Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-04 / 54. szám

1978. március 4., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A szakszmli innia A Táncsics Kiadó megyei kirendeltségén Miskolcon, egy Hoffmann Ottó utcai bérház alagsorá­ban három kis ' helyiségben húzódik meg a Táncsics Szakszervezeti Könyv- és Fo­lyóiratkiadó Vállalat Borsod— Heves és Nógrád megyei ki- rendeltsége. Az egyik szoba eredetileg szárító/ volt, a könyvek, folyóiratok, plaká­tok, különféle kiadványok ezrei elég szűkösen férnek el a polcokon, vagy a földön. Árvái Bélával, a megyei ki- rendeltség vezetőjével be­szélgettünk a szakszervezeti könyvterjesztés feladatairól, a kirendeltség munkájáról: — Négy munkatársammal, ha szűkösen is, de azért megvagyunk, rendesen el tudjuk végezni a munkán­kat. Egy éve alakult meg a kirendeltség, akkor költöz­tünk ide, s már „belaktuk” a kirendeltséget, de ennyi idő alatt sok tapasztalatot sze­reztünk a terjesztői munká­ban is. A szakszervezeti moz­galom fejlődésével párhuza­mosan alakult a kiadó, s en­nek megfélelően a terjesztés profilja is. Elsőrendű cél, na­pi munkánkkal a mozgalom szolgálata. A szocialista de­mokratizmus fejlesztése, ér­vényesítése, a bizalmiak jog­körének kiszélesítése szorgal­mazta a tematikai gazdago­dást is. Nemcsak többet, ha­nem mind többfélét is ter­jesztünk. Elsősorban ismeret- terjesztő műveket, s egy ke­vés szépirodalmat is. Egy vaskos kötetet lapoz­gatunk: a kiadó 1978. évi megjelenési terve. Több száz kiadvány címjegyzéke, a SZOT Titkársága hagyta jó­vá tavaly augusztusban. A könyvek mellett füzetek, po­litikai és munkavédelmi pla­kátok, sőt kisfilmek gazdag választékát kínálja a kiadó. — Hogyan summázhatná a kiadványokat a legfontosabb témakörök szerint? — Mint a kiadónk neve is jelzi, nemcsak könyveket, hanem, folyóiratokat is ter­jesztünk. Mi juttatjuk el a havonta megjelenő Brigád­élet és a negyedévenként napvilágot látó Szakszerve­zeti Szemle című folyóirato­kat az olvasókhoz. Lehetet­len mindent felsorolni, csak néhányat a legfontosabbak közül: a magyar és a nem­zetközi szakszervezeti moz­galom története, általános szervezési és módszertani ki­adványok, a kulturális neve­lő-, az agitációs és propa­gandamunka kérdései, szo­ciálpolitika. Ezek csak jel­zésszerű címek, hiszen a tár­sadalombiztosítás, a munka- védelem. a gazdaságpolitika, a szocialista brigádmozgalom kérdéseit feldolgozó kötetek éppúgy az olvasók kezébe ke­rülnek, mint a „Válaszol­junk” sorozat darabjai, a munkaügy, az újítómozgalom kérdéseit taglaló füzetek, vagy a szakszervezeti tömeg- oktatás füzetei. — Hogyan terjesztik a Táncsics kiadványait? — A döntő többségét saját terjesztői hálózatunk közve­títi. A kiadónak Budapesten van két könyvesboltja, kiren­deltségünk egyike a vidéken működő hét — több megyét ellátó — kirendeltségnek, de könyveink megtalálhatók az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat boltjaiban is. Sok kiad­ványunk a különböző szintű szakszervezeti szervek, bi­zottságok munkatársain, ak­tivistáin keresztül jut el köz­vetlenül az olvasóhoz. A me­gyei kirendeltségek szoros munkakapcsolatban vannak, ha szükséges megküldik egy­másnak a „hiánycikkeket”. Az elmúlt évben 3 millió 480 ezer forint értékű könyvet terjesztettünk, az idén közel 5 millió forintos tervünk van. — A hatékonyabb munka érdekében mit terveznek er­re az évre? — Az elmúlt év tapaszta­latai alapján egyik legfonto­sabb feladatunk lesz a kiad­ványfelelősi, terjesztői háló­zatunk felújítása, átszervezé­se. Szeretnénk, hogy a gyak­ran naphoz, hónaphoz kötött kiadványok minél gyorsabban jutnának el az olvasókhoz. A jövőben nagyobb mérték­ben számítunk a szakszerve­zeti iskolán, a különböző tan­folyamokon tanuló aktívák­ra, tisztségviselőkre. — Befejezésül mit emelne ki a legújabb kiadványok közül? — Nagy sikere van a kö­zelmúltban megjelent „Nők évkönyve, 1978”-nak és nagy érdeklődéssel várjuk Gáspár Sándornak „A magyar szak- szervezetek a fejlett szocia­lizmus építésének szolgálatá­ban” című könyvét, amely a Kossuth és a Táncsics Könyv, kiadó közös kiadásában fog megjelenni. (Petra) r Uj üzemrész A nagyberuházásként épülő Gyulai Húskombinátban átadtak két új termelőüzemrészt, a töltő-keverőt és a kettőszáz­nyolcvan vagonos érlelőt. Az üzem a iiazai kereskedelemnek az idén 50 százalékkal több csabai kolbászt és gyulai páros kolbászt ad majd. Képünkön: töltik a csabai kolbászt. Szép bevétel csirkeeladásból Nehéz évet zártak Vajdácskán Lápos, mély talajon gaz­dálkodnak a Bodrogköz ter­melőszövetkezetei, s ha eh­hez még olyan rossz időjárás is sújtja őket, mint amilyen a tavalyi volt, nem meglepő, hogy 1977-ben mindössze két szövetkezeti gazdaság ért el szerény nyereséget, a többi vagy veszteséggel zárt, vagy éppen nulla egyenleggel fe­jezte be az évet. Ez utóbbi­ak. . közé tartozik a vajdács­kái Petőfi Termelőszövetke­zet is, amelynek a napokban tartott zárszámadó közgyűlé­sén rész vett dr. Németh Pál, a TESZÖV titkára is. Nagy István elnöki beszá­molójában ismertetve az 1977. évi gazdasági tevékeny­séget, hangsúlyozta, hogy az állattenyésztési ágazat segí­tette ki a szövetkezetei a ne­héz helyzetből. A növényter­mesztés a nagy belvíz- és ár­vízkárok miatt őszi búzából, kukoricából, napraforgóból és cukorrépából olyan ala­csony termésátlagot hozott, hogy ez 2,9 millió forint vesz­teséget jelenteit a tsz-nek. Szerencsére az állatte­nyésztésük az elmúlt évben is túlteljesítette árbevételi tervét. A szarvasmarha-állo­mányuk 1092 darab, amely­ből 322 darab hízott marhát és 177 vemhes üszőt értéke­sítettek. Hasonlóképpen szép bevételük volt a 184 ezer pe­csenyecsirke eladásából is. Így sikerült elérniük, hogy ha nyereségük nem is lett, de veszteség nélkül zárhat­ták az esztendőt. Az .1978. évi tervükben a növénytermesztés 9,1 millió­val, az állattenyésztés ennek több mint a háromszorosá­val: 29,2 millió forinttal sze­repel. Tervezik egyebek kö­zött 300 hízómarha, 320 vem­hes üsző, 350 Holstein-fríz üsző és 270 ezer pecsenye­csirke felnevelését. És ha tervüket sikerül teljesíteniük, akkor 1978-ban 2,5 millió fo­rint nyereséggel zárhatják majd az évet. A jól megalapozott, gon­dosan elkészített tervet a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlés jóváhagyta. Szolgáltatás, s ami mögötte van Beszéljünk a liftről! I A város emberének min­dennapi „közlekedési eszkö­ze” a lift. Azaz, hogy csak mindennapi lenne. Mert ugyebár a felvonó — ki ne tapasztalta volna? — elég gyakran elromlik. Ilyenkor aztán szidjuk, mint a bokrot, s mit tehetünk egyebet, nya­kunkba vesszük a lépcsőt, amíg a szerelők meg nem ér­keznek. A felvonók javítása azon szolgáltatások közé tartozik, amelyek nem túl népszerűek De mi van emögött? * A Miskolcon levő felvonó- szerelő üzem ez év január­jától a Ganz-MÁVAG felvo­nógyárának észak-magyaror­szági üzemegysége. Feladata az új liftek szerelése és a meglevők javítása, karban­tartása. Évente 00—80 új fel­vonót szerelnek fel a lakóhá­zakban. — A legnagyobb gondot a meglevő liftek javítása okoz­za — mondja Bánhegyi Gyu­la, az üzemegység vezetője. — A legtöbb ugyanis régi. elavult. Közülük sokat már nem gyártanak, így alkatrész sem kapható hozzájuk. El­képzelhető, milyen nehézsé get okoz egy szolgáltató vál­lalatnak, ha a legapróbb al­katrészt is itt. a műhelyben kell gyártania. — Meddig „él” égy lift? — Ez jórészt az igénybe­vételen múlik. A lakóházak­ban általában tíz évig műkö­dik. Mi megértjük a lakók bosszúságát: ők azt látják, hogy addig jó volt a lift, az­tán egy apró alkatrész hiá­nya miatt napokig áll. Fel­adatunk, hogy a legrövidebb időn belül újakra cseréljük a régi, elavult felvonókat. Eh­hez azonban az is kell, hogy a társfeleink, akiknek a ke­zelésében a lakóházak áll­nak, megvásárolják az új, korszerű berendezéseket. Mindenképpen megéri a be­fektetés, hiszen ezekhez bő­ven van alkatrész. — Milyen típusú felvonó­kat gyártanak? — „Schindler”-típusú, fél­automatikus. nyomógombos vezérlésű és gyűjtőrendszerű berendezéseket. Négy- és hat- személyesek, gyorsabbak a régieknél: / egy métert tesz­nek meg egy másodperc alatt. Az új felvonó felszere­lésekor egyébként alapos pró­bának vetik alá a liftet. Az úgynevezett ejtővizsgálat a liftek biztonságát szolgálja. Ennek során közel 125 szá­zalékos túlterhelést hoznak létre, és fék nélkül engedik alá a berendezést. Ha ezt ki­bírja, akkor valóban bizton­ságos. Az új lifteknél kizárt a balesetveszély: tizenötszö­rös biztosítással szerelik fel valamennyit. — Sok hibát jelentenek be naponta ? — Átlagosan húsz-huszon­ötöt. A szerelőknek még az­nap ki kell menniük. Egyéb­ként. vasárnap is' tartunk ügy eletet. A javítás csak ak­kor húzódik el — ez a régi berendezéséknél fordul elő —, ha valamelyik alkatrészt itt, a műhelyben el kell ké­szíteni. * Ahhoz, hogy a vállalások néha elhúzódnak, hozzájárul a szakemberhiány is. Nem kis gond ez. A felvonószere­lőknek rendkívül összetett a szakmájuk. Érteniük kell a lakatosmunkához, a villany- szereléshez, az automatika- szereléshez, a hegesztéshez. A fiatalok közül csak igen kevesen jelentkeznek felvo­nószerelőnek. A l()0-as szá­mú Szakmunkásképző Inté­zetben mindössze nyolc, har­madéves tanuló végez az idén. Ezért az üzemegység­ben átképzéssel is foglalkoz­nak, ám még ez sem oldja meg a munkaerőgondot. Új utakat szükséges hát keres­ni, hogy a jelenlegi létszá­mot továbbfejlesszék. Sokat szidjuk a liftet. De a teljes igazsághoz az is hoz­zá tartozik, hogy sokszor ma­guk a lakók rontják el. A szerelők nem egy felvonói találnak olyan állapotban, amelyben kitörték a tükröt, az ablakot, cigarettával ki­égették a hívógombot (!). megrongálták az ajtót, az ol­dalfalat, Akik ezt megteszik, nyilván nem törődnek azzal, hogy az idős és a kisgyerme­kes lakóknak mit jelent a sok száz lépcsőt megmász­ni... Mikes Márta A szakma kiváló taialói Több éves hagyományra tekint vissza a hazánk fel- szabadulásának tiszteletére meghirdetett versenymozga­lom. A KISZ Központi Bi­zottsága. a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Mun­kaügyi Minisztérium felhí­vására hazánk több tízezer szakmunkástanulója mérte össze szakmai és tárgyi felkészültségét a megyei ver­senyeken, ahonnan a leg­jobbak eljutnak az országos döntőbe. A 19 szakmában és 10 tan­tárgyból rendezett megyei versenyen közel 400 végzős tanuló vett részt. Több iskolában helyes gya­korlat a versenymozgalom kiszélesítése, amely szerint első és második osztályos ta­nulók részére is szerveznek versenyt az iskolában. Mind­ezek azt a felismerést jelzik, hogy a tanulmányi verseny­mozgalom szerves része az iskolai nevelőmunkának, ki­egészítője a tanórai és a gya­korlati oktatásnak, segíti a munkáséletre való felkészü­lést, Az iskolai KlSZ-szerveze­tek kiemelt feladata a ta­nulmányi munka segítése, a versenymozgalmak szerve­zése. A most lezajlott me­gyei verseny eredményei bi­zonyítják a tanulók felké­szültségét, szakmaszerete­tét, oktatóik szakma iránti elkötelezettségét, fáradhatat­lan munkáját. A megyei verseny legjobb­jai részt vesznek az orszá­gos döntőn, többek között: Kendi András hegesztő, a 112. számú intézet tanulója, Battykó János víz- és gáz. szerelő tanuló, a 114. számú intézettől, Fieder János esz­tergályos, a 100. számú inté­zet tanulója, Szabó Sándor, a 101. számú intézet karosszé­ria-lakatos tanulója, Lukács Lajos köművestanuló, a 114. számú intézettől. Kiss Béla, a 105. számú intézet autósze­relő tanulója, ezeken kívül még 9 szakma és a tantárgyi verseny legjobbjai. Az or­szágos versenyen eredmé­nyes részvételt kívánunk megyénk tanulóinak, Tóth András, a KISZ MB politikai munkatársa I izenöt fiatal A kis községnek alig több mint ezer lakója van, a fia­talok száma viszonylag ke­vés. Nem csoda, hiszen Sza- laszend közel van Encshezés Miskolchoz, így érthetően nagy a város és a nagyköz­ség munkaerő-elszívó hatása. Az itthon maradtak főként a helyi termelőszövetkezetben helyezkednek el, vagy a kü­lönböző kereskedelmi egysé­gekben, kishivatalokban. Az a kevés fiatal viszont aki itt lakik, összetartó, összeková- csolódott kollektívát alkot. Az érdem a községi KISZ- szervezeté. A 15 tagú alap­szervezet titkára Subert Ka­talin, akivel munkahelyén, az ÁBC-üzletben beszélgettünk. — Először 1972-ben válasz­tottak meg titkárrá, s most az idei választáson újra bi­zalmat kaptam. Szeretek itt lenni, a mozgalomban tevé­kenykedni, bár elég sok sza­bad időm megy el az admi­nisztratív teendőkre, egy-egy rendezvény előkészítésére, megszervezésére. Igaz, keve­sen vagyunk, de akik tagok, azokra mindenkor számítani lehet Több, mint két éve, hogy a KISZ-esek • mozgalmi élete fellendült, megújhódott Az­előtt kissé formai volt a KISZ-élet. Akadt javítaniva­ló bőven a KISZ-titkárnak a szervezeti életben ... — Legelső feladat a tag­gyűlések rendszeressé, tartal­masabbá tétele volt. Abban mindenki egyetértett hogy névleges KISZ-tagokra nincs szükségünk. Inkább legyen alacsony a létszám, de a ta­gok érjenek el eredménye­ket, dolgozzanak jól. Az egyetértés, a tenniaka- rás meghozta a várt ered­ményt. A szalaszendieket ma már a járás egyik legjobban működő KISZ-szervezeteként emlegetik. Sok társadalmi munkát végeznek, jó a kap­csolatuk a helyi termelőszö­vetkezettel. A fiatalok jól be­rendezett, több helyiségből álló klubban találkoznak egy­mással. — A havonkénti taggyűlé­sek mellett minden hét vé­gén klubdélutánt tartunk a klubban, amelynek elkészíté­séhez hozzájárultunk mi is. Ezeket a táncos összejövete­leket egybekötjük különböző vetélkedőkkel, hangulatos já­tékokkal, sportversenyekkel. Télen inkább az asztalifoci, az asztalitenisz és a sakko­zás kedvelői hódolhatnak szenvedélyüknek, nyáron azonban inkább a szabadban lezajló foci kerül előtérbe. Gyakran találkozunk a szom­széd községek KlSZ-fiatal- jaival, akik szívesen veszik meghívásainkat. A nyáron például az Edzett ifjúságért mozgalom keretén belül egész napos programot szer­veztünk a szemerei, a fuló- kércsi fiatalokkal. Sportol­tunk, szórakoztunk, vetélked­tünk. Ehhez hasonló találko­zókat a jövőben is szerve­zünk. Célunk, hogy egyre több fiatalt vonjunk be a község egész életébe nagy jelentőségű társadalmi mun­kákba. mint például az óvo­da építése volt. Továbbá, hogy legyen egy olyan hely, ahol a fiatalok szívesen, kul­turált körülmények között tölthetnek el egy-egy dél­utánt, estét. Ez eddig sikerült is a sza- laszendi KISZ-eseknek, hi­szen ctz ő érdemük, hogy a saját és más községek fiatal­jai egyre gyakrabban vesz­nek részt közös rendezvé­nyeken, kirándulásokon. A fiatalok jól érzik magukat Szalaszenden... Monos Márta A KGST rákkutatási egyezménye alapján két gyógyszer, a magyar Elobro- mol és a szovjet Carminomy- cin együttes hatását vizsgál­ják emlőrákos betegeken az Országos Onkológiai Intézet­ben, valamint a berlini, a leningrádi, a moszkvai, és a pozsonyi intézményben. A tudományos vizsgálat, a kö­zelmúltban kezdődött, egy­idejűleg a szocialista orszá­gok öt rákkutató intézetében — Az elmúlt években ma­gyar és szovjet kutatók, egy­mástól függetlenül kísérle­tezték ki a két. hasonló ha­tású gyógyszert. Mindkettő­nek az a lényege, hogy be­épül a sejtmagba és meg­akadályozza annak osztódá­sát. Külön-külön már alkal­maztuk a gyógyszert, a klini­kai tapasztalatok az áttéte­les emlőrákos betegeknél is kedvezőek voltak. Feltétele­zéseink szerint azonban ha­sonló medicinák együttes al­kalmazása megsokszorozhatja a gyógyító hatást, meggyor­síthatja a gyógyulási folya­matot, és így vélekednek a szakemberek világszerte is. A szocialista országok 1974- ben megkötött rákkutatás; egyezménye alapján hazán! irányítja és hangolja össze e szocialista országok kemote­rápiás — gyógyszeres — ku­tatásait. KGSI-estűllMtidés '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents