Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-03 / 53. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. március 3., péntek Mint arról jain már hírt adtunk, a kö­zelmúltban az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya megyénkben 6 me­gye pártépítési tanszékveze­tőinek részvételével tájérte­kezletet tartott a pártépítés oktatásának tapasztalatairól, a továbbfejlesztés feladatai­ról. Az értekezlet- célja az együttműködés javítása, a pártirányítás és pártélet kérdéseivel foglalkozó spe­ciális továbbképző tanfolya­mok tematikájának, prog­ramjának korszerűsítése volt. A pártirányítással, a poli­tikai vezetés elveivel és módszereivel, a kádermun­kával foglalkozó speciális továbbképző tanfolyamok az utóbbi 5 esztendőben egyre szélesebb körben szerveződ­tek megyénkben is, a párt­hatáskörben levő, középfokú politikai végzettséggel már rendelkező középszintű ve­zetők részére. Több közpon­ti és megyei párthatározat rendelkezik róluk. Alapha­tározatnak tekintjük az MSZMP KB 1976. október 26., valamint a KB titkárság 1975. október 27-i és 1977. február 28-i határozatát, amely a speciális kollégiu­mok típusait, működési rendjét is tartalmazza. E ha­tározatok fontos elveket mondanak ki arra vonatko­zóan, hogy hol a helye és mi a szerepe a speciális to­vábbképző tanfolyamoknak a káderképzésben. A tájértekezlet e kérdé­sekben mérte fel a helyze­tet és a továbblépés irány­elveit, feladatait. Megálla­pítást nyert, hogy a speciá­lis kollégiumoknak ma még nem egységes a megítélése, a beiskolázó pártszervek egy része nem ismerte fel jelentőségét a pártmunka hatékonyságának javítása szempontjából. Előfordul az is, hogy megfelelő alapkép­zettség nélkül akarnak erre a tanfolyamra hallgatókat beiskolázni, ami nehézséget okoz az elmélyült tanulás­ban. Az értekezlet résztve­vői szorgalmazták a káder­képzési terv és a beiskolá­zás, az igények és a lehető­ségek jobb összhangjának megteremtését. Alaposan elemzésre került a mit és hogyan oktassunk kérdése is. Általános egyet­értés alakult ki abban, hogy a tematikának — az új 2 éves időtartamot figyelembe véve — tartalmazni kell: a pártirányítás és pártélet kérdéseit, emellett bizonyos szaktárgyakat, mint pl. a vezetéselmélet, a pártépítés története és módszertana, a pszichológia, pedagógia és szociológia hasznosítása a politikai vezetésben. A kádereknek a pártépí­tés ■ elmélete és gyakorlata iránti érdeklődésének kielé­gítésére való törekvés a párt­élet, a politikai vezetés kér­déseivel foglalkozó irodalom kiadásában is kifejeződik. A Kossuth Kiadó tankönyve­ket, cikkgyűjteményeket je­lentet meg. A tájértekezleten széles körű vita bontakozott ki a jelenlegi 1 éves tematika bővítését illetően, főként há­rom csomópont körül: na­gyobb súlyt kellene helyezni az alapszervezeti munka ha­tékonyságának elősegítésére, a gazdasági munka pártirá­nyítására, valamint a politi­kai vezetés kérdéseire. Min­denesetre az új — 2 éves — tanfolyamok tematikájának korszerűsítését az szolgálja legjobban, ha a gyakorlati igényekhez igazítjuk a té­mákat és a témák megköze­lítési módját (a programot) is átitatjuk a történelmiség- gel. Ezzel kapcsolatban merült fel, milyen mértékű legyen az elmélet—gyakorlat ará­nya. A pártépítés oktatásá­ban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy nagy a veszély a foglalkozásokon a prakticizmus, tapasztala Icse­re eluralkodására. A mar­xizmus klasszikusainak ta­nulmányozása egyes esetek­ben nem kellő mélységű. Ennek több oka van: töb­bek közt kevés példány­számban találhatók meg vi­déki könyvtárainkban ma­guk a művek, vagy a cikk­gyűjtemények. A pártépítés oktatásának másik sajátos­sága a párthatározatok ta­nulmányozása, s ezek egy része szintén nehezen ér­hető el. A KB 1976. október 26-i határozata a pártoktatás mi­nőségi fejlesztésében hang­súlyozza a klasszikusok ta­nulmányozásának szükséges­ségét. A speciális tanfo­lyamokon történő oktatás a módszertant illetően is sajá­tosságokat követel, a Hagyo­mányos előadás és szeminá­rium mellett az ún. aktivi­záló módszerek, a készségek fejlesztését igényli. A hall­gatók érdeklődése, tanulási szükségletei, beosztásuk na­gyon heterogén. Az oktató­nak azonban nem szabad mindenre vállalkoznia, in­kább kevesebbet, de jobban elvet kell követnie. Elsősor­ban abban kell elmélyednie, amihez leginkább ért. A pártmunka módszertanát csakis a hallgatókkal, a pártszervezetekkel együtt, közös tevékenységgel lehet összegyűjteni és általánosí­tani. Ebből a szempontból hasznosítani lehet és kell minden módszert, a kiselő­adásoktól az esettanulmá­nyokig. Az értekezlet részt­vevői úgy vélekedtek; hogy kerülni kell minden „isko- lásdit”, szükséges és megen­gedhető a segédeszközök használata is pl. tesztfelada­tok megoldásánál, egy a lé­nyeg: a hallgató tanuljon, de legyen sikerélménye is! Az értekezlet résztvevői izgalmas vitát folytattak a számonkérés korszerű mód­szereiről, a vizsgák formái­ról, aminek lényege abban koncentrálódott: hogyan tudnánk fokozni a hallgatók érvelőkészségét, ismereteik alkalmazási készségét. A megyei pártoktatási igazgatóságok pártépítési tanszékei általában jól fel­készült oktatógárdával old­ják meg feladataikat: a pártmunka elméleti, gya­korlati és módszertani kér­déseinek tanítását és tanul­mányozását. A tanszékek oktatói szorosan együttmű­ködnek a pártbizottságokkal, a párt- és tömegszervezeti, a propaganda- és művelődési osztályokkal nemcsak a szo­rosan vett oktatási felada­tok ellátásában, hanem a pártmunka egyes területén folytatott vizsgálatokban, ta­pasztalatok gyűjtésében is. Az értekezlet ögs“|: sül megállapíthatta, hogy a pártépítés, a politikai veze­tés oktatása lassan minden oktatási formában különböző mértékben és mélységben bekerült. Ebben a nagy moz­gásban, változásban szüksé­ges tovább korszerűsíteni a tematikákat, az oktatási módszereket. A KB 1976. ok­tóber 26-i határozata ki­mondja, hogy „a vezető ká­derek gyakorlati tevékeny­sége jobb megalapozása vé-- gett szélesebb körben és színvonalasabban kell oktat­ni olyan tárgyakat, mint a pártépítés, a politikai veze­tési ismeretek.” Legfonto­sabb oktató-nevelő felada­tunknak tartjuk, hogy segít­sük a hallgatókat a pártépi- tés elméleti alapjainak elsa­játításában, a lenini elvek és normák gyakorlati alkalma­zásának előmozdításában, a pártmunka korszerű formái­nak és módszereinek alkotó elemzésében és továbbfej­lesztésében. A tanácskozás ehhez adott sok értékes gon­dolatot. Dr. Bogár Károly a pártépítési tanszék vezetője A 68. nemzetközi nőnap alkalmából csütörtökön ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa a Parlamentben. Csehszlovák ürlajes a viligirlen (Folytatás az 1. oldalról) A Szojuz—28 feladata az, hogy — a Szojuz—27 űrhajó­nál Dzsanibekov és Makarov által már kipróbált módon „utolérje” a Szaljut—6 űrál­lomást és összekapcsolódjék azzal. Gubarev és Remek együttes kísérletekben vesz részt az űrállomás állandó személyzetével, Jurij Roma- nyenkóval és Georgij Grecs- kóval. A fellövésre a bajkonuri űrrepülőtérről került sor, a rajt kitűnően sikerült és az első jelentések szerint az űrhajó ráállt megszabott ke­ringési pályájára. Innen pá­lyamódosításokkal jut majd el az űrállomáshoz. A két űrhajós közérzete kitűnő, a berendezések kifogástalanul működnek. A Szojuz—28 útjával a szocialista űrhajózás új kor­szaka kezdődik: ez év végé­ig lengyel és NDK-beli űr­hajósok, 1983-ig pedig a töb­bi szocialista ország, köztük természetesen Magyarország jelöltjei is részt vesznek a Szojuz—Szaljut program végrehajtásában. éfiyészlakások épülnek Pulitokon (Folytatás az 1. oldalról) — Az elfogadott tervek szerint két ütemben kerül­nek felépítésre a lakások. Az első ütemet 1979 májusára kívánjuk befejezni, s ha nem lesz csúszás a kivitelezésben, 190 lakást és a hozzá tarto­zó 60 garázst jövő tavasszal átadjuk. A második ütem, amely 1980 végéig tart, újabb 100 lakás és 32 garázs fel­építését jelenti — mondta a tanácstitkár. — Csúszózsalus módszerrel készülnek majd a négyszintes épületek, ame­lyekben két, két és félszo­bás, összkomfortos lakások lesznek. — Természetesen egy új lakótelep szolgáltató létesít­ményeket, óvodát és iskolát is igényel. A tanács lehető­ségei azonban korlátozottak, így csak egy 50 férőhelyes óvoda felépítését vállalhat­tuk. Ez nem oldotta volna meg a gondokat, ezért a Putnokon működő üzemek és szövetkezetek is felaján­lották segítségüket. A tanács rendelkezésére álló 3,8 mil­lió forintot 1,8 millióval ki­egészítették és így lehetővé vált egy 100 férőhelyes óvo­da felépítése 1979-re. A Put- noki Bányaüzem szép példát mutatva 900 ezer forinttal járult hozzá a költségekhez. Három évvel ezelőtt adtuk át a község 16 tantermes, modern iskoláját, amely fogadni tudja majd a lakótelep iskoláskorú gye­rekeit. Az előbbieknél na­gyobb gond a szolgál­tatások megoldása, de úgy véljük, hogy az új szolgál­tató központ létrehozásáig az ABC és a többi üzlet addig is kielégítik az igényeket. Az építkezéshez valameny- nyi előkészület megtörtént, s most már csak a Borsod megyei Tanács Építőipari Vállalaton a sor, hogy a ré­gi óhajok teljesüljenek, egy­re több bányászcsalád köl­tözhessen be a mai kornak és igényeknek megfelelő ott­honokban. Nyereségrészesedés az IM-'m Március 3: I ífoliár íiislleiséi • lil. évlcrdülóía ■■ K özel 1300 éve, hogy a Balkán-félsziget ke­leti felében megala­kult az első bolgár állam. 1978. március 3-án mégis a bolgár függetlenség száz­éves évfordulójáról emlé­keznek meg Bulgáriában és világszerte. A száz év mellé még egy szám kívánkozik, az 500 esztendő. Ennyi időt, közel fél évezredet tett ki ugyanis az oszmán uralom Délke- let-Európának ezen a ré­szén. Hogy mit jelentett az ötszázéves oszmán iga Bul­gária számára, nehezen le­lhetne összefoglalni. Tény, hogy a XIV. században vi­rágzó fejlődésnek indult or­szágot az oszmán uralom nemcsak egyszerűen meg­akadályozta fejlődésében, de évszázadokra vissza is vetette. A XIX. században a bol­gár függetlenség erői foko­zatosan kaptak erőre. Az újjászületés első szakaszá­ban a nemzeti nyelv kimű­velése, az egyházi függet­lenség kivívása volt a cél. Időközben a politikai ellen­állásnak megszülettek a szervezeti keretei, s a bol­gár hazafiak követve az oszmán uralom ellen küz­dő „hajdútok” példáját több fegyveres osztagot is ala*- ki tóttá k. A felszabadító harcnak a XIX. században mind ked­vezőbbek lettek a külső fel­tételei. Az Oszmán Biroda­lom, „Európa beteg embe­re” több ízben háborúra kényszerült a cári Oroszor­szággal, amelyben a bolgá­rok^ nem a kontinens csend­őrét, hanem a felázába'dító sziáv téstvérállamot látták- A forradalmi szervezetek az 1870-es években egész Bulgáriára kiterjesztették tevékenységüket. 1876. má­jus elsejére az illegális For­radalmi Központi Bizottság kitűzte az általános fegyve­res felkelést, a terv azon- , ban csődöt mondott. A i sztambuli kormány helyi J segédcsapatait a felkelő i bolgár falvakra és városok- [ ra uszította, s a vérengzé- , seknek több, mint 30 ezer ' áldozata volt. Egész falvak J váltak néptelenné, a gyil- i kos bandák gyermekeket, J asszonyokat hánytak kard- i élre. Az atrocitások mély j felháborodást váltottak ki , Európában, mély részvéttel « írt az eseményelvről a kora- J beli magyar sajtó is. ■ A bulgáriai vérengzések [ szolgáltattak okot az 1877— ■ 78-as orosz—török háború- ■ nak. II. Sándor cár a fel- J kelés véres leverése után i egy esztendővel üzent ha- J dat az Oszmán Birodalom- i nak, amelynek szultánja 1 nem volt hajlandó autonó- , miát adni Bulgáriának. A * háború 10 hónapig tartott. 