Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-25 / 72. szám

1978. március 25., szombat ESZAK-WAGYARORSZÍG 3 A szilőteriesztési rendszer „lfip[íí Á Borkombinál ingyen adja a szolgáltatásokat A közelmúltban hírt ad_ tünk róla, hogy kormány- szintű elöntések alapján, mi­lyen jelentős meliorációs munkák és telepítések előké­szítése kezdődött meg a to- kaj-hegyaljai szőlővidéken a minőségi bortermelés érdeké­ben. Beszámoltunk arról is, hogy a minőségi borszőlő­termesztés érdekében a To- kaj-hegyaljai Állami Gazda­sági Borkombinát és a sző­lőtermesztő tsz-ek, valamint szakszövetkezetek hamarosan létrehozzák a hegyaljai mi­nőségi szőlőtermesztési rend­szer alapját képező úgyne­vezett társasági szerződésü­ket, amelyben rögzítik együttműködésük szabályait. Most örömmel adunk hírt arról, hogy az érdekeltek megállapodtak a társasági szerződés minden részletében, s ezzel megteremtődött a leg­teljesebb együttműködés alapja, „zöld utat” kapott történelmi borvidékünk sző­lőtermesztési rendszerének mielőbbi megvalósulása. Az elkövetkező napokban már sor is kerülhet egyrészt a borkombinát, másrészt a hegyaljai tsz-ek és szakszö­vetkezetek részéről a szer­ződés „ratifikálására”. A társasági szerződésben rögzítettek szerint a szőlő- termelő szövetkezetek és a borkombinát a minőségi bor- szőlőtermesztés fokozása ér­dekében a nagyüzemi szőlő- telepítéseket, a jelenlegi sző­lőterületek művelését, vala­mint szőlőtermesztésükben az új eljárásokat egységes elvek alapján valósítják meg. Eredményeik növelése érde­kében törekednek az együtt­működés fokozására, elsősor­ban a következő területeken? (szőlőtermelés, szőlőtelepítés, szőlőfeldolgozó építése, gép­javító bázis építése, bortáro­ló építése és palackozó épí­tése. A társaság tagjai elfo­gadják és a gyakorlatban al­kalmazzák a borkombinát ál­tal kidolgozott és a MÉM ál­tal elfogadásra várt minősé­gi szőlőtermesztési rendszert. A közös fejlesztési prog­ram végrehajtására a rend­szer minden tagszövetkezete gazdasági évenként (nyeresé­ges gazdálkodás esetén), a szőlőágazat után, a rendszer­be lépést megelőző 3 év át­lagnyereségét alapul véve, a tárgyévi nyereségnövekmény 40 százalékának megfelelő összeget fizeti be saját fej­lesztési alapjából a rendszer fejlesztésére. A borkombinát *— a saját szőlőtermése után —, 'a szövetkezettel' azonos mértékű összeget helyez a fejlesztési alapba. A borkombinát, a rendszer- gazda, a szükséges összes szolgáltatásokat minőségi színvonalon szolgáltatja tag­jai részére. Az eredetileg el­fogadott társasági szerződés- tervezet szerint, e szolgálta­tásokért a tagok évente a szőlőágazatuk egy hektárra jutó nyereségnövekményének 15 százalékát térítették vol­na a rendszergazdának. A borkombinát azonban még ennél is sokkal kedvezőbb, egész Tokaj-Hegyalja továb­bi fejlődését szolgáló ajánla­tot tett a szőlőtermelő gaz­daságoknak. Kapás Pál, a borkombinát vezérigazgatója a társasági szerződéshez írá­sos kiegészítőt mellékelt, amelyben közli, hogy a bor­kombinát a térítésektől elte­kint, s azokat ingyen, térí­tésmentesen végzi a rendszer taggazdaságai részére. <1*. s.) léméiért, tatéiért A Szakszervezetek megyei Tanácsának műszaki, gazda­sági bizottsága március 23- án Miskolcon ülést tartott. A napirenden a következő témák szerepeltek: az .1978. évi vállalati tervek vélemé­nyezése. tájékoztató a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának tiszteletére indított jubileu­mi mun ka versenyről, . a ki­emelkedő eredményt elért vállalatok és szövetkezetek kitüntetéséről. Javaslat a vállalati fejlesztési alapok felhasználásának vizsgálatá­ra, a bizottság munkamód­szerének továbbfejlesztése. Az első napirendi pontról szóló jelentésből megtudha­tó, hogy átlag feletti ter­melékenység-növekedést ter­vezett erre az esztendőre a/. LKM, az ÓKÜ, a Diósgyőri Gépgyár, a December 4. Drótművek, a BVK. A Mis­kolci Mélyépítő Vállalat a termelés növekedését teljes mértékben a termelékenység emelésével kívánja biztosí­tani. A munka- és üzem- szervezés színvonalának ja­vítása lehetővé teszi a mun­kaidőalap hatékonyabb ki­használását. Az eredmé­nyesség és a gazdasági ha­tékonyság szempontjából vizsgálva megyénk vállala­tait megállapíható, hogy a tervek többségében tükrö­ződnek a hatékonysági köve­telmények. Megyénk leghaté­konyabban dolgozó vállalatai közül kiemelhető a TVK, a drótgyár. ahol az egy főre jutó évi vállalati nyereség a legjobb. A bérgazdálkodásban a bér- fejlesztés mértékét elsősor­ban a vállalati nyereség ha­tározza meg. A vállalati szintű nyereség alakulása viszont sok esetben a ter­mékek árfekvésének függvé­nye. Megyénk számos ipar- vállalatánál nem tapasztal­ható a munka ésszerű szer­vezéséből adódó jelentős lét­számcsökkenés. Az idén a hatékony bérgazdálkodás ér­dekében mindent el kell kö­vetni, hogy az anyagi ösz­tönzésben rejlő lehetősége­ket ki lehessen használni. Lengyel vendégek a BSZV-nél A Borsodi Szénbányák Vállalat vendégeként, már­cius 22—23-án lengyel bá­nyászküldöttség tartózkodott Miskolcon. A wujeki delegá­ciót Jan Wisocki igazgató­helyettes vezette. Az első na­pon városunkkal ismerkedtek a küldöttség tagjai. Csütör­tökön a két vállalat vezetői áttekintették az eves felada­tokat, majd kölcsönösen meg­állapodtak a technikus- és mérnökcserékröl. A küldött­ségben — a gazdasági veze­tés mellett — a társadalmi szervek is képviseltették ma­gukat. A kedves vendégek tegnap elutaztak városunk­ból. Tapasztalatok és tennivalók a szénbányáknál Nagyarányú gépesítés segíti a bányászkodást.. A nehéz gépeket be- és átszerelni egyik munkahelyről a másikra gyakran kell a bányában. Képünkön modern villanymcghajtású fúrógép szerelése. liopzemi ' miiszerekiel... Termelési rendszer kereté­ben, nagyüzemi módszerek­kel foglalkoznak \ a paradi­csom termesztésével, a ci_ gándi Egyesült Termelőszö­vetkezetben. A nyolcvan­hektáros területen teljesen gépesítették a paradicsom munkafolyamatait, hiszen a Nyíregyházi Konzervgyártól kapott gépeken kívül saját erőből, mintegy félmillió fo­rintos költséggel is vásárol­tak berendezéseket. A gyár­ba szállított paradicsomon kívül, — volt olyan év, ami­kor 450 mázsa termelt hek­táronként! — harminc hek­táron magtermesztéssel is foglalkoznak. Mivel a para­dicsomból hektáronként csak 1—1,2 mázsa magot tudnak kifejteni, (értéke 22 ezer fo­rint mázsánként) a konzerv­gyár segítségével léüzemet is létesítettek, hogy a paradi­csom leve ne menjen veszen­dőbe. így a kézi szedés is megéri, hiszen ugyanabból