposi Gimnázium irodalmi színpada, a Kilencéves Iskola tánc- és zeúekara, s fellépett vendégként Béres Ferenc énekművész, pataki öregdiák is, aki az Erdélyi János által gyűjtött népdalokból adott elő néhányat. Berettyóújfaluban rendezik meg április 9-e és 11-e között az országos úttörő népzenei fesztivált, amelyre meghívást kapott a mezőkövesdi Zalka Máté Üttörő- ház citerazenekara. A helyi áfész támogatásával is működő citerazenekar — hét fiú és négy lány — három mezőkövesdi iskola tanulóiból verbuválódott, s Kiss József tanár vezetésével 1976-ban r~ ............ ..................... ’ ....... H íradó jU Borsod megyei Moziüzemi Vállalat ismét megjelentette üzemi Híradóját. A nyolcvannégy oldalas kiadvány idei első számának élén. számvetést találunk dr. Hc- tényi György igazgató tollából, az elmúlt év eredményeiről és az idei esztendő feladatairól, majd egy nagyobb visszatekintést a vállalat fennállásának huszonöt esztendejére. A mozik elmúlt évi teljesítési kimutatásai, az elmúlt esztendő rendezvényeinek ismertetése után a huszonöt éve vállalatnál dolgozókat megszólaltató riportot találunk. A műszaki fejlesztés feladatairól, az üzemi demokrácia időszerű kérdéseiről, a KISZ-szervezet életéről találunk tájékoztatást. Vetélkedő A Budapesten megtartott országos döntővel befejeződött az általános iskolás vöröskeresztesek körében meghirdetett, a „Vöröskereszt kongresszus nyomában” elnevezésű, több fordulós vetélkedősorozat. A döntő, ahol az ország öt legjobb vöröskeresztes csapata vett részt és adhatott számot tudásáról, ügyességéről, gyakorlottságáról a Magyar Rádió 4-es stúdiójában volt. A vetélkedőn a kongresszus témájának játékos feldolgozása szerepelt. A legjobbak közül a Borsod megyei, Ti szakeszi Általános Iskola tanulói hozalakult. A gyerekek eddig is igen gyakran szerepeltek már különböző rendezvényeken, de az országos fesztiválon való részvételük lesz az első igazán jelentős szereplésük. Egy summás és egy matyó népdalcsokorral mutatkoznak be, s reméljük méltóképpen képviselik majd a népzenei hagyományokat ápoló borsodi úttörőket. tök el az első díjat. Úttörő népzenei fesztivál Borsodot a kövesdiek képviselik Még egyszer.., x Taps a KÖDMÖN-nek... Új tantárgy Bemutatkozott a KÖD- MÖN — a miskolci Közép, iskolai tíiák Művész Önképzőkör. Várakozással, drukkal Vártuk őket. Nem akármilyen feladatot kap- tak-vállaltak: április 2-án este a Miskolci Nemzeti Színházban ők kapták a színpad nagy lehetőségéi, hogy szóljanak az ünnepi műsor meghívott közönsége előtt: a felszabadulásról. A feladat önmagában is liagy volt, még ha nem is számítanánk, hogy egy alig pár hónapos „társulat” tizenéves tagjainak kellett reflektorok nagy fényébe állniuk, amelyben minden „lazítás, figyelmetlenség és fegyelmezetlenség, baki” felerősítve meglátható. De hát — mondhatnánk erre — ezek csak külső jelek- jegyek. Szorító-szorongató érzéssé sűrűsödött a tudat is: akik a széksorokban- ülnek — a munkásmozgalom veteránjai, a rpaí közélet vezetői a mindennapi szocialista építőmunka élen járói előtt kell lemondani- megíogalmazni valami érdemes-tartalmas mondandót. Mindez ott munkált még a kezdés előtt, a függöny mögött, a színfalak mö. gött toporgó-izgalomban készülő fiatalokban. S erre gondolt e sorok írója is. különösképpen, hogy alig néhány hete beavatottja lehetett és szólhatott a Kö_ népiskolai Diák Művész Önképzőkör megalakulásáról, terveiről, a feladatra készüléséről .'.. Ünnepi műsor — így szólt a meghívó a várhatóról. Most már, napokkal később, bár már ott. akkor este is nyilvánvalóvá lett: amit íáthattunk-hallhat- tunk, amit kaptunk: több volt műsornál — ének, ze_ ne, prózarészlet vagy vers, lánc, egymás után sorolásánál —. előadássá formálódott. egy-egész és egységes produkcióvá. Mi formálta- alákította azzá? A gondolat mindenekelőtt, amely százötven fiatal mozgását, szövegmondását, énekét, vagyis közölnivalóját az emberi hit himnuszává, a tör-, hetetlen és győzhetetlen -szabadságvágy emberi „ars poeticájává” fogalmazta. E gondolat közlését vállalta fel ez a százötven középiskolás fiatal, fizikailag is megpróbáló „rendezésben”. Stoller Antal művészeti vezető — már többször bizonyította — avatott, értője és színpadra fogalmazója több műfaj egységes-szólásának, megjelenítésének, ötven percig színpadon voltak — éltek, igazában mondva — a KÖDMÓN tagjai : táncosok, irodalmat szeretők és közvetíteni ké- szek-vágyók. énekesek. Lehet, nagyon meglehet: egyénileg, vagy külön-kü- lön saját műfajukban nem ragadtatták volna el magukkal a nézőt-hallgatót. Am úgy vélem: éppen ez az igazán üdvözlendő és újra megfogalmazandó erről a vállalkozásról szólva. Az, hogy kollektív élményt nyújt; az, hogy a közösség erejét-szükségét teszi természetessé ezeknek a fiataloknak. Mondhatná valaki: nem Lűlzotl-e ez a lelkendezés, nem lő-e célon túl a dicsérő szó, nem fordul-e visszájára? Ki-ki tapasztalata alapján- dönthet-vála- szolhat. Magam azt gondolom, s mert nem magánügynek hiszem, tehát leírom: annyi a fanyalgás, a kétkedés, a kivárjuk-a-leg. végét hallgatás, pontosan „kultúrtémában” is, hogy miért ne örvendezhetne e sorok írója őszintén és lelkesen, ha érdemes-értelmes munkával, elképzelés, sei és cselekvéssel találkozik? Az említett bemutat, kozás. az ott helyszínen kiélezhető öröm és elégedettség a KÖDMÖN előadása után, a hosszan tartó tapssal jutalmazott produkció egyébként is csak „ürügy” a megismételt szólásra. Nem a látott előadás szakmai érlékelése-elemzése volt a felvállalt: feladat, hanem az, hogy megerősítsük azokat, akik a közép, iskolások művészeti nevelésének ezt a formáját eddig is segítették-támogatták: hasznosabb százötven-két. száz fiatalnak megadni az önművelés, önképzés effajta lehetőségét, mint egy* két, „sztárt” az iskola színeiben „futiatni”. Lettlégyen szó egy emberről, vagy egy művészeti csoportról.,; Ténagy József Az oktatás korszerűsítésének egyik lépéseként szeptembertől új tantárgy, a magyar munkásmozgalom történetének • oktatása kerül \ bevezetésre a magyar felső- oktatási intézményekben. Az új önálló tárgy tankönyve már elkészült. Ennek a kötetnek az oktatásban való alkalmazásáról, fontosabb , elméleti, ideológiai és módszertani kérdéseiről háromnapos tanácskozást rendeztek a szegedi József Attila Tu. dományegyetemen. /_ HASZNÁLT AUTÓJÁT KÉNYELMESEN, GYORSAN, JÓ ÁRON ADHATJA EL mi'iluir TELEPÉN: Miskolc, LóranüTy Zsuzsanna u. 49. Telefon: 51-826.
