Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-09 / 34. szám

1978. február 9., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Beruházás és szervezés Tizenhat ezer négyzetkilométer A civilizáció fejlődésével párhuzamosan nőtt a külön­böző energiafajták hasznosí­tása a termelőíolyamatokban, és a mindennapi életben. Napjainkban legelterjedtebb a villamos energia felhaszná­lása; höfejlesztési, vegyi, vi­lágítási és erőátviteli — mo­torok hajtása, villamos von­tatás, stb. — célokra. A vil­lamos energia elterjedése nagyrészt annak köszönhető, hogy viszonylag gazdaságo­san állítható elő nagy meny- nyiségben és a kiépített veze­tékrendszereken nagy távol­ságokra szállítható el. A villamosenergia-e'löállí- tás és átalakítás sokféle, ér­dekes módjaival — atom-, nap-, árapály-, hő- és vízerő­művek — most nem foglal­kozunk. E cikk keretében csupán az Észak-magyaror­szági Áramszolgáltató Válla­lat területén levő villamos hálózatok és kapcsolóállo­mások ez évi fejlesztését érintjük. A villamosenergia- íogyasztás rohamos növeke­dése — tíz évenként megkét­szereződik — szükségessé teszi a villamos energia to­vábbításának és elosztásának állandó fejlesztését. * — Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Borsod, Heves és Nógrád megye teljes területén kívül még Pest és Szolnok megye egy részét is, összesen 16 000 négyzetkilométer területet lát el villamos energiával. Pernyész Károly, a vállalat beruházási főosztályának ve­zetője így folytatta;. — 'Az elmúlt évben a ki­vitelező munka termelékeny­sége több mint 10 százalék­kal nőtt. Ezért joggal bíz­hatunk abban, hogy az ez évi feladatokat is teljesíteni fog­juk. A feladatok nem be­csülhetők le, hiszen a villa- mosenergia-ipar fejlődése változatlanul töretlen. Isme­retes, hogy Albertirsán épül — a Vinyica. és Albertirsa között létesülő — 750 kilo­voltos távvezeték egyik transzformátor- és kapcsoló- állomása. Ezzel kapcsolatban — területen kívüli munká­ban — Martonvásár és Al­bertirsa között elvégezzük a 400 kilovoltos távvezeték- oszlop alapozását és szerelé­sét. Besegítünk a Fővárosi Elektromos Műveknek, az el­látási körzetében megépíten­dő kisfeszültségű hálózat ki­vitelezésében. & — A kormány által kije­lölt munkák közé tartozik a leninvárosi 120/20/10 kilovol­tos és a kazincbarcikai 120/ •35/10 kilovoltos állomás épí­tése. Az ilyen állomások és a hozzá tartozó hálózat célja többnyire nagyobb települé­sek, vagy ipari létesítmények ellátása villamos energiával. Ahhoz, ogy az energiaátvi­tel gazdaságos legyen, csök­kenteni kell a vezetékek hosszát. — a tápponttól a fogyasztóig. — Jórészt ez is oka a folyamatos fejlesztés­nek. Az Avas-déli lakótelep biztonságos energiaellátása céljából Miskolcon megépít­jük a déli transzformátorál­lomást. — A felsoroltakon kívül még számos hálózatépítési munkánk van, mint az LKM energiaellátása. Sok állomás illetve hálózatépítés tervezé­se pedig folyamatban van. — Az új munkák mellett folytatjuk a meglevő elosz­tóhálózat rekonstrukcióját is. A végrehajtott rekonstruk­ció után csökken a feszült­ségesés, amit a fogyasztó úgy is érzékel, hogy nő az izzólámpák, fényforrások fé­nye, és sok esetben javul a rádió és televízió vételi le­hetősége. * — Iparágunkban az V. öt­éves terv időszakában több mint kétszeres fejlődés vár­ható. Ehhez persze a munka- módszereket és munkaesz­közöket meg kell változtatni. Mintegy 12 millió forintot fordítunk a hálózatépítés gé­pesítésére. Megépítjük a sal­gótarjáni tanműhelyt, egyéb gépekre 5 millió forintot köl­tünk. A tárgyi feltételek ön­magukban azonban kevésnek bizonyulhatnak. — A közelmúltban igazga­tói értekezleten állapodtunk meg ezért abban, hogy adott időre minden érintett vezető elkészíti a beruházások, épí­tések munkaprogramját. Egyúttal megállapítja a ki­vitelezéshez szükséges anyag- és munkaóra igényt. Ez a program az általános terve­zésben továbblépést jelent.. A továbbiakban az az elkép­zelésünk, hogy másfél éves előretartással készítjük el és ütemezzük a kiviteli terve­ket. Így mód nyílik a pontos és időbeni anyagigénylések­re, könnyebben megoldhatók a belső szervezési problémák és ütemezhetően biztosíthat­juk a munkaterületet, kon­centrálhatjuk az erőket. — Ezeket a szervezési fo­lyamatokat,. a szervezés és tervezés továbbfejlesztése so­rán számítógépre visszük, így a termelésben adódó szűk keresztmetszetek meg­felelő módosításokkal felold­hatóak. A termelőberendezé­sek fejlesztésével a szervezés, illetve programozás ponto­sabbá tételével betarthatjuk a Nehézipari Minisztérium­nak azt az állásfoglalását, hogy 1885-ig a mai legfej­lettebb termelési és tervezési módszereket meg kell hono­sítanunk. Iíuchcrt Miklós Az Ózdi Kohászati Üzemek önlőcsarnoka Fotó: Mizcrák I.! Első hőnap a Volánnál A Volán Tröszt Munkalélektani Központjában a forgalom- biztonság javítása érdekében vizsgálják az űj belépőket, illet­ve a kiképzésre és az átminősítésre kerülő gépkocsivezetőket, valamint a balesetet okozó gépkocsivezetőket. A munkakö­rülmények javítása céljából pedig az autóbusz-, teherautó- és taxivezetők terhelhetőségét, frontérzékenységét, stb. vizs­gálják. gadnák az anyagot, de a kő­bányákban nincs készlet. — A kedvező időjárás le­hetővé tette, hogy gépkocsi­jaink jó eredménnyel vettek részt Kazincbarcikán a la­kásépítéshez szükséges terep- rendezésben. Közel 27 ezer köbméter földet hordtak ide. Itt a Földgép Vállalat meg­bízásából az év első negyed­évében 100 ezer köbméter földet kell feltöltés végett e területre szállítanunk. — Külföldön is dolgozunk. Szlovákiában az odairányi- tott 10 járművel ez év első negyedében 200 ezer köbmé­ter földel kell elszállítani. A januári teljesítés (10 ezer köbméter volt. Mind a szlo­vákiai, mind a barcikai mun­kahelyen járműveink — vál­tott gépkocsivezetőkkel —, éjjel-nappal fuvaroznak, s éjjel-nappal szállítanak jár­műveink a kőbányából anya­got a diósgyőri kohászatba is. Jó feltételek között — A Volán 3. számú Válla­lata valójában életünk nagy fesz- és sebességmérője, amely­nek mutatói évről évre na-, gyobb fejlődést, s egyben fe­szültséget is jeleznek. Tavaly például 10 millió 777 ezer tonna — a jubileumi verseny kihatásaként az előző évitől 1 millió 250 ezer tonnával több — árut szállítottak a vállalat tehergépkocsijai. Az igények felmérése azt mutatta, hogy az idén — a jubileumi verseny folytatá­saként — a szállíttató part­nerek a múlt évitől jó mil­lió tonnával több áru elszál­lítását igénylik. Többet ter­mel az ipar, a mezőgazdaság, a nagy építkezésekhez, az utak javításához több épí­tő-, szóróanyag kell. A ke­reskedelmi vállalatok a for­galom további növekedésével számolnak, így a FŰSZERT megbízásából az üzletek te­rítését végző 50 járműnek is több árut kell kivinnie. A Volánnál a feszültséget az okozza, hogy járműpark­ja nem „igazodik” az igé­nyekhez. Az idei nagyobb fel­adat elvégzéséhez legalább 100 új gépkocsira lenne szük­ség. Ez nincs. E gondon csak a nagy szállítószervezet dol­gozóinak, a Volánnak és partnereinek jobb együttmű­ködése, magasabb színvonalú munkaszervezése tud segíte­ni. Mindenekelőtt jobban, hatékonyabban akarják ki­használni a meglevő jármű­veket, lényegesnek tartják a kieső idők csökkentését, a kocsik oda-vissza rakottan való közlekedtetését, s ahol csak lehet, az éjjel-nappali fuvarozás meghonosítását. A munkát elősegíti, hogy a szó­ródó tömegáruk — szén, kő kavics — fel- és lerakását gépesítették. Az elképzelések szerint gépkocsira szerelhető darukat, targoncákat szerez­nek be. A fő gondot a kereskedel­mi árucikkek fel-lerakása okozza. Ének oka, hogy nem mindenütt képeznek egység- rakományt, nem rakják az árut szállítólapokra, holott ez mind a terrhelő, és szállí­tó, mind a fogadó vállalat munkáját megkönnyítené, le­hetővé tenné a rakodás gé­pesítését. A terv szerint januárban — a múlt év első hónapjá­hoz mérten — 7,6 százalék­kal több árut kellett a volá- nosoknak megmozgatni, szál­lítani. Dr. Kuttor István, te­herforgalmi főosztályvezető szerint ez sikerült is. — Az év első hónapja szá­munkra igen jó évkezdést je­lent. Ebben — a dolgozók jó munkája, a kedvező időjá­rás mellett — annak is része van, hogy a több éves agi­táció és a jó kapcsolatok alapján a válalatok is fel­ismerték az előszállítás je­lentőségét. így például közel 100 ezer tonna — a múlt év januárjához viszonyítva 40 százalékkal több — kavicsot szállítottunk Nyékládházáról. Kőszállításban nem értünk el jó eredményi.. Az útépítés­sel foglalkozó vállalatok fo­több helyen szeretnénk így megszervezni a munkát. Gép­kocsivezetőkben nincs hiány, így a személyi feltételek is megvannak a kétmüszakos szállításhoz. — A lakosság ellátása vé­gett részt veszünk import­áru szállításában is. Egy hó­nap alatt kétezer hektóliter palackozott sört hoztunk Szlovákiából. A Volán arra törekszik, hogy tovább javítsa a meg­rendelő partnerekkel való kapcsolatot, Így például a Közúti Építő —, a Közmű és Mélyépítő Vállalattal, a 31-es Építőipari Vállalattal és az EÁÉV-vel való jó együttmű­ködés tette lehetővé az elő­szállítást. Tovább erősödött az együttműködés a Tiszai Vegyikombináttal, amely az év első felében napi 150. a második fél évben napi 250 tonna anyag szállítására igé­nyelt kocsikat a Volántól. Az első hónap jól sikerült, ez jó feltételt teremt az első negyedévi feladatok elvégzé­séhez is. Ennek ellenére ko­rántsem egyértelműen ró­zsás a helyzet. A Volán már most nem bírja kielégíteni ZIL billenős és fix-platós ko­csikból az igényt, ebben egész évben kapacitáshiány lesz. Nos, bárhonnan indu­lunk ki, bármilyen jó ered­ményekről is kaphatunk hírt, gond mindenütt érződik. Még ■több gépkocsira van szük­ség. csh C sak egy korlát, 10—12 méternyi vascsőből, vaspálcából összehe- gesztett korlát kellene ah­hoz, hogy ne veszélyeztes­sék sokak testi épségét, még több, esetleg súlyos gyermekbalesetet megelőz­zenek! Forintban mindez, mármint' a korlát összehe­gesztése, anyagszükséglete szóra sem érdemes, mivel az elfekvő, hónapok óta rozsdásodó hulladékokból is elkészíthető. Hónapok óta, vagyis at­tól kezdve fennáll ez a balesetveszély a sajóbábo- nyi lakótelep. Iskola tér 7. sz. épületének egyetlen be­járata előtt, amióta a la­kótelep bővítése miatt új útvonalon közlekednek az ide érkező és az innen in­duló autóbuszok — napon­ta hozzávetőleg 130 já­rat ... A járművek veze­tői rettegve fordulnak be az említett útszakaszra, tudván; korlát hiányában bármelyik pillanatban elé­jük szaladhat egy, a lép­csőházból kirohanó gyerek. A közeli, alig 50 méterre levő iskola, az ebben az épületben működő napközi otthon ..forgalma” jogossá teszi félelmüket. Végiére is, nem láthatnak be az épület lépcsőházába, nem tudhatják, mikor léphet a kerekek elé a játszópajtás- tól űzött gyerek. Az eddig megtörtént kiszaladások szerencsére — a gépkocsi- vezetők jó reflexének kö­szönhetően — nem okoztak családi bánatot, tragédiát. Csak egy korlát... írá­sunkban kimondatlanul is a helyi vegyipari vállalat az érintett. Miután ez az üzem működteti munkás- szállásként. szükséglakás­ként az említett Iskola tér 7. sz. épületet — földszinti részén van a vállalati dol­gozók gyermekeinek ellá­tására szolgáló napközi otthon — elsősorban az üzem felelős azért, hogy a balesetveszély megszűnjön. „Csak egy korlát” — ír­tam. S azt is, hogy elké­szítése minimális összegbe kerül, hulladék vasanya­gokból megoldható. Ehhez csupán annyit: a gyár szocialista brigádjai éven­te több százezer forint ér­tékű társadalmi munkát, végeznek a lakótelep, vagy­is saját körülményeik ja­vítása érdekében. Bizonyá­ra a szóvá tett hiányosság megoldására is akad majd kollektíva — lakatosok, he­gesztők —, amely pár órás társadalmi munkával elké­szíti a korlátot. (n. íj Ha ezt a szabványt kötele­zően betartjuk, kristálygömb és varázspálca nélkül meg­jósolhatom, viharos vitákat élünk majd meg burgonya­betakarításkor. Pedig ez a MSZ 11852—77 étkezési bur­gonyáról szóló szabvány, biz­tos, hogy a minőség javítása érdekében született Elismer­te a termelő igazát, csökken­tette a gumók méreteit, s rá­adásként megszigorította az átvételnél a minőségi köve­telményeket. Fogyasztók ér­dekében hozták, de arról már nem vagyok megbizonyosod­va. hogy fogyasztási érde­künk-e ez. Egy termelő gazdaságban jártam, ahol világosan azt mondták az új szabvány kö­vetelményeire. bogy bizonyos minőségi feltételeit lehetetlen módosítani. Ez a gazdaság az utóbbi években több. mint 10 millió forintot költött a bur- gonyatermeszlés fejlesztésére, hatalmas területen ültet év­ről évre burgonyát, s éppen ezért az elhangzott véle­ményt nem árt figyelembe venni. Nos, szerintük; a szabvány készítői nincsenek tekintettel a bekövetkezett technológiai változásokra. Röviden: ma már gépekkel termesztjük a burgonyát, gé­pekkel takarítjuk be, gépek­kel osztályozzuk. És nem kéz­zel. Példaként hozták fel a szabvány egyik követelmé­nyét: a íöldesség. az idegen szennyező anyagok megenge­dett mértéke az I. és II. osz­tályú burgonyánál egyaránt 1 (egy!) százalék. Ehhez csak annyit, hogy a nyírségi homokon sem kép­zelhető el a szennyezettség ilyen alacsony mértéke, me­gyénk viszonyai között pedig lehetetlenség. Napsütésben, a legjobb körülmények mellett, a legkorszerűbb kombájnok alkalmazása esetén is jóval nagyobb mértékű a szennye­ződés, mint egy százalék. Azt pedig csak elképzelni lehet, hogy esős őszön a gumóra tapadt sár milyen arányú. (A termést mosni nem lehet, a sártól „megkefélni” szintén nem! — nincs hozzá munka­erő, — igaz: luxusnak is tűn­ne.) Az új kor követelménye, a korszerű, intenzív gazdálko­dás. Amit az a bizonyos gaz­daság is követ, hiszen öntö­zi a burgonyát és nincs a termelésnek egyetlen olyan folyamata, ahol ne váltották volna fel a nehéz fizikai munkát a hazánkban kapha­tó legkorszerűbb, legdrágább gépek. De még ezek is hibák­kal dolgoznak, sérüléseket okoznak. Erre fel a szabvány rögzíti, hogy 100 gumó közül 2,5 lehet enyhén sérült. Per­sze csak az első osztálynál, de, ha megkérdezzük a ter­melőt, hogy ilyen feltétellel, milyen arányban tud I. osz­tályú árut termelni, akkor azt feleli: gépek alkalmazása esetén a minimális sérülés 5°», — ennyi a II. osztályú mértéke —. a másik határ a „csillagos ég”. Hozzáteszem: a fogyasztói érdekkel aligha ellenkezik az ilyen „hiba”, mert ezek nagy része csak föl f oszlás. karco­lás. Nem akarok a szabvány előírásaival vitába szállni, mert azok többsége helyes. De az ilyen besorolás veszé­lyes lehet, mert az olyan bur­gonyát „fokoz le” iparivá, amely jó minőségű. ízletes, fogyasztható. Persze az átvé­teli ár ilyenkor nem a ter­melő javára módosul. Éppen ezért kérdeztük meg a másik oldal képviselőjeként Matlák Zoltánt, a ZÖLDÉRT Válla­lat kereskedelmi igazgatóhe­lyettesét az új szabványról. Több kérdésre is megnyug­tató választ kaptam. A szab­vány az idén betakarított burgonyára vonatkozik, a szennyezettség nem lesz ki­záró ok az I. és II. osztály­ból, csak levonják a termés árából. A szabvány módosí­tása indokolt volt, csak ... és ö is hozzáfűzte: jobban fi­gyelembe kellett volna venni a technológiai változásokat. A kör bezárult. Lehet, hogy túl „sötét” jövőt jósoltam, lehet, hogy nem ... Egy bi­zonyos: ez a szabvány min­denképpen vita tárgya lesz. Márciusban egy országos szintű értekezlet dönt 'gya­korlati alkalmazásáról. Le­het. hogy ott engedmények születnek, lehet, hogy nem. Azt is mondták: a rendelet­nek a szellemét kell nézni, ez pedig jó. De a jó szándék önmagában még kevés, s ha hibákkal is párosul, akkor éppen a szabvány nem szep­lőtelen. Még ha a burgonya az is. Kármán István Hónapok óla... Szabvány a „szeplőtelen” burgonyáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents