Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-16 / 64. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. március 16., csütörtök FILMLEVÉL. K.O. Cserhalmi György és ínke László a ring sarkában. Szerencsi lányok Szakma kiváló tanulója . Országos verseny A K. O. az ökölvívás műszava, kiütést jelent, azaz ha a versenyző végleg harcképtelenné teszi ellenfelét. Ebben az új magyar filmben is látunk ökölvívó-mérkőzést, megismerkedünk ökölvívókkal, mindvégig ők állnak a történet előterében, mégis ez a film nemcsak az ökölvívókról szól, minden látszat ellenére nem is elsősorban róluk. Rényi Tamás, a film rendezője nem először nyúl munkástémához, és mutat be munkásokat úgy. hogy azoknak elsősorban a munkahelyen kívüli élete, annak soksok emberi vonatkozása, gondja, öröme kerül a néző elé. Eddigi munkásságot legmarkánsabban az ilyen jellegű filmjei határozzák meg, sikerekkel, félsikerekkel együtt. Ez újabb filmje a K. O. —. amelynek forgató- könyvét Müller Péter írta, és amelynek operatőrjét máris érdemes feljegyezni, mert Zsombolyai János oly sok kitűnően fényképezett film után, most az ökölvívó-jelenetek fényképezésével remekelt, — alighanem a rendező legjobb alkotásai közé sorolandó, és pályáján egy felfelé ívelő szakasz kezdetét jelezheti. A felszínen látható történet tulajdonképpen egyszerű. Örök rivális két munkásfiatal. Jó barátok is amellett. Mind a kettő amatőr ökölvívó, egyikük sok-sok bajnokságot tudhat már magáénak, vitrinjében ott van az olimpiai aranyérem is, a másik mindig csak a második. Egy hétvégén Pécsről, akjol a mindig második helyezett fiú dolgozik, Budapestre jón az ökölvívócsapat, és úgy adódik, hogy a döntőt ismét a két jó barát vívja egymással. És hiába a vidéki fiú fölénye, ha már mindenki / előre az olimpiai aranyérmest könyveli el győztesnek, a pontozók alig figyelnek a mérkőzésre, s újra a korábbi bajnokot teszik győztessé. Roppant leegyszerűsítve ennyi lenne a történet, Mindez azonban sokkal színesebb, mert a két szemben álló ökölvívó mögött ott van a társadalom, ott vannak a vidéki fiú rokonai, szülei, elsősorban az apja, aki szintén amatőr ökölvívó volt a felszabadulást követő években, és egykori riválisa, aki most a pécsiek edzője. Az ellenfélnél ott van egy megromlott házasság, egy frissen kapott újabb lakás, s lassan ezekből a motívumokból kibontakozik egy olyan szélesebb társadalmi körkép, amely messze meghaladja az amatőr ökölvívók kérdését. Csak példaként néhány „mellékes” szál a történetből. A pécsi öklöző bátyja az NDK- ban él. A jobb keresetért maradt kinn és ott nősült, de most sehol nem találja helyét. A német családban örökre idegen, itthon már idegen. A nagyapa nem tud az unokájával szót váltani. Egyébként is tüskével a lelkében él, mert ő, az egykori híres munkássportoló most gyakorlatilag szeneskocsis egy kültelki TÜZÉP-telepen. De ezek tényleg mellékszálak. Miről szól hát akkor valójában a K. O., mi teszi olyan filmmé, ami messze túlemeli a sporttémán, és a K. O.-nak — nem a filmcímnek, hanem a valóságos kiütésnek — szélesebb társadalmi alapot ad? A FILM elsődlegesen arról szól, vajon milyen is az, ■mindig másodiknak lenni, bármilyen munka és küzdés árán, mindig csak megközelíteni, de soha el nem érni az első helyet, igaz, ugyanakkor tiszta lelkiismerettel élni. És a másik gondolatkör, ami az elsőből logikusan következik: vajon lehet-e, szabad-e, egyáltalán meddig kell a manipulált eszközökkel szemben tisztességesnek maradni, tisztességesen vívni a harcot a szemmel látható tisztességtelenséggel, nem kellene-e, nem ienne-e jobb időben Ki. O.