Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-24 / 71. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1978. március 24., péntek Törvényjavaslat a belkereskedelemről Sághy Vilmos expozéja Kiss Imre borsodi képviselő beszéde (Folytatás az 1. oldalról) A kiskereskedelemnek és a vendéglátásnak jelenleg kereken 55 ezer hely, 6,5 millió négyzetméter terület jut. Az üzletek száma az eltelt másfél évtizedben 20 százalékkal növekedett. Sok áruházát nyitottunk. Sajnos az élelmiszer-kereskedelemben még számos területen korszerűtlen körülmények között dolgoznak. Célszerű megvizsgálni, hogyan lehetne igénybe venni olyan épületeket, amelyeket irodának, raktárnak használnak és üzlet számára alkalmasak volnának. A törvényjavaslat az üzlet nyitva tartásáról is rendelkezik. Ezt úgy kell megállapítani, hogy megfeleljen az ellátási követelményeknek. Jelenleg a kereskedelemben 450 ezren — többségükben nők — dolgoznak. A szakképzettséget igénylő munkakörök 75 Csikós Nagy Béla államtitkár felszólalásában a fogyasztói árpolitikával foglalkozott. A fogyasztói árak zömét a belkereskedelmi vállalatok, a felvásárló vállalatokkal, illetve az iparvállalatokkal létesített szerződésekben határozzák meg. A nagy volumenű, és a rendszeresen gyártott termékek ármegállapítását centralizálni kell. Ezt meg is tesszük, ez az árstabilitás egyik fontos tényezője. Ugyanezt ésszerűen nem tehetjük meg azoknál a termékeknél, amelyekre a lakosság széles választékban, változatos minőségben, formában vagy kivitelben tart igényt A tömegárukat az állami tervezés összevontan kezeli, mert lehetetlennek bizonyult azokat központilag tételesen nyilvántartani. Változott megítélésünk az alapvető termékek körében is. Itt sem rögzítjük minden választék árát. A kenyér árát természetesen a kormány állapítja meg. De már a sütőipari cukrászkészítmények vagy a finom pékáru megfelelő választékának biztosítását rugalmas árrendszer alkalmazásával segítjük elő. A belkereskedelmi - vállalatok általában nagyfokú körültekintéssel oldják meg ármunkájukat A fogyasztó védelemre szorul. Ezt veszi figyelembe a tisztességtelen haszonra vonatkozó jogalkotás, amikor megkülönbözteti az indokolt és az indokolatlan áremelések eseteit Társadalszázalékában szakképzett munkaerőt foglalkoztatnak. A kereskedelmi dolgozók jövedelmi viszonyai valamelyest javultak. A vásárlók tájékoz- latása alapvető kötelesség. Ennek ki kell terjednie az arakra, az áru tulajdonságainak feltüntetésére és a vásárlási jogokra. Nagyon fontos rendelkezés az is, hogy meghatározott munkakörökben szükséges az erkölcsi bizonyítvány és azokat el kell tiltani a szakmától, akiket két éven belül háromszor megbüntettek a fogyasztók megkárosításai miat. A törvényjavaslat egyik alapelve a fogyasztói érdekvédelem. A kereskedelem a vásárlók érdekeit az áruforgalmi folyamat minden fázisában köteles figyelembe venni. A belkereskedelmi miniszter expozéja után megkezdődött a törvényjavaslat feletti vita. műnk elfogadja, de legalábbis tudomásul veszi árpolitikánkat. Joggal sérelmezi viszont az ár körüli visszásságokat. A jogos sérelmek elsősorban az árdrágító bűn- cselekményekkel kapcsolatosak. Ezeket az árellenőrzés fokozásával igyekszünk megelőzni, feltárni. Az árellenőri apparátust megerősítettük. Évente 100 ezer árellenőrzést tartanak. Arra kell törekednünk, hogy emeljük az árellenőrzés színvonalát és az árdrágítókkal szemben következetesebben éljünk a jogszabály adta lehetőségekkel. Kiss Imre, Borsod megye országgyűlési képviselője a törvényjavaslat vitájában szót kérve a következőkről beszélt. Borsod megyében a lakosság pénzjövedelmének 75 százalékát kiskereskedelmi vásárlásokra fordítja. Ebből fakad, hogy a lakosság igen érzékenyen reagál a kereskedelem területén tapasztalható jelenségekre, az áruellátás színvonalára, a kiszolgálás kulturáltságára, a kereskedelmi dolgozók magatartására/ Borsod megye kereskedelme az elmúlt években jelentősen fejlődött. Az árukínálat általában megfelelt a lakossági keresletnek. Korszerű üzletek lé_ tesültek. A kiskereskedelmi forgalom a többi megyéket megelőzve a legnagyobb. Tavaly 16,6 milliárd forintot tett ki Az ipar és a kereskedelem kapcsolatát tovább kell fejleszteni, mert a hiánycikkek számának csökkentése, a választék bővítése, a minőség javítása a termelőüzemek munkájától függ. A kereskedelemnek közvetítenie kell a lakossági igényeket a termelő felé. A termelőknek ezeket a jelzéseket figyelembe kell venni. Eddig többször előfordult, hogy egyes cikkek azért nem voltak kaphatók, mert a termelést az üzem megszüntette, és nem történt intézkedés, hogy más üzem előállítsa. Példának lehet említeni a mezőgazdasági szerárukkal való ellátást A hiány az. után árukapcsolást és „külön juttatás” elfogadását idézi elő. A minőségi kérdésekről szólva az ország- gyűlési képviselő aláhúzta, hogy elsősorban az ipartól várunk fejlődést. Tarthatatlan a helyzet a cipők minőségét illetően. Borsod megyében egy év alatt, 75—80 ezer pár lábbelit kell a kiskereskedelemnek minőségi hiba miatt visszavenni, több mint 50 ezer vásárló nem kis bosz- szúságára. A kereskedelem kulturáltságának fontosságát hangsúlyozva, elmondot. ta, hogy ma még a sok, szép üzlet mellett, bőven található a jelenlegi követelményeknek meg nem felelő bolti és vendéglátóipari egység. A megye üzleteinek több mint fele elavult. Tények igazolják, hogy a forgalom növekedésétől messze elmaradt a hálózatfejlesztés. Az elfogadásra váró törvény végrehajtásának fon-' tos tényezői a kereskedelmi dolgozók. Munkájuk nem könnyű. Jogosnak tartom azt az igényt — mondotta —, hogy legyenek jól képzettek, udvariasak, szolgálatkészek a dolgozók, de ehhez a munkakörülményükét javítani kell, erkölcsi és anyagi elismerésük fokozásával. A megyei képviselőcsoport ülésén is hangsúlyozásra került, hogy a kereskedelmi dolgozók felkészültségében a szakképzettség igen fontos szerepet tölt be. E téren a helyzet kedvezőtlen. A szakképzettségi arány alatta van az országos átlagnak, amely megyénkben 65 százalékos, az országos pedig 80 százalékos. Különösen a fogyasztási szövetkezetek aprófalvas kis szövetkezeti boltjaiban javítaná a helyzetet, ha a Tokajban levő volt SZÖ- VOSZ-iskola teljes egészében kielégítené a megye igényeit. Jelenleg több megyéből fogad kevés létszámú tanulókat. Kérjük az illetékes minisztériumok segítsé. gét, hogy már a következő tanévben a Tokaji Kereskedelmi Szakmunkásképző Iskola megyénk fogyasztási szövetkezeteinek oktatási igényét kielégítse. * Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter a vita végeztével megköszönte az országgyűlés aktív és konstruktív vitáját és megállapította, hogy ezt az eszmecserét is az jellemezte, ami az előzetes bizottsági és képviselőcsoporti, illetve társadalmi vitát: a belkereskedelem szinte minden területét érintették. Ezután határozathozatal következett. A kénviselők először az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága által benyújtott módosító javaslatról döntöttek; a módosító indítványokat egyhangúlag megszavazták. Ezután az országgyűlés a belkereskedelemről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezzel a tavaszi ülésszak első napja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Kaffai Sarolta — véget ért Pénteken Szakács Ödönnek, a legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójával folytatja munkáját az országgyűlés. Csikós Nagy Béla felszólalása Parlamenti jegyzet Telt házzá te°Tisztelt Ház. A mindig is nagy érdeklődést kiváltó, országos tanácskozások között is ritkán látható ennyi ember az ülésteremben, mint amennyi tegnap ösz- szegyült. Nemcsak a képviselők, hanem a meghívottak, a kereskedelemmel valami módon munkaltapcso- latban állók sokasága is jelen volt. Talán mond valamit az is, hogy a sajtópáholy is telítődött. Az érdeklődés persze a belkereskedelmi törvény- javaslat, illetve a kereskedelem iránt jóval régebbi keletű. A javaslatot széles körű társadalmi vita előzte meg, a legkülönbözőbb fórumokon hangzottak el vélemények, észrevételek, melyek most tükröződtek a Parlament üléstermében. A belkereskedelmi miniszter expozéjában, a törvényjavaslat bizottsági előadójának ismertetőjében és a felszólalásokban. Az ülésterem zsúfoltsága, az élénk vita megfelelő jellemzője is annak az országos