Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

1978. március 16., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 l A rozslángolt és társai Az ózdiak mindennapi kenyere A kemencénél Pozitív irányban változnak az étkezési szokások, az igé­nyek. Ezt lehet megállapí­tani — többek között — ab­ból is, ahogy az utóbbi évek­ben megváltozott a Kazinc­barcikai Sütőipari Vállalat Ózdi Kenyérgyárának is a „termékszerkezete”. Ez a gyár Ózd város és járás 90 ezer lakosának mindennapi kenyerét készíti. Ferenc Miklósáé gyáregységvezető­helyettes, párttitkár fejből sorolja az adatokat: — Míg 1969-ben összesen 9 millió darab péksüteményt, 1977-bWi már 17 millió da­rabot állítottunk elő. Ugyan­akkor évente átlagosan 1,6 százalékkal csökken a ke­nyérfogyasztás, -vásárlás. Változnak a vásárlási szoká­sok is. Évekkel ezelőtt egy­szerre több napra való ke­nyeret, tehát kétkilogram- mos, vagy ennél nagyobb ke­nyeret vásároltak, mostaná­ban viszont a fogyasztók többsége igyekszik naponta vásárolni, és főleg az egy- kilogrammos kenyeret kere­sik. Ez a tendencia az élet- színvonal növekedésének a következménye. A gyár naponta — átlago­san — 7500 darab egykilo- grammos linóm fehér kenye­Készül a kifli, a kalács Fotó: Strohmayer rét, 5500—6000 darab kél- kilogrammos finom fehér ke­nyeret, 1200—1500 darab két- kilogrammos barna kenyeret készít. Ehhez hozzá kell szá­mítani új terméküket, az úgynevezett rozslánggal ké­szült egykilogrammos kenye­ret, amelyből naponta 1500 —1600 darabot gyártanak, de miután az ózdiak nagyon megkedvelték, ez a szám szinte szakadatlanul növek­szik. Ez a kenyérfajta 20 fil­lérrel drágább, mint egy­kilogrammos finom fehér társa, amely kimondottan 100 százalékos búzalisztből készül. A rozslángolt kenyér összetétele más — 40 száza­lék búzakenyéri iszt, 50 szá­zalék süteményliszt, 10 szá­zalék Rozsláng nevezetű liszt — így más, egészségesebb, ízletesebb is. Az utóbbi időben fellen­dült a péksütemények iránti kereslet is. A gyár 40-féle terméket, kiflit, kiflifélét, zsemlét, mindenfajta töltött levelesártit képes előállítani; naponta mintegy 90 ezer da­rabot. Igen nagy keresletnek örvend a túrós,’ a mákos és a lekváros péksütemény. A gyárnak külön levestészta üzeme van, amely az idén összesen 500 mázsa leves­csigát, tarhonyát, cérname­téltet és még öt másfajta körettésztát állít elő. Igen kedvelt ezek közül például a kézileg gyártott levescsiga. A gyár több mint 200 dol­gozója — 54 százalékban nő — a mennyiségi igények ki­elégítése mellett arra törek­szik, hogy jó kenyér kerül­jön az ózdiak és az ózdi já­rás lakosainak asztalára. A gyáregységvezető-helyét les elmondotta, hogy a múlt év­ben öt reklamáció érkezett a címükre, amelyből három minőségi kifogás volt, kettő pedig a késedelmes szállítás miatt adódott. Az ózdi ke­nyérgyár negyedszázada, 1953 ban épült, tehát elég „öreg”. Csak az itt dolgozók maximális erőfeszítése teszi lehetővé, hogy mindennapos, fontos feladatuknak meg tudjanak felelni. A gyárban a dolgozók töob mint 80 szá­zaléka tiz szocialista brigád­ban tevékenykedik. Közülük is kiemelkedik a Várnai Zseni nevét viselő, és csak nőkből álló tésztagyártó kol­lektíva, amely párlkong- resszusi dicsérő oklevéllel, valamint a Sütőipari Szakma Kiváló Brigádja címmel di­csekedhet. A dolgozók mór tudják, hogy rövidesen meg­kezdődik a gyár rekonstruk­ciója, melynek során korsze­rű technológia segítségével dolgozhatnak, és jelentősen megjavulnak majd munka- és szociális körülményeik is. O. J. Postánkból PÉLDÁSAN DOLGOZÓ ALAPSZERVEZET... 1300 lakosú községünkben a Vöröskereszt helyi alap­szervezetének 30 tagja van. Igaz, ez nem nagy taglét­szám, de megérdemlik az el­ismerést, mert nagyon, jó munkát végeznek, sokrétű feladatot látnak el. Kitűnt ez a március 8-án megren­dezett, nőnapi ünnepséggel egybekötött beszámoló tag­gyűlésen is, ahol az elmúlt évi tevékenységről, s az ez évi feladatokról kaptunk tá­jékoztatást. A legnagyobb gondot a megyei és járási szervek megoldották, ugyanis múlt év novemberétől van. körzeti orvosunk, akit eddig két éven át. nélkülöztünk. 'így most arra is lehetőség nyílt, hogy a Vöröskereszt-szerve­zet keretén belül egy 14 elő­adásból álló egészségügyi tanfolyamot vezessen körzeti orvosunk. A színvonalas elő­adásokat nagy érdeklődéssel hallgatják a szerkezet tagjai. Minden társadalmi meg­mozdulásban, azok szervezé­sében, lebonyolításában, ak­tívan közreműködnek. Ilyen volt. többek között a nem­zetközi gyermeknap, az is­kolás gyermekek tanulmányi versenye, az öregek nanja, a nőnapi ünnepség. A község dolgozói'közül 81-en 32 liter vért ad.tak. Elért szép ered­ményeiket bizonyítják faz arany-, ezüst- és bronz­érmek, az oklevelek, ame­lyekre mi is büszkék va­gyunk. Lengyel Ferenc Felsődobsza BÜKKARANYOS „HÉTKÖZNAPJAIRÓL” ... Községünkben az elmúlt hetekben, napokban több olyan rendezvény volt, ame­lyek szervezés, hatékonyság tekintetében is előrelépést jelentenek településünk éle­tében. Februárban a nagy­számú érdeklődőknek Király László, a KISZ Miskolc já­rási Bizottságának titkára gazdaságpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást. Nagyon sokan megjelentek az Unió Áfész tagértekezletén is, hogy meghallgassák Lakatos Sán­dor szöv. politikai előadó tolmácsolta igazgatósági be­számolót, s elmondják a la­kosság jogos igényét a ke­reskedelemmel kapcsolato­san. Sikeres és hasznos volt az Unió Áfész által szerve­zett Harsány—Kisgyőr— Bükkaranyos párt-, tanácsi és szövetkezeti vezetőinek tanácskozása, ahol a kisegí­tő gazdaságok támogatásá­ról, a lakossági igények jobb kielégítéséről cseréltük ki ta­pasztalatainkat. Az úttörőcsapat és a fel­nőtt lakosság jó kapcsolatá­nak bizonyítéka volt az a kulturális szemle, amelynek kétórás bemutatójára a Csá­szár Péter népház zsúfolá­sig megtöltött termében ke­rült sor. Nagy sikert hozott az úttörők szervezte jelme­zes karnevál is, hiszen a mintegy 70 ötletes jelmezre kíváncsi volt a falu „apra- ja-nagyja”. Szabó Péter Bükkaranyos SZABAD SZOMBATI „PROGRAM”? Március 11-én reggel S órakor a Stadion utca 37— 39—41. és 43. sz. bérházak­ban megszűnt az áramszol­gáltatás. Egy óra múlva fel­hívtam az EMÁSZ hibabe­jelentőt, s közöltem, hogy feszültségkimaradás van. A válasz: ezekből a bérházak­ból már sok bejelentés ér­kezett, de a szerelők csak 11 órakor lépnek szolgálatba, s csak azután jönnek ki. De nem jöttek. Délután 2 óra­kor, majd 3 órakor ismét te­lefonáltam, s az üzemviteli osztály vezetőjét kértem, hogy intézkedjék. Szombat van, mindenki mosni, vasal­ni, takarítani akar, és meg­romlik a hűtőben tárolt éle­lem is. ígérte, hogy meg­vizsgálja a bejelentést, de délután fél 5-kor még min­dig nem volt áram. Mit te­hettem. újabb telefon a hi­babejelentőnek, Szabó Fe­renc üzemirányító ekkor kö­zölte, hogy a MIK erre a napra kikapcsolást kért a 111.- kerülettől, Szerinte az üzemzavar-elhárító kocsi 3 órakor kijött a helyszínre, s ót úgy tájékozatták, hogy fél órán belül visszakapcsol­nak. Erre azonban csak este háromnegyed 6-kor került sor. Kérdezzük az Ingatlan­kezelő Vállalatot: miért kért kikapcsolást, amikor csak maszek kéményépítést mun­kák folynak a 41. szám alatt? Az ÉMÁSZ III. kerületi ki­rendeltségétől pedig azt, hogy miért kapcsolt ki 120 lakást — előzetes. értesítés nélkül? Ezzel rengeteg bosz- szúságot és anyagi kárt oko­zott a lakóknak. P. T.-né Miskolc, Stadion u. 41. Szelyiell lakásból bérlakás KELL-E lakAs-iiasznAlatba­VÉTELI DÍJAT FIZETNI? Kell-e lakás-használatba­vételi díjat fizetni annak a bérlőnek, akinek otthonát átminősítették szolgálati la. kásból tanácsi bérlakássá? A napokban közös elvi ál­lásfoglalást adott ki az Épí­tésügyi és a Pénzügyminiszté­rium. Ha a bérlő lakásbérle­ti jogviszonyában nem tör­ténik változás, e] sem költö­zik, ilyen esetben nincs szük­ség arra. hogy a tanács új kiutaló határozatot hozzon, mert elegendő a lakásbérle­ti szerződésben módosítani néhány pontot, hogy ez az okmány megfeleljen a bérla­kásokra vonatkozó jogszabá­lyoknak. A lakás-használat­bavételi dijat általában ak­kor kell fizetni, ha új vagy megüresedett lakásra kap kiutalást, vagy a bérlő halá­la, lemondása alapján kí­vánja folytatni a lakásbérle­ti jogviszonyt a kérelmező. A lakásban maradt bérlőt tehát a szolgálati jelleg megszüntetésekor nem köte­lezhetik a lakás-használat - bavéteii díj fizetésére. Ter­mészetesen más a helyzet akkor, ha az átminősített la­kás megüresedett, mert ak­kor az új bérlő kiutalást kap és ennek megfelelően meg kell fizetnie az előírt össze­gű használatbavételi díjat. Személyes felelősséggel V an, aki a vállát vonogatja, ha munkájáról kérdezik, de azért én nem szoktam hinni az ilyen „megfogalmazás­nak”: aligha akad ember, akit nem erdekel, megbe­csülik-e munkája alapján. Ha pedig van, az igen hosszú utat tett meg, míg eljutott a közömbösségig, alighanem kevés ré­sze volt még abban, hogy megmondják: „Ez a te dolgod, ez a te felelősséged, így kell csinálnod. És: bízunk benne, hogy te meg is tudod oldani”. Bizalom — kicsiben és nagy méretekben. Közös dolgaink­ról bizalommal s felelősséggel csak az gondolkodhat és be­szélhet, aki érezheti: részem van benne. Jó. jó — hót nem azt, hogy nélkülem nem menne a dolog, de legalább: velem több a dolgos kéz. közelebb vagyunk a célhoz. Szó sincs róla, hogy naponta ezzel indulunk munkába — viszont időnként jó számot vetni vele. Ahogy a közelmúlt­ban az ózdi acélmű pártvezetősége is ilyen szemszögből néz­te a tavalyi gazdasági munka eredményeit, az emberek jó­érzése, s nem a szigorú tervtények oldaláról. Jó azonnal le­szögezni. hogy a teljesítést nem kell szépitgetni, nagyon is rendben van, de azt fontos tudni, sikernek érzik-e a sikert az emberek, a párttagok? A gazdaságpolitikai cselekvési programban meghatározott feladatokat végrehajtották, a termelési tervet túl is teljesí­tették —, de fáradságos munkával, sok-sok nehézséggel. Mon­dom. sok-sok nehézséggel, de mit mond idegennek, ha fel­sorolom, mi minden gondjuk, bajuk volt? Kezdve az acél­ipart szorító külgazdasági viszonyokkal, folytatva a napi munkát nehezítő körülményekkel, hogy munkahelyük egy nagy beruházás színtere; egymást kerülgetve, néha a mun­kát is szokatlanná szervezve kellett a termelőnek termelni, az építő-beruházónak építeni. Aztán a gazdaságvezetés sora­it is kénytelenek voltak átrendezni, megújítani, meg a vá­ratlan üzemzavarok is mindig a legrosszabbkor szóltak közbe. Az acélmű pártvezetősége mindezeket, s mellette a soron levő gazdasági kérdéseket —, mint a mennyiségi tervek, a bérezés alakulása, a műszaki intézkedési tervek végrehajtá­sa. az üzem- és munkaszervezés gondjai, az anyag- és ener­giatakarékosság — nagyon alaposan és rendszeresen ellen­őrizte. Ide kívánkozik azonnal, hogy az alapszervezetek he­lyét. a kommunisták feladatait pontosan értve: nem a gaz­daságvezetés helyett dolgoztak, mindig is a saját feladatú­ival végezték, pontosan, jól. Egyre jobban értik már az alapszervezetek, milyen dol­guk, felelősségük van abban, hogy munkaterületükön ren­des kerékvágásban menjen a gazdasági munka. Az alapszer­vezetek programja — politikai program. Azt kell vele elérni —. s ezt Ózdon nemcsak értik, erre törekszenek, de meg is oldják —, hogy a gazdasági tervek végrehajtásában a párt­tagoknak politikai feladatuk is legyen. Egyéni feladat, te­hetséghez, tapasztalatokhoz, erőhöz mért feladat legyen. Amit személyes kurázsi véghezvinni! Szállóigévé vált napjainkban, hogy legnagyobb erőtartalé­kunkat a munkafegyelem jelenti, s hogy ebben éppen a párt­tagoknak kell példát-méreét adni. Csakhogy a szállóigét tu­datosítani is kell az emberekben! Sokszor kell elmondani, hogy helytállni nemcsak szép dolog, de eredménye is van. Szó persze érheti még az acélmű kollektíváját, nagyon ke­veset csökkent csak az igazolatlan mulasztások száma, és nem kevesen, 226-an kaptak fegyelmit tavaly —, s még ak­kor is sok, ha tudjuk, elvétve akad köztük párttag. De sok­kal jobban kellene érvényesülnie az alapszervezet politikai hatásának. Nem mentség, de az élet valóságát formáló tény: a legnehezebb és leghálátlanabb munkahelyeken volt a leg­több ilyen gond. A párttag egyik alapvető ismérve, hogy a hétköznapokon példájával is, szóval is kiáll a párt politikája mellett, tuda­tosan vállalja a soron levő feladatokat. Említettük, hogy még soha olyan nehéz körülmények között nem dolgoztak az ózdi acélműben, mint tavaly, a rekonstrukció dandárja ide­jén. De annyit beszéltek az emberekkel, a veszélyekről, üzemrészenként elemezték a munkavédelem feladatait, hogy például a legmostohább munkakörülmények között dolgozók között, a tűzállóanyaggyárban is csak egy baleset volt, és sehol nem történt csonkulásos sérülés. A kiesett napok szá­ma 42-vel, a bázisévhez viszonyítva 630-al csökkent. Nem azt jelenti ez, hogy annyira vigyáztak magukra az emberek, hogy nem is dolgoztak, dehogy: a mennyiségi tervek telje­sítése mellett minőségi munkál is végeztek, a selejt 1,27 szá­zalékról éppen tavaly csökkent 0,95 százalékra. Kell-e még sorolni, hogy a gazdasági cselekvési progra­mokban felvázolt feladatsorok megvalósításának a záloga az, hogy az anyagi ösztönzés mellett a politikai munka esz­közeivel is kiváltsák a termelés legfontosabb tényezőjének, az alkotó-dolgozó embernek a vállalkozókedvét, aktivitását? Nincs ma fontosabb dolgunk, mint hogy mindannyiunk érdekében megvalósítsuk gazdasági terveinket — s ezt per­sze mindenki tudja, érti. el is fogadja. De hogy részt is ve­gyen benne mindenki, ahhoz éreznie kell. hogy szükség van pontos, rendes munkájára. Bizalmat előlegezve kell kioszta­ni a feladatokat, elosztani a munkát. Azt kell elérnie a pártszervezeteknek és vezetőségeknek, hogy érezzék a párttagok a politikai munka jelentőségét. S a munka elvégzésének személyes felelősségét! Szőke Mária Népszerű bemutató Sárospatakén Érdeklődők, vásárlók szá­zai tekintették meg azt az árubemutatót Sárospatakon a Bodrog Áruházban, melyet a VASV1LL, a Csepel Vas- és Fémművek Jármű- és Kon­fekcióipari Gyára rendezett közösen az áruházzal, Sáros­patak várossá nyilvánításá­nak 10. évfordulóján. A már­cius nyolcadikén kezdődött bemutató óta a Csepel ter­mékeiből félmillió forint értékű árut adtak el. az autó- felszerelési cikkekből pedig — a kínálat nagyobb is le­hetne — 200 ezer forint ér­tékűt árusítottak. Jellemző az érdeklődésre, hogy a már­cius 18-ig tervezett bemuta­tót meghosszabbítják. A nagykereskedelmi %'állalat ezalatt igyekszik minél na­gyobb árukínálatot biztosíta­ni az áruházban. Ezekben a napokban például százával érkeznek a Bodrog Áruház, ba a Csepel kedvelt kerék­párjai. Az újdonságok kö­zött sok olyan cikk szerepel, amelyik az autósok kényeli mét szolgálja, többek között az eddigi típusoktól eltérő fejtámla is. A közösen rendezett be­mutató sikere jelzi, hogy hasznosak azok a vásárlás­sal egybekötött kiállítások, ahol bizonyos gyárak, válla­latok termékeiből széles vá­lasztékot mutatnak be.

Next

/
Thumbnails
Contents