-val, azaz kivédhetetlen ütéssel elérni a döntést? Meggondolandó ez, mert adódhatnak olyan agyonmanipulált helyzetekés körülmények, ahol már nincs értelme a fair play-nak, győzni csak úgy lehet, ha a másikat agyonverjük. Aligha kell erőteljesen bizonygatni, hogy mindez nemcsak az amatőr ökölvívásra vonatkozik. A sportbarátok, az ökölvívás kedvelői olyan edzéseket és olyan parázs, háromme- neles mérkőzést láthatnak e film során, amely akár hivatásos ökölvívóknak is dicséretére válna, feltétlenül dicséretére válik hát Juhász Jácintnak és Cserhalmi Györgynek, akik a két ökölvívó szerepét játsszák, és ezt a roppant kemény mérkőzést becsülettel végigvívják. A kamerák előtt nem lehetett csak megjátszani az öklözést. Ott ütni kellett a kilenc perc pontos koreográfiája szerint. E mérkőzés-jelenetektől eltekintve is. elismerésre méltó e két színész teljesítménye. De méltánytalan lenne, ha nem szólnánk a két főszereplővel együtt az edzőt játszó Inke László és az apát, az egykori öklözőt alakító Bencze Ferenc igen hiteles alakításairól. Míg az előbhi, az edzőként ma is az ökölvívás vonzásában élő sportember légkörét teremtette meg maga körül, Bencze alakításában a kissé kiábrándult. fájdalmasan emlékező, a felszabadulás utáni idők tiszta lelkű aktivistája állt előttünk. Napjaink életének egy jellegzetes szelete egy ökölvívóesemény tükrében. így fogalmazhatnám meg röviden a K. O. lényegét. De hozzá kell feltétlenül tenni, hogy Rényi Tamás filmje mindennapjaink kitűnő ábrázolása mellett nem szűkölködik humorban sem, így izgtflmas, szórakoztató és igencsak elgondolkodtató egyszerre. MEGISMÉTELT ESKÜVŐ a címe a hét másik új filmjének, amelyet a szovjet Georgij. Natanszon rendezett. Egy Szerelmi náromszög- történet kerétében, a magánélet és a közélet kapcsolatáról. a különböző emberi ma- Htartásformákról ad erősen bíráló életképet. Benedek Miklós Az egész iskola „szorított” értük, amikor az elmúlt hét pénteKjén Miskolcra utazott a négy kislány: Kiss Erzsi, Visóczki Klári, Nagy Klári és Klaba Vali. Már az előzmények is izgalmasak voltak. Mindenekelőtt ott volt a tét: né- - alkalommal az élmezőnyben végzett a szerencsi Bocskai István Gimnázium csapata a Ki tud többet a Jzoojciuníórol? verseny megyei döntőjén, de a területi versenyre valahogv nem sikerült bejutni. S ebben az iskolában tanárok s diákok egyaránt számon tartják az eredményeket. S hát jószerével az utolsó pillanatig állt a „házi harc” is a -verseny- ' zés jogáért. Igaz, ők négyen akkor már egypontos előnynyel maguk mögé utasították a másik legjobb csapatot (mellékesen, ugyanannak a másodikos osztálynak voltak a tanulói), végig szoros küzdelemben bizonyítva, hogy nem hiába járnak orosz tagozatos osztályba. Tájékozottságuk, felkészültségük, érdeklődésük végül is döntött: senkit sem kell pótolni a második helyezett iskolai csapatból, ők négyen képviselni tudják az iskolát. # — Tavaly is részt vettünk a versenyen — emlékezett Nagy Klári. Tanultunk belőle. Mindenekelőtt azt, hogy jobban figyeljünk az összefüggésekre. Klári a verseny politikai kérdéseit vállalta magára, ö egyben a leánycsapat „sportfelelőse” is, Klaba Vali volt az egyetlen, aki minden kérdésre hibátlan választ adott. v Büszkék is rá, noha Vali azonnal igazított: egyszer Erzsinek súgnia kellett. Ezt viszont nem tiltották a szabályok. Négyessy István, az iskola igazgatója és Szabó Tibor osztályfőnök azonban nemcsak a méltán megérdemelt sikernek örülnek. A gimnáziumi igazgató például legszívesebben azt a kollektív igyekezetei emlegeti, amely szeptembertől az iskola diákjainak és tanárainak minden cselekedetében jelen van. Példát is mondott rá. A Szovjetunió lapot nem sikerült megfelelő példányszámban beszerezniük. így hát az is kevésnek bizonyult, amit a „versenytárs” iskoláktól kaptak kölcsön. Mégis volt elegendő. Bármerre jártak a tanárok, s bárhol fordultak meg a diákok, a lapot mindenütt keresték s hozták haza. — Ez a mostani siker, azt hisszük, nevelési tevékenységünk eredménye is. (Csak zárójelben: az iskola KISZ- szervezete elnyerte a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, az egyik másodikos tanulójuk, Kegyes Csilla pedig a szép magyar beszéd megyei döntőjén nyert első helyezést, s most Győrbe készül a Kazinczy versenyre.) A hazafias és internacionalista nevelés eszméjét sokoldalúan igyekszünk megközelíteni. Ez a verseny pedig ehhez a nevelési célhoz nyújtott nagy segítséget. A sikersorozathoz munkával teli hétköznapok vezetlek. S ebben a munkában a valóban teljes iskolai demokratizmusra támaszkodhattak Szerencsen. Itt ugyanis semmi sem történik a diákok bevonása nélkül. A különböző tanár—diák fórumok a közös párbeszédre jó alapot teremtenek. S a nagyszüne- lekben összehívott diákok első kézből értesülnek azokról az eseményekről, sikerekről —, de kudarcokról is! —, amelyek érintik őket. A tanulmányi versenyek győztesei — megesett már ez is — ott, a plénum előtt tudták meg, jól képviselték iskolájukat a versenyeken. Négyessy István igazgató azt tartja erről: noha az egyéni képességek és áldozatvállalások kétségtelenül nagy szerepet játszanak egy-egy tanuló eredményes szereplésében, így érezhetik igazán azt a felelősséget, hogy ők azért mindig, s mindenkor a szerencsi gimnazistákat képviselik. Akkor is, amikor egy- egy tárgyból versenyeznek, akkor is, amikor az építőtáborokban szorgoskodnak, akkor is, amikor műsort adnak valahol. Közös a siker öröme ... * A négy kislány egyébként még valaminek nagyon örül. Osztálytársaikkal együtt ezen a nyáron Moszkvába és Leningrádba készülnek, agy tizenkét napos kirándulásra. Már azóta gyűjtik a pénzt, amióta átlépték a gimnázium kapuját. Erre tartalékolták a mezőgazdasági munkán keresett pénzt, s a zsebpénzüket. Olcsó út lesz, nem laknak majd luxusszállodákban. Diák módra járják Moszkva és Leningrád utcáit, múzeumait. Orosz tagozatos létükre úgy érzik, kell ez az ismerkedés is, hogy jobban megértsék azt, amit a könyvből tanulnak. * A Ki tud többet a Szovjetunióról? versenyen ebben az esztendőben egyébként a szakmunkásképző intézetek közül a 100-as, á szak- középiskolák közül pedig a Blátby Ottó Erősáramú Szakközépiskola csapata végzett az első helyen. A megyében pedig több mint háromezer fiatal forgatta rendszeresen a baráti országgal foglalkozó folyóiratot. A fiatalok ezreit megmozgató Szakma kiváló tanulója verseny a szocialista szakmunkásképzés egyik legszebb hagyománya. A jelen tanévben meghirdetett verse- nyekne: külön jelentőséget adott, hogy ez a verseny- mozgalc m éppen most 25 éve;,. A Szakma kiváló tanulója országos versenyt, hat szakmából, a KISZ, a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium megbízásából Miskolcon bonyolítják le. Tegnap, március 15-én, a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben nyitották meg ünnepélyesen a szakmunkás fiatalok országos versenyét. A fővárosból és az ország különböző helyeiről egybegyűlt fiatal versenyzőket, s oktatóikat Bujdos László, az intézet igazgatója köszöntötte. Részt vett a megnyitó ünnepségen Amrislcó Gusztáv, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a megyei és városi KISZ képviselői, s a DIGÉP vezetői. Korpás Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára üdvözölte a fiatalokat. Brandslátter György, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője nyitotta meg ezután a versenyt. Elmondotta, hogy hazánkban a