a termésből, kettős jövedelmet tudnak elérni. Kiíizeüék a nyeresáyrészesedést az ííi-ta Az Ózdi Kohászati Üze­mek az elmúlt év gazdasági munkája alapján 129 millió forint nyereséget ért el. A vállalatvezetés — melyhez egyetértését adta a VSZT — főbizalmi együttes ülése is — a tartalékalapból 159 millió forinttal kiegészítette az elmúlt évi vállalati nye­reséget. Ennek eredménye­ként a vállalat kollektívája az elmúlt 197(i-os gazdasági évnek1 megfelelő nyereség felosztásával számolhatott. Az adózás után me'gmaradó 225 millió vállalati nyere­ség az eredeti tervnek meg­felelően lett felosztva. A ré­szesedési alap 40 millió, a fejlesztési alap pedig 113,4 millió forint. A felosztható nyereségrészesedés megköze­lítette a 30 millió forintot. Ez az összeg a kollektív szerződésben foglaltak sze­rint — egyrészt a törzsgár- datagság figyelembevételé­vel, másrészt bérarányosán, illetve differenciáltan került elosztásra. A vállalatok nye­reségrészesedése mintegy 15 napi bérnek felel meg, ami tegnap, március 24-én ke­rült kifizetésre a dolgozók Vészére. Országszerte megrázta a közvéleményt a február kö­zepén, a tatabányai szénbá­nyáknál bekövetkezett tö­megszerencsétlenség. Jólle­het, a súlyos balesetnek ob­jektív okai voltak, de mégis felhívta a figyelmet arra, hogy sokat kell még tenni a föld alatti munkavégzés biz­tonságosabbá tételéért — A termelés és a biz­tonság elválaszthatatlan egy­mástól — mondja Papp Ká­roly, a Kerületi Bányamű­szaki Felügyelőség vezetője. — Sajnos, a tonnákért való „hajtás" közben sokan meg­feledkeznek a biztonsági elő­írások betartásáról. Az em­berek legtöbbje hamar elfe­lejti a történteket, nem okul a hibákból. Pedig minden sérülésnek, halálesetnek még nagyobb elővigyázatosságra és cselekvőképességre kelle­ne ösztönözni, — Milyen a biztonsági helyzet a borsodi szénme­dencében üzemelő bányák­nál? — A Borsodi Szénbányák Vállalat ebből a szempont­ból a közepesek közé tarto­zik. A különböző vezetők sokat’tesznek a munkavéde­lem javításáért, s ennek kö­szönhető, hogy fokozatosan csökken a sérülések száma. Egyre kevesebb az emberi életet követelő baleset is: 1971—76 között évente öt, tavai)’ két. halálos baleset történt. Manapság a gépesí­tett frontokon sokkal biz­tonságosabb a termelőmun­ka, mint korábban a kézi művelésű fejtéseken volt. Az érem másik oldala, hogy napjainkban súlyosabbak a balesetek. Jelenleg egy sé­rülésre átlagosan csaknem 30 táppénzes nap jut, négy nappal több. mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. — Mi ennek az oka? — Talán furcsán hangzik, de a balesetek súlyossága növekedésének egyik oka maga a gépesítés fokozása — válaszolja Papp Károly. — A nehéz, több tonna súlyú gépek és berendezések moz­gatása még nincs kellően megoldva a bányákban. A biztosító egységek szállítását kívánatos teljes mértékben gépesíteni. A táppénzes na­pok átlagos növekedéséhez hozzájárulnak a műszaki és egészségügyi hiányosságok, az emberi gondatlanságok, s az okok sorába tartozik valószínűleg a bányászok el­öregedése. fáradtsága is. — De hiszen a gépesítés­sel lényegesen könnyebbé vált a bányászok munkája — vetem közbe. — Ez igaz, csakhogy az utóbbi időben megnőtt a túl- múszakok száma. Az elmúlt évben a Borsodi Szénbá­nyáknál 255 ezer túlműsza- kon termeltek a bányászok, s ez az összes műszak 6 szá­zalékát tette ki. Egy produk­tív dolgozóra átlagosan 22 túlműszak jutott, de voltak olyan brigádok, amelyeknek tagjainál ez a szám elérte a hatvanat. Gondolja meg, ezek az emberek az év ti­zenkét hónapjában tizen­négy hónapnyit dolgoztak! Szombatjuk, vasár- és ün­nepnapjuk úgyszólván alig volt, s természetes, hogy ezek a bányászok elfárad­tak, gyakrabban megsérül­tek. — Ha jól értem, akkor a túlműszakokon az átlagos­nál többször fordulnak elő balesetek. — A tapasztalatok egyér­telműen ezt bizonyítják. Az elmúlt évben, Ormosbányán bekövetkezett halálos bal­eset szombati napra esett. Az idén, Szelesaknán va­sárnap történt halált okozó sérülés. A túlműszakokon az a bevált gyakorlat, hogy ad­dig tart a sihta, amíg be nem fejezik a kiadott mun­kál. Ebből adódóan az em­berek kapkodnak, megsze­gik a balesetvédelmi szabá­lyokat, s erre alkalmat ad nekik a lazább ellenőrzés is. A legtöbb helyen az a jel­szó, hogy délben otthon aka­runk ebédelni. Mas kérdés, hogy aztán ez nem mindig sikerül... — Mit tesz a KBF a mun­kavédelem javítása érdeké­ben? — Közös ügyről van szó> tehát maximálisan együtt­működünk a vállalat veze­tőivel. Az intézkedési ter­vek egyértelműen a megelő­zésre teszik a hangsúlyt, s az intézkedések betartása el­sősorban a közvetlen terme­lésirányítók feladata. A bri­gádvezető, az aknász. a íróntmérnök ott van a mun­kahelyen, ő látja a hiányos­ságokat, ő adhat azonnal utasítást azok felszámolá­sára. Mi a jövőben az eddi­ginél gyakrabban tartunk majd ellenőrzéseket, s nem riadunk vissza a súlyosabb bírságolástól sem, legyen a vétkes vájár, vagy mérnök. Negyedévenként megnézzük a baleseti mutató alakulá­sát. s ahol 10 százalékos a romlás, ott megvonják az esetleges prémiumot, illetve fokozzuk az ellenőrzést. — Az éves intézkedési tervben szerepel a műszaki technológiák folyamatos fe­lülvizsgálása is — folytatja a KBF vezetője. — Január­ban már megkezdtük ezt a munkát a frontfejtéseken, s fontos észrevételeink van­nak. Kiderült, hogy hosszú­ak, bonyolultak, érthetetle­nül megfogalmazottak a le­írások, ebből adódóan sokan el sem olvassák. Adott a feladat: rövidíteni, pontosí­tani kell a technológiai uta­sításokat, Felülvizsgáljuk a munkaköri kötelességről szóló leírásokat is, hiszen alapvető az eredményes, biz­tonságos munkavégzéshez, hogy ki-ki tudja, mi a fel­adata. miért felelős. — A KBF vezetője mire hívná fel még a szénbányá­szok figyelmét? — Ismételten is a körül­tekintőbb. a biztonságosabb munkavégzést akarom ki­emelni. A Bükkaljai Bánya­üzemben rosszak a geológiai viszonyok: Tervtáron gyako­ri a széntelep elvetödése, Szelesaknán a víz okoz gon­dot. E negatív tényezőket feltétlenül figyelembe kell venni a termelés során. Or­mosbánya és a farkaslyuki akna tűzveszélyes, ezeken a helyeken a jó szellőztetés, a vízhálózat kiépítése a lénye­ges. Minden borsodi bá­nyásznak szeretném még el­mondani: inkább termeljen kevesebbet, de úgy dolgoz, zon. hogy a családja haza­várja. Kolaj László Pártfegyelem - magasai szinten írja le az em­ber azokat, a szavakat, amelyek a pártfe- gyelem kapcsán papírra kí­vánkoznak, hiszen oly gyak­ran kimondjuk, használjuk c jelzőket, hogy félő, meg­kopnak, veszítenek értékük­ből, már-már közhelyként hangzanak. Így igaz. mint ahogy igaz az is. hogy a párlfegyelem, a kommunis­ta morál „tekintélyét'’ nem az határozza meg, mennyire választékosán beszélünk vagy írunk róla, hanem a mindennapi munka, a poli­tikai élet gyakorlati része, azok a cselekedetek, ame­lyek nagyon is összefüggnek a pártfegyelemmel és a pártegységgel. Mindez annak az alkotó, sokoldalú vitának kapcsán ötlött fel bennem, amely a pártfegyelmi munka Miskolc városi tapasztalatai kapcsán bontakozott ki a végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén. Eltekintve ezúttal az egyéb­ként sokatmondó statiszti­kától — jóllsteet a szamok világa abszolút értékben valóban tükrözi, hogy több vagy kevesebb pártfegyelmi ügyet kellett megvitatni egy adott időszakon belül —, ar­ról csak tételes vizsgálódás útján győződhetünk meg, hogy a számok növekedése mögött a fegyelmezetlensé­gek mennyisége emelkedett, vagy a követélmény foko­zódott: más szóval; magosabb lett a mérce a párttagokkal szemben —, s így magasabb szintű fegyelmi követelmé­nyeknek kell eleget tenniük. A XI. kongresszus hatá­rozatai is nagyon egyértel­műen tartalmazzák a párt- egység és a pártfegyelem to­vábbi erősítésének fontossá­gát. E tekintetben egyre job­ban előtérbe kerül a szocia­lista tudat fejlesztése, a kommunista erkölcs és ma­gatartás színvonalának eme­lése. Nos, ha ebből a néző­pontból vizsgálódunk, szem­betűnik — éppen a végre­hajtó bizottság elé került tá­jékoztató kapcsán —. hogy Miskolc város párttagsága mily nagy erőfeszítéseket tett a kongresszus által megha­tározott feladatok sikeres megoldásáért. A kommunis­ták többségé — éppen a bo­nyolultabb helyzetet szem előtt tartva — állja a pró­bát, s megfelel az úgyneve­zett magasabb szintű köve­telményeknek. Ide kívánkozik az is — mint általános tapasztalat—, hogy a város területén nem­csak a színvonalasabb párt­munka. hanem éppen ennek következtében a politikai nevelő munka eredményes­sége is fokozódott. Szilár­dult a párttagok fegyelme, egysége, egészségesebb a közszellem. A kommunisták példamutatóan dolgoznak, résztvesznek a közösségi fel­adatok megoldásában, köz­életi tevékenységük egyre gyakoribb. Elítélik a közös­séget sértő, káros megnyil­vánulásokat, csakúgy, mint az erkölcsi tévelygéseket. Megvetik a munka nélküli jövedelemszerzést, a nye­részkedést és a spekulációt. Ugyanakkor fontosnak tart­ják a szocialista demokrá­cia fejlesztését, a munkahe­lyi légkör javítását, á veze­tés szocialista vonásainak erősítését, és a bírálat ér­vényesülését. Természetes igény lett a hibákkal szem­beni következetesebb fellé­pés. a rend, és a fegyelem megkövetelése. Párttagjaink nemcsak másokkal, hanem önmagukkal szemben is igé­nyesebbek. Következetesek, a határozatok végrehajtásá­ban, élénkült a kritikai szel­lem, és a nevelő szándékú bírálat. A kommunista ™°rs^ lése, a pártfegyelem és a pártegység magasabb színi­re emelése kellemes gond­jaink közé sorolható.- E ne­mes munka nyomában olyan eredmények sarjadnak, mint a párttagság öntudatának fokozódása, a felelősségérzet árnyaltsága, és a cselekvési egység növekedése. Faulovits Ágoston Óvatosan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents