Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

1978. március 31., péntek

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

A papírt könnyebb eldobni

r

Aruk és raktárak

Ä tervrajzokat mindig könnyebb eldobni, mint egy kész épületet megváltoztatni

— lehetne ez is a. mottója az alábbiaknak. A vállalati és tervezői döntésekhez kellő információra, tájékozottságra, előrelátásra és persze pénzre, pénzre, pénzre van szükség. Ez lehetne a tanulsága nagykereskedelmi vállalatok, és a tervezők, a teljesség igénye nélkül vázolt gondjainak.

Korai öröm

Az ÉLV EGY, a PIÉRT, az AMFORA, az ÉTEX és a VASVILL nagykereskedelmi vállalatok már régóta raktározási gondokkal küzdenek. Így azután amikor a IV. ötéves tervidőszakban megszületett egy közös raktár építésének gondolata, feltehetőleg megkönnyebbülten sóhajtottak fel az öt vállalat illetékesei. Akkor ugyanis még nemigen tudták, mennyi ve- sződséggel, vitatkozással jár ez a továbbiakban.

— 1974-ben még 50 ezer

négyzetméter alapterületű raktár építéséről volt szó. Az' elmúlt években ez a szám csökkent és ma már csak 25 ezer négyzetméter alap területről beszélhetünk

— mondta Szabó József, az ELVEGY igazgatója, a közös vállalkozás gesztora.

— A közös tető, ami a raktárbázist lefedi, és amire a Belkereskedelmi Minisztérium támogatást is nyújt, nehezíti a társadalmi tulajdon védelmét és a tűzvédelem is bonyolultabb. Az elmúlt evek során jéíentős problémát okozott az is, hogy a raktár telepítési helye többször változott.

Néhány gond a majdani üzemeltető részéről, ami a tervezés során is változtatásokat igényelt, Erről Dézsi János Ybl-díjas építész beszél.

— A raktárbázis közössége. másképpen az öt vállalat „szövetségének” megalakulására 1973 szeptemberében került sor. Ezt követően elkészítettük a beruházási programtervet, aminek jóváhagyása három-négyszer- annyi időt vett igénybe, mint a tervezés. Pedig arra sok

gondot fordítottunk és any- nyira részletes volt, hogy már-már súrolta a leivi teli tervek „mélységét”, alaposságát.

— Ezután került sor a csökkentett beruházási program (50 ezer négyzetméterről 25 ezer négyzetméterrel elkészítésére. Később különböző okokból ezt is módosítani kellett. A legutóbbi tanácskozáson az üzemvezetők újabb igényekkel léptek fel, ám ezeket a sűrűn változó igényeket ma már alig tudjuk követni. Ezt az is indokolja, hogy lassan már a kivitelezési tervek készítésén munkálkodunk és tudott dolog az is, hogy viszonylag kis építészeti módosításnak is számottevő épületgépészeti, elektromos, vagy épp tűzrendészet! vonzatúi vannak.

Pénz, pénz, pénz

Az üzemeltetőknek néhány kérdésben eltérőek a véleményük. Szerintük a beruházási programok hiányosak, és nemcsak az építészeti tervek, hanem a technológiára vonatkozó tervek is kiegészítésre, pontosításra szorulnak. Az eddig elkészültek ugyanis a majdani üzemeltető szerint használhatatlanok.

A teljesebb kép kedvéért ehhez hozzá kell még tenni azt is, hogy anyagi eszközök hiányában a technológiai terveket a beüzemelés után egy ideig még úgysem használják, mert azok többek között, korszerű állványsorokat tartalmaznak, amelyeket modern felrakó gépek szolgálnak ki. Ilyen berendezésekre pedig az üzemeltetőknek jelenleg nincs ■ pénzük. így mindegyik nagykereskedelmi vállalat az új épületben is — átmenetileg — a meglevő technológiáját alkalmazza majd.

A pénzügyi fedezet hiánya tehát kézzelfoghatóan sok gond forrása. És nem véletlenül, hiszen a raktárbázis építészeti költségvetése egymagában 360 millió forintot tesz ki. És akkor hol van

még az a korszerű technológiai berendezés, amelyet a- építészeti tervekkel párhuzamosan az anyagmozgatási és -csomagolási tanácsadó iroda készít el.

Egyes vélemények szerint az üzemelés tervezésének (itt technológia) meg kell előznie az épület tervezését. Egyebek mellett ez a feltétel sem teljesen tisztázott és megoldott, Részben az egymástól távol eső tervezőintézetek és részben számos még mindig meglevő probléma miatt.

Raklap, konténer

Tudott dolog, hogy a nagykereskedelmi raktározásnál igen nagy mennyiségű anyagokat kell tárolni és magas a készletek forgási sebessége. A különböző fajtájú áruk — élelmiszer, textil-. papír-, vas-műszaki cikkek — más és más hőmérsékletet, páratartalmat, egyszóval más tárolási körülményeket igényelnek.

E cikk keretében nem foglalkozunk és nem is foglalkozhatunk a raktár gazdaságosságának vizsgálatával: telephely kérdésével, a belső szervezéssel, az árudiszpozícióval. a raktári készletnagyságokkal és még számos olyan tényezővel, amely az üzemterven keresztül hatással van a tényleges építési tervezésre.

Csak „felvetjük” a kérdést, vajon miért telt el ennyi év kézzelfogható eredmény nélkül? Vajon miért van az, hogy a kereskedelem szakemberei és a tervezés „mesterei”, mindeddig nem tudtak kielégítő közös megoldást találni ?

Pedig ahhoz, hogy' a kiviteli tervek ez év végére elkészüljenek és a raktár 1981- ben már üzemeljen, az üzemeltetők és a tervezők között egyetértésnek kell lenni. Beszélhetnek egymás „ellen” és vitatkozni is lehet, de eredmény csak közös munkával születik. És ennek 1973 óta lassan már ideje is lesz.

Buciiért Miklós

Tanácskozás a higiéniáról

Vitatott téma ma még a tejtermelés. Egyesek legyintenek: — hol vagyunk még a nyugat-európai államok szintjétől, vagy akár az NDK szakosított tehenészeti telepeinek termelésétől? Mások sokat sejtetően jósolgatnak: — Az elmúlt évben 265 literrel növekedett megyénkben az egy tehénre jutó tejtermelés és ez azt mutatja, elmozdultunk a holtpontról és a fejlődés ugrásszerű lesz. A vita éles, érvelt, ellenérvek kavarognak, az új, nagy tejtermelő képességű fajták termelésbe állításáról, a takarmányozásról, s annak hibáiról. Számok, pontos adatok mindkét oldalon „a hol tartunk és hová jutunk a tej termelésben ” bi zony í tásá- ra s közben üzemeink nagy részében elfelejtkeznek a hozamok növelése mellett a minőségi munkáról.

Pedig elméletben a kettő egy és ugyanaz. Sajnos, a gyakorlat sokszor mást mutat. Nemrégiben részt vettem egy olyan tanácskozáson, amit az egyik üzemi állat- tenyésztő így jellemzett: az ami itt elhangzott, az a jövő. Kedvem lett volna néhány kérdést feltenni. Hogy miért nem a ma? Nem lehet a minőségen azonnal javítani? Az olvasó, gondolom, valami bonyolult problémát képzel maga elé. Pedig a minőségi munka fogalma egy mondattal kifejezhető. Dr. Kováts Ágoston megyei állatorvos mondta:

A tej és minősege

— A tej minősége egyenlő a higiénikus tejtermeléssel.

Ennyi az egész. Es megyénk tehenészeti telepeinek nem is csekély hányadára a következőket lehet mondani: a fejési higiénia elhanyagolása maga után vonla a tőgy- gyulladások elterjedését. A fejőberendezések elhanyagolása, a tejházi eszközök rendszeres tisztításának be nem tartása, a fertőtlenítés hiánya következtében a megtermelt tej értéke csökkent. Miről feledkeztek el ezekben az üzemekben?

— A sok közül hadd mondjak el néhányat. — válaszolt az állatorvos. — Elfeledkeznek arról, hogy a tej fertőződésének legnagyobb „forrása” nem a levegő, hanem a tiszlátlan tejvezeték és az edények. Ezért nélkülözhetetlen a fertőtlenítés, a gondos karbantartás. egyszóval a tisztaság. Ugyancsak fontos feltétel a fejők szakmai ismereteinek bővítése. Például: ha egy tőgynegyed beteg és ezt a szakmunkás nem veszi észre, akkor ez a tej megfertőzheti az egészséges állatoktól fejt tejet is.

A felsorolt hiányosságok és ezzel egyet kell értenünk — nem megoldhatatlanok. Még azok sem, amelyeket az állatorvos nem említett,

hiszen egy szakosított tehenészeti telepen nem szabadna ilyen alapvető hibáknak előfordulnia. Hogy mégis vannak, az nem Vet jó fényt a gazdaságokra. Ezek után még egy kérdés maradt megválaszolatlanul. Miért fontos a tej csíratartalmának csökkentése, hiszen a tejüzemekben úgyis pasztörizálják, ártalmatlanná teszik a baktériumokat?

Az edelényi tanácskozáson, amelyen a járás gazdaságainak állattenyésztői, állatorvosai vetlek részt, a tejipar szakemberei adtak váiaszt a kérdésre. A korszerű táplálkozás elöbb-utóbb megköveteli a tartósan tárolható* tejtermékeket. Ezek gyártásánál viszont már alapvető szempont, hogy a térmelő- üzentekből érkező tej. az előírt higiéniai követelmények betartásával, csiramentes legyen.

Az Állategészségügyi Állomás így tényleg a jövő érdekében hívta össze az edelényi és hasonló más járási tanácskozásokat. De az egészséges tej termelése nem a jövő feladata, hanem a máé, napjainké, mert az alapokat most kell lerakni tejtermelő gazdaságainkban. A nagyobb odafigyelés, a szakszerű munka, nagyon is emberi feladatait.

—ki—

Hegyközi „hazák;

A stilizált fenyőfa világa

A porcelángyár főbejárata igazi fenyőfákkal. (Képünkön balra.) A két Vaszlavik István: az apa a gyár dolgozója, a fia a tanácstitkár (képünkön jobbra).

A Hegyköz, közelebbről a Felső-Hegyköz hazánk és megyénk legészakibb tája a csehszlovák határon, a Bodrog és a Hernád folyó között, még pontosabban Sátoraljaújhelytől északra. A zempléni-hegysor része, .

északon, már a határon túl * a Nagy-Milic 896 méter magas csúcsa zárja le. Jórészt erdővel borított 406—700 méter magas hegyvidék a Bózsva-patak kis medencéjével. Mikóházát, Pálházat, Filkehúzát és Hollóházát nemcsak az elnevezésük végén levő hasonlóság — általában egy-egy család „nagy házáról”, birtokáról volt szó — nem is csak a Bózsvába siető patakok, s így a völgyek, a völgyekbe egymás mellé kényszerített út és kisvasút: fűzi egykalárisra, hanem a közeli rokonságról árulkodó múlt, de még inkább a közös jelen és a jövő; a közös sors. A mostoha természeti adottságok, és időjárás miatt a hegyközi ember jobban becsüli alföldi osztályos társainál a természet olyan adományait, mint a napsütés, a magától termő vadszilvafa, vagy az erdőben avarterítöt feszítő sokfajta ízletes gomba, de sokszorosan mindazt, amiért meg kell verejtékeznie. Szinte minden talpalatnyi termőföldet felhasznál, vagy kihasznál. Takarosak, tiszták, rendesek és rendezették ezék a falvak; az egész vidék, az egész táj olyan, mintha kitakarították volna. Az útszéli képesfák, istenes szobrok, feszületek, a sok madárijesztő-maradvány arról tanúskodik, hogy itt a természeti és társadalmi viharoknak kiszolgáltatott, szegény sorsú emberek éltek,

E tájon — talán a szűk völgyek miatt is? — minden, a cukorsüveg alakú hegyek, a sudár fák, a templomok és a harang tornyok „háromszögei”, a házak havat elverő meredek teteje es a gvárkémény villámhárítója fölfelé mutat. Mint: ahogy az emelt fővel itt élő, egyenes gerincű, szókimondó emberek is, akik talán éppen ezért látnak többet, jobban a maguk körüli világból, mint bárki idegen.

*

A Török-patak völgyét koszorúzó Hrabó-, Május-, Szuroki-, Rubanyiszkó-hegy és' az Ördögvár-dűlő magasabban húzódó horhosaiban hó virít, az óriási zöld fenyőfák között. Ez a vidék már a fenyők világa. És

egyre inkább egy stilizált — leegyszerűsített —, zöld fenyőfa világa, amely — az 1831- es évszámmal koszorúzva — a Finomkerámiai Ipari Művek Hollöházi Porcelángyárának minden termékét díszíti, jelzi. A kétszáz évvel ezelőtt ide telepített üveghuta, majd a kőedénygyár mindig is, de különösen, napjainkban a porcelángyár meghatározó tényezője a községnek, a környéknek.

— A faluban nincs olyan család, ahonnan ne dolgozna egy vágj' több ember a gyárban — mondja Vaszlavik István, a fiatal tanácstitkár, aki maga is ott kezdte munkáséletét, akinek az apja. s egyik húga is onnan keresi a kenyerét, — Ipari jellegű település ez. És egyre inkább az, a háztáji kisegítő gazdaságokat leszámítva gyakorlatilag a községben ma már senki nem foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. A gyár ma már több mint ezer munkást foglalkoztat, közel fele-fele arányban Hollóháza, illetve még másik kilenc község lakosságából. így hát Hollóháza sorsa szorosan össze van fonódva a gyáréval. És nemcsak szorosan, hanem sok szállal, szinte az élet minden területén ...

Papp István, a gyár főmérnöke maga is fiatalember. A tanácstitkárral folytatott rövid párbeszéd híven kifejezi egymásrautaltságukat. A főmérnök a következőket tartotta fontosnak kiemelni:

— A Ryu r termelését bővítő és korszerűsítő beruházások most is folyamatban vannak, pedig már túl vagyunk egy komoly rekonstrukción. Az idén 117 millió forint termelési értéket terveztünk, amely több mint a tavalyi, s fokozni kívánjuk a tőkés exportot is. Csak így lehet tovább növelni a dolgozók jövedelmét, amely a múlt évben átlagosan megközelítette a harminchat- és félezer forintot. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy dolgozóink hatvan százaléka nő...

A tanácstitkár:

— Az alig több mint háromszáz lakást, főleg családi házat számláló községben az idén közel harminc cél- csoportos, illetve szövetkezeti lakás épül. A környező községekből egyre többen szeretnének itt letelepülni. Nő a születések száma, s így a község lélekszáma is.

A párbeszéd folytatódik. Nemcsak az örömöket vállalják, hanem a gondokat is közösen kívánják megoldani. A gyár és környéke, a községben pedig a Kossuth Lajos utca vízhiánnyal küzd. Ügy tervezik, hogy ennek megoldására a gyárnak, a tanácsi szerveknek, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak és a lakosságnak együttes erőfeszítésére lesz szükség. Több helyen és zsúfolt körülmények! között folyik az általános iskolai oktatás. Ennek az áldatlan állapotnak a felszámolása, egy mostanában a község életét is egyre többel foglalkoztató új nyolctantermes és tornatermes iskola létrehozása is csak közös alkotás lehet, thint ahogy együtt kell megtalálni a lehetőséget a község és a gyár közművelődését nagyban elősegítő függetlenített művelő, désiház-vezető beállítására is.

De nemcsak igével él az ember, han'em kenyérrel is — mondják viccesen errefelé. E téren is jól kiegészíti egymást a gyár és a község. Sokan veszik igénybe az üzemi konyhát, a dolgozókon kívül a családtagok is a kihordásos akció keretében. A Sátoraljaújhelyi Áfé.sz kezelésében levő új önkiszolgáló ABC-áruház minden igényt kielégít mennyiségben és választékban, ami nem kis dolog, mert müszakváltáskor megfordul itt néhány száz bejáró dolgozó is. A zöldségbolttal kapcsolatban azonban azt sérelmezik, hogy a friss áru rendszerint már csak műszakváltás után érkezik. És nincsenek megelégedve a presszó „állagával” sem: remélik rövidesen sor kerül rendbehozatalára. Közös panasza a gyárnak és a községnek az. hogy az autó- buszközlekedés a késések, a járatkimaradások és a régi társas-gépjárművek, valamint a nagy kerülök miatt nem zavartalan. A különféle szolgáltatásokkal is probléma van. A végeken élő és munkálkodó emberek több figyelmet és gondoskodást érdemelnek az áfész-től, a

3-as számú Volántól, a járási tanács illetékes osztályaitól és csoportjaitól; általában mindenkitől, akiknek ez amúgy is kötelességük...

Az utóbbi tíz esztendőben nagyot fordult a TŐrök-pa- tak völgyében a világ, a stilizált zöld fenyőfa világa. Korszerű, fürdőszobás házak sora épült, sok családi házat felújítottak, modern háztartási gépek ’ segítik a háziasszonyok munkáját. És a gazdagodás tovább tart. A községben több mint hárommillió 600 ezer forint a takarékbetét-állomány. De a gazdagodás másképpen és más területeken is felgyorsult. Sokan tanulnak, sokan sajátítanak el szakmákat, sokan képezik tovább magukat szakmailag és politikailag. Hollóháza napjainkban szinte újjászületik Valóságosan és átvitt értelemben is leveti mindenféle régi külsőségeit. ruháját és újakkal cseréli fel. Csak a természet, a környezet viseli régi köntösét. A mostoha természet, a főutaktól kieső táj. Ehhez viszonyítva azonban egyre magasabb anyagi és szellemi kultúra születésének lehetünk szemtanúi a több mint hétszáz esztendős településen.

Szöveg: Oravcc János Kép: Laezó József

Üj, korszerű házak Hollóházán