Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. március 31., péntek Visszapillantás Filmek az egyetemen Március utolsó napjával véget ért a Nehézipari Mű­szaki Egyetemen az a kép­zőművészeti kiállítás, amelyet az elmúlt hét elején az egye­temi és főiskolai kulturális napok vizuális művészeti se­regszemléjének keretében nyitottak. A tizenkét napos időszak alatt a kiállításokat bárki megtekinthette, nem úgy a filmeket^; amelyeket egy alkalommal — két nyer­test egy ismétlésben is — le­vetítettek. és ennél fogva vi­szonylag kevés néző vallhat­ja magáénak az e fesztiválra beküldött filmek élményét. Nem érdektelen mégsem né­hány gondolatot feljegyezni e filmbemutatók tapasztalatai­ról. Mint a filmek elbírálására hivatott zsűri elnökének, mó­domban volt valamennyi fil­met látni. Mindjárt elöljáró­ban azt érdemes feljegyezni, hogy ezen a fesztiválon az ország. 34 felsőoktatási intéz­ménye vett részt és mind­össze 12 film került beneve­zésre. Korábbi hasonló egye­temi és főiskolai szemlék mezőnyéhez képest meghök­kentően alacsony ez a rész­vétel. még akk'ir is, ha tud­juk, hogy néhány film azért maradt távol, mert más fesz­tiválra nevezték be, és azt is tudjuk, hogy elsősorban financiális okok miatt a fil­mezés sokfelé visszaesett. Számunkra csak a látott fil­mek nyújthatnak képet, csak ezeknek tükrében áll előt­tünk az egyetemi és főisko­lai amatőr filmezés helyze­te. Feltűnő volt, hogy hiány­zott a filmekből a diákélet, a környezetrajz, a humor. Egy kivételével, amelyet a miskolciak készítettek a ta­valyi egyetemi napokról, va­lamennyi filmet elkészíthet­te volna bármely üzemi vagy intézményi filmkör, tehát olyan, amelyik nem ismeri az egyetemi életet belülről, és nem az egyetem vagy főis­kola felől közelítve ismeri az élet egyéb vonatkozásait. Hiányzott teljesen az animá­ciós film is. Sajnálatos, de nemcsak tematikailag volt szégény ez a mezőny, hanem minőségben sem jeleskedett, és sem a zsűri, sem a sza­vazólapokkal megnyilatkoz­tatott közönség nem talált egyetlenegy olyan kiemelke­dő értékű művet, amely éle­sen, kiugróan fémjelezné ezt az 1978-as seregszemlét. Ugyanakkor voltak művek, amelyekkel sem a zsűri nem tudott mit kezdeni, sem a néző, mintha félkészen került volna a film vetítőgépbe, és még további munkálásra szo­rulna. Ilyen volt például az Ybl Miklós Műszaki Főis­kola két filmje, amelyeknek a végén a népi architektúra hagyományai ápolásának szükségességéről szóltak, de sajnálatosan ezt az utólagos szövegben deklarálták ahe­lyett. hogy művészi értékű képsorokba fogalmazták vol­na. Tudjuk, hogy nagy gon­dot jelent a technikai nehéz­ségek leküzdése. De kell len­ni mégis valami technikai “íinimumnak. amelynek hiá­nya a legjobb gondolatot is élvezhetetlenné teszi. Nem egy filmnél csak a jó ötlet volt meg, s az önmagában kevés. Volt olyan film is. amely á sivárság, a kiábrán­dultság, az unalom ellen kí­vánt szót emelni — sajnála­tosan rendkívül unalmas mó­don. A zsűri nem adott ki első díjat. A két második díjat a Budapesti Műszaki Egye­tem egyik kitűnő technikai megoldásokkal jeleskedő filmjének, a Gravitáció ’77- nek, a másikát a miskolciak Kiszámoló című alkotásának ítélte. Ez utóbbi — a me­zőnynek talán legemlékezete- seboje — egy fiatalon elhunyt kislányra emlékeztető rek­viem. amely komponáltságá- val, nagyszámú szereplőgár­dájának jó mozgatásával, fő­szereplőinek megválasztásá­val vált külön figyelemre ér­demessé. Ez volt egyébként a mezőnyben a leginkább embercentrikus mű. Sajnos, az ember, az emberközpon­túság korántsem volt jellem­ző a mezőny egészére. A zsűri az amatőrfilmezés különböző céljait, útjait, le­hetőségeit próbálta az érté­kelésével honorálni. Nem ho­zott hát teljes sikert, sőt megközelítően jó közepeset sem az egyetemi kulturális szemle filmes versenye. Sok­kal inkább figyelmeztető ta­pasztalatokat. Az egyetemi és főiskolai amatőrfilm-mozga­lom helyzete — szakirányí­tása, anyagi ellátottsága stb. — alighanem sürgős felül­vizsgálatra szorul. (benedek) alkalmaz megfelelő szakvizsgával és gyakorlattal rendelkező — TOLATÁSVEZETŐKET, — KOCSIRENDEZŐKET, — PÁLYAFENNTARTÁSI ELÖMUNKÁSOKAT. A kollektív szerződésben meghatározott bérezés mel­lett a vállalat családosok részére —. amennyiben a követelményeknek megfelelnek — lakást tud biztosí­tani. nőtlen dolgozók esetében pedig munkásszállást. A családos dolgozók jelentkezése pályázat útján tör­ténik A pályázatban feltünletendők az eddigi munka­helyek és munkakörök, az egyes munkaviszonyok idő­tartamának megjelölésével. Nőtlen dolgozók jelentke­zése személyesen is történhet (szombat kivételével), a hét minden napján ClM Borsodi Vcgyikombinal munkaerő-gazdálkodási osztály 3702 KAZINCBARCIKA. Bolyai tér I Lenkey Zoltán munkája Hiúsági [EÉialalKó Borsod, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megye ze­neiskoláinak növendékei vesznek részt április 5-töl 7- ig Miskolcon, az észak-ma­gyarországi ifjúsági gordon­katalálkozón, amelyet a diós- "vőri új Vasas Művelődési Központban rendez meg az Eg. essy Béni Zeneiskola igazgatósága. A találkozón részt vevő tanulók bemutató­ja mellett szakmai tanácsko­zásokra is sor kerül. Bócz Sándor, a Miskolci városi Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak főelőadója nyitja meg a találkozót, amelyen április 5-én Pejtsik Árpád tart elő­adást délután 5 órai kezdet­tel a technikai készség fej­lesztéséről. Az első napon — este 7 órai kezdettel — Bot- vay Károly és Sopronyi Má­ria ad szonátaestet. A növen­dékek bemutatója április 6- án lesz, este 7 órai kezdettel pedig Bianki Iván, Kendi Eszter és Várhegyi Lajos gordonkaestjét hallgathatják meg az érdeklődők. Zongo­rán Szelecsényi N'orbert mű­ködik közre. Április 7-én újabb szakmai tanácskozásra kerül sor, Papp László a nö­vendékek előadásra való fel­készítésének problémáiról tart előadást. A Miskolci Közlekedési Vállalat feiiéltie tes J" vizsgával nietoö gépkocsivezetőket, tehergépkocsi-vezetőket legalább 2 éves szakmai gyakorlattal, 8 általános iskolai végzettséggel, akik részére a KPM Autóközlekedési Tanintézetnél „D” tanfolyamon való részvételt biztosítunk. Szirmabesenyő, Kistokaj, Alsózsolca, Fclsözsolca községekből személyzeti járatok biztosítják a munkába járást. I Bővebb felvilágosítást a vállalat munkaügyi osztályán Miskolc, Szondi Gy. u, 1. sz. A Lenin Koiiiszaü Művek épiiletkarlantartó lyáregyséie (elvesz: tetőfedő, ács, kőműves, bádogos, festö-mázoló, dekorációs-eímfestő szakmunkásokat, építőipari segédmunkásokat, valamint szeptember hóban induló betanított ács tanfolyamra segédmunkásokat. Bérezés: a kollektív szerződés szerint; személyi bér, teljesítményszázalék és teljesítményprémium. Dolgozóink és családtagjaik részére MÁVAG utazási igazolványt biztosítunk. Jelentkezni lehet: Lenin Kohászati Művek munkaerő-gazdálkodási osztály (III. sz. Hivatalház, III. emelet). Pető János képei Pető János hatvankét lap­jával nyitott meg újra, uj helyen, s tegyük hozzá méltó helyen, a Vasas Galéria. S ha örülünk afelett a tény fe­lett, hogy a Vasas Galéria kiállításai alkalmasabb, jobb körülményeket jelenteneK a jóvópen, mint a koráooi ott­hon, amely az LKM vendég­házában volt, örülhetünk en­nek a tárlatnak is, amellyel, noha a Miskolcon élő mű­vész á gyaKori kiállítás-részt­vevők közé tartozik, Pető Já­nos mégiscsak adósunk' volt egy kicsit. Nyolc esztendővel ezelőtt volt utolsó önálló miskolci kiállítása, s időköz­ben legfeljebb ízelítőt kap­hatott a miskolci képzőmű­vészbarát arról, hogy ho­gyan, merre fejlődött művé­szete. Ügy tűnik, ezt a felelőssé­get a művész is átérezte, s erre nemcsak a hatvankét kiállított rajz és litográfia utal. Pontosabban szólva ez is! Egyfajta vállalkozókedvet jelez ugyanis az, hogy noha elsősorban a litográfiában, a kőnyomatokban érzi magát igazán otthon, teljesedik ki művészete, jó néhány tusrajz is odakerült a kiállításra. Életképek, ellesett pillanatok — mondhatnánk róluk, mint­hogy azok is. Jelenben meg­lesett, a jelenben megörökí­tett mozdulatok ... Bizonysá­gai annak, hogy Pető min­dent, vagy legalábbis majd­nem mindent tud az ember­ről. (Nem véletlen talán, hogy pár soros önvallomásá­ban, amelyet katalógusához írt, így vall: „Mivel szak­mám az ember önismeretét hivatott gyarapítani, nincs okom keserűségre, bár jól tudom, mindez csak egy sze­let sült után következik. De kíváncsiak vagyunk, s tükör­be nézünk, aztán mondván: ilyenek volnánk, uramisten? Remélem, míg ember él itt, lesz egy szelet sült is, majd egy víztükör is, ami fölé ha­jolva megnézheti magát.”) Hát igen. Egyfajta tükrök lapjai is, noha képein lepel­be, tógaszerű öltözékbe, bo­hócruhába öltöznek ember­alakjai. S egyfajta tükör ak­kor is, hogyha Sámsont raj­zolja a papírra, Józsefet, Noét vagy a Daohnis és Cloé ismert alakjait. Kedvenc, már-már szerelemmel szere­tett ihletői ők ... Ismerjük is már őket — szálas, senkié­vel sem összetéveszthető technikája is erősíti ezt az ismeretséget —, találkoztunk velük. Pető azonban rajtuk keresztül mesél... Hol drá­máról, hol könnyed idillről, hol elmerengve, hol pedig gonoszkodva, hogy végül ma­gunk vágjunk kesernyés fin­tort. Felerősít vonásokat, már-már groteszkbe kariki- roz, hogy minél többet mond­hasson, minél többet mesél­hessen. Mesélhessen az em­berről ... Az emberről, amely végül is diadalmasan felülnő mindenen. Mert mi másról, ha nem erről vall Építője, aki felülemelkedik a tornyokon. Pető alakjai ölthetnek tó­gát, leplet, rostélyos vassisa­kot magukra, mert időben csak a megjelenés formájá­ban vannak messze tőlünk. Tulajdonképpen mindig is köztünk vannak, jelenből táplálkoznak, ide gyökerez­nek. Pető János nem szorul be­mutatásra, az illendőség mégis úgy kívánja, aogy a Mezőkövesden született, a Képzőművészeti Főiskola után előbb szülővárosában, majd Miskolcon alkotó művészről elmondjuk: á hazai bemuta­tókon túl eljutot't külföldi tárlatokra is. A magyar gra­fika legjobbjaival szerepelt Csehszlovákiában, Lengyel- országban, a Szovjetunióban, az USA-ban, Japánban és Svédországban. Vándorkiállí­tása volt Franciaországban... Rövidesen Katowicében lát­hatják lapjait, s titokban ké­szül egy újabb, nagyobb lép­tékű budapesti bemutatóra is. Így hát e mostani kiállítását akár erőfelmérésnek is tekint­hetjük. Miként Daphnis és Cloé sorozatának bemutatott darabjai is csak részei an­nak a tervnek, amely a mű teljes illusztrálását jelenti. Jó, értékes ez a felmért erő, * Pető János kiállítását egyébként tegnap, március 30-án délután fél 3-kor nyi­totta meg Pallai Ede, á Le­nin Kohászati Művek kultu­rális bizottságának munka­társa. A megnyitón M. Szi­lágyi Lajos mondta el József Attila: A hetedik című ver­sét. A kiállítást április 24-ig láthatják az érdeklődők. (cs. a.) Napirenden a közművelődés A vasasüzemekben dolgozó munkások 23 százaléka nem végezte el az általános is­kolát, s ez szükségszerűen megköveteli a kulturális ne­velő munka javítását — álla­pította meg csütörtöki ülésén a Vas-, Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezetének központi ve­zetősége. Ma már a közművelődésre is kiterjed a dolgozók ér­dekvédelme. Ennek is ered­ménye, hogy a művelődésbe bevontak köre fokozatosan szélesedik, egyre többen is­merik fel a művelődés szük­. ségességét — fogalmazódott meg a központi vezetőség elé terjesztett beszámolóban. Az igények kielégítését 439 könyvtár és 31 önálló műve­lődési intézmény segíti. Ugyancsak kulturális té­ma, az üzemi ismeretterjesz­tés szerepelt a Szakszerveze­tek Budapesti Tanácsa csü­törtöki elnökségi ülésén. A fejlődést igazolja — állaoi- tották meg —, hogy az elmúlt .három esztendőben jelentő­sen -r 187 000-ről 335 000-re — nőtt a budapesti nagyüze­mekben az ismeretterjesztő előadások száma. Április 1-től a Mályi-tó partján újból nyitva, naponta 8 órától 20 óráig Házias ételekkel, kitűnő italokkal, szeretettel várja vendégeit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents