Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-21 / 68. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1978. március 21., kedd Üdvözli távirat Voiogiáliél DR. BODNÁR FERENC ELVTÁRSNAK, AZ MSZMP BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGA ELSŐ TITKÁRÁNAK DR. LADÁNYI JÓZSEF ELVTÁRSNAK, A B.-A.-Z. MEGYEI TANÁCS ELNÖKÉNEK Kedves Elvtársak! A vologdai terület kommunistái, valamennyi dolgozója és a magunk nevében forrón, és szívélyesen üdvözöljük Önö­ket, Borsod megye kommunistáit és dolgozóit a Magyar Ta­nácsköztársaság megalakulásának 59. évfordulója alkalmából. 1919 márciusában a magyar munkások a Nagy Október példájának szellemében, a kommunista párt vezetésével győ­zelemre vitték a proletárforradalmat és az országban létre­hozták a tanácshatalmat. A magyar nép győzelmét Lenin és Szovjet-Oroszország valamennyi dolgozója nagyra érté­kelte. A népi Magyarország a szocialista országokkal szoros szö­vetségben megvalósította az 1919-es Tanácsköztársaság hő­seinek dicső eszméit. A Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével nagy sikereket ért el a fejlett szocialista társada­lom építésében. Szívből kívánunk Önöknek, kedves elvtársak, Borsod me­gye kommunistáinak és dolgozóinak további sikereket a gaz­dasági és kulturális építőmunkában, a megyéink közötti baráti kapcsolatok erősítésében és fejlesztésében. Elvtársi üdvözlettel A. Drigin az SZKP Vologda Területi Bizottságának első titkára V. Gribanov a Vologda Területi Tanács elnöke EHSZ-ala^latek Dél-LiiaasiliaB A Biztonsági Tanács va­sárnap este elfogadott hatá­rozata értelmében — amely előirányozza békefenntartó ENSZ-alakulatoknak Dél-Li- banonba irányítását —, az el. ső egységek másfél napon be­lül megérkeznek a térségbe.. Az első csapatokat minden valószínűség szerint a Golan magaslaton és a Sinai-fél- szigeten állomásozó egysé­gekből vezénylik majd át Dél-Libanonba. A határozat elfogadása előtti vitában a Szovjetunió és Csehszlová­kia küldötte elmarasztalta a javaslatot, mivel az nem tar­talmazta az izraeli agresszió egyértelmű bírálatát, és mert nem szabta meg az ENSZ- erők tevékenységének idő­tartamát sem. Eitttqts ével zári a Sajcszeitpéieri Vegyesipari Szeretkezel (Folytatás az 1. oldalról) a lakosság szükségleteinek kielégítésében. Állítsák mun­kájuk középpontjába a szol­gáltatások jól szervezett, szinyonalas ellátását. To- vábbra is legyenek kezdemé­nyezők a hiánycikkek köré­nek szűkítésében, az itthon és külföldön is keresett gaz­daságosan előállítható termé­kek gyártásában.” A termelési értéktervüket az elmúlt esztendőben 1Ó"3,34 százalékra teljesítették. A szö­vetkezet nyeresége több mint 7 millió forint, ami 112 szá­zalékos teljesítésnek felel meg. Beruházásokra —, ame­lyek jelentős mértékben nö­velték a termelékenységet és csökkentették a nehéz fizikai munkát —, mintegy másfél- millió forintot fordítottak. Beruházásaik során gondol­tak a szociális épület és or­vosi rendelő bővítésére, és korszerűsítésére is. Tevékenységük lényegében két alapvető területen realL zálódik: az egyik a nagyipari termelés hasznos kisegítése, a másik a fogyasztói szolgál­tatások bővítése és fejleszté­se. Termékeik megtalálhatók a nagyüzemek építkezésein, és a célcsoportos állami, szö­vetkezeti lakásprogram meg­valósításán egyaránt. Alvál­lalkozóként vettek részt töb­bek között a Borsodi Vegyi­kombinát PVC—III. nagybe­ruházásán, az üveggyár re­konstrukcióján. az ózdi dur­vahengermű nagyberuházá­sán. és a BAÉV lakás- és középületek beruházásainak megvalósításán. A fogyasztói szolgáltatások területén az előző évihez ké­pest 8—9 százalékkal növel­ték tevékenységüket, ezen belül 22 százalékkal nőtt a lakossági szolgáltatás. A leg­jelentősebb fejlődés a laka­tos, a kárpitos, a konfekció, lakáskarbantartó és a vil­lanyszerelő részlegeknél tör­tént. De a többi. részleg is nyereséggel zárta az évet és eleget tett a velük szemben támasztott igényeknek. Ugyancsak ezen a közgyű­lésen terjesztették elő és vi­tatták meg a szövetkezet 1978. évi gazdasági és moz­galmi tervét. Erre az eszten­dőre is dinamikus tovább­fejlesztést, jelentős előrelépést tűztek célul. A termelési ér­téket 8,4, az árbevételt 7,5 százalékkal kívánják növelni. A legjelentősebb fejlesztéssel a lakatosüzemnél számolnak. A fogyasztói szolgáltatás volumenének 9 százalékos növelését tervezik. Beruházá­sokra közel 3 millió forintot terveztek — jóval többet a korábbi évekénél. Elsősorban tehergépkocsik vásárlására és az elavult munkagépek kicserélésére fordítják az ösz- szeget. A tervek ■ pontosan rögzítik, hogy az év folya­mán időarányosan, milyen gépeket vásárolnak. Az 1978. évi terv részletesen foglalko­zik a szociális, kulturális, tevékenység fejlesztésével fs. Fontos feladatnak tekintik a munkaverseny és szocialista brigádmozgalom szélesítését, tartalmának javítását. A je­lenlegi hét szocialista brigád több mint 150 tagja eddig is jelentős mértékben járult hozzá a szövetkezet munká­jának eredményességéhez. Most a cél; a mennyiségi növekedésen túl, a minőség javítása. Az üdültetés és á tömegsport feltételeinek ja­vítására, bővítésére, ugyan­csak többet irányoztak elő a múlt évinél. A közműve­lődési tervük lehetővé teszi, hogy a nyolc általános vég­zettséggel nem rendelkező dolgozók megszerezhessék az iskolai bizonyítványt, ugyan­akkor közép- és felsőbb fokú intézményekben is biztosít­ják és segítik a továbbta­nulást. A szakmával nem rendelkezők részére szakmá­sító tanfolyamot szerveznek, politikai ismeretek bővítésére pedig több mint ötven dol­gozót iskoláznak be. Az ülésen részt vett és fel­szólalt dr. Juhász György, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. W. U Púja Frigyes Szófiában tárgyal Petr Mladenovnak, a Bol­gár Népköztársaság külügy­miniszterének meghívásá­ra vasárnap este hivatalos baráti látogatásra Szófiába érkezett Púja Frigyes magyar külügyminiszter. Púja Fri­gyest bolgár kollégája és más hivatalos személyiségek fogadták. Érkezése után Púja Frigyes a szófiai repülőtéren rövid nyilatkozatot adott a BTA hírügynökség tudósítójának, hangsúlyozva, hogy a két or­szág kapcsolatai a politikai, a gazdasági és a kulturális te­rületen egyaránt kiválóak. A szófiai tárgyalásokon e kap­csolatok elmélyítésének és to­vábbi kiszélesítésének lehető, ségeit vitatják meg. Az előzetes program sze­rint Púja' Frigyest fogadja Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke, valamint Sztanko To_ dorov miniszterelnök. A látogatás március 21-ig tart. flczél György és Óvári Miklós az NDK-ban Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit." kára, , a Politikai Bizottság tagjai, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának meghívására, már­cius 18—19-én látogatást tet­tek a Német Demokratikus Köztársaságban. Szívélyes, baráti megbeszélést folytat­tak Kurt Hagerrel, a Német Szocialista Egységpárt Politi­kai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárá­val. A szovjet kormány, a lenini békeszerető politikát követ­ve, a Szovjetunió és Kína közötti kapcsolatok kérdésé­ben szüntelenül elvi állás­pontot tanúsított és tanúsít, amelyet a kapcsolatok ren­dezésére való őszinte törek­vés diktál. , Mint ismeretes, az SZKP XXIV. és XXV. kongresszu­sain megerősítették azokat az elveket, amelyeknek alapján a szovjet—kínai kapcsolato­kat rendezni és javítani le­hetne, mindkét ország népei alapvető érdekeinek, a béke és a szocializmus ügyének javára. A szovjet kormány ismé­telten konkrét . javaslatokat tett arra, hogy a Szovjetunió és a KNK közötti kapcsola­tok visszatérjenek a jószom­szédság vágányára. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége java­solja, hogy a két ország kö­zös nyilatkozatot adjon ki a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság közötti kapcso­latok elveiről. A Szovjetunióban — hang­zik a felhívás —- készek fo­gadni a Kínai Népköztársaság képviselőit. Ha viszont a kí­nai fél célszerűnek tartja, hogy evégett a szovjet kép­Aczél György és Óvári Miklós, Kurt Hagernek és Hans Modrownak, az NSZEP Drezda megyei Bizottsá­ga első titkárának társasá­gában Drezdában megtekin­tette az NDK VIII. képzőmű­vészeti kiállítását. Találkoztak Willi Sitte professzorral, az NDK képzőművészeti szövet, ségének elnökével, Manfred Bachmann professzorral, a drezdai állami képzőművé­szeti múzeum vezérigazgató­jával, s az NDK számos más ismert művészével, kulturá­lis személyiségével. viselők utazzanak Pekingbe, mi készek vagyunk erre is. A Kínai Népköztársaság kormányzata azonban ez al­kalommal is negatív állás­pontra helyezkedett. 1978. március 9-én megismételte korábban már előterjesztett elfogadhatatlan előzetes fel­tételeit. A szovjet vezetés abból a szilárd meggyőződésből in­dul ki, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatokban nem létezik olyan kérdés, amelyet nem lehetne a jószomszédság szellemében megoldani. A szovjet fél — jóakaratot ta­núsítva — ennek érdekében tevékenykedik a jövőben is. Mindazonáltal a Szovjetunió­ban nem hagyhatják figyel­men kívül Pekingnek a Szov­jetunióval szemben jelenleg tanúsított ellenséges maga­tartását. A szovjet nép azon­ban továbbra is reméli, hogy az idők folyamán a Szovjet­unió és a Kínai Népköztár­saság közötti jószomszédi és együttműködési kapcsolatok a szovjet és a kínai nép és az egész világ békéje érde­kében ismét helyreállíthatók. Mindez attól függ, hogy mi­lyen álláspontra helyezkedik a Kínai Népköztársaság. A vizuális művészetek Mislo'con (Folytatás az 1. oldalról) — Művelődés és társadal­mi érdekű aktív cselekvés a szocialista kultúra egyik jel­lemző sajátossága. Az alkotó ember nem azért lép a mű­vészetek fénykörébe, hogy másoktól „elzárja a kilátást”; nemcsak önnön gyönyörűsé­gére keresi a művészi kife­jezés újabb és újabb formáit, mesterségbeli fogásait — el­lenkezőleg, gyarapodásának igazi értelme a közösség gaz dagodása. A folyamat'os és magas igényű művelődés tár­sadalmi méretű megvalósulá­sában joggal elvárható fel­növekvő értelmiségünktől, hogy ne elégedjen meg a szakmai műveltség hordozó­jának és továbbépítőjének funkciójával. Ennél többet kíván társadalmunk az értel­miségtől az aktív közéleti cselekvés, a társadalmi elkö­telezettség, a hivatás gyakor­lása terén. Értelmiségünk társadalmi hatékonysága a képzés, és azon belül az egyetemi évek sorún alapo­zódik és az ezzel járó fele­lősség ismeretében kell vé­gezni oktató-nevelő munkán­kat, közművelődési tevékeny­ségünket. Dr. Kiss Ervin ezután ar­ról szólt, hogy a miskolci egyetem örömmel vállalta idén is a házigazda szerepet, nem utolsósorban azért, mert nem volt még alkalom a vi­zuális művészetek kedvelői­vel való találkozásra, orszá­gos „összemelegedésre”. Mint elmondotta, Miskolcon 34 felsőoktatási intézmény hall­gatói képviseltetik magukat, 470 képzőművészeti alkotás­sal, 422 fotóval, 286 diapo- zitívvel és 13 versenyfilm­mel. Az egyetemi és főiskolai kulturális napok miskolci rendezvénysorozata március 22-én, szerdán a díjkiosztás­sal zárul. A fotók, képzőmű­vészeti alkotások kiállításon láthatók, a filmek, diapozití- vek bemutatása ma kezdő­dik. A program más hasznos­ságot is kínál az ide sereg­lett fiataloknak, ezek közül kiemeljük, hogy ma, kedden este 7 órakor szakmai kon­zultációra kerül sor. I______________________________________________ fiz II postásul indenki, aki ebben a században neves al­kotóvá vált a magya­rok közül és akkor, azon a tavaszon volt tettre kész if­jú — részese volt a forra- dalmi eseményeknek 1919- ben. Nemcsak a politiku­sok — az írók, művészek, ludósok is: Lukács György, Kassák Lajos, Szilárd Leó, vagy Babits Mihály, és még oly sokan azt vallották- vallják: életüket meghatá­rozó esemény volt a Ta­nácsköztársaság születése és dicső napjai. Nem március 21-én kez­dődött, akkor érett meg a forradalmi változás az idők méhében. Különböző utakon indult embersorsok értek a találkozás útkeresz­teződéséhez — egy nemzet színe-java .értette meg az idők szavát, a történelem nagy pillanatának szédüle­tét­„Este van már, hideg, apró cseppekben csöpörög az eső. A tömeg menetelő oszloppá alakul, és megin­dul a Múzeum körúton és átkanyarodik a Rákóczi út­ra. Valaki már zászlót is kerített a menet élére. Az út két partján álló házak ablakai kinyílnak és a csen­des polgári lakásokból tar­ka es vörös kendőket lo­bogtatnak a vonuló, kiál­tozó, a Marseillaise-t és az Internacionálét éneklő tö­meg felé.” — írta erről a napról Kassák Lajos. A kommunisták a Gyűj­tőfogházban megegyeztek, a Szocialista Párt vezetőségé­vel, s a szocialista fúzió, a -Tanácsköztársaság születé­sét jelentette. Szamuely Ti­bor így jelentette be: „Él­jen a magyar munkások, parasztok és katonák szov- jetközlarsasaga! Éljenek orosz testvéreink!” Teltenérnetok-e a törté­nelem pillanatai? Erzi-e, aki benne el, az órak, a pillanatok nagyszerűségét, vagy csak a :történ*étó/fl- kóny vek lapjai, az idő megszabta távolság avatja naggyá az események óra­it? Akkor, ott :— minden­ki tudta, mi történt. Káro­lyi ívíihaly. a köztársaság elnöke nemet mondott a Vix francia ezredes áltál közölt, a párizsi békekon­ferencián hozott határozat­nak, s kinyilatkoztatta, hogy az országot csak a kommunisták programja mentheti meg. Az ország minden politikai ereje ugyanígy látta. A Gyüjto- íogház, a kommunisták ve­zetőinek fogháza az ország sorsának meghatározó szín­tere lett­Százharminchárom nap kezdete, első napja lett március 21. „Magyarok! A kor nagy dolgokra hí, mi vagyunk az idők postásai, mi küldjük szét a vörös levelet, melynek pecsétjei vérző • szívek.” Ezt írta a költő, Babits Mihály, akiről azt tartot­ták, hogy „poéta , doctus”, az elefántcsonttoronyba zárkózó széplélek. S íme: pontosan fogalmazta meg, látnoki erővel, hogy a há­ború gyötrelmeiből ocsúdó Európának az elgyötört kis Magyarország küldte szét a reményt, a forradalom vö­rös levelét. A százharminc­három nap minden esemé­nye, minden intézkedése levél volt a reménykedő Európának, s ok az össze­fogásra az európai reakció­nak. Fegyver és internacio­nalista összefogás is kevés volt ahhoz, hogy kiteljesít­se, s megvédje egyszál ma­gában — mialatt testvéri szövetségese, a fiatal szov­jet állam élethalálharcát vívta — egy kis ország az ellenség gyűrűjében jövője szép, zsenge hajtását. Be­borult az ég hosszú évekre a magyar forradalom leti­port palántája fölött — a legjobbak elpusztultak, el­menekültek, vagy saját ha­zájukban bújdostak. Az idők postásának vallotta magát, mégis mindahány, aki emigrációban vagy itt­hon őrizte a tüzet. A forra­dalom nem szűnt meg vi­lágítani a legsötétebb évek­ben sem! Nem véletlen, hogy ilyenkor, ezt a történelmi napot ünnepelve felszaba­dulásunkra, 1945-re utal­nak, a valóra vált szabad­ságot is éltetik a megemlé­kező szavak. A szabadsá­got, amelyet de sokan nem értek meg az akkori forra­dalmárok közül, de ame­lyet oly sokan hazajövete- lükkel vallottak maguké­nak- Telnek az évek. fogy­nak a tanúk, a résztvevők — de kell, hogy éljen az a sok nagyszerű pillanat azokban is, akik később születtek, s kell hogy .át­adja minden nemzedék az Utánunk ' következőknek. KéTl, hógV ismerje minden magyar nemzedék a nagy­apáink tetteit, azokét is, akik az írott történelem lapjain már név szerint nem szerepelnek, de a for­radalom közkatonáiként azt tették, amit tenniük szivük- észük szerint kellett. Szól­janak az élő tanúk, fogják kézen a mai fiatalokat, hogy mindenki tudva tud­ja: nagy dolgok születtek akkor, a haladás élén járt a magyar, s most, az oly hétköznapinak tűnő tettek­kel is a haladó erők élvo­nalában vagyunk! ‘ ne Ü nnepeljük őket, a tör­ténelemmé vált for- radalom résztvevőit. Koszorúzzuk meghatottan emlékművüket, de érezzük mindig: azért miénk ez az ünnep, s azért lesz a hol­nap születők számára is ünnepnap, mert álmaikat valósítjuk meg. Mi is az „idők postásai” vagyunk — 'érezzük hát ennek nagysze- ruseget! Szőke Mária Fokozódó terror O.'aszerszágban Olaszországban szombaton este újabb politikai gyil­kosság történt: feltételezhe­tően szélsőjobboldali me­rénylők Milánóban agyon­lőttek két szélsőbaloldali fiatalt, aki egy, szélsőbalol- ■ daliak által látogatott klub bejárata előtt beszélgetett. Elrablói hétfőn már az ötödik napja tartották fog­va Aldo Morót, az Olasz Kereszténydemokrata Párt elnökét és az itáliai feszült­séget vasárnap este és hét­főre virradó éjszaka újabb terrorcselekmények szítot­ták. Milánóban gyújtópalac­kokat hajítottak két magán­iskola épületére. Triesztben hasonló házi gyújtóbombák­kal, az II Piccolo című lap szerkesztőségét rongálták meg (az utóbbi merényletért magukat „Fegyveres proletár- csoportok”-nak nevező álbal­oldali csoportosulás vállalta magára). Torinóban három álarcos férfi behatolt a 38 éves Antonio Torrente laká­sába, és agyonlőtte ezt az embert. Mint a többi hét végi merénylet; háttere, ennek az utóbbi akciónak az indítéka is homályos. Az olasz rendőrség — hat szemtanú kihallgatása után — vasárnap rekonstruálta és közzétette Aldo Moro elrab­lói közül háromnak a fan­tomképét. Az eddigi nyomo ­zati adatok szerint összesen 12 terrorista vett részt — az Alitalia Olasz Légiforgalmi Társaság pilótauniformisáról lekopírozolt egyenruhában — a kereszténydemokrata polH tikus elleni támadásban. Szovjet-kínai kapcsolatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents