Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-03 / 79. szám
1978. április 3., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Négy évvel a párthatározat után A munkásosztály társadalmi szerepének erősítése, helyzetének javítása alapvető társadalompolitikai követelmény a szocializmus építésének időszakában. Éppen négy éve annak, hogy az MSZMP Központi Bizottsága határozatba foglalta e célkitűzéseket. A határozat végrehajtása folyamatos munkát igényel a társadalmi, állami és gazdasági szervektől, de egy idő után feltétlen meg kell vizsgálni; mennyire voltak hatékonyak az intézkedések. Ezt tette a közelmúltban a Sárospataki városi Tanács. Hogyan él a pataki munkás, a város több mint 7 ezer munkavállalója közül, hányán váltak munkássá az utóbbi évek során? ötezer kétszázra tehető azoknak a száma, akik a termelésben elfoglalt helyük szerint a munkásosztályhoz tartoznak. Szűnőben vannak a városban az elhelyezkedési gondok, bár 1600-an még mindig eljárnak Patakról. Viszonylag magas a vidékről bejáró munkások száma iS. E téma vizsgálatánál állandóan felvetődik a bejárók gondja, pontosabban az a kérdés, hogy miként lehetne bevonni a közösségi életbe azokat, akiknek naponta menetrendszerűen indul munka után a vonatuk, az autóbuszuk. Kétségtelen, hogy számukra hosszabb a munkássá válás folyamata. A Sárospatakon élő és dolgozó ipari, mezőgazdasági munkások évről évre nagyobb részt vállalnak üzemük, városuk gondjainak megoldásából. A határozat megjelenése óta egyre több rátermett fizikai munkás kerül vezető beosztásba, mind többen tanulnak vezetési ismereteket. Az üzemi képzéseknek köszönhető, hogy mind több fizikai munkás vállal feladatokat párt-, állami és társadalmi vezető testületekben. A városi tanács tagjai között például 65 százalékos a munkások aránya. Aktivitásuk fokozása érdekében fórum rendszerű továbbképzést kezdeményezett a múlt év végén a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottsága. . A munkásság közéleti aktivitására jó hatással volt a Csepel Jármű- és a Konfekcióipari Gépgyár pataki letelepedése. A csepeli hagyományok meghonosodnak az iskolavárosban. A „csepeliek” — így emlegetik őket a városban — szerveztek először kommunista szombatot. Kezdeményezésük nyomban követőkre talált. Ma már természetes minden üzem dolgozói számára, hogy évente egy-két szabad szombaton is beindítják a rgépeket. Kiemelkedő eredmények születnek a „Dolgozz egy napot városodért!” mozgalomban. Az elmúlt négy év alatt javultak a munkások élet- és munkakörülményei. A lakáselosztásnál kiemelten kezelik a munkások és a sok- gyermekes családok kérelmét. Tavaly 133 kiutalt lakásból 89-et munkásemberek kaptak. A bérszínvonal 15,9 százalékkal növekedett, de az átlagbérek még most sem érik el a megyei szintet: 2700 forint a fizikai dolgozók átlagbére, 325 forinttal kevesebb, mint a megyei átlag. A munkakörülmények javulnak, valamennyi üzemben van már öltöző, fürdő, majdnem mindenütt megoldották a munkásszállítást. Az utóbbi években több helyen épültek korszerű üzemcsarnokok. nagy erőfeszítéseket tesznek az üzemek a nehéz fizikai munka kiküszöbölésére. Javult a városban a kereskedelmi tevékenység, megfelelő a hús- és zöld-, ségellátás, választékos a kínálat a ruházati és vegyes- iparcikk-boltokban. A kereskedelmi hálózat tovább korszerűsödik, a Felszabadulás téri lakótelepen üzletház épül. Emelkedett az egészségügyi ellátás színvonala, több szakorvos dolgozik a városban, négy vállalatnál üzemorvos tevékenykedik. Sok munkácsaládnak okoz gondot a kicsik bölcsődei elhelyezése, kevés az iskolai napköziotthonos helyek száma is. A következő tervidőszakban jelentős javulás várható: felépítenek egy 120 személyes bölcsődét, a gyakorló iskola felépülte után több gyereket tudnak elhelyezni a napközi otthonban. Tervezik továbbá, hogy a Csepel JÁKO telephelyén óvodát építenek. Külön intézkedési terv készült a szolgáltatás színvonalának emelésére, hatása érzékelhető. Még ebben a tervidőszakban felépül például egy fodrász és egy fényképész szalon. Sárospatak üzemei nagy gondot fordítanak dolgozóik képzésére, segítségükre vannak „ebben a város iskolái. A tanulásra vállalkozó munkások üzemüktől több fajta támogatást kapnak. Növekszik a munkások részvétele a közművelődésben is. öt olyan ifjúsági klub működik a városban, amelynek tagjai ifjúmunkások és szövetkezeti parasztfiatalok. Látogatottak az üzemi és a külterületi fiókkönyvtárak. A szocialista brigádvezetőket tanfolyamon készítették fel a kulturális vállalások teljesítésének módjaira. Az üzemek a közművelődési szervek segítségével igyekeznek hasznos szabadidőprogramot készíteni dolgozóik számára. A határozat végrehajtásának vizsgálatát követően további rendeleteket hozott a Sárospataki városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A jövőben szocialista brigádvezetőket, kiváló munkásokat is meghívnak mindazokra a tanácsülésekre, amelyeken a város egészét érintő ügyeket tárgyalnak. A meghívottak kifejthetik véleményüket, ellenőrizhetik a határozatok végrehajtását. Tervezik továbbá. hogy „tanácsi napokat” tartanak a város üzemeiben: a tanácsi tisztségviselők, a szakigazgatási szervek vezetői véleményt kérnek az üzemi munkáskollektíváktól. ' Mindemellett még számos tanácsi rendelet gondoskodik a párthatározat végrehajtásáról. l. gy. Ismeretes, hogy megyénk lakói évről-évre rendszeresen segítik a különböző feladatok elvégzését társadalmi munkával is. A városok, községek gyarapításából mindenütt hatékony erők vállalnak részt, mely erőkre a helyi tanácsok már régóta bizton számíthat- , nak. Ügyannyira, hogy az évek során kialakult teljesítmények ismeretében konkrét tervek is készíthetők, melyek valóra váltásához nem szükséges pénzt kérni, kapacitást biztosítani, mert maguk, a települések lakói adják a legmegbízhatóbb fedezetet. A múlt évben ugyancsak számos feladat megoldását tette lehetővé a társadalmi segítség. A pontos összesítések szerint megyénkben tavaly 226 millió forint értékű társadalmi munkát végzetek el a városok, községek lakói. A társadalmi munka egy emberre jutó értéke elérte a 285 forintot. Ezek a számok magasabbak az előző évinél. Az adatokból kitűnik, hogy megyénkben az elmúlt tíz évben töretlenül fejlődik, mind nagyobb eredményeket hoz létre a társadalmi munka. Felsorolni is hosszú lenne azoknak a feladatoknak a sokféleségét, amelyek megvalósítását éppen az önzetlen segítséggel. s közösségért vállalt munkával sikerült . elérni. Parkosítás, bölcsődék építése, vízvezetékek, sportpályák, pihenőparkok, hétvégi kirándulóhelyek, utak elkészítése, kialakítás számos településünkön, illetve településünk környékén valósulhatott meg társadalmi munkával. A Közösségért kitüntető jelvény és plakett arany fokozatát a hagyományoknak megfelelően most is április 4. alkalmából adományozták a munkából legtöbbet vállalóknak. Megyénkben az elmúlt évben végzett társadalmi munkáért 400-nál több ember és több, mint 180 üzemi, vállalati, intézményi kollektí va, brigád bizonyult érdemesnek a jelvényre, illetve a plakettre. f v Különböző foglalkozású embereket: telefon- és autóvillamossági műszerészt, vasutast és kőművest, motor- szerelőt és hengerészt kerestem fel, kit otthonában, kit a munkahelyén. Egy kérdésre kerestem választ, hogyan és miben különbözik élete a felszabadulás előtti állapotokhoz mérten. Nagyon hamar kiderült, hogy a ma munkásosztályának gerincét alkotó emberek — számukra örvendetesen — csak hallomásból ismerik, hogy hajdan emberek százai reménykedve, vagy reménytelenül vártak felvételre a gyárkapuk előtt, s ha munkát kaptok, a gyűlöletes bedó-rendszer kegyetlen munkatempóba hajszolta őket A legtöbb tapasztalattal Halász Lajos, a diósgyőri kö- , zéphengermű Lenin brigádjának vezetője rendelkezik. Gyakorlatilag a világháború alatti, előtti állapotokat ő is csak hallomásból ismeri, hiszen az örökifjú, örök tenni- vágyó ember 1950 áprilisában lépte át először a Le- ' nin Kohászati Művek küszöbét. , — A már mögöttem lepergett évek sok örömmel voltak teli, sok sikert, de olykor kudarcokat is átéltünk. Nagyon szeretem a szakmámat. Bármerre is megyek, a mi munkánk termékeit lakások díszekén; éppúgy felismerem, mint a járművekbe beépítve. Ilyenkor örül a szívem, hogy ezt is, azt is mi készítettük. A húsvét mindkét napját a gyárban töltöttem, és a briAz élet új arca gádtagokkal együtt április 4-ér. is dolgozni fogunk. A mi munkánkban nincs megállás, a termelés folyamatos. Jó tempóban dolgozunk; szeretnénk november 7-re lehengerelni a hatmilliomodik tonna acélt. A 3-as számú EPFU miskolci telepe nagycsarnokában ifjú szerelő akar újra életet „lehelni” egy 12 tonnás KRAZ-ba. Kitűnő szakember, és ezért is dolgozhatott jó másfél évig a szállító vállalat huszti kirendeltségén. — 1967-ben szabadultam. Dolgoztam itt-ott, aztán 1973 nyarán jöttem ide. Megtalálom a számításomat, elismerik a munkámat. A szakmám nagyon szeretem. Már gyermekkoromban vonzottak a gépek, motorok, most bőven van benne részem. A munka változatos, nagy figyelmet igényel, olykor sokat kell töprengeni a legelőnyösebb megoldáson. A 2-es szemlét végzem. Sokszor jön befelé a gép, az embernek szinte fájdalmat okoz, ahogy zörög, csattog a motor. Aztán, mint amikor a szél eltolja a nap elöl a ködtakarót, olyan melengető örömet -érez az ember, hogy a gépkocsi rendbe szedve kiindul a munkahelyre. Korábban, a régi telepen a szabad ég alatt a hóban, latyakban fekve tudtunk dőlgozni. Nagyon megkönnyíti a munkánkat, hogy most korszerű csarnokban szerelhetünk. Jó a munkahely, a légkör, s az ember így még az életet is szebbnek látja. Kerékjártó Lajos forgalmi szolgálattevő a Tiszai pályaudvaron. Vasutas dinasztia tagja, hiszen a MÁV-nál dolgozott a nagyapja és az ap- ja is. — Már 'gyermekkoromban elhatároztam, hogy vasutas leszek. Akkor mindenáron mozdonyvezető akartam lenni, aztán mégis itt kötöttem ki. A munka fizikailag nem nehéz, de nagyon felelősség- teljes, nagy szellemi koncentrálást kíván, soha egy pillanatig! se lehet lazítani, mindig oda kell figyelni. Minél nagyobb a forgalom, annál nehezebb a mi munkánk. Az én feladatom: rendelkező forgalmi szolgálattevő. Azt jelenti, hogy hat órán át az irányító központban, közismert nevén az integra dominóban teljesítek szolgálatot. A másik hat órát külsősként, menesztőként töltöm le. A múltról? Az apám. a nagyapám mesélte, hogy valaha igen nagy protekció kellett, hogy valaki bejusson a vasúthoz, hogy megkapaszkodhasson a legkisebb beosztásban. Ma mindenki előtt nyitva az ajtó. Hosszú gyaloglás felfelé az Avas-déli építkezés hosszúhosszú lépcsősorain. Zömök, talpraesett emberrel, Karakó Árpáddal hoz össze a véletlen. — A Bodrogzugból, Kenéz- lőről 1957-ben jöttem Miskolcra ipari tanulónak. A munkáséveket itt kezdtem a LÁEV-nál, és azt hiszem, kitartok a nyugdíjig. Kőműves va°yok. Szeretem a szakmámat. S aki szereti, annak együtt kell élnie a munkával, az emberekkel. Tízen vagyunk a Rózsa Ferenc brigádban. Taskó Lajos a brigád vezetője. Megbecsülnek bennünket. Hatszor megkaptuk az aranykoszorús, és kétszer „A vállalat kiváló szocialista brigádja” kitüntetést. Jóleső érzés végignézni az úl lakónegyedeken, ezt a házat, ezt is én csináltam. Ha átadjuk a lakásokat, hamar megte1fk élettel, gyermekkacagással, ilyenkor érzi az ember. hogy van értelme, tartalma az életének. * A krónikás elindul kutatni a múltot, ábrázolni a politikai, történelmi. ársadalmi változást. A világháború, ha úgy tetszik, történelmileg nem régen zajlott le/ iné<?is már messze elhaladtunk tőle. Megváltozott az élet. felnőtt az új munkásgeneráció, aki szerel, épít, alkot, terméket gyárt, mindazt, amire a gyorsan pergő szürke hétköznapokon és ünnepeinken nélkülözhetetlenül szükségünk van. Cserba Barnabás Az elmúlt évben 48 millió forintos értékben gyártottak alkatrészeket a Villamos Berendezés és Készülék Művek Kíráldi Üzemében. Több mint ötszázféle alkatrészt készítenek a villamos berendezésekhez. A biztosító betétektől a mágneskapcsolóig. Különböző típusú és méretű világítótestek készülnek itt. A fúróprés és más gépeknél lányok, asszonyok dolgoznak. Képriportunk az ő munkájukat örökíti meg. Rafinszki Jolán egy műszakban több ezer darab mini- alkatrészben fúr menetet A forrasztómühelybcn Boros Lajosné a jó elektromos vezető ezüstöt darabolja fel kapcsoló alkatrészeknek A 160 tonnás nagy teljesítményű présgépek hatalmas zajt „csapnak”. Ezért kell a fölvedd Rögös fánosnenak is m 0js0len01 tafielnyeli a közösségért S ulássás lieíyzeíe, társadalmi szerepe Sárospatakon
