Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-10 / 59. szám
1978, március 10., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Csak a gyárkapun belül... MMnkaorőímíyzot Borsodban Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy a hatvanas évek végén, illetve még a hetvenes évek elején is megyénkben gyors egymásutánban létesültek új ipari üzemek; az ipartelepítésnek, a létszámbővítésnek reális feltételei voltaic. A fö feladat A kedvező helyzet az V. ötéves terv időszakában megváltozott; a fő feladatot ma már nem a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, éppen ellenkezőleg, az indokolt vállalati létszámigények kielégítése, a felfokozott munkaerőkereslet mérséklése, valamint a vállalatok létszámtartalékainak feltárása és hasznosítása jelenti. A munkaerőgondok, természetesen, megyénk ipari centrumaiban és azok közvetlen környékén a legégetőbbek. Állandósult létszámhiányt jeleznek az ipari, az építőipari és a közlekedési vállalatok; a szükségesnél jóval kevesebben jelentkeznek a nagy erőkifejtést igénylő, több műszakos fizikai munkakörökre. A munkaerő-ellátás javulására viszont nem lehet számítani, hiszen a munkába lépő fiatalok száma öt év alatt várhatóan 9 ezerrel lesz kevesebb, mint az elmúlt tervidőszakban. Ugyanakkor tovább tart a munkaerő szomszédos megyékbe történő visz- szaáramlása is, s a korábbinál kisebb mértékű a mezőgazdaságból felszabaduló, más ágazatokba átcsoportosítható létszám. Kimerülőben vannak a női munkaerő-tartalékok is; már csupán 4—5 ezer lány és asszony vonható be a munkába. Rangsorolni kell Mindezek alapján világossá vált, hogy a vállalatok kedvező változásra, problémáik megoldására csak akkor számíthatnak, ha megfelelő intézkedéseket tesznek. A meglevő női munkaerő-tartalék például csak úgy vonható be a termelésbe, ha az érdekelt üzemek anyagi áldozatokat is .vállalnak a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok létesítésében, illetve üzemeltetésében. Az ipari központok vonzáskörzetében pedig meg kell gyorsítani a mezőgazdasági üzemek technikai fejlesztését. Ugyanakkor a kisebb, gazdaságtalanul működő ipari üzemeket mielőbb fel kell számolni. A vállalatok létszámigényeit rangsorolni keli; a réális igények kielégítését a tanácsi munkaerő-közvetítéssel és a vállalatok közötti szervezett munkaerő-átcsoportosítással lehet leginkább segíteni. A vállalatok közvetlen érdeke, hogy radikálisan csökkentsék a nehéz fizikai munkahelyek számát, gépesítsék az anyag- mozgatást. Az úgynevezett hiányszakmákban pedig a vállalatoknak célszerű fokozniuk a felnőtt szakmunkásképzést. A fiatalok pályaválasztását- is jobban össze kell hangolni a megye munkaerő-szükségleteivel; még nagyobb társadalmi összefogást és hatékonyságot igényel az iskolai és üzemi pályaválasztási tanácsadói munka. Módosították a terveket A nagy vállalatok többségénél megértették a feladatokat és az V. ötéves terv első két esztendeje után máris pozitívabb eredményekről adhatnak számot. Az üzemekben felismerték, hogy a ' létszám bővítés, lehetősége megszűnt — idejében módosították a létszámterveket. A vállalatoknál növeltéit a teljesítménybérben, s ezen belül is a normázott munkaterületeken dolgozók arányát. A nagyobb ipari üzemekben — ÓKÜ, LKM, Borsodi Szénbányák, D1GÉP, BVK. TVK, December 4. Drótművek — intenzívebbé vált a belső munkaerő-tartalékok és a vesz. teségidök feltárása. Számos vállalatnál pedig belső létszám-átcsoportosítással oldották meg a munkaerőgondokat. Az intézkedések hatására javult a termelőberendezések kihasználása, mérséklődött a fluktuáció, számottevően csökkentek a munkaidő-veszteségek. A legtöbb ipari üzemben jelentősen növelték a termelést annak ellenére, hogy a tervezett létszámnövekedés helyett létszám- csökkenés következett be. A több műszakos munkakörök létszám ellátási és utánpótlási nehézségeit könnyítette a műszakpótlék bevezetése; a Lenin Kohászati Művekben például tavaly ötve- nen kérték az áthelyezésüket több műszakos munkakörbe. A műszakpótlék bevezetése után a termelékenység növekedéséről, a nagy értékű tér- meló berendelések jobb kihasználásáról számoltak be a vállalatok vezetői. Reálisabbá vált A vállalatok tevékenységét nagy mértékben segítette a munkaerő-közvetítés megyei szabályozósáról szóló tanács- elnöki utasítás, amely tavaly áprilistól érvényes. A tanácsi munkaerő-közvetítők a rangsoroláskor előnyben részesítették az építőipari vállalatokat, a nagyberuházásokat üzembe helyező iparvállalatokat. valamint a lakosság ellátásában fontos szerepet vállaló gazdálkodó szerveket. A rendelkezés bevezetése óta mérséklődött a munkaerő- mozgás, reálisabbá vált a vállalatok szemlélete és magatartása a külső munkaerőszerzés lehetőségeinek megítélésében. A kötelező munkaerő-közvetítés konkrét segítséget nyújtott a népgazdasági fontosságú, kiemelt vállalatok számára. Kedvező változás Az intézkedések hatására tehát mindinkább kedvező irányú változás tapasztalható megyénk m unkaerő-gazdálkodásában. De sajnos, a pozitív példák ma még inkább csak a szervezettebben működő nagyvállalatokra jellemzőek. A kis- és középvállalatok, valamint a szövetkezetek egy részénél még mindig nem megfelelő a határozatokban foglalt feladatok helyi lebontása; kevés intézkedést tesznek a belső munkaerő-tartalékok és a veszteségidök céltudatos feltárására. Ezeknél az üzemeknél is legfontosabb feladatként kellene végre megjelölni a munkaügyi intézkedési programok megfelelő beillesztését a komplex vállalati tervek rendszerébe. —dóráid— Tizenöt napi keresetnek felel meg IgpmiHs bsésí alap 32 QKÜ-ben A MŰSZERÉSZ Kuwaittól a baráti szocialista államokig szállítanak abból a tojásból, amelyet a Nagymiskolci Állami Gazdaság gyömrőpusztai baromfi- telepén termelnek. A több mint tízéves telepen a közelmúltban hajtottak végre rekonstrukciót. amely nyomán a kezdetben évi 8 milliós tojástermelés 39 millióra nőtt. Az üzem megvásárolta a világ legjobb tojóhibridjének tartott. Shaver Starcross fajtát, amelyet Kahadában kereszteztek lei és amelynek egy tyúkja évente 295 tojást tojik. Ez a hibrid kis testsúlya és kevés takarmányfogyasztása miatt, az önköltséget is jelentősen csökkentette, így nem csoda, hogy a telep az elmúlt évben 62 millió forintos árbevétellel büszkélkedhetett, Mosás, ivarrás, Javítás MeittmsÉii jani a szolgáltatás Áz életszínvonal növekedése, a lakosság anyagi, szociális és kulturális ellátottságának emelkedése szükségessé teszi az ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások színvonalának gyors ütemű növekedését, Kormányhatáro_ zat intézkedik arról, hogy a szolgáltatást végző vállalatok, szövetkezetek és kisiparosok javítsanak múnkájukon. Mindennek természetesen anyagi vonzatai is vannak, hiszen sok esetben műhely, munka- csarnok és egyéb eszközhiány akadályozza a munka színvonalának emelkedését. Mezőkövesden a szolgáltatás helyzete a várossá nyilvánítást követően, mind a mennyiséget, mind a minőséget . tekintve sokat javult Az elmúlt években is és napjainkban is előnyöket élveznek azok a szervek, amelyek szolgáltató tevékenységüket fejleszteni szándékozzák. Visz- sza nem térítendő tanácsi támogatást kapott a múlt évek során például az áfész autószervize és a GELKA. A városban ugyanis kiemelt szolgáltatásnak minősül a GELKA és az autószerviz tevékenysége, valamint a vegytisztító és a mosoda munkája. A GELKA 1976. januárjában korszerű épületbe költözött, ezzel egyidejűleg szakosodott a gépek, technikai cikkek, elektromos berendezések javítása, javult az ellátás színvonala. A szolgáltatás értéke két év alatt másfél millióról 2 millió 300 ezer forintra emelkedett. Az utóbbi években azonban újabb igények is felmerültek; szükségessé válik a színes televíziók helyi javítóbázisának megteremtése. Gondot okoz a városban, hogy segédmotorok és motorkerékpárok javításával kizárólag csak kisiparosok foglalkoznak, ezeknek a járműveknek a javítására mindeddig nem rendezkedett be a szövetkezeti autószerviz. A városi tanács vb termelésellátásfelügyeleti osztálya még ebben az évben segíteni kivan a motorkerékpár-tulajdonosok gondjain, az elképzelések szerint külön egységet hoznak létre a szervizen belül. A mosást es vegytisztítást részben a Patyolat, részben az áfész végzi. A város vezetői elégedettek a szolgáltató tevékenység színvonalával, lényeges javulást eredményezett az utóbbi időben az áfész vegytisztító szalonjának üzembe helyezése, -valamint a tavaly létrehozott vizes mosoda. Nem megoldott viszont az építőipari szolgáltatás; szükség lenne szövetkezeti brigádra, amely kifejezetten lakossági szolgáltatást végez. A textiljavító és cipőjavító szolgáltatás iránti igény lényegesen csökken. A lábbeli- javítás 32. a textiljavítás pedig 54 százalékkal csökkent az utóbbi három évben. Ezzel ellentétben megháromszorozódott az igény a méretes szolgáltatásban az említett három esztendőben. Az állami szektor varrodáinak hibáit jelzi, hogy mind többen pártolnak át kisiparosokhoz. A fodrász- és a fényképész tevékenységet szövetkezeti üzletek látják el Mezőkövesden. Mindkét ágazat munkáját pillanatnyilag létesítményhiány gátolja. A városfejlesz, tési tervekben új üzlethelyiségek építése szerepel, ezeket a tervidőszak végéig átadják. A kereskedelmi szolgáltatáson belül jelentős és népszerű a kölcsönzőbolt: szolgáltatásának értéke évről évre nő. Megoldották már a városban a gázpalackok cseréjét és jó az ipari, műszaki, valamint tartós fogyasztási cikkek házhoz szállításának módszere is. Jónak ítéli a termelés-ellátásfelügyeleti osztály a mezőgazdasági szolgáltatásokat. A termelőszövetkezet végzi a lakosság számára a szántást, darálást, szeszfőzést, olajütést, kom- báinolást és fuvarozást. Jelentős szerepet töltenek be a lakossági szolgáltatásokban a kisiparosok. Főleg olyan munkákat végeznek, amelyeket a vállalatok és szövetkezetek — adottságaik miatt — nem tudnak ellátni. Az ács, kőműves, asztalos, üvegező, vízvezeték-szerelő kisiparosok munkája iránt nagy az érdeklődés, a tapasztalatok szerint jó minőségű munkát végeznek. Jelenleg 154 kisiparos dolgozik a városban, létszámuk növekszik. A szolgáltatóipar fejlesztésének mezőkövesdi koncepciója az állami és szövetkezeti hálózat fejlesztése mellett még több kisiparos munkába állítását célozza. L. GY. Sárospatakért Éliás ladali inka Március 9-én délelőtt a vállalati szakszervezeti bi- zoltság véleményezte, majd a vállalati szakszervezeti ta_ nács és a főbizalmiak együttes ülésének résztvevői megvitatták és jóváhagyták az ÓKÜ Í977. évi nyereségének felosztásáról szóló tervezetet. Az Ózdi Kohászati Üzemek az elmúlt évben — elsősorban' tfe exportárak csök- ’ kenése miatt —, a tervezettnél kevesebb ’ nyereséget ért el, annak ellenére, hogy termelőtevékenysége eredményes volt. A tizennégy ezres kollektíva elismerésre méltóan végezte munkáját, ezért a vállalatvezetés úgy döntött, hogy e munka jutalmazása érdekében igénybe veszi a tartalékalapját is. A tartalékalapból 159 millió forinttal kiegészített vállalati nyereség megközelíti az 1976. évii, a felosztható összeg: 225 millió, a részesedési alapra 40 milliót, a fejlesztési alapra pedig 113 millió forintot fordítanak. A felosztásra kerülő nyereségrészesedés 29,7 millió forint. Ezt a kollektív szerződésben foglaltak szerint egyrészt a vállalatnál eltöltött évek figyelembe vételével, másrészt pedig az egész évi bérkereset arányában. differenciáltan osztják szét. A nyereség 15 napi keresetnek felel meg, kifizetésére március 24-én kerül sor. A testület ezt követően megvitatta és jóváhagyta a vál lala ti m u n kaverseny-sza- balyzatot, majd Nagymarczi Lászlónak, a vállalat munkavédelmi főosztálya vezetőjének előterjesztésében tájékoztatót hallgattak meg az elmúlt évi munkavédelmi tevékenységről. A vállalatnál az elmúlt évben 410 baleset volt, az elmúlt évek átlagához viszonyítva csökkent a baleset miatt kiesett munkanapok száma is. 1976-ban 7 halálos baleset történt az Ózdi Kohászati Üzemeknél. Tavaly 2. A kézsérülések száma nőtt, 188 esetben sérült meg tavaly a munkát végző dolgozó keze. Szabályszegés, vigyázatlanság következtében 3O0-an szenvedtek balesetet tavaly, ez a két tényező szerepelt legtöbbször a balesetek előidéző okaként. A vállalat elmúlt évi munkavédelmi tevékenysége elsősorban a baleset megelőzésére irányult, tartalmasabb, színvonalasabb volt, mint korábban. A még eredményesebb munkavédelmi tevékenység érdekében tovább javítják a vezetői szemléletet és magatartást, e tekintetben fokozni kívánják a munkavédelem társadalmasítását. Ennek jegyében vált az elmúlt időszakban szorosabbá a kapcsolat a szocialista brigádokkal, s ugyancsak e szellemben alakult meg és működik a KlSZ-munka, védelmi őrhálózat az ÓKU- nél. M. Tóth Ilona íü zöldség Az állami gazdasagok idén a lakosság-, iletve az ipar igényeinek megfelelően, kisebb mértékben módosítják a vetésszerkezetüket és fejlesztik az állattenyésztést. Az állami nagyüzemek az idén több mint 4000 hektárral növelik kukorica vetési területüket. Azt tervezik,'hogy a hektáronkénti termést a tavalyi 57 mázsáról idén 63 mázsára fokozzák, amihez az anyagi -tech n i kai eszközök rendelkezésükre állnak. Fokozottabban bekapcsolódnak a zöldségtermesztésbe is. A tavalyinál 700 hektárral nagyobb területre kerülnek zöldségnövények. Az állami nagyüzemek 1970 hektárra, a tavalyinál 600 hektárral nagyobb területre telepítenek gyümölcsöt, Sárospatak város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalta Déry Zoltán osztályvezető előterjesztésében az elmúlt évben végzett különböző jellegű társadalmi munkák eredményeiről készített tájékoztatói, Az 1977-ben teljesített fizikai társadalmi munka értéke elérte az ötmillió forintot, ami egy lakosra számítva 320 forintot jelent. A megyei tanács idevonatkozó rendelete értelmében a kiemelkedő társadalmi munkát végzők jutalmazására arany, ezüst, bronz fokozatú, Közösségért elnevezésű jelvény, illetőleg plakett adományozható. Ugyanezeket a tótüntetcseket kaphatják azok is. akik a társadalmi munkák szervezésében jeleskedtek. Ennek megfelelően arany fokozatú jelvényre 11 sárospataki lakost, plakettre 8 üzemei, intézményt terjesztett fel a végrehajtó bizottság a megyei tanácsra. Ezüst fokozatú jelvényt 17 lakosnak és 7 üzemnek, intézménynek, bronz jelvényt 10 dolgozónak és két Intézménynek adományozott a végrehajtó bizottság. Egyidejűleg önzetlen^ szép munkájukért köszönetét és elismerését fejezte tó. RetasírÉió után
