Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-08 / 82. szám
1978. április 8., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A gazda szemével... Változatlan létszám, új technológiák Negyvennégymilliót hozó tartalékok A Beton, és Vasbetonipari Művek Alsózsolcai Gyárában nagy terveket szőttek az idén: mintegy 672 millió forint termelési érték előállítása a cél, ami a bázishoz viszonyítva 44 millió forinttal több. Komplex gépesítés Szirbik Sándor, a gyár igazgatója elmondotta: feladataikat változatlan létszámmal, a termelékenység növelésével akarják megoldani. Az elmúlt évben több olyan intézkedést tettek, amely lehetővé teszi az idei feszített tervek realizálását. A megnövekedett igényekre való tekintettel tavaly egy kapacitásbővítő beruházást is megvalósítottak. Korszerűsítették az UNIVÁZ-csa- lád egyik elemét, a födémpanelt. E terméket az idén már jóval korszerűbb, termelékenyebb gyártósoron készítik. Az új gyártósoron a tavalyi 120 ezer négyzet- méterrel szemben az idén 220 ezer négyzetméternyi födémpanelt gyárthatnak. Olyan komplex gépesítést végeztek el itt, amely a termelés felfutásával egyidejűleg a termelői létszám csökkenését is eredményezi. Ugyancsak a nehéz fizikai munka megkönnyítését, a termelés növelését szolgálja az a fejlesztés is, amelyet a vasvázak szerelésénél valósítottak meg. Korábban ugyanis kizárólag kézi kötözéssel szerelték össze a vasszerkezeteket., ami érthetően jóval több időt és munkáskezet igényelt, mint az új módszer. A hagyományos technológiát az idén a korszerűbb, hegeszléses módszerrel váltották fel. A napokban adták át rendeltetésének az új csarnokot, melyben kevesebb létszámmal, jobb munkakörülmények között többet termelhetnek. A gyárban ezzel egyidejűleg intézkedéseket tettek az anyagmozgatás korszerűsítésére is. Felújították a régi darupályákat, nagyobb teherbírású emelőberendezése, két helyeztek üzembe. A műszaki fejlesztés mellett a munka- és üzemszervezésben rejlő lehetőségek jobb ki. használására is megkülönböztetett figyelmet fordítanak. Erre az úgynevezett multimoment filmtechnikai eljá. rást alkalmazzák. A veszteségidők csökkentésére vonatkozó kísérleteket 1976-ban kezdték meg. Először a födémgerendák gyártásánál végeztek felméréseket. Az eredmény felülmúlta a várakozásokat a kisebb-nag'yobb módosítások hatására mintegy 300 ezer folyóméterrel több gerendát tudnak előállítani ezen a gyártósoron. A módszer tehát helyesnek bizonyult — a gyár vezetői szükségesnek vélik a kísérletek kiterjesztését a többi gyártósorra is. Ebbén az évben két újabb technológiai sor tevékenységét ellenőrzik a multimoment filmtechnikai eljárással. A gyár vezetői úgy érzik: sokat tehetnek még annak érdekében, hogy a szükséges szerszámok, gépek és alapanyagok a kellő időben rendelkezésre álljanak. Gazdag termékválaszték Az üzemben azt is elmondották: termelésüknek mintegy hatvan százalékát az univerzális, azaz a közösségi vázszerkezetek adják, amelyeket többnyire iskolák, óvodák, bölcsődék, szállodák építésénél hasznosítanak. Másik fontos termékcsoportjuk a feszített födémgerendák családja, amelyet a lakosság részére, családi házak építéséhez készítenek. Kis mennyiségben előregyártott garázsokat és távvezeték tartó oszlopokat is gyártanak. Ez utóbbi termékeknek egyébként egyedüli előállítói ők az országban. A!z idén korszerűsítik a közvilágítási lámpaoszlopokat; megbízást kaptak új, modernebb típusok előállí- tására. A fentieken túl több kiemelt nagyberuházáshoz is szállítanak vasbetonelemeket Alsózsolcáról. Az első negyedévben készítették el például a szekszárdi húskombinát univáz elemeit. Ezen kívül különböző épületelemeket szállítanak még az Ózdi Kohászati Üzemek acélművéhez, a bicskei gyűjtőerőműhöz és a bél- apátfalvai cementgyárhoz is. Számos kommunális létesítmény építéséhez is alsózsolcai vasbetonelemeket használnak fel az idén. UnL váz elemekből építik például Szarvason az új száz férőhelyes óvodát, á dunaújvárosi sporttelepet, a heté- nyi kórházat, a szekszárdi gyógyszertárat. A gyár vezetői elmondták, hogy Borsod megyében viszonylag kisebb az érdeklődés termékeik iránt. Jóllehet, ők előnyben is részesítenék — érthetően —, a borsodi megrendelőket. Bár, az idén, mintha kedvezőbb helyzetről adhatnának számot. Ebben az esztendőben kaptak megrendelést például a MEDICOR most épülő kétszintes szerelőcsarnokához szükséges elemek, valamint a ZÖLDÉRT Búza téri új mezőgazdasági áruháza vasbetonelemeinek elkészítésére. Ezen kívül ők szállítják a szükséges univáz elemeket az ongai általános iskolához is. Határidők A gyárban ez évben fontos feladat a szállítási határidők pontos tartása, amely a korábbi években az üzem jó hírnevét megalapozta. Tudják, hogy elsősorban az univáz termékcsaládból kell többet gyártaniuk; a tavalyi 430 ezer négyzetméterrel szemben ebben az évben 500 ezer négyzetméternyi univáz szerkezetet kívánnak előállítani. A feladatok sikeres megoldását szolgálják a gyár szocialista brigádjainak felajánlásai is. D. H. Aki belép Sajószögeden llolb Péierék portájára, rendet és tisztaságot lát mindenütt. A gondozott udvar kertészkedő embert dicsér. A ház végéből hangzó röf- fentések árulkodnak csak arról, mivel is foglalkozik még a gazda, aki vederrel • jön az ólak felől. — Megisznak ezek naponta vagy száz liter vizet, csak győzzem hordani — amiért szerencsére nem kell messzire menni, mert bent van a lakásban —, de ez még semmi, ez a 19 hízó hat hónap alatt már 55 mázsa •takarmányt evett meg és a májusi átadásig még vagy 10 mázsát felfalnak. — És mégis, megéri? — Ha nem érné meg, nem csinálnám. De nemcsak a pénz miatt. Hét év óta rokkant nyugdíjas vagyok, és az idő így is, úgy is el- 1 megy, amit hasznosan akarok eltölteni. Mindig szerettem az állatokat. A falusi ember belenő ebbe a foglalkozásba. Régebben csupán saját célra hizlaltam. Már lassan 15 éve, hogy leadással is foglalkozom. A tavalyi év volt eddig a legeredményesebb, 18 darabot adtam át a Leninváros és Vidéke Áfészrnek. Az idén már negyvenre szerződtem. — Ennyi jószágtól talán ki sem lehet mozdulni a házból ? , — Dehogynem, ilyenkor a feleségem és a fiam végzi el a munkát. Magam csináltam önetetőt. Ha megtöltöm táppal, három napig is elég a hízóknak. Sajószögeden az utóbbi években Holb Péter értékesíti a legtöbb sertést. Az idei 40 darabos szerződésével a megyében is a legeredményesebb szakcsoporttagok közé fog tartozni. (iB) Házának falán ma is ott a cégtábla: Szegedi József kötélverő. Ám, a látszat csal, tudniillik a mester már évek óta nem dolgozik. Tavaly októberben töltötte be a 80. életévét, s — mint mondja —, elhagyta már az ereje, ö volt az ősrégi szakma utolsó művelője Putnokon. — Amikor beadtam, ötvenkét éves volt az iparigazolványom — említi Szegedi József. — Ezerkilencszázhu- szonegyben lettem önálló. * Apró kis ember. Rajta viseltes kockás kabát, kockás nadrág, barhenting, a lábán bakancs, a fején kalap. Amikor kezet fogunk, érzem, az ujjai bütykösek, a marka erőtlen. — Hogyan lett kötélverő, Józsi bácsi? — Kérem alásan, az én apám zsellér ember volt, korán meghalt édesanyám hat félárvát hagyott hátra. Tizenegy évesén már eljártam apámmal napszámba, a módosabb gazdákhoz. Abban az udvarban vágtuk a fát, ahol a lengyel származású kötélverő. Dvorszky János dől. gozott, s hívott, szegődjek el hozzá inasnak. Az apám először nem akart engedni, de én már fel tudtam gondolni, hogv biztosabb kenyér ez. mint a favágás. Leinvitál a ház alatti nin- cébe. nézzem meg, milyen munkákat csinált. Maradt még néhány jószágra való kötél, csak nagy ritkán tér be egv-egy vevő. — Ezt a kötőfékfejet — veszi a kezébe — lóra használják. amikor bekötik az istállóba. Három féle méretben készült. Ezzel a száras kötőfékkel a vásárra vezetik a lovat, s vele együtt adják el. Ez csikó kötőfékszár ... ez tehénre való kötőfék ... ezek istrángok — sorolja a még el nem kelt, i'údra aggatott „portékát”. — Aztán a szerszámok megvannak-e még? —• Ott hevernek a fészerben — mutat jobbjával az udvar túlsó végébe áz öreg. Hozzáteszi: — Hirdettem, de eddig még nem kellett senkinek. Szekér gurul be a portára, megrakodva szénnel. El- lépdeltink a terebélyes eper-' fa alatt, s megállunk a viaszos ponyvával letakart, gondosan bezsírozott kötélverő alkalmatosságok előtt. Régi, mind, igaz, már akkor sem voltak újak, amikor Józsi bácsi Rimaszombaton őket megvette. Hajdani gazdájuk odaveszett az első világháborúban: — Magam is megjártam a ,tizennégyes háborút — tesz kitérőt a beszélgetésben —, a vasúlezrednél szolgáltam. Ausztriában, Bécs mellett állomásoztunk, utána két évig voltam a román fronton. Észreveszi, hogy kissé elkalandozott, s visszakanyarodik a mesterségéhez. — Ezen a fonókeréken — hajtja le róla a ponyvát; — a kenderből sodort fonalakat fontuk zsinórrá. Ezen a szálazógépen aztán — lép odébb — a zsinórokból megfontuk a kötelet. — Az alapanyagot honnan hozták? — Félig kidolgozva kaptuk a kendert, nekünk kellett utána tilolni. Három felé választottuk az anyagot, s a javából istrángot, kötőféket készítettünk. Gyárral I kellett versenyeznünk, de a kisipari munka jobb volt, megéltünk. •— Dolgoztunk is, reggeltől estig — folytatja az emlékezést. —. Egy segédnek negyven száras kötőféket kellett elkészítenie naponta. Fiatalabb koromban télen sem pihentem, hajtottam magam. Volt úgy, hogy a markomra fagyott a víz... Szavaiból kikerekedik, mennyire emberölő mesterség volt a kötélvetés. A munka nehéz volt, a kenderpor lerakodott a tüdőben. Kevés kötél verő érte meg a 60 évet, neki sikerült. Egykori tanítványai rendre hátat fordítottak az iparnak. — Vásárokra jártunk, eladni a köteleket, összefogtunk többen, béreltünk egy fuvarost. Leginkább Szend- rőt kedveltem, távol volt Miskolctól. Négy vásárt tartottak évente, de én csak a József napira és az aratásira mentem. Az utolsó putnoki kötél- verő mesél, s talán ismét átéli a hajdani zsibongó vásárok hangulatát. Szájában érzi annak a jóféle bornak az ízét-zamatát, amiből megivott egy-két pohárral a jólsikerült eladásra; Ennyi „dorbézolást” engedett meg magának mindössze, takarékoskodnia kellett a házr a, a családnak. — A gyerekeim itt születtek, de egyik sem él Putnokon. A nagyobbik fiamat megölték a második világháborúban, a kisebbik meg kidisszidált. Egyetlen képeslapot küldött Rómából, s írta,; megyen Amerikába; Azóta sem hallatott magáról. Látom, az öreg kötél verőnek elfutja kék szemeit a könny. Hogy enyhítsem' bánatát, az unokákról kérdezem. > — A lányom Alsózsolcára ment férjhez, két gyermeke született. A fiú az NDK- ban egyetemista, a lány gimnáziumban tanul, ök az én legnagyobb örömöm. * Már ismét mosolyog, a bút elhessentette a szeretet, a boldogság. Közeledik a felesége, ebédelni hívja. Utolsóként még felteszem a kérdést: — Megtudná-e mondani Józsi bácsi, hogy hány méter kötelet készített el az életében ? — Kérem szépen, azt felszámolni bizony lehetetlen — tolja tarkójára tanácstalanul a fekete kalapot. — Ha csak úgy veszem, hogy nyaranta feldolgoztam tíz mázsa kendert, akkor is az ötszázhúsz mázsa, ötvenkét tonna. Nem is tudom, hogyan győztem annyit dolgozni ... Kolaj László MH, Hin! Az évente egy és negyed milliárd körüli forgalmat lebonyolító Borsod megyei AGROKER Vállalat Miskolc és Mályi között levő új központjában a mezőgazdasági gépek, eszközök, al_ katrészek nagy választéka vár vevőre. A különböző mezőgazdasági gépekből, alkatrészekből az előző évnél jobb ellátást ígér az idén a vállalat. A legtöbb gépből egyelőre nagyobb a kínálat, mint a kereslet, mert főleg kedvezőtlen adottságú tsz- einkben nem dúskálhatnak a pénzben. SZK—5-ös kombájnok, különböző erőgépek, pótkocsik, gépek várnak vevőre a nagy gépudvaron Szép látványt nyújtanak a katonás rendben sorakozó erőgépek, de jobb lenne már a határban látni őket. KÉezö tavasz a Bodrogközben Régen köszöntött a tavasz a Bodrogközben a mezőgazdaság számára olyan kedvezően, mint ez idén. Ami ritka dolog errefelé: sem árvíz, sem belvíz nem pusztított, s a telet is viszonylag nagyobb károsodás nélkül viselték el az őszi vetések. Azt is haszonként emlegetik a termelőszövetkezetekben. hogy a tavasziak alá ősszel előkészített szántóföldek kiváló állapotban vannak, így sokkal kevesebb talajmunkát kíván most a tavaszi vetés, mint más években. Ez a magyarázata, hogy bár kissé késve érkezett a tavasz. a mezőgazdasági munkákkal egyet lenegy ^napnyi elmaradásuk sincs az állami és szövetkezeti gazdaságoknak, sőt egyes esetekben a szokottnál előbb járnak. A Bodrogközi Állami Gazdaságban például nemcsak a tavaszi árpa került a földbe több mint 300 hektáron, hanem már a 165 hektárnyi cukorrépa vetését is befejezték, s minden előkészületet megtettek, hogy tervüknek megfelelően 168 hektáron jó minőségben elvégezhessék a napraforgó vetését. Hasonlóképpen kedvező helyzetben van az állami gazdaság ..mezsgyeszomszéd- ja”, a Kossuth Termelőszövetkezet is. Jól telelt és már bokrosodik az őszi búzájuk, amit 200 hektárral nagyobb területen vetettek, mint az előző évben, összesen 1184 hektáron. Befejezték a cukorrépa vetését, összesen 158 hektáron, ami 52 hektárral nagyobb a tavalyinál. Ugyancsak növelik a napraforgó vetésterületét a múlt évi 624 hektárral szemben 720, kukoricát pedig az 1977. évinél két és félszer nagyobb területen termesztenek: a tavalyi 401 hektár helyett 1075 hektáron. A szálas takarmány és a silókukorica vetésterületét is szembetűnően "növelik, mert míg 1977-ben az árvíz és a belvíz pusztítása miatt csak 534 hektárról gyűjthettek lucernát és szénát, az idei tervükben kereken 1000 hektárral nagyobb területen, összesen 1534 hektáron termesztenek silókukoricát, lucernát és intenzív legelőszénát. Erre a nagy létszámú állatállomány miatt égető szüksége van a termelőszövetkezetnek. Az 1978. évi bevételi tervükben ugyanis a növénytermesztés a kertészettel és a szőlészettel együtt 316 millióval, az állattenyésztés viszont 70,1 millió forinttal szerepel. (h. j.) Indiai hetek Sajtosszendvics, fűszeres paradicsomleves, mandulás birkahús, lencse és pirosbab. pudding és még egy tucat ételkülönlegesség, s a menühöz szórakoztatásként klasszikus észak-indiai tánc ez dióhéjban a Duna Intercontinental Szállóban szombaton kezdődő és április 23- ig tartó indiai gasztronómiai hetek programja. A látványosságszámba menő esemény pénteki sajtótájékoztatóján elmondották, hogy a bombayi testvérszálló küldöttsége. szakács, táncosnő, énekesnő, az indiai hangszerek művészei adnak ízelítőt a távoli ország konyha-. zene- és táncművészetébőlSz utolsó putHki kötélverő