1 A szultán hadserege kéz- "7 detben elkeseredett ellenál- j lást tanúsított. Véres csa- ■ ták voltak Plevennél, s a ' Sipka-szorosban. Az oro- | szókhoz sok ezer bolgár i népfelkelő csatlakozott J akik jelentős szerepet ját- ■ szottak hazájuk felszabadi- J fásában. A harcok közepette elő- » renyomuló orosz hadsereg, J sa bolgár felkelők osztagai ■ 1878. első heteiben elérték j és elfoglalták Drinápolyt.s ■ a főváros Sztambul elfogla- ■ lását az oszmán seregek { már nem tudták volna meg- i akadályozni. A béke végül J is Anglia nyomására jött i létre.’ A z 1878. március har- J madikán San Stefano • ■váröskában megkö- [ lőtt orosz—török béke meg- ■ adta Bulgáriának az önren- J delkezés jogát, s a Balkán- ( félszigeten egy olyan álla- ' mot hozott létre, amely , egyesítette az egész bolgár i népet, s biztosította a többi J balkáni állam függetlensé- i gét is, | üdvözli téviral Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának,első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Todor Zsiv- kovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárát, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnökét és Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökét Bulgária oszmán uralom alóli felszabad dulásának 100. évfordulója alkalmából. (Folytatás az 1. oldalról) E jó munka eredménye­ként 481 millió 817 ezer fo­rint nyereséget értek el az LKM-ben. A jogszabályok­ban előírt rendelkezések, valamint a kollektív szerző­dés ide vonatkozó pontjai­nak figyelembevételével felosztható 29 millió 820 ezer forint. Az év végi nye­reségrészesedés 864 ezer fo­rinttal több mint tavaly volt. Ez azt jelenti, hogy most átlagosan 12,1 napi ke­resetnek megfelelő összeget fizetnek a kohászatban. A Kairó és Jeruzsálem kö­zött ingázó Alfred Atherton amerikai külügyi államtitkár csütörtökön Szadat egyipto­mi elnök személyes üzenetét adta át Begin izraeli kor­mányfőnek. Az üzenet tartalmára néz­ve még csak utalásszerűén sem történt említés. Az iz­raeli miniszterelnök elhárí­totta az újságírók minden erre vonatkozó kérdését. S csak annyit közölt,' hogy ha­Azok a dolgozók, akik még nem tartoznak a törzsgárdá­hoz, és ezen a címen ked­vezményt nem kapnak, egy napi keresetük 10,4-szeresét vehetik fel év végi részese­désként. A vszt állásfogla­lása szerint a szorzószámok a gyárban eltöltött 5. évvel kezdődően évenként 0,1 napi keresettel emelkednek. A részesedést március 14- én fizetik. E napon kapják meg a gyár törzsgárda-tag- jai a kollektív szerződésben is előírt 800—3800 forintig terjedő törzsgárda-jutalmat. Szemes marosan, talán már a jövő hét elején választ küld Sza- datnak. Egy kérdésre vála­szolva leszögezte, hogy az üzenet nem tartalmaz meghí­vást. Az izraeli rádió politikai kommentátora hangsúlyozta, hogy a mostani üzenet az el­ső személyes kapcsolatfelvé­tel a két államférfi között az iszmaíliai csúcstalálkozó, tehát a múlt év karácsonya óta. Elíiuíiyt Jánissy Lajos Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, csütörtökön 66 éves korában szív­roham következtében elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés. Nicaraguában fokozódnak az összetűzések a hadsereg is a lakosság között. A képen fegyveres indiánok, akik Somoza diktátor elleni harcra indulnak Subtiavában. S pítfépílss oilísái iäpSÄi Szadat üzenete

Next

/
Thumbnails
Contents