szakmunkástanulók megbecsült Dr. Berze Nagy János néprajztudós' neve és munkássága jól ismert a hazai és a nemzetközi néprajztudományos körökben. Heves megyében Besenyőieleken 1879- ben szegény pásztor gyermekeként született. Már gimnáziumi tanuló korában különös érdeklődést tanúsított a magyar népköltészet iránt, és a népköltési termékek kutatását és gyűjtését egész életében folytatta. A magyar néphagyományokat nemcsak gyűjtötte, hanem műveiben fel is dolgoztá. Figyelme leginkább a magyar népmeséknél maradt. A tanügyigazgatás terén 1905-től különböző állomáshelyeken és beosztásokban dolgozott és minden működési helye egyben néphagyomány gyűjtő területe is volt. A legutóbb 1924—1930 között, nyugállományba vonulásáig Baranya megye és Pécs város vezető tanfelügye- lője volt. Néprajzi tudományos munkássága közben több folklór tudóssal és kutatóval leveletagjai társadalmunknak, amely igyekszik mind jobb feltételeket teremteni ahhoz, hogy kulturált, korszerű körülmények között sajátíthassák el választott szakmájukat, hogy ne csak jó szak- emoerré, hanem közösségi, közéleti emoerré is váljanak. Végezetül így szólt a tiuta- loknoz: — A jelenlegi szakmai fel- készültségeteket csak kezdetnek tekintsétek, hiszen a tanulás a szakmunkásvizsga letételével nem érhet végek Kikerülve az iskolapadból, forduljatok tisztelettel és bizalommal az idősebb szakmunkásokhoz, akik tapasztalataik átadásával könnyebbé tehetik a pályakezdés nehézségeit. Keressétek az utat a szocialista brigádokhoz, ahol a szakmai segítségen túl példát kaptok a szocialista közösségi munkára, az életmód formal ására. Ezt követően a fémszerkezetlakatos. szerszámkészítő és munkavédelmi szakmai tárgyak írásbeli versenyével kezdődött a vetélkedő. A 114. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben a kőműves, ács- állványozó, szobafestő-má- zoló (tapétázó) szakmunkás- tanulók versenyét tartják. Itt ma csütörtökön, a 100. sz. intézetben pedig pénteken kerül sor az ünnepélyes eredmény b irdetésre. zett, de hozzá is fordultak történészek, nyelvészek, külföldi egyetemi tanárok is felvilágosításért.. Fontos tudományos érdek volt megtudni, tehát, hogy kikkel levelezett, és a levelekben milyen kérdésekben vártak tőle tanácsot. A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága — „Egy néprajztudós műhelyéből” című műben Eger— Gyöngyös—Jászberény—Pécs —Szekszárd és Tolna megye tanácsainak közös anyagi támogatásaival, dr. Bánó István főiskolai tanár és dr. Fülöp Lajos főiskolai docens tudományos szerkesztésében most kiadta a művet. A közreadott tudományos levelekben kibontakozik dr. Berze Nagy János egyénisége, végigkísérhető életútja, kapcsolata a hazai és külföldi szakemberekkel. Leveleiből tükröződik az oldhatatlan tudásvágy. A tudományos levélhagyaték kiadása jó eszköz dr. Berze Nagy János néprajztudós életének és munkásságának jobb megismeréséhez. Csulorás Annamária Azonnali belépésre számviteli főiskolát végzett főkönyvelőt keresünk bodrogkeresztúri központunkba Fizetés: a 16/1976. (XU. II.) MŰM rendelet alapján Jelentkezés:. BODROGKERESZTÜR, DÓZSA GY. U. 1. SZ. ALATT Felvétel esetén útiköltséget térítünk BODROGKERESZTÜR! KERÁMIAIPARI SZÖVETKEZET RENDKÍVÜLI ALKALOM! Most soron kívül biztosítunk nagj’képernyös televíziót, vagy kívánságára hordozható „Tünde” televíziót. Új hengereink, adagolóink, korongecseteink is megérkeztek, nagy választékban állnak bérlőink rendelkezésére. Iparcikk Kölcsönző: Széchenyi u. fii. A tokaji Gyöngyszem presszóban 1978. március 15—30-ig A VIDEOTON kitűnő MUNKÁCSY COLOK készüléke az A fesz 20. sz. szakboltjában 30 százalék (Messel is vásárolható! Egy néprajztudós műhelyéből
