Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-29 / 100. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1970. április 27., szombat Egyetemi könyvesek Több százéves porcelánok a Kína Múzeum kiállításán, Bu­dapesten, a Gorkij fasorban. Koncertkrónika A könyvesek ez alkalommal könyvterjesztőket, köznyelvi 'használatban könyvbolti dol­gozókat jelent, az pedig, hogy egyetemi, azt jelzi, hogy a Nehézipari Műszaki Egyete­men végzik ezt a jóllehet ke­reskedelmi, mégis közműve­lődési fontosságú és szerepű tevékenységet. Az egyetemi könyvtár épü­letében található att egyetemi könyvesbolt. Országos háló­zathoz tartozik, mint több száz az országban, de itt nem szükséges a vállalat emblé­májának színes, neon cégér­ként való alkalmazása, a bol­tot mégis megtalálják Igen sokan, nem kevesen az Egye­temvároson kívülről is. Aki a műszaki tudományok, illetve műszaki könyvek iránt nem mutat érdeklődést, annak is érdemes körülnézni, böngész­getni a polcokon. (Nem rek­lámfogásként mondom, de a minap, amikor kint jártam, Szabó Magda új regényéből, a Régimódi történetből is jó néhányat láttam kirakva. Ezt pedig a ^városban hiába ke­resték!) * A bolt profilját korában el­sősorban az egyetemi oktatás­hoz szükséges anyagok kíná­lata határozta meg. Mintegy három évvel ezelőtt kezdődött el az a törekvés, hogy az ál­talános .választék igen széles legyen, mindenfajta könyvet megtaláljon az ide betérő vá­sárló, de azon belül mind na­gyobb arányt képviseljenek a műszaki és olyan ismeretter­jesztő jellegű kiadványok, amelyek elsősorban a műsza­ki érdeklődésű emberek szá­mára érdekesek. Romenda Norbert, az egye­temi könyvbolt vezetője és munkatársainak kis csapata igen jó érzékkel arra is gon­dolt, hogy az egyetemi okta­tók, tanárok igényeinek ki­elégítésére felfejlessze a kül­földi idegen nyelvű szakiro­dalmi anyagot a bolt állomá­nyában. S amit nem talál -meg az érdeklődő az ilyen­fajta anyagokból, azt a bolt dolgozói, az egyetemi köny­vesek, előteremtik. A Kultúra Külkereskedelmi Vállalaton keresztül a bolt a külföldi kiadóktól rendeli meg a ke­resett idegen nyelvű szakköny­veket. Negyedévenként 300— 400 levelet váltanak ilyen ügyben. Papp László festőművész élete, munkássága elválaszt­hatatlan szülővárosától, Mis- kolctól. Itt született, itt diá- koskodott a református gim­náziumban, ahol Imreh Zsig- mond festőművész tanította a rajzot, s fedezte fel első­ként Papp tehetségét. Szer- vátiusz Jenő és tíomanovsz- ky Endre tanítványa lett a főiskolán, a felszabadulást követően pedig népi kollé­giumi vezetőként már ő se­gített százaknak és százak­nak meghódítani a tudás vá­rát, rányitni a munkás- és pa­rasztfiatalok szemét a szép­re. Azóta is megszakítás nél­kül tanít, generációk neve­lője. s alkot: fest. rajzol, szakkört vezet. rendkívül aktív szervező szerepet tölt be a képzőművészeti 'köz­életben. . Nem tartozik a mindig szem előtt levő. gyakran ki­állító művészek közé. jólle­het immár harminckét esz­tendeje ott vannak művei mind az országos, mind a te­rületi tárlatokon, sőt részt vett már országhatáron tú) rendezett csoportos kiállítá­sokon is. Szülővárosában ti­zenöt évvel ezelőtt volt az első önálló kiállítása, majd több helyen állított ki a me­gye városaiban, községeiben ipartelepein. A Miskolci Művészeti és Propaganda Iroda Mini Ga­A jó eladóterű és igen nagy raktárral rendelkező bolt az NME Központi Könyytár épü­letében kapott helyet, ugyan_ akkor sajátos módon ennek a Központi Könyvtárnak egyik „táplálója”. Ugyanis a könyv­tári állományfejlesztés e bolt közbejöttével történik, leg­alábbis olyan könyvekből, amelyek könyvkereskedelmi forgalomba kerültek, kivéve a Kossuth Kiadó könyveit és néhány speciális kiadványt, így hát a bolt munkáia köz­vetve benne van a különböző irodalmi anyagokkal a könyv­táron keresztül ismerkedő hallgatók és a könyv kap­csolatában is. * Az egyetemi könyvesek fel­figyeltek rá, hogy a műszaki emberek nemcsak műszaki könyveket keresnek. Keresik elsősorban a történelmi té­mákat, a filozófiai műveket, és például a Gyorsuló idő so­rozat kötetei a hallgatók kö­rében roppant népszerűek. Ezt az igényt igyekszik a könyvbolt a legmesszebbme­nőkig kielégíteni. S éppen ezért, hogy ez még jobb le­gyén, az egyetemi könyvesek „elébe mennek” a vásárlók­nak. Az egyetemi étterem elő­terében állandó bizományo­suk dolgozik, és ugyancsak munkahelyi terjesztőik dol­goznak a különböző tanszéke­ken és az Egyetemváros egyéb intézményeiben. Hogy ez a „helybe vitt könyvterjesztés” mennyire hasznos és eredmé­nyes, mutatja, hogy csak az étteremben mintegy a bolti forgalom 20 százalékát bonyo­lítják le, de az egyéb munka­helyi terjesztések is mintegy 12 százalékkal részesednek az összforgalomból. A különböző terjesztési-szervezeti akciók eredményeként három év alatt az egyetemi könyvboit forgalma négyszeresére emel­kedett. Az olvasók igényei­hez való igazodást szolgálja az is, hogy reggel fél nyolc­kor nyitnak, hogy a hallgatók az előadások előtt már válo­gathassanak, vásárolhassanak. A csúcsforgalom a kora déli óráktól a kora délutáni órák­ig tart. Propagandával is elé­be mennek a vásárlónak. Ko­rábban különféle aiánlójegy- zékekkel próbálkoztak, de azok elkészítése hosszadal­mas volt, s most a friss (áriájában, a Kossuth utca 11. földszintjén most látható húsz alkotása híven tükrözi munkásságának, teremtő mű­vészi törekvéseinek és ér­deklődésének legfőbb jel­lemző vonásait —, illetve azok legtöbbjét. Ugyanis a linó- és fametszetek, gouache- ok és akvarellek mellett mindössze egyetlen olajképe látható itt. holott az olajfes- t.és jóval nagyobb hányadot foglal el összmunkásságá- ban. Jóllehet, a húsz kép technikája eltérő, a temati­kai rokonság szembetűnő. Papp László az embert kő-. rülvevő táj, a környezet sze­relmese, újra- meg újrafo- galmazója. A Domboldal cí­mű lap rőt erdője, a tova­tűnt belvárosi utcaképet megörökítő fametszet — Szinva-part — a régi tele­pülésre emlékeztető Diós­győri utca, vagy az Avas- aljai műemlékegyüttest tűk­A pávakörök második or­szágos minősítéséhez tartozó bemutatósorozat - a Miskolci járási Hivatal, a Borsod me­gyei Rónai Sándor Művelő­dési Központ és a Petőfi Sán­könyvmegjelenésekről röp­lapokat fognak készíteni, s azokat a kollégiumokban he­lyezik el. A városból is sok vásárló keresi fel ezt a boltot. Híre van. Nagyrészt az egyetemis­táktól, az egyetemi dolgozók­tól hallják a városiak, hogy itt hiánycikknek számító könyvek is beszerezhetők olykor, másrészt a bolt igen nagy hanglemez-választékkal is rendelkezik, elsősorban ko­moly zenéből, s ebben aligha van Miskolcon versenytársa.-■* A boltban egy felirat lát­ható, „Műszaki könyv = 15 százalék engedmény”. Ezt ,a kedvezményt tulajdonképpen Magyarországon műszaki könyveket árusító boltokban mindenki megkapja, aki tag­ja' a műszaki könyvklubnak. Ez a tagság nem jár semmi­lyen befektetéssel, csak be kell lépni. Érdekes, hogy en­nek ellenére az egyetemisták közül nem mindenki igyek­szik a kedvezményt igénybe venni. Ezenkívül pedig csak a könyvcsekk áll rendelke­zésre, mint vásárlási kedvez­mény, és az egyetemisták tudvalévőén nem túl gazdag emberek, a bolt forgalmán azonban nem érződik, hogy a vásárlók zöme ösztöndíjból él. A boltban egyébként az elmúlt hónap végén 6 millió 400 ezer forint értékű könyv volt található, abból 1 millió 200 ezer az egyetemi jegy­zet és tankönyv, tehát az úgynevezett kötelező anyag egész kis hánya­dát jelenti a készletnek. A többi az egyetemi dolgozók, oktatók, hallgatók spontán érdeklődését hivatott kielé­gíteni műszaki és ismeretter­jesztő művekkel, s nem utol­sósorban igen nagy hányad­ban szépirodalommal. A közelmúltban a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen fo­lyó közművelődési tevékeny­ségről szólva az NME Köz­ponti Könyvtára segítségét mutattuk be. Az egyetemi könyvbolt, az egyetemi köny­vesek munkája sem hagy­ható figyelmen kívül, h.a az egyetemi közművelődésről be­szélünk. röző Miskolci részlet és jó néhány más lap mellett ott van a tárlaton Borsod több jellegzetessége, ami már nem egyszerűen a természet, vagy az embernek otthont adó környezet, hanem más: a termelő ember alkotása és új környezete (a kohóüze­meket érzékeltető Gyár alatt című két lap, vagy a két herbolyai bányatelepi kép), s ez az embert,- az alkotó,, teremtő embert kapcsolia Papp László lapjaira, még ha az ertlber sem mint fő-, sem mint melléliszereplő nincs is jelen e képeken. Kiegyensúlyozott, töprengő szemlélődésre késztető gyűj­temény Papp László tárlata. Szívesen hívjuk fel rá a fi­gyelmet. Ma. ‘ déli 1 órakor nyílik — Bihari Sándor Papp Lászlóhoz írt verse ve- vezeti be — és május 27-ig dor Művelődési Ház rendezé­sében április 30-án, 10 óra­kor kezdődik Sajószentpéte- ren, s azon a miskolci, ede- lényi és ózdi járásból tizen­egy pávakör vesz részt Pénteken a SZOT székhá­zában ünnepélyesen kiosz­tották az 1973. évi SZOT-dí- jakat. A díjakat Gáspár Sán­dor adta át. Avar István színművész, Bertha Bulcsu író, Bessenyei Ferenc színművész, dr. Buga László "orvos, Csák Gyula író, Kabos Ernő történész, Maróti Gyula, a Kórusok Or­szágos Tanácsa főtitkára, . Moldován Stefánia operaéne­kes, Nagy Albert koreográ­fus, Orosz Adél balettmű­vész, Ötvös István, a Magyar Hajó- és Darugyár szakmun­kása, társadalmi népművelő, Petur György, a Magyar Rá­dió főosztályvezető-helyette­se, Róna Péter filmrendező, Soltész György—Asztal Csa­ba iparművészek (megosztott díjjal), Sós László—Kemény Éva grafikusművészek (meg­osztott díjjal), Suka Sándor színművész, ifj. Szabó István szobrászművész, Szanthof- fer Imre grafikusművész, Szűcs László, a Magyar Te­levízió rendezője, Tréfás György operaénekes. Kisdedóvókíól az óvodáig Óvónők foglalják el ma délelőtt a diósgyőri új Vasas Művelődési Központ színház- termének széksorait. Szombat lévén, ma a legtöbb kisgye­rek családi körben tölti a délelőtt óráit, így hát a me­gye óvónői, ha nem is tel­jes, de a lehető legnagyobb létszámmal vehetnek részt azon az ünnepi megemléke­zésen, amelyen a magyar óvodaügy 150 éves történeté­ről szól Varga Gábor, a Haj­dúböszörményi Óvónőképző Intézet adjunktusa. A mai óvodák persze már aligha hasonlíthatók össze az egykori kisdedóvókkal, ame­lyeket csak legkülönb „har­cosai” mentettek túl az egy­szerű gyermekmegőrző státu­szán. De kétségtelen tény, hogy az első, Budapesten lét­rehozott kisdedóvó nagysze­rű, Európában is élenjárónak számító tett volt, amelyre méltán lehetünk büszkék. Szociális szükséglet szülte a kisdedóvók intézményét. Falaik között híres, a neve­lés ügyéért * mindig tenni kész pedagógusnők és peda­gógusok is fáradoztak, hiszen csak napjainkra, az elmúlt évtizedekre vált női kivált­sággá az óvónői foglalkozás. S noha a gyermekek óvodai elhelyezésében ma is közre­játszanak szociális szempon­tok, hiszen társadalmunkban a nők ugyanolyan jogokkal vesznek részt a munkában, mint a fécfiak, korántsem ez az óvoda meghatározója. Jól mutatja ezt az a puszta tény, is, hogy az óvoda oktatási intézmény, amelyben a gon­dozás mellett hangsúlyosan kap szerepet a nevelés, sőt az életkorhoz szabott oktatás is. Az óvoda ma iskolarehd- szerünk első lépcsőfoka, s mindinkább azzá is válik. Méltán lehet büszke a ma­gyar óvónői társadalom arra, hogy az egyik legkorszerűbb nevelési programmal éppen az óvoda rendelkezik. Az óvodaügy társadalmi ügy — szoktuk mondani. Az óvódák számának gyarapítá­sáért nemcsak az állami költ­ségvetésből áldozunk jelentős összegeket; az üzemek, a vál­lalatok is szívesen adnak pénzt erre a célra. S talán a legtöbb társadalmi munka­órát is az óvodákban, s az óvodákért teljesítjük. így aligha tévedünk, ami­kor .-azt mondjuk: a borsodi óvónők ma délelőtti megem­lékezése — noha megyénk­ben a történelmi múlt jóval kevesebb évtizedet számol — nemcsak az óvónők számára esemény. Mint ahogyan nem­csak arról lesz szó. hogy hon­nan indult, hanem arról is. hogy Ivóvá érkezett a magyar óvoda. • Cs. A. Beethoven I. (C-dúr) szim­fóniája és Schubert Esz-dúr miséje szerepelt a Miskolci Szimfonikus Zenekar legutób­bi bérleti hangversenyének műsorán a színházban. A ze­nekart Lukács Ervin vezé­nyelte, közreműködött a Mis­kolci Bartók Kórus (karigaz­gató Reményi János), vala­mint Regina Werner (szop­rán), Heidi Riess-Berthold (alt), Peter Menzel (tenor), Beindi Sándor (tenor), és Heinz Reeh (basszus). Beethoven első szimfóniája — korai alkotás lévén — sok szempontból még Haydn és Mozart hangvételére emlé­keztet (a művet szerzője 1800-ban fejezte be), de a formai és a stíluselemek ha­sonlósága dacára is igen egyéni hangú, csak Beetho-. venre jellemző muzsika. Hangvétele alapjában derűs, napfényes, telve ritmikus öt­lettel, vidámsággal, de ugyan­akkor ennek ellentéteként a gyengéd líraiság sem hiány­zik belőle. Előadásának nagy problematikája éppen ez a könnyed, magától értetődő, látható nehézséget nem is­merő játékmód, mely igen próbára teszi az előadó­együttest. A zenekar — di­cséretére legyen mondva — a nehézségeket általában jól győzte, s Lukács Ervin irá­nyításával hangulatos, élve­zetes előadást produkált, ami persze nem jelenti azt, hogy kisebb gondot ne okozott volna néhány apróság — el­sősorban ritmikai természetű, mint például az első tétel in­dítása, vagy pl. a főtéma rit­mikus-plasztikus és egységes megszólaltatása. A vonóskar hangzása halkabb részeknél lehetne talán tartalmasabb, tónusgazdagabb, s a hango­lásra is több gondot kellene fordítani. Nekem a harmadik tétel lendületes vidámsága tetszett talán a legjobban, ugyanakkor némi bizonyta­lanságot éreztem a zárótétel­ben. A szünet után került sor Schubert ritkán játzsott Esz- dúr miséjére. Schubertét el­sősorban mint dalkomponistát tartjuk számon, zenekari, de főleg oratórikus művei rit­kábban kerülnek előadásra, pedig — mint a hétfői kon­cert js meggyőzhetett róla, — az Esz-dúr mise is nagyszerű, mély tartalmú, tudással meg­komponált alkotás. A hat té­telre tagolódó mise fő tartó­pillérei a zenekar és a kórus, a szólók szerepe kevésbé je- • lentős, így a hétfői előadás szólistái közül senkit sem tu­dok kiemelni, mindannyian nagy igyekezettel, muzikáli­san, jó színvonalon oldották meg nem terjedelmes, de azért nehéz feladatukat. A Bartók Kórus közreműködése oratórikus művekben mindig élményt adó. Kitűnő szólamtu­dás, igényes zenei megközelí­tés, s a vezénylő karmester koncepciójához való készséges alkalmazkodási képesség a biztosítéka annak, hogy az j együttes ilyen esetekben is átlagon felüli teljesítményt tud nyújtani. Nagy erényük a széles dinamikai skála. Szép, egységes homogén töm­böket hallottunk, s ezúttal az akusztika sem vont le annyit a , hangzásból, .mint már korábban néhányszor. A zenekar is nagyon jól látta el nehéz és sokrétű feladatát, nem nyomta agyon sem a kó­rust, sem a szólistákat, jól alkalmazkodott a karmester igényeihez, legfeljebb a réz­fúvók néhány feltűnőbb hi­bája adhatna okot egy-két bíráló megjegyzésre, azonban összességében véve így is nagyszerű, élvezetes előadás­nak tapsolhatott a színházat megtöltő lelkes közönség. Finta Gábor A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT fel vételre keres „D” vizsgával rendelkező gépkocsivezetőket, tehergépkocsi-vezetőket, legalább 2 éves szakmai gyakorlattal, 8 általános iskolai végzettséggel, akik részére a KI’M Autóközlekedési Tanintézetnél ..D” tanfolyamon való részvételt biztosítunk. Szirmabcscnyö, Kistokaj. Alsózsolca, Felsözsolca községekből személyzeti járatok biztosítják a munkába járást. Bővebb felvilágosítás a vállalat munkaügyi osztályán- Miskolc, Szondi Gy. u. 1. sz. (benedek) Mától a Mini Galériában: Papp László tárlata látogatható. (bm) SZOT-díjasok Pávakörök minősítése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents