Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978, március 15., szerda Iskola a lakótelep árnyékában Házakat bontanak, s há­zakat építenek. A nem túlsá­gosan széles Kun Béla utca kinyíló közeiből mindeneset­re jól látni a szomszédos belvárosi lakótelep üveg-be­ton, tízemeletes épületeit. Az első emelet magasságából pedig még mindig egy kicsit meghökkentő a földre gug­goló házak mögött felnyúló épületek kontrasztja. Amióta a nagy építkezések megkezdődtek a belvárosban, felére csappant a Kun Béla utcai, hivatalosan a 12-es számú Általános Iskola ta- nuiólétszáma. A lebontott kis házakból az Avas-délre köl­töztek a családok, s oda „cse- i éltek” iskolát a gyerekek. Fogytak a <^jákok, a lakóte­lepeken pedig «.gyre duzzadt a számuk. Körzetek és ésszerűség Az iskolák körzetekre szab- ualják a várost. Aki másfelé, más iskolába kacsingat, an­nak kibocsátót kell vinnie magával. Az ésszerűség kí­vánja ezt meg, mert bizony, mi, szülők, egy-egy divatos iskola kedvéért szívesen ke- resztül-kasul utaztatnánk a diáksereget. De persze a kör­zethatárok nem szentségek. A jó öreg, már felújított, öt­venéves Kun Béla utcai is­kolaépületben például alig ötszáz diák koptatja a lép- i csőket, a Vörösmarty lakóte­lepen pedig mindennapos gondot okoz a zsúfoltság. Itt az igen kevés tanuló elsős, ott pedig a tömeg okoz prob­lémát. Tamási Sándor igaz­gató „áthozta” hát magához á Vándor Sándor utcai bér­házak leendő 24 elsősét. Kö­zös megegyezéssel módosítot­ták a körzethatárt. Talán a szülők berzenkedni fognak egy kicsit miatta, de az oko- .sabbja megérti, a gyerekek érdekében, a mammut-osztá- lyok elkerülése miatt egyez­kedtek az iskolák. Így sehol sem kell negyvenes létszámú első osztályokat szervezni. Arra építünk, amit megtanítunk Gazdik Józsefné tanítónő most az egyik másodikos osztállyal dolgozik együtt. Szeptemberben viszont — kisfelmenő rendszer van az iskolában — az elsősöket fogja kézen. Kolléganőjével együtt, felváltva foglalkozik az előkészítősökkel. — Tizenhat gyereket ir­tunk össze, 12 rendszeresen részt vesz az előkészítőkön. Akik nem járnak, szinte ki­vétel nélkül elköltöztek idő­közben ... Ez a tizenkét gye­rek viszont egytől egyig a mi kis tanítványunk lesz. Arra fogunk építeni, amit megtanítunk nekik... Nem titok, bár évek óta van iskolai előkészítő a 12-es Általános' Iskolában, az új, egyéves formától egy kicsit idegenkedtek. Mégiscsak plusz feladatot jelent a taní­tónőknek. — Úgy voltam én is, hogy jobb lenne, ha az előkészí­tőket az óvodák szerveznék. (A szomszédos óvodával egyébként tartják a kapcso­latot, s a nagycsoportosok már harmadszor jönnek a napokban látogatásra, ismer­kedésre.) Most már azt val­lom, így a jobb ... Ügy vet­tük át velük az óvodai anya­got, hogy kiegészítettük az első osztály alapkövetelmé­nyeivel. Ismerjük már őket, s ők is minket. Könnyebb lesz szeptemberben ... Űk már hazajönnek, amikor a hátukra csatolják az iskola­táskát. Új gyerekek, új feladatok Októbertől beleszoktak a gyerekek az iskolai foglalko­zásokba. Ügy, hogy a mamák arról számolnak be a tanító néniknek: számolják a na­pokat a gyerekek, amikor megint jöhetnek. A Kun Béla utcai Általá­nos Iskola leendő elsősei kö­zül Tóth József volt a leg­fürgébb, elsőnek ő'került fel a beiratkozottak listájára. Az igazgatóhelyettes azt mondta róla, ügyes, bátor fiúcskának látszott. Külön­ben is, ma már általában nem sírós, rémüldöző gyere­keket hoznak be a szülők. Az óvodában tanultak önál­lóságot; az előkészítőben is­meretséget szereztek. Úgy­hogy tudatában vannak a nagy nap jelentőségének. In­nen már — mármint az iro­dából — iskolás-jelöltként távoznák. Azt pedig, hogy a szeptem­berben kezdődő tanév mák lesz mint a megelőzőek, nekik nem kell feltétlenül észben tartaniuk. A szükséges felvi­lágosításokat a szülők is csak szeptemberben kapják meg. A pedagógusok és az iskola viszont már javában készülő­dik. S ők azzal készülnek a most beiratkozó kisfiúk és kislányok fogadására, hogy a gyerekeknek jobb, szebb lesz az életük az iskolapadban, ha a pedagógus feladatai nagyobbodnak is. Pontosab­ban: új feladatokat kapnak, új helyzetben kell helytáll­niuk. Talán jól is jön, hogy most nem a régi ezres, hanem öt­százas létszámmal számol­nak. Bár, a jószomszédi vi­szonyt bizonyítva, a szom­szédos belvárosi lakótelepi iskolából napköziseket fo­gadnak; valamivel ez is nö­veli a tanulók létszámát. Mindenesetre ebben az iga­zán „iskola-szagú” iskolában nemcsak a felkészítés kez­dődött meg, hanem annak számbavétele is, hogy a meg­levő szertári anyagból mi ke­rülhet be a szeptemberi első osztályok szemléltető anya­gába. Hogy igazán érdekes legyen, amit a tanító néni mesél... Csutorás Annamária Telt ház a Rónaiban Iraki népi együttes Miskolcon Fiatal, alig hétesztendős múltra visszatekintő, de már szinte a fél világot bejárt, számos országban bemutat­kozó együttessel ismerkedett meg Miskolc város közönsé­ge hétfőn este a Rónai Sán­dor Művelődési Központban. Az Iraki Állami Népi Együttes változatos, színpom­pás műsorával, sajátos hang­szereivel, nálunk szokatlan, izgalmas ritmusával méltán aratott fergeteges sikert. A i est pergő műsorából kieme­lésre kívánkozik az öt dob egymásnak felelgető vetélke­dője, az a szinte bravúros játék, amellyel a nálunk tel­jesen' ismeretlen kis hang­szereket a művészek meg­szólaltatták. A kedves népi játékok, táncok Bagdad mesébe illő hangulatát. árasztották. A joghurt-árus leány, vagy a boka-perec után vágyakozó kislány történetét szavak nélkül is megértettük, a tánc minden nemzetiségű ember számára érthető nyelvén. Egy villanásra beleláttunk ennek a távoli népnek há­zasságkötési szokásaiba, a beduinok vendéglátásába, a feketekávé-ivás szertartásá­ba. A dél-iraki cigánytánc zenéje, ritmusa ugyancsak eltért attól, amit mi cigány­tánc néven ismerünk, s ta­lán éppen ezért volt megka- póan érdekes, s aratott akko­ra sikert. A fiatal népi együttes nemzetközi sikerei közé il­leszkedik most már a mis­kolci közönség elismerő, lel­kes tapsa, elismerő tetszés­nyilvánítása. A Mátraderecskei Téglagyár értesíti Tisztelt Vásárlóit, hogy — igényeiknek megfelelően — AZ ÁRUKIADÁS RENDJÉT KIBŐVÍTETTE. Arukiadás: munkanapokon: reggel 6 órától 18 óráig, vasárnapokon: reggel 6 órától 12 óráig. Szabad szombatot nem tartunk! Előzőleg szabályszerűen rendezett TÜZÉP-i, gyártelepi számlával, vagy érvényes vállalati kiutalás terhére bélyegzővel lehet termékeinket szállítani. Gyártelepi befizetés szombat és vasárnap kivételével, reggel 8 órától 14 óráig. Felvilágosítást Máíi’aderecske 2-es és I6-os telefonon adunk. GYÁRVEZETÖSÉG Tudományos Hímekről A népszerű-tudományos filmek szerepéről, feladatai­ról kezdődött konferencia hétfőn a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének székházá­ban. A kétnapos tanácsko­záson, amelyen az elmúlt év­tized legsikerültebb tudo­mányos-ismeretterjesztő