Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-10 / 59. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978, március 10., péntek Fontolva haladás, Borsodszirákon Megtorpanunk az első kérdés után. Mert valóban készített annak idején közművelődési programot a borsod- sziráki Bartók Béla Termelő- szövetkezet vezetősége, de a gyakorlat azt sok vonatkozásban megkérdőjelezte. Szilágyi Adolf, a termelőszövetkezet fiatal elnökhelyettese, aki mezőgazdasági szakember létére úgy beszél a falusi művelődési élet helyzetéről, gondjairól, eredményeiről, hogy egy képzett népművelő se jobban, így indokol: Ne a látszatért — Rájöttünk, hogy az eredeti programhoz képest sokkal kisebb lépésekkel kell haladnunk ahhoz, hogy igazi, ne csak látszateredményeketi érjünk el. j — Mit nevez látszatered- ménynek? — Őszinte leszek. Mi komolyzenei programokat is beiktattunk. Lehívtuk a neves előadóművészt, s hogy meg ne bántsuk, az egyik üzemünkből beültettük a dél- utános műszakot a művelődési házba. Az más kérdés, hogy jó néhányan azt mondták a műsor után, nem bánták meg. De ez kevés ahhoz, hogy újra ezen a szinten próbálkozzunk. Szerintem az operetten, magyarnótán, népdalon át vezet az út az operához, a komoly zenéhez. Ezt nem jártuk még végig. Nem járták végig, de jól kezdtek lépegetni. — A zenei nevelést az ifjúság körében kell kezdeni — vélekedik Horváth Tibor főmezőgazdász. Ez a termelőszövetkezet ugyanis olyan szerencsés, hogy .szakemberei hivatásuknak tekintik a közművelődési munkát. Horváth Tibor, aki maga is zenél, fest. farag, évekig ellátta munkája mellett a művelődési ház igazgatói tisztét is. Kettő píusz egy — Nem mindig sikerül minden — folytatja a főmező- ;azdász. — Szerveztem egy . jrulyaszakkört. Eljutottunk . Iáig, hogy felléphettünk ■ >ár a helyi Bartók-ünnepéen is. Aztán abbamaradt. Vagy mást mondok: az asz- szonyaink kérésére népművészt hoztam Mezőkövesdről, megvettük az anyagot, fonalat, még a gyűszűt is. Ter- > eztük, ha ezt megtanulják, más vidékekről is hívunk mestereket. Csakhogy amikor ki derült, hogy az elkészült munkák a művelődési házban maradnak, nem lehet hazavinni, akkor elmaradtak az érdeklődők. — Eredmény tehát semmi? — De, az is van. Láttam, hogy olyan jól tudnak nótáz- ni a fiatalok a kocsmában. Gondoltam, talán ez sikerül: énekeljünk együtt! Megalakítottuk a páva-kört. Azóta is megvan, s most három generációból tevődik össze az énekkar. Valahogy így van ez a mi viszonyaink közt, két kudarc, egy siker. A termelőszövetkezetnek megyénk egyik neves festőművészével szoros kapcsolata alakult ki, s ezzel együtt alakul, bontakozik a tagság kapcsolata a képzőművészettel is. Ez sem ment egyik napról a másikra. — A művész első itteni kiállítására nem volt könnyű közönséget toborozni. Ha én elmondanám, mi volt? — Mondja csak — biztatom Szilágyi Adolfot —, miért ne mondhatná? Kék fák — Tényleg, miért ne, hiszen így igaz. Szóval nem volt közönség, csak a vezetők. Mit csináljak? Tudtam, éppen akkorra ér véget a délutáni mise. Elmentem a templom elé, s a kijövő asz- szonyokat győzködtem, jöjjenek el, legalább nézzék meg a képeket. El is jöttek szép számmal, de ezek az emberek a templomi Madonnához, a kis Jézus szépen kirajzolt kisujja körméhez szoktak. Egyet fordultak a teremben, s eltűntek. — És aztán? — Aztán? Tele lett a falu, hogy micsoda képek! Tán meszelővei készítették? Ha láttad volna — mesélték egymásnak — kék fák, piros tehenek! Még ilyet!... Aztán egyre többen jöttek — maguktól. A többi kiállításra már nem kellett toborozni. De mi lett a kapcsolat haszna? Van-e haszna? Kacz- vinszky Bélánét, az egyik szocialista ' brigád vezetőjét kérdem, aki a tsz-nek alapítása óta tagja, mit tart a festő művészetéről. — Most már tetszik, megismerném a képeit száz kö?ül is. Nekem még nem tellett rá, de a faluban már sok lakásban van. Most már azt szeretnénk — s ez nemcsak az én véleményem —, ha más művész is bemutatna nálunk képeket. Érdeklődéssel fogadnánk, mint amilyen érdeklődéssel nézzük meg mindenütt a kiállításokat, amerre a‘ szövetkezet jóvoltából eljutunk. Mert eljutunk. Én már nemegyszer voltam a Szovjetunióban is, ahol sok múzeumban jártam Hogy hogy hívják azokat, az már nem áll meg az én fejemben, de a sok szép képek úgy előttem vannak, mintha csak most látnám. — De ezeken a képeken kékek a fák és pirosak a tehenek. Erről hogy vélekedik? — Az nem úgy van. íróval úgy van, de nem úgy Kell érteni. Mert a festő, amikor itt jár, sokat mesél a művészetről. Lefestette egyszer az egyik tanyát. No, mi csak néztük, aztán elmagyarázta, hogy mit miért csinált úgy, ahogy csinálta. Ez nagyon jó, s csak azt mondjuk rá. hogy tényleg, nahát.... szóval érti... Felmérés számok nélkül Értjük, már hogyne értenénk, s mi azt is értjük, miért vélekedett imigyen legutóbb a Képcsarnok ügynöke Borsodszirákon: — Ha minden faluban ennyi festményt, grafikát adnék el, mint itt, egy rakománnyal elindulva Budapestről nem' jutnék tovább Hatvannál. A borsodsziráki termelő- szövetkezet, amely hat község határában ötezer hektáron gazdálkodik, . jelentős gazdasági feladatokat old meg. A vezetők azt vallják, nemcsak az a fontos, hogy dolgoznak az emberek, hanem az is, hogyan élnek, hogyan gondolkodnak, s éppen ezért az utóbbiakra is igen nagy figyelmet fordítanak, hiszen tudják, mindez visszahat a jó munkára. Figyelemre méltó szokás, hogy egy-egy zárszámadás' alkal-' mával igen sok jutalomkönyvet osztanak szét a tagok közt Szakkönyvet, szépirodalmat egyaránt. Ezt sem teszik cél nélkül. Nemrég készült el a szép modern étkező, ahol késsel, villával terítenek. Lassan változik a falu arculata, bontakozik az emberek új ízlése, s ez bizonyára érződik az elhangzottakból akkor is, ha nem említettünk forint összegeket, „ráfordításokat”, „költségkihatásokat”. A tárgyakat, a kiadásokat könnyű felmérni, a hatását nehezebb — de hálásabb feladat. Adamovics Ilona » Magyarország Almanach ’78 A Magyarország ’78 háromszázhúsz oldalán közel ötven témával foglalkozik. Természetesen ez a szám másképpen is vizsgálható, mert hiszen például az első nagy terjedelmű, sok érdekes képpel illusztrált cikk, „Az év szélesvásznú filmje”, felidézi 1977 legfontosabb nemzetközi eseményeit, következésképp már önmagában is jó néhány témát tárgyal. Hasonló a helyzet a „Találomra huszonegy portré” című fejezettel, amely az elmúlt esztendőben .sokat szereplő személyiségek életének jó néhány érdekességét villantja fel, vagy a „Világszervez tek — röviden” című sorozatban, amely néhány gyakran szereplő nemzetközi szervezet tevékenységéről szól. A „Huszonöt ember — huszonöt történet” című cikk már könnyedébb hangú; itt érdekességekről, a világpolitika úgynevezett „pletykáiról” olvashat az almanach megvásárlója. A figyelemre méltó olvasnivalók között szerepel a második világháború egyik legérdekesebb, de eddig alig tárgyalt históriája, egy hadifogoly szovjet pilóta repülőgépes szökésének története a hírhedt Peenemünde-i rakétaüzem területéről; a szovjet— amerikai üzletek kezdeményezőjének, Hammernek az élettörténete, Homingway feleségének visszaemlékezése férjére. A nagy világpolitikai témák közül kettőt említünk: alapos tanulmány elemzi a Közel-Kelet és az utolsó afrikai fehér bástya, Dél-Afri- ka problémáit. Van cikk a régészet kérdéseiről, a száz esztendővel ezelőtt ülésezett berlini kongresszusról, a futurológia és a prognosztika úgynevezett „világmodelljeiről”, az emberiséget állítólag fenyegető éhségről. A nemrég elhunyt Chaplin részletes pályaképe mellett egy „Akik elmentek” című gyűjtemény szól kegyelettel az 1977-ben elhunyt ismert emberekről. A kötetben csaknem 250 kép van és 16 nagy, részletes térkép. Érdekes nemzetközi adatsor segít megérteni jó néhány világgazdasági folyamatot. Akit azonban a hazai kérdések érdekelnek elsősorban, azok a társasház-tör- vény, az új magyar városi címerek vagy a Rókus kórház története című fejezeteket lapozzák majd fel elsőnek. Természetesen, mivel az élet nem kizárólag komoly dolgokból áll, az almanachnak van egy „Derűre is derű” című része is, amelynek tartalmát a cím foglalja ösz- sze. Beiratkozás m és holnap A Miskolci városi Tanács művelődésügyi osztályának határozata alapján ma, március 10-én és holnap, március 11-én írják össze a város általános iskoláiban az iskolaköteles korba lépett gyermekeket. A beiratások reggel 8 órától kezdődnek meg. Zene — tönyÄn Pályaválasztási napok Borsodban Sárospatakon a városi köz- művelődési könyvtár állománya 35 ezer kötetet tesz ki, amely évente 2000—3000 kötettel gyarapodik. De ha ehhez hozzávesszük a kollégiumi nagykönyvtár negyedmilliónyi kötetét és az iskolai könyvtárak állományát, akkor mintegy 350 ezerre tehető a nagy múltú diákváros könyvtárainak állománya. Így az egy lakosra eső kötetszám 23. A városi könyvtár most egy jól felszerelt zenei részleggel gyarapodott. A fül- hallgatós magnetofonokkal, lemezjátszókkal, verseket, meséket, komoly és köny- nyűzenei műveket tartalma, zó magnószalagokkal és hanglemezekkel ellátott zenei részleg műszaki átadása megtörtént. Mindez még színesebbé. kellemesebbé teszi a felnőtt, fiatal és gyermek- olvasók számára a könyvtár látogatását. A Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságával, a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel karöltve első ízben rendez pályaválasztási napokat a Borsod megyei Tanács művelődés, ügyi osztálya a középfokú oktatási intézményekben. A jövőben rendszeresre tervezett pályaválasztási napok keretében azokban az iskolákban, gimnáziumokban, szak- középiskolákban és szakmunkásképző intézetekben rendeznek nyílt napokat, ahol esztendőről esztendőre gondot okoz a felvételi keretszámok betöltése, a különböző szakmai osztályok beindítása. Összesen húsz középfokú iskolában kerül sor nyílt nap megtartására, amelyre — hiszen az iskola és a pályaválasztás előtt álló nyolcadikosok már tájékozódtak a továbbtanulási lehetőségekről — most a hetedikeseket hívják meg. Így — s ez sem utolsó szempont! — időben felhívják az általános iskolások figyelmét a megyében adódó pályaválasztási, szak- matanuíási lehetőségekre. Az elmúlt napokban egy sor iskolában már vendégül látták az általános iskolásokat, így például a miskolci 104-es és 114-es, az ózdi 102- es, a kazincbarcikai 112-es szakmunkásképző intézetekben megtartották a nyílt napot. Március hónapban valamennyi beiskolázási gondokkal küzdő oktatási intézményben fogadják az érdeklődő hetedikeseket, akik a helyszínen ismerkedhetnek meg nemcsak oz oktatás tárgyi feltételeivel, de azokkal a középiskolás fiatalokkal is, akik már megkezdték egy- egy szakma elsajátítását. S isloíci Sillies Ms iigBßfe Mozgás — képeken A szocialista brigádok számára hirdetett bérletsorozat: hétfő esti, harmadik hangversenyén a Miskolci Szimfonikus Zenekart Mura Péter vezényelte, közreműködött Nagy Ferenc (hegedű), valamint Orosz Adél és Ke- veházi Gábor, a Magyar Állami Operaház balettművészei. A műsor első részében a zenekar Rimszkij-Korszakov Seherezade című szimfónikus szvittjét szólaltatta meg. A Seherezade Rimszkij-Korszakov zeneszerzői munkásságának legértékesebb darabjai közé tartozik, s népszerűség szempontjából az első helyen áll. Az Ezeregyéjszaka meséi alapján írt darab jól példázza szerzőjének hangszerelési képességeit, gazdag invencióját és hangulatfestő, atmoszférateremtő erejét. A keleti mesevilág tarka színei, gazdagsága tárul elénk Seherezade meséi nyomán. A Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásán végig érezhető volt, hogy a művet jól ismerik, többször is játszották már, s így Mura Péter irányításával hangulatos, megbízható előadásnak lehettünk részesei. Hasonlóképpen dicséret illeti Nagy Ferencet, aki meggyőző könnyedséggel, szép hangon játszotta a Seherezade igényes hegedűszólóját. Az est nagy tetszéssel fogadott második részében klasszikus balettrészletek szerepeltek műsoron; Orosz Adél és Keveházi Gábor balettművészek táncát ugyancsak a Miskolci Szimfonikus Zenekar kísérte, Mura Péter vezényletével. * Finta Gábor Drozdifc Orsolya grafikusművész munkáiból nyílt kiállítás tegnap, március 9-én Miskolcon, a Szentpéteri kapui József Attila Klubkönyvtár kiállítótermében. Túlnyomórészt fekete-fehér lapokat állított ki az alkotó — összesen ötvenöt munkáját láthatják április 8-ig az érdeklődők —, akinek valamennyi munkája a mozgás megfigyeléséről és ábrázolásáról tanúskodik. Drozdik Orsolya munkásságával kapcsolatban figyelemre méltó a nyomda- technikai eljárások adaptálására tett kísérlet, azok művészi kiterjesztése a grafikában. A kiállításnak egyébként nem volt hivatalos megnyitója, ehelyett este 6 órától baráti beszélgetést rendeztek az alkotó és az érdeklődők részvételével. Megvételre feiaiíliÉ 15 db egytengelyű utánfutó pótkocsit, nagyobbrészt L6- UF típusúak és 2 db MÁZ 500/A típusú tehergépkocsit jó műszaki állapotban. ügyintézés: Erdőgazdaság műszaki osztálya Eger, Kossuth L. út 18. Telefon: 11-30 Telex: 63354 Kocatarió kistermelők figyelmébe ajánljuk: előnyös feltételekkel továbbra is vásárolhat vemhes kocasüldőt az állatforgalmi és húsipari vállalatoktól. Kérjük, hogy rendelését mielőbb iuttasso el felvásárlóinkhoz, kirendeltségeinkhez, ahol részletes felvilágosítással is szolgálnak. AUATFORGALMI ES HÚSIPARI TRÖSZT