érdeklődésnek, mely a téma iránt ezekben a napokban különösen megnyilvánul. A javaslatról lapn£ hasábjain részletesebben olvashatunk. Hadd essen utalás mégis néhány érdekességre. Mindenekelőtt arra, amit a miniszter beszédének még az elején hangsúlyozott. Nevezetesen: A törvény a belkereskedelemben a ' minőségi tényezők előtérbe kerülését kívánja biztosítani, a minőséget, amelynek természetesen számos összetevője van. A minőségi mutatók biztosításának igényéből viszont nyilvánvalóan következik Minőségi fényezők \ mindannyiunk előtt: a mennyiség megléte. Ezzel kapcsolatosan érdekes volt hallanunk az adatokat: az áru mennyiségének, a kereskedelmi forgalom növekedésének az adatait. Az utolsó másfél évtizedben ugyanis hatalmas nagyságrendben növekedett a forgalom, az üzletekben kapható árucikkek száma. Sajnos, hiánycikkekről továbbra is további listát állíthatnánk össze. A forgalom, az árukészlet növekedése, az üzlethálózat gyarapodása azonban mindenki előtt köztudott. A széles körű ££ vita, a parlamenti ülés alapján köztudott az is, hogy szükségessé, időszerűvé vált a belkereskedelmi törvény megalkotása, megfelelően a szocialista rend követelményeinek. Azzal az igénnyel, hogy a pult mindkét oldalán elégedettebbekké váljanak az emberek, tovább javuljanak a körülmények. A törvény viszont, — mint ahogyan a tegnapi ülésen is elhangzott — önmagában nem nyújthat teljes megoldást. Számos, más tényező összhangjára is szükség van. Ezek között arra is,' talán mondhatnánk, főképp arra, amit az emberi tényezőnek szoktunk nevezni. Figyelmes, megfelelő kiszolgálás a pult egyik oldaláról és ugyancsak figyelmes, megfelelő fellépés a másik oldalról. Ezekről az emberi tényezőkről többször is szó esett tegnap a Parlamentben. Nyilván beszélni kell róla, figyelni kell rá, az elkövetkező időkben is, mint a kereskedelem m,inöségé- nek talán legfontosabb tényezőjére. Priska Tibor Wif Brantt sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtök délután a Gellért- szálló Gobelin-termében sajtókonferencián találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó, rádió és televízió képviselőivel. A sajtókonferencián, amelyen Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője elnökölt, Willy Brandt rövid nyilatkozatot tett. Meleg szavakkal mondott köszönetét a szívélyes fogadtatásért. Hangoztatta, hogy eredményes megbeszéléseket folytatott Kádár Jánossal. Rámutatott, hogy a pártközi kapcsolatok hatékony kiegészítői a kormányzatok tevékenységének. Bizonyos, hogy mostani látogatása is hozzájárul a két ország közötti jó kapcsolatok további bővítéséhez, amely mindkét nép érdekeit szolgálja. — Két olyan párt kapcsolatáról vah szó — folytatta —, amely sok tekintetben különbözik egymástól. Nem lenne értelme annak, hogy megpróbáljuk elmosni e különbségeket. De mindenképp hasznos, ha jobban ismerjük egymást. Ezért megállapodtunk abban, hogy folytatni fogjuk a kölcsönös tájékoztatást célzó megbeszéléseket. Örömmel fogjuk üdvözölni az MSZMP képviselőit az NSZK- ban. Willy Brandt kitért arra is, hogy a mostani megbeszélések során — a kétoldalú kapcsolatokon ' túlmenően — olyan mindenkit érintő témákkal is behatóan foglalkoztak, mint az enyhülés, s ezzel összefüggésben a béke biztosítása, a fegyverzet korlátozása, valamint a fejlett ipari államok és a fejlődő országok közötti kapcsolatok javítása. A Német Szociáldemokrata Párt elnöke ezután az újságírók kérdéseire válaszolt. A leszerelés kérdéseiről , szólva elmondta: a két nagyhatalom között a stratégiai támadó fegyverek csökkentését célzó tárgyalások remélhetőleg még az idén eredményre vezetnek és utat nyitnak a SALT—3 megállapodás megkötéséhez is. A bécsi tárgyalásokra utalva egyebek között hangoztatta, hogy ha az idén sikerül a SALT-tárgyalásokat eredményesen befejezni, ez lehetőséget ad arra, hogy jövőre a bécsi tárgyalásokon megállapodás jöjjön létre legalább a fegyverzet stabilizálásáról. Willy Brandt kifejtette: a problémák egyik forrása az, hogy a haditechnika fejlődése során olyan új fegyverek jöttek létre, amelyek nem sorolhatók az eddigi tárgyalások témakörében szerepelt egyik fegyverzetrendszer közé sem. Az NSZK kormányának és a Német Szociáldemokrata Pártnak egyaránt az a véleménye, meg kell találni a lehetőséget arra, hogy ezeket az új fegyvereket is bevonják a leszereléssel kapcsolatos tárgyalások témakörébe azért, hogy korlátozzuk, illetve megakadályozzuk elterjedésüket. E fegyverek közé sorolta a neutronbombát is. A Német Szociáldemokrata Párt elnöke az ENSZ május végén kezdődő — a leszereléssel foglalkozó — rendkívüli ülésszakát igen fontos eseményként értékelte. Kifejezte reményét, hogy az ülésszak új kezdeményezések elindítója lesz, s rávilágít, hogy a fegyverkezés kedvezőtlen hatással van a világ fejlődésére. A következő évtizedben remélhetően a népek és a kormányzatok már a gazdasági fejlesztésre fordíthatják azokat a hatalmas összegeket, amelyeket a fegyverkezés felemészt. Egy kérdésre válaszolva hangoztatta, hogy rendkívül nagy jelentőségű Leonyid Brezsnyev tervezett NSZKbeli látogatása. Alkalom nyílik arra, hogy megbeszéljék a két ország következő évekre szóló együttműködésével kapcsolatos kérdéseket. Az SZKP főtitkárának és a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának találkozója újabb ösztönzést adhat a nemzetközi enyhülésnek és a leszerelésnek. Gustáv Husák rövidesen sorra kerülő bonni látogatásáról szólva hangoztatta az NSZK érdekeltségét a Csehszlovákiához fűződő kapcsolatok fejlesztésében, amit e látogatás minden bizonnyal elősegít. A Német Szövetségi Köztársaság belső helyzetéről szólva kitért a Német Szociáldemokrata Párt idei választási esélyeire. Megállapította, hogy az NSZK politikai képe sokrétű, s hozzáfűzte: a müncheni választási veszteség után is bizonyos abban, hogy a tartományi választások az SPD számára, kedvező eredményt hoznak. Rámutatott, hogy a választási küzdelemben az NSZK-ban hagyományosan a belpolitika nagyobb szerepet játszik, mint a külpolitika. További kérdésekre válaszolva, utalt arra: érthető, hogy a környező országok érzékenyen reagálnak mindenre, amiről úgy érzik, hogy az NSZK-ban a nácizmus újraéledésének veszélye fenyeget Hozzátette: véleménye szerint nincs ok az aggodalomra, de a problémát komolyan veszik. A terrorizmusra vonatkozó kérdés kapcsán szólt a számszerűleg ugyan kicsi, de annál jobban kiképzett és fanatikus csoportocskák veszélyéről. Nagyon fontos, hogy megtalálják e veszély elhárításának eszközeit, megfosz- szák ezeket a csoportokat a félreértelmezett idealizmusból adódó utánpótlástól. Hatékonyabbá kell tenni a fellépést ellenük, de úgy, hogy a terrorizmus elleni kíméletlen harc során ne essen csorba a demokratikus jogokon. A nyugat-európai szociáldemokrata pártok helyzetét értékelve felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek az oszá- goknak a belpolitikai erői között az elmúlt időszakban relatív egyensúly jött létre. Franciaországban mind a szocialisták, mind a kommunisták a politika tekintélyes tényezőivé váltak, s a különböző haladó erők újracsopor- tosulása figyelhető meg. Ennek jelentősége túlnő egy- egy választás konkrét eredményén. Az SPD-nek a szocialista országok kommunista pártjaihoz fűződő kapcsolatairól szólva megjegyezte, hogy azokat gyakorlati módon, rugalmasan kívánják fejleszteni, ami természetesen összefügg általában a kelet—nyugati kapcsolatokkal. A sajtókonferencián Willy Brandt beszélt a Szocialista Internacionálé növekvő érdeklődéséről az afrikai kontinens iránt és e földrészen kifejtett mind aktívabb tevékenységéről. Tájékoztatást adott az Észak—Dél problémáival foglalkozó, tavaly december óta működő úgynevezett Brandt-bizottság munkájáról is. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy feladatának lényege a kölcsönös érdekek megfogalmazása, egy új világ- gazdasági rendszer elemeinek kidolgozása. A bizottság tevékenységével kapcsolatban kifejezte reményét, hogy együtt tudnak majd működni a KGST-országokból érkező szakemberekkel is. A sajtóértekezlet Berecz János zárszavával ért véget. Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykövete csütörtökön este a Hilton Szállóban fogadást adott Willy Brandtnak, a Német Szociáldemokrata Párt Magyarországon tartózkodó elnökének és kíséretének tiszteletére.
