Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-15 / 63. szám
1978. március 15., szerda ESZAK-MAGYARQRSZÁG 3 Husvét előtt — a húskombinátban Biztosítóberendezés Olvasóink előtt ismeretesek mindazok a nehézségek, amelyekkel a kezdeti időkben meg kellett küzdeniük a miskolci húskombinát dolgozóinak. Az újságolvasók arról is értesülhettek viszont, hogy a múlt esztendőben a megye eredményesen dolgozo vállalatai közé került a Borsod megyei Állatíorgalmi és Húsipari Vállalat: és ebben nagy része van a húskombinát kollektívájának. Vajon milyen lesz az idei gazdasági év, miként készültek l el az esztendő első nagy rohamára, a húsvéti csúcsforgalomra ? Mint Csajági Jánostól, a váll:..at igazgatójától megtudtuk, az idén nem számíthatnak nyugoai, g i.. tüli hónapokra. Március o .. . le kellett állnia a húskombinátnak a marhavágással, hogy átad.ia a terepet az Észak- magyarországi Állami Építőipari Vállalat, az Országos .Szakipari Vállalat, valamint az Egyesült Izzó szakembereinek, akik garanciális javítást végeznek a csarnokokban. Elsőként a marhavágó-csarnokra kerül sor, ezt követik majd a többi munkahelyek, összesen 6200 négyzetméter födémet kell helyrehozniuk, kicserélniük. Nagy munkáról van szó, egyelőre nem lehet tudni, mikor térhet vissza az élet a régi kerékvágásba. Most mindenesetre rendbe kellett hozni a régi vágóhidat, fokozniuk kellett a vidéki üzemek teljesítményét. Az első napok jól sikerültek az új és nehezebb körülmények között. Ezek a részsikerek rendkívül fontosak a vállalat életében. A termelési tervek ugyanis feszítettek. A tavalyi 2 milliárd 150 millió forintos termelési értéknél 550 millió forinttal többet terveztek 1978-ra. A belső tartalékok feltárása — sokfajta szervezési intézkedés, a technológiai fegyelem szigorítása — mellett a termék mennyiségének növelésével szándékoznak realizálni terveiket. Így a tavalyi 475 ezer darab sertés helyett 600 ezer darabot, a tavalyi 32 ezer marha helyett 41 és fél ezer darabot vágnak, emellett 7— 8 százalékkal több, mintegy ezer vagon húskészítményt állítanak eiő az idén. A januári tervet egy középjavítás miatt nem sikerült maradéktalanul teljesíteniük, de februárban már pótoltak valamit. A negyedév végéig együtt lesz a termelési érték egynegyede, hiszen a húsvét a húsipar számára mindenkor nagy forgalmat jelentett. A vállalat igazgatója elmondta: a tavalyinál löbb hús és húskészítmény kerül forgalomba. Huszonkét vagon húsvéti árut készítenek, ebből 19 vagonnyit Miskolc és a megye üzleteibe, 3 vagonnyit Budapestre szállítanak. Az árut már pácolják, liánom hét feltétlenül szükséges a jó minőséghez. Egyre többen kedvelik a parasztsonkát, de ennél többen az 1 kilósra, 1 kiló 30 dekásra darabolt sertéscombot. Mindkettőből megfelelő mennyiség áll majd a vásárlók rendelkezésére. Azért még mindig a kötözött sonka a legnépszerűbb húsvéti csemege, ebből 1300 mázsa érlelődik az üzemben. Emellett forgalomba hoznak .még füstölt csülköt és füstölt tarját is az ünnepekre. Tőkehúsból és egyéb húskészítményből heti 30—34 vagonnal fogy: növekvőben a húsfogyasztás. A húsvétot megelőző hétre ennél jóval több a megrendelés. ötvenegy vagon, sertéshúst, marhahúst, és készítményt juttat a vállalat az üzletekbe. Húsvéti bárányt az igényeknek megfelelően a Hortobágyról szállítanak megyénkbe. A múlt év S a munkáskéz a kombinátban, év végéig azonban 100 fővel növekedett a létszám. A kapacitás kihasználtságának foka — a mai javítási munkálatok ellenére — is jó. Az alapanyag-ellátással mar a múlt évben sem voltak bajok, ellenkező esetben nem teljesülhettek volna a vállalat tervei. Az idei módszertől azonban még többet remélnek a vállalat vezetői. Bizonyos szervezeti átalakulás történt. Tavaly központilag diszponálták a felvásárlásokat, általában hetente értesültek a tröszt vállalni: mikor, honnan várható szállítmány. Hosszabb időre történő tervezésről nem igen lehetett szó. Az idei év elejétől nagyobb önállóságot kapott valamennyi állatforgalmi és húsipari vállalat. Az önállóság azt jelenti — többek között —, hogy a húsipari vállalat saját szerződéseket köt, olt köti ezeket, ahol számára a leginkább megfelel. A Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat megyénkén kivül Hajdú, Szabolcs, Békés és ' Szolnok nagyüzemeiből és kisgazdaságaitól szerzi be alapanyagát. De mi a garancia arra, hogy ezekben a megyékben Borsod számára tartogatják a vágóállat-állományt? Ehhez egy jól felkészült apparátust kellett létrehozni, amely mindkét fél számára előnyös szerződéseket képes előkészíteni. A termeltetési és felvásárlási főosztály mellett egy önálló osztály feladata, hogy megfelelően segítse, pl. szaktanácsadással lássa el a gazdaságokat. Sikerült kiépíteni a megbízotti rendszert is: több mint száz faluban segítenek megbízottak — hozzáértő szakemberek — a termelők értékesítési, a vállalat felvásárlási gondjain. FftnthQ a megfelelő I Ul IIVJO takarmányozás, nagy jelentősége van az állattartó és a felvásárló szempontjából is. A hazai ipar azonban nem képes még feldolgozni a hazai fehérjealapanyagot. Devizát kell adnunk érte. Vállalati és népgazdasági érdek is, hogy minél előbb felépüljön a miskolci húskombinát és a többi üzem melléktermékét feldolgozó üzem. Évente 1000 vagon nyersanyagot dolgoz majd fel, húslisztté, ipari zsírrá. Átadását a jövő év közepére ígéri az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat. Ennek az üzemnek a munkába állítása tovább javítja majd a ÁHV alapanyag-ellátását, mert javítja a takarmányozás feltételeit. Ezáltal további javulás várható a borsodi húspiacon és várható az exportlehetőségek jobb kihasználása is. A múlt években ugyanis megnövekedett az igény a magyar húsipar térmékei iránt. Jó lenne állandósítani ezt a pozíciót Lcvay Györgyi A Borsodi Szénbányák cdelényi aknájának kettes telepében üzemelő egyik frontfejtésen készült felvételünk Gál Imréről, miközben a szovjet gyártmányú önjáró biztosítóberendezés „léptetését” végzi. , Fotó: Kozák Péter Közel százezer vendég Évi mérlegjóváhagyó közgyűlés a MÉRUSZ-ban A Miskolci Méretes Ruházati Szövetkezet dolgozói a gyorsan pergő hétköznapokon sűrűn vesznek méretet, szabják, varrják, próbálgatják a női és a férfiruhák ezreit. A szolgáltató szervezet — mint Kucsma András elnök, a múlt hét végén tartott 1977. évi mérlegjóváhagyó közgyűlésen beszámolt róla — tavaly a szakosodás folytán tovább erősödött. A 420 tőt számláló kollektíva Miskolcon és a megyében 101 telepített és gebines fióküzletben áll a lakosság rendelkezésére'. A forgalom meglehetősen nagy. Tavaly például — a méretvételt és a próbát is beleszámítva — megközelítőleg 100 ezer megrendelő kereste fel a MÉRUSZ szalonjait. Lakossági szolgáltatásban 6,4, közületiben 15,5 százalékkal értek el nagyobb eredményt az előző évinél. Változtattak a termékszervezeten is. Korábban 6—8 millió forint értékű korrekciós termelést végeztek, ez most egyhatodára zsugorodott, s ezzel együtt csökkent a nyereség is. A szolgáltató szövetkezeteknél nagy nyereséget nem lehet elérni, de a fogyasztói' szolgáltatásra érvényes szabályozás kedvező feltételt teremt e munkát végzők számára. Ennek jellemzője, hogy 6,5 százalékos bérfejlesztést valósíthattak meg és 16 és fél napnak megfelelő nyereségrészesedést fizethettek. Az elnök vázolta az 1973- ra tervezett feladatokat. Eszerint az elmúlt évivel ellentétben a lakossági szolgáltatást. fejlesztik jobban. Ebben 18,6 százalékkal akarnak nagyobb eredményt elérni, mint tavaly, ugyanakkor a közületi szolgáltatást csak 6.5 százalékkal növelik. Örvendetesen nemcsak a szolgáltatás mennyisége nőtt, hanem tovább javult a minőség is. Ez erősíti a MÉRUSZ hitelét, becsületét. Az is jó dolog, hogy biztosított az utánpótlás, a szövetkezetnek 76 iparj tanulója van, közülük 50 a nő. Dr. Mátyás István, a városi tanács képviselője úgy jellemezte, hogy e szövetkezetnek nagy része van a város szolgáltatási igényeinek kielégítésében, és az ez évi terveinek megvalósítása még jobban elősegíti azt. A munkában a szocialista brigádok jártak és járnak az élen. A Béke brigád most érdemelte ki immár hetedszer az arany fokozat kitüntetést, ezt kapta az Egyetértés és a Dózsa, ezüstöt a Zrínyi és a Petőfi, bronz fokozatot a Kossuth és zászlót a Hunyadi nevet viselő kollektíva. Kicsit szokatlan volt a Béke brigád egyik tagjának felszólalása. Azt kérte: „a vezetés magasabb mércévé] mérje a munkát”. Ebben voltaképpen a kollektíva nagy célját és vágyát közölte, miszerint ez évben szeretnének úgy dolgozni, hogy kiérdemeljék a Szövetkezet Kiváló Brigádja címet. Elismerés az ifjÉsáyi kluboknak Az idén 57 ifjúsági klub kapja meg a legmagasabb elismerést az „Aranykoszorús Ifjúsági Klub” címet. A kitüntetést a forradalmi ifjúsági napok idején ünnepségen veszik át a klubvezetők. Az országban háromezer ifjúsági klub működik. Egy vizsgálat során megállapították, hogy a megyei pályázatok, amelyek 1976 óta szolgálják az ifjúsági közösségek programjainak színvonalasabbá tételét, az ösztönzés hatékony formálnak bizonyultak. Gond viszont, hogy a kluboknak csupán 40—60 százaléka vesz részt a megyei pályázatokon. A fiatalokat vonzó programok népszerűsítésének további formái lehetnek a klubok között meghirdetett versenyek és a klubtalálkozók. A jövőben a KISZ helyi szervei évente 1—3 napos értekezleten tájékoztatják a klubvezetőket a KISZ 1 akcióprogramjából adódó feladataikról, az év legfontosabb ifjúságpolitikai eseményeiről, A megyei tanácsok irányításával már az idén megkezdődik a klubvezetők alapképzése. A két sajókazai ember tekintete — a vonatablakon keresztül — a vízre tapad. A medrében zavarosan hömpölygő Sajót figyelik. — Nagy, a vizünk — szólal meg az egyikük. — Nagynak éppen nagy, de hol van ez a tavalyitól! — így a másik. Kenyeres János, a 7017 hektáron gazdálkodó put- noki Egyetértés Tsz főmezőgazdásza az utóbbi állításra egyetértőén bólogat: — Az már igaz, a tavalyi esztendő gazdaságunk történetében úgy szerepel, mint minden idők legnehezebb éve.' 1.976. október 15-e és 1977 májusa között tízszer borította el a Sajó vize földjeinket. Tudja, mit jelent ez? A búza egy-két árvizet még kibír valahogy, de tizet képtelenség! Csoda hát, hogy a vetésterület 20 százalékán kipusztult a kalászos? A tavaszi munkákat is csak május közepén tudtuk teljes intenzitással megkezdeni. A • bajokat a június eleji fagy csak fokozta, sok kárt okozva a kertészetünkben. S végül az időjárás „kegyetlenségére” a szeptember 13-i és 23—i fagy végleg feltette a koronát. Több mint 100 hektárnyi kukoricánkat kellett besilóznunk. A kárunk legalább hatmillió forintot tesz ki.. ■ Az elmondottakhoz — hogy még hitelesebb legyen a kép — tegyük hozzá a következőket: A 76-os őszi belvizek miatt a szántóterület 33 százaléka szántatlanul maradt. A tavaszi szántás — ami korántsem azonos értékű az őszivel — a kedvezőtlen körülmények miatt szinte sárban történt. Mindez a szövetkezet költségeit növelte, ugyanakkor a hozamok oldalán negatív értelemben a fordított arányosság elve érvényesült. Érzékenyen érintette a putnokiakat a zöldségárakban bekövetkezett nagy változás is. Amíg 1976-ban a megtermelt 370 vagon zöldség 10 millió forintár- bevételt hozott, addig az 1977. évi 500 vagonért csak 8 millió forintot kaptak. Az elmondott gondokat egy esztendő, az 1977-es év kedvezőtlen időjárása okozta. A reális megítéléshez azonban azt is el kell mondanunk — és ez sok év távlatára érvényes —: e táj éghajlata a mezőgazdasági termelésre nem a legideálisabb. Ez az úgynevezett tátraaljai, gömöri éghajlat kései kitavaszodással. alacsony hajnali hőmérsékletekkel, reggeli nagy párákkal, korai őszökkel és fagyokkal jár együtt. Még tovább megyek... A putnoki tsz földjeinek 40 százaléka lejtős, gyenge minőségű, 30 százaléka pedig ar_ es belvíznek kitett (e- rület. Mindössze ezer hektár az a föld, ami alkalmas intenzív kultúrák (kukorica, burgonya, káposzta stb) termesztésére. Mindezeket azért kellett elmondanunk, hogy mindenki előtt világos legyen: a putnokiak nem olyan vidéken, területeken gazdálkodnak, ahol elég csak a vetési időpontokat észben tartani. Visszatérve 1977-re, még egy nehézséggel, plusz erőpróbával kellett megbirkózniuk: ez pedig az egyesülés. Január elsejével ugyanis a putnoki tsz frigyre lépett az alsószuhai Szuhavölgye Tsz-szel. Erősödtek-e ezzel, avagy gyengültek? — tehetik fei joggal a kérdést. A válasz legyen az alsószuhai tsz néhány jellemzője: rossz, talajadottság, gyenge eszközellátás, nem éppen erős kezű szakvezetés, s a nagyüzemi termeléshez még nem eléggé felnőtt tagság. Kenyeres János: — A te- herátvétel nagy volt, szerencsére volt tartalékunk. S itt, .S most feltétlenül számokat kell leírnom. Nehogy az eddig elmondottak afféle siránkozásnak tűnjenek. Fentebb már írtam: kedvezőtlen éghajlati adottságok között gazdálkodnak a putnokiaK. Ennek ellenére az 1976-os esztendőt 10 millió forintos nye-< reséggel zárták. Jól vezetett, stabil tsz — így jellemezték őket megyeszerte. S ekkor jött a tavalyi rendkívül nehéz év: triplán rossz időjárással, nem könnyű egyesüléssel, zöldség-árváltozással, stb. A putnokiak kibírták a nehézségeket, minden „földrengést”, s az évet sikerült 5 millió forint nyereséggel zárniuk. Kenyeres János így fogalmaz: — Minden nehézség ellenére talpon maradtunk. Ez volt a legfontosabb. Higyje el, ezért az öt millióért többet dolgoztunk, mint az előző évi 10 millióért. Ezekben a mondatokban már az idei év sikereinek alapja is benne foglaltatik: a tudatosan irányított, fegyelmezett. jól szervezett és végrehajtott munka; és az irányító, a szervező, a végrehajtó: a munkás. Mit hoz az idei év? A főmezőgazdász bizakodása nem légvárakon nyugvó optimizmus. Véleményének szilárd alapot ad az a több évtizedes, nagy mezőgazdasági gyakorlat, amit éppen ezen a vidéken szerzett. — Nem emlékszem rá, hogy ilyen jó pozícióból indultunk-e valamikor, mint éppen most. Ősszel mindent időben felszántottunk, és jó minőségben elvetettük a kalászosokat. A szántóföldi munkák minősége, a^ éghajlati tényezők viszonylag kedvezőbb alakulása, állatállományunk jó kondíciója, a stabil állategészségügyi helyzet, a megfelelő eszköz- és takarmányellátásunk, mind az optimizmusomat támasztják alá. Biztató, hogy a földek vízborítása jelentéktelen. a talaj nipcsen tele vízzel. Ugyanis errefelé a sok és rossz elosztású csapadék több kárt tesz, mint a szárazság. Ezért mondjuk mi szakvezetők: inkább legyen két száraz év, mint egy vizes. Mit tartalmaz a putnokiak vetésterve? Őszi kalászost 1300 hektáron, tavaszi árpát 500 hektáron, kukoricát 490 hektáron, silókukoricát 200 hektáron vetettek, illetve vetnek. A zöldségterületük 125 hektár (!), a napraforgóé 200 hektár, a pillangósoké 400 hektár. Mákot 60 hektáron vetettek, burgonyát 130 hektáron ültetnek. Mindezek „forinttervekre” számítva: 33 518 000 forint árbevételt jelentenek. Nagy érték ez, mind a termelő- szövetkezetnek, mind a népgazdaságnak! llajdu Imre En idéz estelié Kiás
