Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-10 / 59. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. március TÓ., pániéit a r ins eszmecseréje te- és Posläii ■■ * PP« » A p B Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Köz­lekedés- és Postaügyi Mi­nisztériumba látogatott. El­kísérte Kovács Antal, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tője és Nádasdi József, a VII. kerületi Pártbizottság első titkára. Kádár János a tárc,a ve­zetőivel közvetlen hangulatú eszmecserét folytatott, ame­lyen részt vett Pullai Árpád miniszter, Vrbán Lajos ál­lamtitkár, Földvári László, Horn Dezső, Kiss Dezső, Klézl Róbert miniszterhe­lyettesek, Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgatója és Győrffy József, a miniszté­rium pártbizottságának tit­kára. Püllai Árpád tájékoztatást adott a KPM tavalyi mun­kájáról, az idei legfontosabb feladatokról és a tárca fej­lesztési terveiről. Egyebek között beszámolt arról, hogy a szállítás és a hírközlés te­rületén dolgozók teljesítették a tavalyi terveket. A sze­mélyszállításban a korsze­rűbb autóbuszok forgalomba állításával enyhült a zsúfolt­(Folytatás az 1. oldalról) A korszerű, megbízható közművek üzemeltetéséhez előbb-utóbb közműalagút, közműfolyosó megépítésére lesz szükség. Ebből a veze­tékáradatból kimaradnak majd a gázcsövek, így a ház­gyári konyhák főző-, sütőbe­rendezései villanyáramot használnak majd. Természe­tesen egy adott lakótelepen csak gázzal működő vagy csak villanyáramot hasznosí­tó konyhák lehetnek. Addig is, amíg a tervek alapján megkezdődhet a köz­műalagút hálózatrendszeré­nek kiépítése, elengedhetetle­Nem először, nyilván nem is utóljára szerepelt napi­renden az építőipari kapaci­tás kérdése. A Borsod me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság tegnapi ülésén ugyan a lakótelepek járulékos és kommunális beruházásának helyzetéről készített, tárgyi­lagos, alapos jelentés szolgál­tatta a vita alapját, de — mint ahogyan várható is volt — e témakörről szólva elke­rülhetetlen az építőipari ka­pacitásról beszélni. Ponto­sabban a kapacitás hiányá­ról. Mivel már évek — ha nem évtizedek óta — okoz problémát. Ismeretes, hogy megyénk­ben minden évben újabb és nagyobb feladatok várnak megvalósításra. Ezeknek a feladatoknak túlnyomó több­ségét sikerül végrehajtani, egy részét viszont nem sike­rül. A kisebb-nagyobb szer­vezési hiányosságokon, az esetenkénti szűkös anyagi le­hetőségeken túl, elsősorban az építőipari kapacitás hiá­nya miatt nem sikerül. Hadd emlékeztessünk ismét né­hány adatra, miként az a bi­zottság tegnapi ülésén is szó­ba került. Megyénkben a je­lenlegi ötéves tervidőszakban az összberuházás értéke meg­közelíti a 75 milliárd forint értéket. Hiányzik viszont: 3 —4 milliárd forint értékű építőipari kapacitás. Mit építsünk meg? Mi az elsőd­leges, a másodlagos, harmad- lagos vagy éppen sokadla- gos? Nem lehet vitás, hogy az elsődleges célkitűzés a la­kások megépítése. Eddig is ez volt, ezután is ez lesz. Szükség van azonban számos egyéb, úgynevezett járulékos, kommunális létesítményre, óvodára, bölcsődére, gyógy­szertárra. rendelőre, boltra. Szükség van — de mindenek­előtt — a lakásra, ezért a já­rulékos beruházásokkal el­maradunk. Az ideális az len­ság. Az áruszállításban ki­elégítették a megnövekedett igényeket, amiben jelenté­keny szerepe volt annak, hogy javult a vállalatok kö­zötti együttműködés. 1978-ban a tárca mintegy 380 ezer dolgozójára az elő­ző évinél is nagyobb felada­tok megoldása vár. A cél az utazási körülmények további javítása, az áruszállítási igé­nyek mind teljesebb kielégí­tése, a közutak és a vasúti pályák korszerűsítése, az or­szágos főúthálózat fokozatos kiépítése. Kádár János elismerését fejezte ki a tárca vezet'2-' nek, a közlekedés- és a pos­ta dolgozóinak helytállásu­kért. a nehéz körülmények között végzett jó munkáért, amellyel a múlt évi felada­tokat teljesítették. A beszél­getés során szólt az ország előtt álló idei feladatokról, amelyek egész népünk, ezen belül a közlekedő s- és a pos­ta dolgozóinak, odaadó mun­kájával eredményesen meg­oldhatók. Végül további si­kereket kívánt az idei esz­tendő terveinek teljesítésé­hez. ható közműnyilvántartásra Miskolcon, ami eligazítást ad az építkezőknek, beruházók­nak, tervezőknek. Ezt a nyil­vántartási munkát 1979-ben kezdik el, és várhatóan több évet vesz igénybe, amíg el­készül. A nagyváros közmű­veinek pontos áttekinthetősé­ge nemcsak a vezetékátmet­szések ellen véd, de hozzá­járul majd a megbízhatóbb karbantartáshoz, üzemelte­téshez, a jobb szolgáltatás­hoz is. Többek között erről tár­gyalt a Miskolc városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága tegnap megtartott ülésén. ne, ha egy-egy városrész la­kásainak átadásával egyidö- ben a lakók birtokba vehet­nék, használhatnák az egyéb, szükséges létesítményeket is, de ez egyelőre nem megy. Fölösleges talán hangsúlyoz­ni, mennyire kellenek ezek a járulékos létesítmények. Nem véletlen, hogy ma, például Miskolcon — a lakástörvény­ben meghatározottakkal el­lentétben — kényszerűségből új lakásokat is használnak óvodának, bölcsődének, gyógyszertárnak, orvosi ren­delőnek, az új városrészek­ben pedig faházakat állíta­nak fel kereskedelmi egy­ségként. A megye párt- és állami vezetői évek óta próbálnak, megoldást találni. Jellemző, hogy a megyei tanács — az eléggé szűkös anyagiakból — az elmúlt ötéves tervben, mintegy 100 millió forintot, a jelenlegiben pedig eddig már 50 millió forintot juttatott az építőipar támogatására. Nemcsak a tanácsi, hanem a minisztériumi ipar számára is. Mindez azonban kevés. Szükséges lenne, hogy az ÉVM megoldást találjon megyénk építőipari kapaci­tásának hathatós, eredmé­nyes növelésére. Tudva per­sze azt is, hogy nemcsak ná­lunk okoz gondot ez a prob­léma. De tudva azt is, hogy nálunk, Borsodban rendkívül sok gondot okoz. Az ellen­őrzési bizottság tegnapi ülé­sén szintén ekként fogalma­zódott meg az előbbrelépés mikéntje. A hosszán tartó vitában számos felszólalás, észrevétel hangzott el. A téma persze más fórumokon továbbra is napirenden marad. Remélhe­tő, hogy az ellenőrzési bi­zottság a maga észrevételei­vel, javaslataival szintén se­gít maid ennek a régóta meglevő, összetett problémá­nak a megoldásában. A pártnap hallgatósága (Folytatás az 1. oldalról) A ■ késő délutáni órákban a Politikai Bizottság tagja meglátogatta a közelmúltban átadott Vasas Művelődési Központot. Itt Dem esik Iván igazgató tájékoztatta a ven­déget az új művelődési in­tézmény eddigi munkájáról és a célkitűzésekről. Tegnap a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Oprendek Sándor munkásőr zászlóalj körletében kedves vendégeket fogadtak: Stefan Bodnárt, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövetségének taná­csosát és Frantisek Benkó ezredest, katonai- és légügyi attasét. A vendégeket elkí­sérte a Pilinyi Sándor, a Mun­kásőrség országos parancs­nokságának osztályvezető­helyettese. Jelen volt az ün­nepségen a megyei pártbi­zottság képviseletében Czir- bus János osztályvezető-he­lyettes Az ünnepség résztvevőit dr. Kállai László, a Mun­kásőrség megyei parancsno­ka köszöntötte, majd Stefan Bodnár követ-tanácsos mon­dott beszédet. Többek között kiemelte: a két testvéri szo­cialista ország barátságának fontos része, ereje a fegy- verbarátság. így a csehszlo­vák Népi Milícia és a Mun­kásőrség internacionalista Fernando dí Giulio, az OKP vezetőségi tagja a Ri- nascita hasábjain úgy érté­keli az ötpárti megállapo­dást, mint előrelépést a kom­munista párttal szemben al­kalmazott megkülönböztetés felszámolásának útján. ' A megállapodás mindazonáltal nem jelenti az antikommu- nista politika felszámolását Gáspár Sándor az esti órákban a megyei pártbi­zottság székházában találko­zott és eszmecserét folyta­tott a megye vezetőivel. A beszélgetésen részt vett dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Havasi Béla, Deme László és Üjhelyi Tibor, a testvérisége is. A közelmúlt­ban ünnepelte Csehszlová­kia népe a februári győze­lem 30. évfordulóját, ami- koris a munkásosztály ma­gához ragadta a hatalmat, a Népi Milícia támogatásával. Csehszlovákia népének nagy ünnepére emlékezve ki­tüntetéseket adott át a mis­kolci és Nógrád megyei mun­kásőröknek Stefan Bodnár. Kiváló Milicista jelvényt ka­pott dr. Kállai László, No- vák Béla, Molnár Lajos mis­kolci munkásőrök és három Nógrád megyei munkásőr: Vass Ferenc, Oláh Ignác és Nyíri Béla. Tiszteletbeli Mi­licista érmet kapott Toronyi András, dr. Andrejkó István és Fekete József (Nógrád megye). A csehszlovák vendégek ezután megtekintették a ven­déglátó miskolci munkásőr körletet, majd Leninvárosba utaztak, ahol az erőműnél dolgozó csehszlovák munká­sokkal találkoztak. — erre utal az is, hogy mind­eddig nem sikerült olyan ko­alíciós kormányt alakítani, amelyben helyet kaptak vol­na az OKP képviselői is. Mindenesetre „fontos módo­sulás” történt a helyzetben és ez bevezetője lehet a po­litikai erők közötti egyenlő­ség rövid időn belül történő helyreállításának megyei pártbizottság titká­rai, tír. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Dró­tos László, a városi pártbi­zottság első titkára és Tóth József, az SZMT vezető tit­kára. Gáspár Sándor ma a sze­rencsi járásba látogat. (Folytatás az 1. oldalról) Szocialista nemzeti érde­keinkkel, népünk igényeivel teljes összhangban eddig is arra törekedtünk, hogy a zá­róokmány rendelkezéseit megvalósítsuk egyoldalúan, kétoldalú kapcsolatainkban és multilaterálisán egyaránt. Örülünk annak, hogy a zá­róokmány, amelynek jóté­kony hatása már kezd érvé­nyesülni Európában, sikerrel állta ki az idők próbáját. Kormányunk utasítása alapján a magyar küldött­ség mindvégig azzal a hatá­rozott szándékkal vett részt a találkozó munkájában, hogy elősegítse a Helsinki­ben — legmagasabb szintű akaratnyilvánítással — meg­erősített enyhülési folyamat megőrzését és továbbfejlesz­tését. Hiszen a legfontosabb, legégetőbb tennivaló az el­múlt két és fél esztendőben mit sem változott: a gya­korlatban kell megvalósítani az európai és világméretű enyhülés megerősítésének és katonai térre való kiterjesz­tésének programját. Bízunk abban, hogy az álláspontok jobb megismerését elősegítő belgrádi vitáink után jobb lehetőség nyílik az előreha­ladásra ezen a területen; mind az illetékes európai fó­rumokon, mind pedig az ENSZ rövidesen sorra kerülő rendkívüli, a leszerelés kér­déseinek szentelt közgyűlé­sén. .— A belgrádi találkozón igen nehéz és fárasztó poli­tikai viták, az eltérő néze­tek közti kompromisszumok türelmes keresése után nyílt Anvar Szadat egyiptomi el­nök közvetetten beismerte: „békekezdeményezése” ku­darcot vallott, csakúgy, mint Alfred Atherton, amerikai utazó nagykövet közvetítési kísérlete. Szadat a csütörtö­ki New York Timesban meg­jelent nyilatkozatában kije­lentette. hogy már nem is vár változást az izraeli ál­láspontban, csak, ha Carter elnök nyomást gyakorol p Begin-kormányra. Az egyiptomi vezető Kai­róban nyilatkozott James Restonnak, a lap ismert ülést tartolt a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A külkereskedelmi minisz­ter jelentést tett a szocialista országokkal kötött 1978. évi árucsere-forgalmi jegyző­könyvek létrehozásáról, a végrehajtásra teendő intéz­kedésekről. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést tett a népi ellenőrzés 1977. évi munkájáról és el­lenőrzési tapasztalatairól. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és felhívta a minisztereket, hogy irányító munkájukban hasznosítsák a tapasztalato­kat. A legfőbb ügyész tájékoz­tatta a Minisztertanácsot a bűnözés 1977. évi helyzetéről és az ügyészi tevékenység során szerzett fontosabb ta­pasztalatokról. A kormány tudomásul vette a beszá­molót. A Minisztertanács döntött az 1978. évi Állami és Kos- suth-díjak odaítéléséről. A kulturális miniszter ja­vaslatára a kormány határo­zott a Kiváló és az Érdemes Művész kitüntető címek ez évi adományozásáról. A Minisztertanács Jóvá­hagyta a Magyar Kereske­delmi Kamara alapszabályát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt csak meg a kibontakozás út­ja. Az előttünk álló időszak­ban nem kevésbé kitartó munkára, egymás érdekei­nek és szándékainak gondos figyelembe vételére, követ­kezetes és jószándékú tevé­kenységre van szükség. A madridi találkozóig terjedő időszak fontos fokmérője lesz az enyhülési folyamat élet- képességének, s nagy mér­tékben meghatározhatja kö­vetkező összejövetelünk ered­ményességét. Ezért úgy vél­jük, hogy a résztvevő orszá­goknak újabb lépéseket kell tenniök a hélsinki záróok­mány teljes megvalósítása érdekében. A küldöttségvezetők záró­nyilatkozatainak elhangzása utón Milorad Pesics jugo­szláv nagykövet a találkozót befejezettnek nyilvánította. A múlt év október 4-én kezdődött belgrádi európai biztonsági és együttműködé­si találkozón a következő or­szágok vettek részt: Amerikai Egyesült Álla­mok, Ausztria, Belgium, Bul­gária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Francia- ország, Görögország, Hollan­dia, Írország, Izland, Jugo­szlávia, Kanada, Lengyelor­szág, Liechtenstein, Luxem­burg, Magyarország, Málta, Monaco, Nagy-Britannia, Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Német Szövetségi Köz­társaság, Norvégia, Olaszor­szág, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szovjet­unió, Törökország és Vati­kán. szemleírójának. Kijelentette, hogy „nagy alkalom ment ve­szendőbe”, amikor nem hasz­nálták fel a jeruzsálemi lá­togatásával feltárt diplomá­ciai lehetőséget. Az elnök kijelentette, hogy „mélyen csalódott” Begir- ben, magatartását bántónak ítéli, és ismét amerikai be­avatkozást sürgetett. Szadat szerint elérkezett az ideje, hogy Carter elnök „vállalja a felelősséget” és az Egye­sült Államok nem pusztán közvetítőként, hanem a ren­dezés részeseként játsszon szerepet. Benigno Zaccagnini, az Olasz Kereszténydemokrata Párt főtitkára nyilatkozatot adott a sajtónak arról az ötpárti megegyezésről, amelyet Giulio Andreotti kijelölt miniszter­elnök crt cL l Vizei a Tiszáról, it Seremére!? nül szükség van egy megbíz­Issét a kapacitás Hánya Ülést tartott a Borsod megyei NEB A magyar záróbeszéd lelgrádban Szadat ireésisrte kudarcát Gáspár Síié! látogatása seiyéifcbi lilíil ralsifi Hi® Olasz öfpárti leiiliopsiis

Next

/
Thumbnails
Contents