film­jeit is bemutatta, filmes és televíziós szakemberek, rendezők, operatőrök, dra­maturgok, vágók, a MA­FILM, a Televízió, a Nép­művelési Intézet több más, a közművelődéssel és tudo­mány os-ismeretter j esztéssel foglalkozó intézmény munka­társai — vitatták meg a nép­szerű-tudományos filmek ké­szítésének elvi, esztétikai és műfaji kérdéseit. Pápán március 15-én avatják fel Jókai Mór emlékművét, amelyet Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor szobrász- művészek készítettek. Képünkön: a már felállított szobor a kastély parkjában. Ma délután: Borsodi kórus a rádióban A Magyar Rádió népszerű > Kóruspódium sorozatában ma délután 16.10-kor, a Kos­suth adón borsodi együttes is szerepel: a Szerencsi járá­si Pedagógus Énekkar mu­tatja be Rajman: A fény ideje eljő, Sosztakovics Ha­lálraítéltek és Szokolay Sán­dor Miniatűr kantáta című művét. A kórust Reményi János vezényli, zongorán közreműködik Finta Gábor, A szerencsieken kívül a Bu­dafoki Kamarakórus, vala­mint a szegedi Bartók Béla Kamarakórus szerepel még a Kóruspódium mai műso­rában. Brecht, líenrar A német szakos tanárok továbbképzésében az elmúlt években jelentős részt vállalt magára az NDK budapesti Kulturális Centruma. Az együttműködés további szé­lesítéséhez most jó alkalmat teremtett Bertolt Brecht szü­letésének 80. évfordulója. Dr. Rudolf Stöber, az NDK Kul­turális Centruma igazgatóhe­lyettese, vezető lektor szíves közreműködésével, színvona­las, érdeke-s Brecht-emlék- estet tartottak megyénkben a Brecht-évforduló jegyében a német szakos tanárok részé­ré. Sőt, ezúttal külön meg­szervezték a bemutatót azok­nak a középiskolásoknak, gimnazistáknak is, akik a né­met nyelvvel ismerkednek a tanórákon, s pályaválasztá­sukban is szerepet játszik ez az idegen nyelv. A Herman Gimnáziumban megtartott diákelőadásra a megye csak­nem valamennyi gimnáziu­mából érkeztek diákok, akik kérdéseiket is feltették a ne­ves előadónak. Brecht mun­kásságáról hallhattak és lát­hattak a TIT idegennyelvi szakosztályának rendezésé­ben az idegennyelvi klub lá­togatói is, akik között házi­asszonyokat csakúgy találha­tunk, mint az NDK-ból már hazatért fiatal munkásokat, mérnököket vagy éppenség­gel pedagógusokat. Túl az estek magas szín­vonalán, az idegen nyelven — ezúttal németül — meg­tartott előadások jó szolgá­latot tesznek nemcsak a nyelvi jártasságok gyarapí­tásában, hanem a népek kul­túrájának, szokásainak meg­ismerésében is. A Borsod megyei Vízművek az alábbi munkakörök betöltésére számviteli csoportvezető (mérlegképes oklevéllel), folyószámla-könyvelő (közgazd. szakközépisk.), . munkaügyi előadó (felsőfokú szakvizsgával), takarítónő (irodaház-takarításra), autószerelő, árokásó nehézgépkezelő, esztergályos-marós, műhelyi segédmunkás, mühelyi takarító. Jelentkezés: személyesen a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Tömösi u. 2. sz. alatt. o nn 1 **i / • I elepulesi és közművelődési viszonyok , lvastam egy előtanulmányt. Előtanulmány a Miskolc megyei város közművelődési viszonyai című kutatás­hoz. A címe: Miskolc város társadalmi és urbaniszti­kai szerkezete, szerzője pedig Tóth Pál, A kutatást Miskolc megyei város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának megbízásá­ból a Nehézipari Műszaki Egyetem Marxizmus—Leninizmus Tanszékének szociológiai kutatócsoportja végzi. Az előtanul­mány, amely most a Művészeti és Propaganda Iroda gondo­zásában kötetben jelent meg, mintegy száz oldal terjedel­mű, s igen sok összehasonlító táblázattal, térképvázlattal, grafikonnal segít megismerni a város társadalmi és urba­nisztikai szerkezetét. Az egyik meglepetés, amely az olvasót éri, az egyik tér­képvázlatból adódik. Ez a város lakóövezeti rendszerét ér­zékelteti, feltüntetve benne, hol vannak hagyományos és más technológiával épített lakótelepek, úgynevezett átmeneti öve­zetek, családi lakóházas külső települések és hol van­nak az úgynevezett slumok. Ezt a kifejezést itthon a köznyelvben ritkán használjuk, ez esetben a fizikai és tár­sadalmi értelemben egyaránt erősen leromlott városrészeket kell alatta érteni. Nos, a térképvázlat azt mutatja meg, hogy meglehetősen szűk térre szorultak már Miskolcon a slumok, egy részük eltűnt a belvárosi lakótelep építésével, de például az Avas nyugati lejtőjén, a kohászat közelében a Szinva- parton, a Szentpéterl kapui lakótelep szomszédságában, a József Attila utca mellett és nem utolsósorban a két diós­győri gyár állal közrezárt területen, valamint a Tatárdom­bon még találunk olyan településeket, amelyek teljesen kor­szerűtlenek, kulturált életre nagyrészt már alkalmatlanok. Azt vizsgálta az előtanulmány, hogy Miskolc különböző — funkcionálisan és beépítési módja szerint is elkülöníthető — városrészeinek milyen specifikus tartalmuk van. mik a meg­határozói, azaz milyen rendszeres összefüggések mutathatók ki a városrészek állapota, másfelől pedig az egyes társadal­mi csoportok lakóhely szerinti elhelyezkedése között. Ezek­nek ismerete igen nagy jelentőségű a művelődési és szabad­idő-kutatásoknál, mert belőlük lehet következtetni az ott élő lakosság művelődési .és szabadidő-töltési már kialakult szo­kásaira, és ugyancsak e felmérés adataiból vonhatók le kö­vetkeztetések a közművelődési hiányosságokra, valamint az ebből szervesen következő teendőkre. A tanulmány pontosan meghatározza a város Különböző részeinek területét, a lakótelepek elhelyezkedését, s azon be­lül a társadalmi rétegződést, az egyes területeken élők isko­lázottsági, jövedelmi és lakásviszonyait, a népesség életkor szerinti. összetételét és a háztartások struktúráját. Rendkívül meglepő adatok találhatók arról, hogy a különböző társadal­mi és foglalkozási kategóriák miként oszlanak meg az egyes lakóterületeken, milyen kereseti differenciálódás mutatható ki. Például az új lakótelepeken élőknek több mint 40 száza­léka érettségizett, a belvárosban élőknél ez nem egészen 30 százalék, míg összvárosi viszonylatban a 20 százalékot sem éri el. Ugyancsak az új lakótelepeken a legmagasabb a fő­iskolai, illetve egyetemi végzettségűek száma, míg hiányos általános iskolai végzettségűeké ott a legkevesebb. Hosszan lehetne soroni az érdekes adatokat, azonban tekintettel ar­ra, hogy az előtanulmány egy nagyobb kutatás előkészítését szolgálja, szükségtelennek mutatkozik. Annyi azonban fel­tétlenül megjegyzendő, hogy már ‘az előtanulmány adatai is igen érzékletes képet adnak a város lakosságának megoszlá­sáról, lakóterületenkénti legfőbb jellemzőiről, s ez már pél­dául a közművelődési intézmények telepítésének meghatáro­zásánál iránymutató lehet. A részletes adatokat bizonyára egy _ nagyobb távra szóló közművelődési terv meghatározásánál fogják majd jól hasznosítani, De részletadatok egyes közmű­velődési előrelépéseknél már most fo'hasznZt^ntó'- í­nosí+uatól<­/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents