Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-04 / 54. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. március 4., szombat Kiállítás a múzeumban Ősök - istenek * Nyugat-Afrika élő népművészete A miskolci Herman Ottó Múzeum időszaki kiállításai nem először igyekeznek egy- egy más nép életébe bepil­lantást engedni, más népek népművészeti kincseit meg­ismertetni a borsod—miskol­ci múzeumlátogatókkal. Ba­ráti népek folklórja után most egy távoli, számunkra nagyrészt ismeretlen világ tárul fel a múzeum Ősök — istenek című, Nyugat-Afrika élő népművészetét bemutató tárlatán. A kiállítás anyaga már a fővárosban szerepelt, az Országos Néprajzi Mú­zeum állította ki, most há­rom hónapig láthatja a mis­kolci múzeumlátogató, majd Szentes és Békéscsaba kö­zönsége ismerheti meg. A Papszer utcai öreg mú­zeumépület földszinti ter­meit megtöltő kiállítási anyag Tálát Benler, a Török Köztársaság budapesti rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete magángyűjtemé­nyéből való. Korábban La­josban, Nigériában volt nagykövet, működése kiter­jedt a Benin Köztársaságra, Nigerre, a Csád Köztársaság­ra, Kamerunra. Ekkor alakí­totta ki gyűjteményét, amely most közénk hozza el egy tőlünk nagyon távoli ősi kultúra megismerésének le­hetőségét. A kiállítótermek bejáratá­nál hatalmas elefántagyar helyettesíti az irányjelzőt, milyen irányban haladjunk, merre kezdjük a kiállítással az ismerkedést. A tárlat na­gyobb része a nyugat-afrikai civilizációk úgynevezett ud­vari művészetét mutatja be. E szobrok, más plasztikai munkák, edények nemesfé­mekből, többségben bronzból — az aranyat kellő kemény­ség hiánya miatt kevésbé tartották nemesnek — készül­tek, rituális célokat szolgál­tak, mindenkor az uralkodó iránti tiszteletet kívánták ki­fejezni. Ez a művészet azon­ban az első világháborút kö­vetően, elsősorban az ide­genforgalmi érdeklődés ered­ményeként fellazult, kom- mercializálódott, nagyrészt „turistaművészetté” alakult át. Mint Ecsedy Csaba, az Országos Néprajzi Múzeum tudományos titkára, e kiál­lítás rendezője és katalógu­sának írója tájékoztatásából kitűnik, az egykori fényes főúri, illetve királyi udvarok közül talán csak a nigériai Benin uralkodójának bronz- öntő mesterei őrizték meg a hagyományos művészet tit­kait, s mindmáig az ősi min­ták szerint dolgoznak. Ugyan­akkor megjelentek Nyugat- Afrikában az európai művé­szet eredményeit felhasználó, alkotók is. s egy új irányza­tot teremtettek, de közülük nem egy a jorubaművéséet csúcsait érte el. A Miskolcon látható tár- lati anyagban a tradicioná­lis rituális szobrok és masz­kok mellett megtalálhatók a hagyományokból táplálkozó, de idegenforgalmi hatásra született, turistaművészeti termékek, a modern művé­szek új utakat kereső alko­tásai is, s igy a kiállítás teljes ivében érzékelteti a törzsi művészettől, annak át­alakulásán keresztül a nap­jainkig megtett utat. Az igen nagy számú bronz, fa, kő és egyéb plasztikák mellett nagyméretű fotó­anyag és számos magyarázó rajz teszi teljessé a kiállítási anyagot, amelyben nem egy egészen ritka darab találha tó, mint például a joruba ál dozati szobrok, amelyeknek mindkét darabja tulajdon­képpen egész mitológiát megidéző kis szoborkompo­zíció. Külön figyelmet kí­vánnak az Ogboni titkos tár­saság, a „mindenek ősanyjá­nak”, a Föld szellemének tiszteletére alakult nagyha­talmú szervezet maszkjai, a palotakapuba faragott törté nelmi jelenetek, a betegsé­gek elleni, meg különféle beavatási szertartásokra való maszkok. Külön anyag érzé kelteti a törzsi közösség fel­bomlása után bekövetkező állapotokat, illetve mutatja be annak az időszaknak al­kotásait. A teljes kiállítási anyag felsorolása sem nyújthat azonban képet magáról a tárlati anyagról, ezért igen melegen ajánlhatjuk a sze­mélyes megtekintését. Már említettük Ecsedy Csaba be­vezetőjét — a katalógusból —, s azt is csak az érdek l.ődők figyelmébe ajánlhat­juk, hiszen a tárlati anyag és a rövid ismertető szerve­sen egészíti ki egymást, se­gít megismerni a Nyugat- Afrikában élő tizenkét nép — ennyi között gyűjtötte anyagát Tálát Benler —nép­művészetét, annak alakulását. Földrajzilag távol esik tő­lünk ez a terület, népművé­szetét eddig jobbára mint egzotikumot kezeltük, most valamivel közelebbről ismer­hetjük meg. Jó, hogy a Her­man Ottó Múzeum a szom­szédos és baráti népek népi kultúrája után, illetve azok sorába illesztve, e távoli or­szágok folklórját is köze­lünkbe hozta. Az Ősök — istenek című kiállítást tegnap délután — dr. Szabadfalvi József me­gyei múzeumigazgató beveze­tője után — Tolnay Ferenc, Miskolc város Tanácsa mű­velődésügyi osztályának ve­zetője nyitotta meg, dr. Ecsedy Csaba pedig tárlatve­zetést tartott. A megnyitón részt vett Tálát Benler nagy­követ és felesége is. (benedck) Tizenegy Magyar filmátvételi bizott­ság járt Londonban és negy­venhárom angol, amerikai és ausztráliai filmet tekintett meg. Ezek közül tizenegyet vett át magyarországi bemu­tatásra. Az-USA-ból való társadal­mi dráma, A sáska napja, amely egy nálunk is megje­lent regényből készült. A Sugarlandi hajtóvadászat ka­landfilm, 196,9-ben, Texasban játszódik. Ugyancsak ameri­kai kalandfilm a Madarak, s itt érdemes megemlíteni, hogy ennek a rendezője a világhírű Alfred Hichcock, s a film áttételesen a bármikor felbukkanó háborús veszély­re figyelmeztet. Színes törté- •nelmi dráma Az ötös számú vágóhíd — alapregénye ná­lunk is megjelent —, s a háború kegyetlen, sokszor tragikomikus arcát, az ame- _Scai átlagpolgár elképzelt mennyországát mutatja be. Még mindig az amerikai fil­meknél maradva, színes ka­landfilm a Földi utazás, tör­ténelmi-lélektani dráma a Júlia, amely világhírű mű­vészekkel jeleníti meg a fa­sizmus születésének éveiben játszódó történetet. Ugyan­csak történelmi-lélektani dráma a világhírű svéd ren­dező, Ingmar Bergman al­kotta A kígyótojás, amely 1923-ban Berlinben játszó­dik. Színes társadalmi dráma a Boby Deerfield című bűn­ügyi film, az MC felügyelő, és kalandfilm a kétrészes Tűzvész az üvegtoronyban, amely egy San Francisco-1 felhőkarcoló égéséről és az építők felelőtlenségéről szól. E tíz amerikai filmen kí­vül egyetlen angol filmet vett át a bizottság, a Ned Kelly című történelmi ka­landfilmet, amelyet Tony Richardson rendezett. Könyvtár a gyárban Üj létesítménnyel gazdago­dott a Budapesti Bútoripari Vállalat 10. sz. Encsi Gyár­egysége. A napokban avat­ták fel a reprezentatív üze­mi könyvtárat, amely a dol­gozók művelődését, szakmai fejlődését, valamint a szocia­lista' brigádoj-c kulturális vál­lalásainak teljesítését hiva­tott elősegíteni. Az Encsi Járási Könyvtár a gyáregységgel kötött együttműködési szerződés ér­telmében 1000 szépirodalmi kötetet bocsátott az új könyv­tár rendelkezésére, s folya­matosan gondoskodik a kész­let felújításáról, cseréjéről is. Emellett mintegy 400 szak­mai kötet, több napilap, köz­löny és folyóirat áll a mun­kások rendelkezésére. A gyáregységi könyvtár olvasó­terme nagy segítséget nyújt egyúttal a bejáró dolgozók szabad idejének, a közlekedé­si eszközökre való várakozás idejének kulturált eltöltésére. Xantus Gyula képei Szerencsen, a Rákóczi-vár kiállítótermében nyitja meg dr. Szíj Rezső művészettör­ténész március 7-én délután 5 órakor Xantus Gyula fes­tőművész kiállítását. A Kép­zőművészeti Főiskola peda­gógiai tanszékének tanóra jelenleg Xantus Gyula, aki képzőművészeti tanulmá­nyait Szőnyi István mellett folytatta. , 1950-től szerepel rendszeresen kiállításokon, 1967-ben Tokajban mutatta be munkáit. Xantus nemcsak mint alkotó ismert; elmé­lyül ten foglalkozik a művé­szeti nevelés, a vizuális ne­velés és a rajzoktatás kér­déseivel. Kiállítását egyéb­ként március 20-ig láthatják majd Szerencsen az érdeklő­dők. Áruskála a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fokozásáért. Mezőgazdasági eszközök árusítással egybekötött kiállítása az AGROTROSZT, a SZOVARU, a HERMES, a VASÉRT és a VIDIA közreműködésével A SKÁLÁBAN február 28-tól március 11-ig. Zenekari hangverseny Az Országos Filharmónia bérletsorozatának következő hangversenyére a .Nemzeti Színházban került sor. A Miskolci Szimfonikus Zene­kart Petró János vezényelte, közreműködött Kiss András (hegedű). A műsor első számaként Sugár Rezső: Epilógus című darabját mutatták be. A ha­talmas apparátust igénylő mű bővelkedik színgazdag zene­kari effektusokban, hatásos részletekben, egészében véve azonban mégsem tudott kö­zel kerülni a közönséghez, s ebben mindenképpen nagy része van a hideg, csak a hangokra koncentráló elő­adásoknak is. Petró János nem tudta élettel megtölteni a művet, s így az Epilógus is felkerült azoknak a dara­boknak a listájára, melyeket egyszer' hallottunk, s máris elfelejtettük. Nemrégiben egy ízben ar­ról panaszkodtam, hogy Brahms műve) szinte soha nem szerepelnek a koncer­tek. műsorain. A tavalyi Sze­relmi dalciklustól eltekintve régen nem hallottuk a nagy német romantikus mester műveit Miskolcon. Nos, le­het, hogy ez a tartózkodás nem volt véletlen, legalábbis a hétfői koncert erről tanús­kodik. Tudniillik a Brahms- művek nem egyszerűek; ter­jedelmesek, s egyúttal ma­gas fokú koncentrációt, fe­gyelmezettséget igényelnek. Sajnos, a Miskolci Szimfo­nikus Zenekar előadása ez­úttal igen kevéssé járult hozzá ahhoz, hogy akár a népszerű hegedűverseny, de főleg a IV. szimfónia érthe­tővé várion a közönség szá­mára. Régen hallottuk az együttest ilyen laposan, szín­telenül játszani, s ilyen sok összjőtéki hibát véteni — különösen a hegedűverseny­ben. Kiss András minden igyekezete dacára sem tudta megtalálni az összhangot a karmesterrel, a zenekarral. Az est folyamán bebizonyo­sodott, hogy Petró János ere­je meghaladó feladatra vál­lalkozott, amikor Brahms műveit műsorára tűzte. Finta Gábor Újabb honismereti gyűjtő pályázat A Borsod megyei és a Mis­kolc városi Tanács művelő­désügyi osztálya, a Szakszer­vezetek Borsod megyei Ta­nácsának kulturális bizottsá­ga, a megyei és városi nép­front-bizottság, a KISZ Bor­sod megyei Bizottsága, a Rónai Sándor Művelődési Központ, illetve a Herman Oltó Múzeum ismét, immár tizenhetedik alkalommal meghirdeti néphagyománya­ink értékeinek összegyüjté- - sére az Istvánffy Gyula hon­ismereti gyűjtöpályázatot. Pályázni lehet helyszíni gyűjtésen, a munkás- vagy paraszti élet saját tapaszta­latain (esetleg levéltári ku­tatásokon) nyugvó, eredeti ismeretanyagot feltáró pá­lyamunka beküldésével, amely nyomtatásban még nem jelent meg. Az országos' diáknapokra benyújtott pá­lyamunkák automatikusan részt vesznek a pályázaton. Kiemelt'témák a települések földrajzi nevei; a népi idő- jóslás; a temetők és sír je­lek; a rostnövények termesz­tése; egy település paraszti lakáskultúrája; egy termelő- szövetkezet története; az életmód és lakáskultúra vál­tozásai. A kiemelt témák az elbírálásnál előnyben része­sülnek, de természetesen le­het pályázni a néprajz és helytörténet körébe tartozó bármilyén téma feldolgozá­sával. A meghirdetők ajánl­ják még a paraszti gazdál­kodás munkafolyamatai szó­kincse, paraszti életrajzok, a népi díszítőművészet, kézmű­vesmesterségek. népszokások, mesék témakörét, továbbá az ipari és mezőgazdasági üze­mek történetét, a munkásélet alakulását és a kétlaiki mun­kásság életmódját mint té­mákat. A pályázatok nyíltak, azo­kon bárki részt vehet. A be­küldési határidő 1978. július 31. Részletesebb felvilágosí­tással a Herman Ottó Mú­zeum, illetve más múzeumi szervek szolgálnak. Hasonló tartalmú pályázatot hirdetett meg ezzel párhuzamosan a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és az Országos Nép­rajzi Múzeum is. 825x20-as és 900x20-as autóköpenyek, tömlők és szalagok érkeztek „KELET” Szöv. Kcr. Vállalat gumiboltjAba. Nyíregyháza, Felszabadulás út 25. A Bútorértékesílő Vállalat Észak-magyarországi Kirendeltsége FELVÉTELRE KERES: 1 fő bolti clszámoltatót, 2 fő fuvarlevél-likvidátort, 2 fő könyvelőt, 2 fő gépi adatrögzítőt azonnali belépésre. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a személyzeti vezetőnél. Miskolc, Besenyői út 14.

Next

/
Thumbnails
Contents