Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-09 / 34. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1978. február 9., csütörtök Közös közlemény Pija Frigyes hivatalos beigiami látogatásáról Púja Frigyes, á Magyar Népköztársaság . külügymi­nisztere Henri Simonet-nek, a Belga Királyság külügymi­niszterének meghívására 1978. február 6-a és 8-a kö­zött hivatalos látogatást tett a Belga Királyságban. Belgiumi tartózkodása so­rán a magyar külügyminisz­tert fogadta I. Baudouin bel­ga király. Púja Frigyes meg­beszélést folytatott Leo Tin- demans miniszterelnökkel. A két külügyminiszter be­ható eszmecserét folytatott a magyar—belga kapcsolatok­ról és az időszerű nemzetkö­zi kérdésekről. A tárgyalá­sok szívélyes légkörben foly­tak. A külügyminiszterek meg­állapították, hogy Belgium és . Magyarország kapcsolatai kedvezően fejlődtek. Kívá­natosnak tartják, hogy a két kormány illetékes tagjai kö­zött találkozókra kerüljön sor, s. a külügyminisztériu­mok rendszeres eszmecseréi­nek gyakorlata folytatódjék. Nagy figyelmet szenteltek a magyar—belga gazdasági kapcsolatok vizsgálatának. Az. a szándékuk, hogy foly­tatják erőfeszítéseiket a két ország gazdasági kapcsolatai­nak bővítésére. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott esz­mecsere során a külügymi­niszterek ismételten állást foglaltak az enyhülés, a nem­zetközi biztonság és együtt működés elmélyítése mellett. Azt kívánják, hogy a bel­grádi találkozó a Helsinki­ben meghatározott céloknak megfelelően konstruktívan járuljon hozzá kontinensün­kön a biztonság és együtt­működés erősítéséhez, a zá­róokmány összes ajánlásai maradéktalan végrehajtásá­nak meggyorsításához. Síkraszálltak a nukleáris fegyverek elterjedését meg-j tiltó megállapodás minden pontjának végrehajtásáért. A két fél véleménycserét folytatott a közel-keleti hely­zetről. Ismételten megerősí­tették, hogy a konfliktus' igazságos és tartós rendezé-j sének a Biztonsági Tanács 242. és 338. számú határoza-1 tain, továbbá a palesztin nép törvényes, nemzetközi jogai­nak elismerésén kell alapul nia, beleértve az önrendel­kezési jogot is. Púja Frigyes magyar kül­ügyminiszter hivatalos ma­gyarországi látogatásra hívta meg Henri Simonét belga külügyminisztert, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. Púja Frigyes szerdán ha­zaérkezett Brüsszelből. Épül a labcikovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer (Folytatás az 1. oldalról) is értékesebbé teszi az egész környéket. A Velencei-tónál is nagyobb tározó átmérője a legszélesebb szakaszán az 5 kilométert is eléri, ez a Gárdony—Sukoró közötti tá­volságnak felel meg. A me­zőgazdasági üzemek is hasz­nosíthatják a tározó előnye­it, a felduzzasztott folyót az eddigieknél nagyobb mérték­ben állíthatják az öntözés szolgálatába. A következő, a nagymarosi vízlépcső Visegrád fölött másfél-két kilométerrel épül meg. Ez az egység három részből áll majd: a hajózsi­lipből, az erőműből és a duzzasztóműből. A hajózsilipet a távlati tervek szerint megépítendő Duna—Rajna—Majna csator­na hajózási igényeihez iga­zítva, kétkamrásra építik, a kamrák a legnagyobb dunai hajó átbocsátására is képesek, 34 méter szélesek lesznek. a CSEPPKŐ-szálló éttermében 1978. március 12-én. Budapesti művészek fellépésével. ZENE—TÁNC—HANGULAT vad-ételkülönlegességek. A bükkábrányi Csillag presszóban 1978. február 6-tól 26-ig színestelevízió­bemutató A 120. sz. általános áruházban COLOR Star 10% MUNKÁCSY Color 30% OTP-előleggel-is vásárolható! ÁFÉSZ VASVILL Mezőkeresztes * Kereskedelmi Vállalat Vendégünk lesz fi jamaicai miaiszlerelnök Franciaországi válaszlási kampány Michael Manley 1923. de­cember 10-én született Kings- tonban. Apja alapította 1939- ben a Népi Nemzeti Pártot, amely először az 1972-es vá­lasztásokon győzött, s amely azóta is kormányoz. Manley a középiskolát Ja­maicában, egyetemi tanul­mányait Kanadában és Lon­donban folytatta, ahol a köz- gazdasági és politikai tudo­mányok főiskoláján 1949-ben kapott diplomát. 1942—45 kö­zött, mint önkéntes a légi­erő tisztjeként szolgált. Man- ley-t már egyetemi évei alatt, s a londoni BBC-nél végzett újságírói, publicisztikai mun­kájában elsősorban a Karib- térség politikai és gazdasági fejlődésének problémái fog­lalkoztatták: ezekről írt cik­keket, tanulmányt, s szer­kesztett rádióadásokat. Hazatérve 1952-ben kezdte el politikusi és újságírói te­vékenységét a Népi Nemzeti Párt központi lapja igazga­Szadat egyiptomi elnök szerdán további ígéretekkel, de vajmi kevés gyakorlati eredménnyel utazott el az amerikai fővárosból. Az egyiptomi vezető — a legszigorúbb titoktartás kö­zepette lefolyt tárgyalások részvevői szerint — általában „jó benyomást” tett Carterre és a törvényhozás tagjaira, akikkel kedden egész nap tanácskozott. Az amerikai kormány még gesztust is tett neki azzal, hogy ott-tartóz- kodása idején erősítette meg: az ellenkező hírekkel szem­ben „erélyesen”, nem pedjg csak langyosan tiltakozott az izraeli' kormánynál a meg­tójaként. Ugyancsak 1952-ben a párt országds végrehajtó tanácsába választották. Közvetlen politikai tevé­kenységének legaktívabb és legsikeresebb területe húsz éven át a szakszervezeti munka volt: vezetésével a bauxitbányászok, a cukor­ipari dolgozók és más mun­kásvédelmi egyesülések egész sor nem politikai jellegű, de széles tömegedet érintő mun­kajogi és béremelési meg­mozdulása, sztrájkja fejező­dött be eredményesen. 1962- ben a szenátus tagja lett, 1969-ben megválasztották a Népi Nemzeti Párt elnökévé. Vezetésével az akkor még el­lenzéki párt fölényesen győ­zött az 1972. évi választáso­kon, s 1972. március 2-án Manley-t miniszterelnökké nevezték ki: ezt a posztot megszakítás nélkül azóta is betölti. 1975-ig különböző miniszteri tárcák vezetője volt. szállt arab területeken léte­sített újabb települések el­len. Szadat hír szerint ígéretet kapott Washingtontól arra is, hogy szállítanak neki (kis számban) F5-ös típusú har­cigépeket. Szadat kedden képviselők előtt kijelentette, hogy nem érdeklik e „tized- rangú” gépek, a legkorsze­rűbbeket’ igényli, amelyekhez Izrael hozzájutott. A tör­vényhozás semmiképpen nem járul hozzá olyan hadianyag Egyiptomnak való eladásá­hoz, amely „veszélyeztetheti” Izraelt, így Szadat nyomaté­kos fegyverszállítási kérései lényegében kielégítetlenek maradnak. Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kára kedden este rádiónyi­latkozatban figyelmeztetett arra, hogy a szocialista pár­tot súlyos felelősség fogja terhelni, ha elzárkózik a baloldal 1977. szeptember 23- án félbeszakadt tárgyalásai­nak folytatása elől. „A szocialista pát ez eset­ben megkockáztatja a bal­oldal kudarcát” — hangsú­lyozta Marchais. A főtitkár ismételten nyomatékosan sürgette, hogy haladéktala­nul és minden feltétel nél­kül folytassák a tárgyalá­sokat annak a közös kor­mányprogramnak az idősze- rűsítéséről, amelyben a kommunista párt és a szo­cialista párt 1972-ben álla­podott meg, s amelyhez csat­lakozott a baloldali radiká­lisok mozgalma is. Marchais „elsőrendű fon­tosságú kérdésnek” minősí­tette a kormányzási mód­szerek, a baloldali kormány összetételének tisztázását. Raymond Barre francia miniszterelnök a Rouen- ban mintegy hatezer sze­mély részvételével tartott választási nagygyűlésen igye­kezett riasztó képet festeni a baloldal esetleges válasz­tási győzelmének következ­ményeiről. Azt állította, ha a márciusi választásokon a baloldal győzne, akkor a köz­jói értesült források sze­rint több tüzérségi gránát csapódott be szerdán dél­után Bejrút egyik külváro­sában, Baabdában, az elnö­ki palota közelében. A pa­lotától nem messze, a liba­noni hadsereg egy laktanyá­ja körül immár második napja folynak a harcok a főként szíriaiakból álló arab rendfenntartó erőkkel. A rendfenntartó erők nehéztü­zérsége állítólag teljesen lerombolta a laktanyát! társaság elnökének „még ar­ra sem lenne lehetősége, hogy túsz legyen ...” Baloldali győzelem esetén Franciaországot „hosszú kor­mányválság” fenyegetné — állította Barré, majd hoz­zátette, hogy tekintettel a „súlyos válságra”, amelyben Franciaország jelenleg van, az ország egyetlen napig sem maradhat kormány nél­kül. Bírálta a miniszterelnök a kommunista párt esetleges részvételét egy baloldali kor­mányban is, és „demagóg ígéreteknek” minősítette a baloldal közös programjá­ban kilátásba helyezett in­tézkedéseket. Jacques Chirac, a jobbol­dali nagyburzsoázia érdekeit képviselő gaulleista mozga­lom, a Tömörülés a Köztár­saságért (RPR) elnöke Év- reux-ben beszélt. Barréhoz hasonlóan ő is az esetleges baloldali kormány „veszé­lyeire” figyelmeztetett. Azt állította, hogy olyan kor­mányban, amelyet szocialis­ta és kommunista vezetők irányítanának, s amely Giscard d’Estaing elnöksége alatt állana, „az egyik jobb­ra, a másik balra húzna, s az országot szakadékba ta­szítanák”. Chirac elsősorban Mitterrand-t, a szocialista párt vezetőjét támadta. A jobboldali Nemzeti Li-í berális Párt szóvivője kö­zölte, hogy a rendfenntartó erők szíriai egységei szerdán délelőtt lőtték a párt Bejrút keleti részében levő székhá­zát. A pártnak az épületben tartózkodó milicistái viszo­nozták a tüzet, közölte to­vábbá, hogy a tűzharc meg­szűntével délután tárgyalá­sok kezdődtek a párt veze­tői és a rendfenntartó erők képviselői között. Szadat csak ígéreteket lapéit Harcok Libanonban Lesz-e reform? A Lordok Háza végnapjai Aggastyánok a bőrfotelben ;,A lordok nem csinálnak semmit, de azt jól csinálják.” — tartja egy angol szólás­mondás. Az egyszerű brit pol­gárok úgy vélték, hogy az évszázados, íratlan alkotmány alapján működő felsőház ma már csupán „pofázda”, amely­nek már régen nincs igazi szava a politikai életben. Nos, nemrégiben bebizonyo­sodott, hogy a Lordok Házá­nak ma is módja van bele­szólni a törvényhozásba. Az észak-nyugat londoni Grun- wick filmlabor tulajdonosa ugyanis megtagadta alkalma­zottaitól a szakszervezeti jo­gokat, és elbocsátotta 137 sztrájkoló munkását. A kor­mány által kijelölt vizsgáló bizottság az elbocsátottak visszavétele mellett döntött. A Lordok Háza a< bírósági döntéssel szemben viszont a vállalkozónak adott igazat. Kétes hatáskör A felsőházi tagság túlnyo­mó részben örökletes: a kirá­lyi család tagjaiból, herce­geiből, grófokból, bárókból és egyházi vezetőkből áll. A tagok mintegy 20 százalékát az uralkodó életük végéig nevezi ki. A felsőház nem változtathatja meg a pénz­ügyi törvényeket; az alsóház­ban elfogadott egyéb törvé­nyeket viszont két alkalom­mal megvétózhatja. Ha azon­ban a törvényjavaslatot az alsóház a harmadik üléssza­kon is megerősíti, akkor az mindenképpen törvényerőre lép. A főnemesek testületének hatásköre sok tekintetben fe­lülmúlja az 5 évre választott képviselőkét, lévén, hogy a felsőház egyben legfelsőbb bíróság is. Kihasználhatják azt is, hogy a választott kép­viselőket szorítja az idő. A lordoknak az a joga, hogy az alsóházban már elfogadott törvényeket három alkalom­mal visszaadhatják, gyakor­latilag azt jelenti, hogy másfél évvel az új válasz­tások előtt a brit kormány már nem nyújthat be új tör­vényjavaslatot. A bankoknak 45; a bizto­sító intézeteknek 25, a nagy­ipari érdekeltségeknek pedig 45 igazgatója ül a felsőház­ban. A liberális és munkás­párti főrendek mellett egy kommunista lord is található a felsőházban: Lord Milford. Mint családja elsőszülötte örökölte a méltóságot és a Brit KP kérésére használja fel a fórumot a párt állás­pontjának kifejtésére. A 93 éves őrgróf — Mindenki tudja, hogy ez a rendszer rossz, — mond­ja Lord Milford. A mérsé­kelt reformerek azt akarják elérni, hogy legalább azok ne szavazhassanak, akik örököl­ték a lordi címet. Az élet- hossziglanra. érdemeikért ki­nevezett főrendek (ők vannak kisebbségben, számuk 500 körül mozog) általában na­gyon öregek. A Kommunista Párt álláspontja az, hogy el kell törölni a felsőházat. Ha viszont az ország népe ra­gaszkodna a második kama­rához, akkor azt kell elérni, hogy a tagokat válasszák. A felsőház legidősebb „ak­tív” tagja a 93 esztendős Featherbottom őrgróf. Nem csoda, hogy a Lordok Házá­ban soha sincs telt ház. ölord6ágaik aktivitásáért nem egyszer drágán kellett fizet­ni az országnak. Annak ide­jén például az ír független­ség elutasítása vezetett az 1916-os dublini Húsvéti Fel­keléshez. majd a sziget ket­téosztásához és végered­ményben a jelenlegi észak­írországi tragikus helyzet­hez. Országos vita A munkáspárt választási reformtervében állást fog­lalt az egykamarás parla­ment létrehozása mellett. A tervezett megállapítja: „A Lordok Háza az örökletes nemesség konzervatív szava­zógépezetével az elmúlt évek­ben egyre kihívóbban szállt szembe a választott alsóház akaratával és tevékenysége már nem felülvizsgálja, ha­nem kimondottan szabotálja a törvényhozást”. Országos méretekben is megindult a vita, mi legyen e már rég idejétmúlt együt­tessel. A megoldás módoza­tairól azonban nincs egységes vélemény. A következetes baloldal állásfoglalása a két­kamarás parlament ellen tör lándz-sát. Vannak, akik a ha­logató taktika fegyverétől akarják megfosztani a íel- sőházat, s csak tanácsadó szerepet szánnak neki. Olyan reformnak is akadnak hívei, amely eltörölné az örökle­tes jogon résztvevők szavaza­ti jogát. Egy másik csonort a szakszervezetek, a gyár­iparosok és más érdekvédel­mi szervezetek képviselőiből akarná arányosan kiválogat­ni a második kamara tagjait!

Next

/
Thumbnails
Contents