Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-29 / 100. szám

1978. április 29., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Körülnéztünk £T Omassán Kakast riaszt a hajnal. Az első busz 5 óra előtt indult Miskolc felé; utána mintha kiürült volna a két hegy közé ékelődő község. Ómas- sa. Három és félszázan él­nek itt, szinte a környező erdőbe zárva. A természet és az ember ilyen szoros kapcsolata csak azoknak tű­nik fel, akik messziről jöt­tek. A község lakói termék szétesnek veszik ezt a közel­séget. Hiszen beleszülettek, benne nőnek fel, s egyszer ide is lesznek eltemetve, a Garadna patak túlsó oldalán éppen csak látható, a reg­geli párában sírköveit vil­logtató, domboldalba rejtőz­ködő temetőbe. Bckovczik a vizel Korán van még annak, akinek semmi dolga ilyen­kor. A levegő is jóval csí- pősebb mint Miskolcon. Az ómassaiak legtöbbje ma már nem az erdőből él. Különö­sen a fiatalok járnak el dol­gozni, legtöbbjük a Lenin Kohászati Művekbe. Sóvári Jánosné veje az er­dészetnél dolgozik. Most. házuktól légvonalban alig 200 méterre vágják a fát. Unokája azonban már in­kább távolabb helyezkedett el; a középiskola elvégzése után ő is a kohászathoz ke­rült. — Jöjjön csak beljebb — invitál befelé Zsófika néni. — Igaz, mosás van, de nem zavar — ültet le a konyhá­ban. Az 1958-ban épült ház két­szer énült.: ' — Képzelje olyan áradás volt akkor itt, hogy majd elvesztünk. A víz még az éoítési anyag egy részét is elvitte. A Garadna tavaly is kiöntött és éppen ideje már, hogy megleckéztessék — mondja az öregasszony. A Szentlélek felé vezető útnál kihordott betonelemek jelzik, hogy nemsokára sor kerül rá. „Befalazzák ezt a vizet” — mondja valaki a bolt előtt. Ha a medret ki­építik, ennyivel js kevesebb gondja-panasza lesz az itt lakóknak. Elindult a harangláb Hányszor harangoznak Ömassán? Kétszer. Egyszer reggel, egyszer meg este. Délben nem szólal meg az 1933-ban, a Vasgyártól aián. dékba kapott harang. Mert aki a kötelet húzza, az ilyen­kor dolgozik. A bolt vezetője Bérezi László, mondja: nagy szé­gyen érte az itt lakókat. — Vagy három éve épít­kezett ide egy debreceni mérnök. A hétvégi házát pontosan a harangláb mögé építette. Jóllehet, övé a te­lek. de ahhoz nem volt joga. hogy embereket hozzon és elszállítsa azt a haranglábat. Szóltunk mi a plébánosunk­nak is; sajnos nem láttuk a telekkönyvi papírt, de én úgy tudom, hogy az a két négyszögöl telek, amelyen a harangláb állt, az egyházé. G meg — a mérnök — a napokban harangostúl, min­denestül átállítatta az egy­házi telekre. De van itt más is. Amikor az iskolában a tanítónővel beszélgettünk, elmondta, hogy a klub (?) nem jól mű­ködik. Az iskola mellett le­vő épület tényleg elhanya­golt. Ablakai betörve, aitaja zárva; milyen lehet belülről, ha kívülről ilyen. — Kéthetenként jár ide egy vándormozi — mondja Gedeon Valéria, tanítónő. Ö nyolc éve van itt, de lehet hogy jövőre már megszünte­tik az iskolát. Most 13 alsó­tagozatosa van, jövőre meg csak heten lesznek. — Azt hiszem jól ismerem a községbelieket. Csak egy panaszunk van. pontosabban kettő. Lehetne' néldául több zöldáru a boltunkban. És jó lenne. — különösen ta­vasszal és nyáron — valami­képpen sűríteni a 15-ös já­ratát. lllosl is ideijén Tíz óra után pár perccel érkezik be a 15-ös autóbusz. Hátizsákos, bakancsos turis­ták szállnak le, s indulnak el Szentlélek felé. Egy asz- szonyka telepszik mögém. — Szóval kihívták magát a harangláb miatt? Nehogy azt higgye, hogy minden úgy van. ahogy mondják. Én pártatlan vagyok ■ itt, mert még most is idegennek szá­mítok. De 1932-től — akkor jöttem én ide lakni — sok­féle emberrel találkoztam. Itt van ez a harangláb, most az egész falu ezen háborog. Az már senkinek sem szúr szemet, hogy a klub úgy néz ki... Hallom, volt a boltban is. Azt már monda­ni sem merem, hogy zöld­ség-gyümölcs állandóan hi­ánycikk, most is csak azért talált tele polcokat, mert he­tekig szabadságon volt a ve­zető és most töltötte fel a boltot. Szóval — teszi hozzá mi­előtt leszáll — körül kell itt nézni. Körülnéztünk... Pusztafalvi Tivadar Hozzászólás cikkünkhöz Á Rakaca-tó A közelmúltban az ÉSzak- magyarországi Intéző Bi­zottság ülése alapján foglal­koztunk a Miskolc környéki kavicsbányák állapotával, fejlesztésük lehetőségeivel. Cikkünkre most újabb leve­let kaptunk, ámbár ennek írója nem a kavicsbányák­kal, hanem a Rakaca-tóval foglalkozik. A levélből: „Ennek a szép víztároló­nak a partján a szalonnái tanács több évvel ezelőtt sok, de kis területű telket osztott fel. Villany már van, ivóvizet viszont csak hosz- szas járkálás után lehet be­szerezni. Üt helyett inkább por, vagy sártenger fogadja az ide látogatókat. Még na­gyobb baj, hogy a tó partja elhanyagolt, szemetes. Sok száz kempingező keresi fel a tavat és rengeteg utánuk a fűben, a nádasban, a vízben a szemét! Miért nem jelöl­nek ki számukra területet, .ahol szemétgyűjtő és W. C. is lenne? Most a vízállás alacsony, jó lenne a partot megtisztítani, az iszapot ka­viccsal felszórni, esetleg mó­lókat építeni. A szennyezett víz nagyon csúnya, nem tu­dom. egyáltalán lehet-e még benne fürödni? Kár egyéb­ként. hogy legtöbbször csak akkor tudjuk, mit kellett volna tenni, amikor már tönkretettünk valamit.” Sz. Gy.-né a levelet a „ra- kacai telektulajdonosok ne­vében” írta, ámbár valószí­nű. hogy nem beszélt min­den telektulajdonossal. Má­sok esetleg mást mondtak volna, így is sok igazság van viszont abban, amit leír. Szemétgyűjtőre valóban szük­ség lenne — W. C. egyéb­ként van, ha nem is elég — de a tisztaságra talán sokkal inkább vigyázhatnának a kempingezők, mint a helyi tanács. Egyáltalán nem len­ne szükséges vízbe, nádasba, fűbe dobálni, szanaszét hagy­ni a szemetet. Mólókat is le­hetne építeni, de kérdés: ki építse meg és kinek a pén­zéből ? Tavasz Hegyalján Szinte hallani lehet, ahogy a rügyek pattannak a szőlő- veaszőkön. Mintha csak érez­nék, hogy a hűvös, olykor fagyos időjárás miatt bizony jó két hetet késett a vege­táció Tokaj-Hegyaljári. A szőlőnél pedig igen sokat je­lent, hogy a bogyók két hét­tel előbbre vagy késésben vannak-e — majd szüretkor. No de, messze még Simon— Júda. a hegyaljai hagyomá­nyos szüretkezdet napja, ad­dig kedvező idő esetén min­dent behozhatnak a jól te­lelt furmint-, hárslevelű- és muskotályvenyigék. Hasonlóképpen meglátszik a késés a gyümölcsösökben is. A mandula és a kajszi mór elvirágzott, a kötés jó­nak látszik, A korai cseresz­nye most hullatja barnuló szirmait, de a germersdorfi. a körte és a nyári szilva hó­fehér. az őszibarack rózsa­szín pompában díszük. A besztercei szilva és az alma­fa is pattintgatja már fehér, illetve Piros bimbóit, kedves­sé téve a kerteket, dombol­dalakat egész Hegyaljón — Sátoraljaújhelytől Abaúj- szántóig. Édesebb volt Tavaly 54 ezer tonnával kevesebb cukorrépa termett hazánkban, mint 1976-ban. Mégis 74 5 ezer tonnával több cukor került ki a gyá­rakból. Ez úgy volt lehetsé­ges, hogy jobban alakult a répa cukortartalma. Ez a na­gyobb édességtartalom tette lehetővé ezt az eredményt. Jogászunk válaszol Lehet-c valakit erkölcsileg lejáratni? — kérdezik F. R. putnoki, K. Á. sajószentpéteri és sok más olvasónk, mert szemé­lyükkel kapcsolatosan be­csületsértő és rágalmazó ki­jelentések hangzottak el. Szocialista társadalmunk és államunk széles körűen biztosítja az állampolgárok személyiségének kibontakoz­tatását és védi alapvető jo­gait. A személyhez fűződő jo­gokat mindenki köteles tisz: t eletben tartani. A szemé­lyiség legszélesebb körű védelmét biztosítják össz­hangban a Polgári és a Büntető Törvénykönyvek rendelkezései. Sajnos a gya­korlatban ezeknek a szabá­lyoknak az alkalmazására ’átkán kerül sor. mert az em­berek még nem ismerik megfelelő módon személyhez fűződő jogaikat, mások pe­dig azt nem tartják tiszte­letben. A Polgári Törvény- könyv szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét je­lenti különösen a magán­Iíajszálvdkony rcz'uizalbúl készülnek a telefonok tekercsei a Sátoraljaújhelyi Finommechanikai Vállalat tekercselő- üzemében. Fotó: Laczó József A lurisfabszah helyzete A lakosság évenként 19 millió forintot költ turista- utazásokra, kirándulásokra. Az igények növekedését azon­ban nem követte az olcsóbb szálláshelyek bővülése. 1980- ig a férőhelyek száma az 1975. évinél csaknem egyhar- maddal lesz több. Nyaraló­házakban 14 ezer, a kempin­gekben 49 ezer. a turista- szállásokon 7 ezer. a fizető- vendéglátó szobákban 110 ezei vendég szállhat majd meg. A turistaházakra 35 millió forintot költöttek. Csak az' alapvető fejleszté­sekre volt elég ez a pénz. A turistaházak üzemeltetése így jelenleg veszteséges, most keresik a megoldást a jobb működtetés feltételeinek megteremtésére. Úton-úttélen Veszélyes túlzások Ila siettünkben olyan jár­mű mellett haladunk el, amelyik mögött ott látjuk az elakadást jelző háromszöget, sajnáljuk a vezetőt és az utasokat is. Még jó, ha csak egy kerékcsere az óra a to­vábbhaladásnak, de lehet bármi, más, olyasmi is, ami­hez az átlagos képzettségű autós hozzá sem tud szólni. Ilyenkor, amíg segítség nem érkezik, legfeljebb próbál­kozni lehet a gyújtással; piszmogni a gyertyákkal. Annál meglepőbb, amikor rendőr-járőrkocsink elhalad egy olyan, az út szélén ál­ló. utasokkal zsúfolt autó mellett, amelyben a benn- ülők vidáman esznek-isz- nak: védelmük az út szélé­re kirakott piros háromszög, mert „elakadtak”. A 37-es úton rengeteg a jármű, für­ge személygépkocsik cikáz­nak a megrakótt, teherautók között. Ez az autó pedig ki­csit félrehúzódva áll. ott, ahol tulajdonképpen nem szabad. Igazoltatás, az okmá­nyok rendben vannak, a járműnek kutya baja. Né-, hány figyelmeztető mondat, az idevonatkozó szabályok­ról és mór gyorsan mennek is... A távolabbi országokból érkezők is gyakran választ­ják ezt a várakozási formát ott, ahol' egyébként a szabá­személyek bármilyen hátrá­nyos megkülönböztetése ne­mük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetűk szerint, to­vábbá a lelkiismereti sza­badság sérelme és a szemé­lyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valami, t a becsü­let és az emberi méltóság megsértése. A személyhez fűződő jo­gok védelme — a többek között — kiterjed a jó hír­név védelmére is. A Ptk. szerint a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vo­natkozó. azt sértő, valótlan tényt állít, híreszlel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A személyhez fűződő jo­got sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki ma- aántilok, üzemi vagy üzleti titok birtokába jut. és azt jogosulatlanul nyilvánosság­ra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél. A jó hírnévhez szorosan kapcsolódik a becsület. A becsület védelme a jó hír­név védelmének mintegy minősített formája. A becsü­lyok tiltanák. Napi 8—10 órás vezetés után országha­tárokon át nem mindig haj­tanak a kijelölt parkírozó­kig, megállnak valahol, s egy fél óra utón indulnak tovább. Még inkább veszé­lyes ez, ha .éjjel a szálloda­ként szolgáló, kivilágítatlan kocsi rostokol így. a három­szög oltalma alatt. A 3-as úton Budapest és Miskolc között sok leállásra is alkalmas; út menti parkí­rozó található, míg az újhe­lyi úton egy sincs a hosszú egyenesekben. Maradnának még a mellékutak, ahová le lehetne húzódni a forgalom elöl. Ezen az úton találkoztunk egy, a rakomány magasságát önkényesen megválasztó te­herkocsivezetővel. A szili- kátblokk a kanyarban lecsú­szott, apró darabokra hul­lott szét az aszfalton. Iga­zoltatásnál kezdődnek a hi­vatkozások megrendelőre, ra­kodóra, pedig mindezért csak a jármű vezetője a fe­lelős. A kocsi utasterében morgolódás. aztán összeadják a helyszínbírságot..: Kazincbarcikán a városi forgalomban egy segédmoto­ros tétovázik, a lekanyaro- dási lehetőségek között „vá­logat”. Mögé ér a „csíkos” kocsi, a motoros hátranéz és a motor leáll. Indulna már letet a polgári jogon kívül a büntetőjog is védi. A rágalmazás bűntettét követi el. aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy hi- resztel. avagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ A becsületsértés •bűntettét követi el, aki a rágalmazás esetén kívül „mással szemben olyan kife­jezést használ, vagy egyéb olyan cselekményt követ el. amely alkalmas a becsület csorbítására”. Amint látható a jó hírnév, a becsület védelme egymás mellett büntető- és polgári jogi védelemben részesül. A büntetőjogi jogszabályok le­hetővé teszik a valósáé bi­zonyítását. ha a tényállást a híresztelést stb. közérdek vagy bárkinek jogos érdek: indokolttá tette. Mindezeken kívül a bűntett megállapítá­sának feltétele még . a bű­nösség: szándék vagy gon­datlanság. A büntetőjogi feltételek megvalósítása nélkül is szenvedhet valaki olyan iog- sérelmet. amelynek orvoslása szükséges. A polgári jogi vé­delem elvileg teljesen füg­és mikorra sikerül, elmarad mögötte a letört pedál egyik karja. A segédmotor műsza­ki állapotáról még egyebet is lehetne mondani, de a ve­zetője most mindezt szeré­nyen elhallgatja. Mint ahogy valószínű azt is elhallgatja a szülei előtt, hogy mire „költötte” a zsebpénze egy részét. Mennyi mindent értel­meznek önkényesen az or­szágút vándorai; a teherko­csivezetők? Ahogy esteledik, lámpát kapcsolnak, de nem mindenki. A szürkületben bizonytalanná váló fények között fel-feltűnik egy szür­ke. vagy zöld teherkocsi­óriás, sötéten, félelmetesen. Vajon, aki a volán mögött ül, mindent jól lát? A szabályok fogalmazói egyértelműségre töreksze­nek, amikor az elakadást jelző használatáról szólnak, amikor a rakomány magas­ságát meghatározzák; ha a jármű műszaki állapotát ír­ják körül, ha a szürkületben már szükségesnek ítélik meg a világítást. Ezek értelmezé­sében bizonyos eltérések ta­lán még természetesek, elfo­gadhatók. A túlzások azon­ban már veszélyesek. Nagy József getlen a büntetőjogi véde­lemtől. A büntetőjogi védelem magánindítvány (magán vád) alapján indított büntető el­járásban érvényesülhet, ahol a terhelt bűnösségének bi­zonyítása a magánvádlót ter­heli. A személyhez fűződő jo­gok megsértése ese'én a pol­gári jogi szabályok szerint — az eset körülményeihez kénest — a megsértett sze­mély polgári íogi igényeket támaszthat. A sértett sze­mély követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsér­téstől : követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt és hogv szükség esetén a iogsértő részéről vagy költségén az elégtétel­nek megfelelő nyilvánosságot biztosítson. A sértett személy követel­heti a sérelmes helyzet meg­szüntetését a jogsértést me°előző állaont helyreállt, tésát a ioeséi*tő részéről vagv költségén, továbbá a logsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetve ios- \ sértő mivoltától megfosztá­sát. A jogszabályok szerint 3 jogsértőt, a megsértett sze­mély anvagi kárának megté­rítésére is lehet kötelezni. A hírósáe oedig közérdekű célra fordítandó bírságot is kiszabhat. Dr. Sass Tibor- I i mond a paragrafus?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents