Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

1978. február 5., vasárnap ÉSZAK-MACYARORSZAG 9 ÚJSÁQ ÍRÓ-STÚDIÓ ___________MISKOLC___________ „Óriás gépek” a Matyó Tsz-ben Nagy gazdaság, iparszerű termelés A mezőgazdaság gyors üte­mű fejlődése jelentős válto­zásokat hozott a gazdaságok életében. A fejlődés fokozot­tabban érvényesül a szántó­földi kultúrákra, ahol előtér­be került a kemizálás és az óriás gépek alkalmazása. A mezőgazdaságra egyre inkább jellemző lesz az iparszerű termelés. A különböző rend­szerekben szigorúan előirt technológiai utasítások sze­rint folyik a növénytermesz­tés. A rendszerekbe csak azok a gazdaságok léphettek be, amelyek megfelelnek az anya" gi és műszaki feltételeknek. Példa erre a mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezet, a megye legnagyobb közös gazdasága. Három éve léptek a KITE-rendszerbe, amely­hez a kukorica, kalászosok és a napraforgó termesztése tar­tozik. Ezeket a növényeket 3650 hektáron termelik. A korszerű technológia korszerű gépeket követel. Ezért vettek belépéskor há­rom John—Deer traktort, két John—Deer kombájnt és két Rába Steiger traktort. Ren­delkeznek még hét E 512-es nagy teljesítményű kombájn­nal is. Az óriás gépek nem­csak a termelés színvonalát emelték, hanem meglétük óta a régebben 25 napos aratási „idény” 18—20 napra csök­kent. A jövőben még ezt is tovább akarják csökkenteni. Amióta óriás traktorok dol­goznak a talajmunkán, már november végére befejezik az őszi mélyszántást. Azelőtt a kis teljesítményű traktorok­kal nem volt ritka a már­ciusi mélyszántás sem. Ma a gépparkot nem a mennyiségi mutatók jellem­zik, hanem a minőségiek, a nagy teljesítményű traktorok alkalmazása. A régebbi 50— 70 lóerős traktorokat egyre inkább kiszorítják a több száz lóerősek. A modern gépeken kívül a magas terméseredményekhez szükséges a korszerű agroké­mia alkalmazása. Ezért a szövetkezet kezdeményezésé­re, hat környékbeli mezőgaz­dasági üzem társulásával, Mezőkövesden egy agroké­miai' centrum létesül. A 17 millió forintos költséggel épü­lő beruházás elkészülte után, 25 ezer hektárra elegendő műtrágyát tudnak majd a ta­lajminőségnek megfelelően a hatóanyagokból keverni. A nyáron elkészülő keverők, tárolók hosszú időre megold­ják a környező szövetkezetek tárolási -ondjait is. A közös gazdaság 950 dol­gozója közül 260-an harminc éven aluliak. Legtöbbjük va­lamilyen szakmai oktatásban vesz részt. Szükség is van erre. mert a korszerű tech­nika kezelői közülük kerül­nek ki. Munkájuk minőségé­től függnek a gazdaság ered­ményei. Új könyvek keresése... Borsod megye boltjaiban megközelítőleg 10 millió fo­rinttal költünk többet köny­vekre, mint az előző évek­ben. Ebben nagy szerepet játszik a Müveit Nép Könyv­terjesztő Vállalat, amely el­sősorban a vidéki könyves­boltokat látja el. Ma már a falusi könyves­boltokban is megtalálhatjuk a legkülönbözőbb könyvúj­donságokat. A könyvkiadók, könyvterjesztők munkájának és a jó propaganda hatására nőtt a könyvek választéka, mennyisége. Hazánkban 1977- ben 2607 új tudományos, if­júsági és szépirodalmi könyv jelent meg összesen. Megnőtt az érdeklődés a szakmai is­meretterjesztő könyvek iránt. Sokan képzik magukat to­vább a saját szakmájukon belül. Nem ritka, amikor egy-egy könyvújdonság órák alatt elfogy. Ilyenkor a könyvtárakban próbálkozunk. Itt azonban hiába keressük a polcokon az új könyveket. Országos gond, hogy a megjelenés után csak három-négy hó­nap múlva lehet kölcsönöz­ni a könyveket. Ezen igyek­szik segíteni a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár egy új szolgáltatással. Az „Üj könyvek polcán” egy-két hé­ten belül megtalálhatjuk a könyvújdonságokat, bár csak az olvasóteremben olvashat­juk, mert kölcsönözni nem lehet De így is sokan vásárolunk könyvet és sokat olvasunk... Darab Gyula : (Csanálossi) A tervező és a tervek Újszerű vetélkedő „Szdleii kincstár” az ütirinéi Jó kezdeményezés Napjaink gyermeke más mint a tíz-tizenöt évvel ez­előtti gyermek volt. Sokkal összetettebbek, differenciál­tabbak az őket érő nevelő­hatások. A gyermekek is másként reagálnak az újra, mint azt apáik és idősebb testvéreik tették. Igényeseb­bek, öntudatosabbak és bát­rabbak. A gyermekeknek ezt az új iránti igényét figyelembe véve évente megrendezik a szaktárgyi versenyeket, Az 1977—78-as Tudomá- . nyos-Technikai Üttörőszemle lehetőséget biztosít az újra fogékony, kutatószellemű, közösséget kedvelő úttörők­nek képességeik kibontakoz­tatásához. A szemlén nem egy-egy tantárgy legjobbjait keresik, hanem együttműkö­dő csoportoktól kívánnak eredményes tájékozódást az adott témakörben. A különálló tantárgyak he­lyett a valóság egy-egy te­rületének ismeretéből ren­deznek vetélkedőt. A felsőzsolcai 3541. sz. Pe­tőfi Sándor Úttörőcsapat pajtásai már a szemlét hir­dető plakát elolvasása után izgalommal kezdtek hozzá a munkához. Nagy készülődés előzte meg a csoportok meg­alakulását, melyek a társa­dalomkutató úttörők vetél­kedőjén, az úttörő techniku­sok vetélkedőjén, az úttörő mezőgazdászok vetélkedőjén és az orosz nyelv és iroda­lom baráti vetélkedőn vesz­nek majd részt. A pajtások az őrsi és raj­foglalkozásokon készülnek fel a vetélkedőkre. A szak­körök is készülnek a szemlé­re. Képzőművészeti szakkör nyílt szakköri napot rendez. Ezen a foglalkozáson bárki bepillantást nyerhet a szak­kör munkájába, megtekint­heti a különböző témacso­portokban született alkotáso­kat, díszítőelemeket. Egyé­nileg is készülnek a pajtá­sok a szemlére. Otthon né­zik a televíziót, hallgatják a rádió adásait, különös figye­lemmel az ismeretterjesztő műsorokra, olvassák a szak- irodalmat, a folyóiratokat, a Deltát, az Ezermestert, a Kincskeresőt, a Pajtást. Az összegyűjtött ismeret­anyagot a csapat „Szellemi Kincstárában” helyezik el és munkájukról folyamatosan beszámolnak a rajvezetők­nek. A legjobban szereplő csoportok arany, ezüst, illet­ve bronzoklevelet kapnak ju­talmul, és a járási fordulón képviselhetik csapatuk szí­neit. A pajtások is örülnek, hogy próbára tehetik erejüket, ké­pességeiket, önálló kutató­munkát folytathatnak. A ta­nárok pedig azért örülnek, mert látják tanítványaikat a lelkes alkotómunka közben. Az új szemle, úgy tűnik, jő kezdeményezés. Kőczi Rozália Két hír Kazincbarcikáról r Az ÉSZAKTERV Zsig- mond utcai épülete körül mindig nagy a forgalom. Az épület belsejében viszont csendesség van. Egy-egy ha­talmas teremben, két oldal­ról üvegfalak között rajzgé­pek, tervezőasztalok, irat- és rajztartó állványok osztják szét a munkahelyeket. A kívülállónak szokatlan, szinte áttekinthetetlen a lát-" vány. A sok rajz — mind ház, létesítmény, városterv. Unokáink is látni fogják azt, ami majd megépül. Ebben a szokatlan világ­ban Nagy Szabolcs építész- mérnök, tervező kalauzol. — A fejlődés ellenére, ta­lán kissé egyhangúak a mis­kolci házak. Miért nincs több variáció méretarányok­i 1 ■ 111 ban, színezésben és magas­ságban? — kérdezem. — Jelenleg nincs több ki­viteli terv. El kell telnie né­hány évnek, amíg tartalmá­ban, formájában újat tervez­hetünk. Ennek elsődleges oka, az ország teherbíró ké­pessége. A tervező építész fantáziája korlátok között csaponghat. A nagyobb gya­koriságú épületekre költség, műszaki és gazdasági nor­mák vannak. Be kell kalku­lálni a kivitelező felszerelt­ségét, szakember gárdáját, az egyszerűbb, olcsóbb anyagok felhasználását és így tovább. — Milyen álma van egy tervezőnek? — Ha a tervező álmodik, csak rossz vége lehet. Ami­kor tervez legyen ébren. A sok kötöttség alkalmas lehet arra, hogy az ember panasz­kodjon a korlátok miatt. De a kötöttség magában hordja a megoldást, segíti a dönté­seket. — Feladatot egyszer vá­laszthattam, a diplomamun­kámat. Múzeumot terveztem. Ma is ezt választanám, egy új Herman Ottó Múzeumot... — Mit tervez jelenleg? — Az egri Csebokszári la­kótelepre 200 fős szociális otthont, öregek napközijét. — ön milyen házban la­kik? — Házgyáriban és jól ér­zem magam benne. Békés Gábor t ..... 1 N agy sikere volt az timúlt évben is a Borsodi Vegyi­kombinátban az ifjúsági ver­senymozgalmaknak. összesen 310 fiatal vett részt a „ki­váló ifjú szakmunkás, a ki­váló ifjúmunkás és a szakma ifjú mestere” versenymoz- galmakban. Kétszáz fiatal pályázta meg a „Ki minek mestere” címet és közülük 150-en érték el a cím vise­lésére jogosító pontszámot. Az „Alkotó Ifjúság” pá­lyázatra 50 fiatal nevezettbe és készített pályamunkát, szakdolgozatot a verseny­mozgalom követelményeinek megfelelően. * Elkészült Kazincbarcikán az Egressy Béni Művelődési Házban a „Zenemű és hang­tár”. A GELKA szerelői a hapokban helyezték üzembe a technikai berendezéseket. A fonotéka állománya a ze­nei felvételeken kívül iro­dalmi, munkásmozgalmi tár­gyú hanglemezekből, nyelv­leckéből áll. A negyedmillió forintos költséggel létre ho­zott „Zenemű és hangtár” biztosítja a lemezek hallga­tását és magnószalagra tör­ténő átjátszását. A szakma ifjú mestere A fémfelszóró hegesztő A fémtüskérc húzott acélgör­gő vörösen izzik. A késtartóban a hagyományos esztergakés he­lyén csillogó, speciálisan kiala­kított h'cgesztőpisztolyból áram­lik a kék színű láng. a gép előtt vörös szakállú fiatalember clmc- lyülten figyeli a munkadarabra záporozó apró tüzes szikrákat. Kezének mozdulatára hol vék- nyul, hol vastagodik a lángsu­gártól övezoJt szikranyaláb. A Lonin Kohászati Művek fémfelszóró hcgcsztőműhclyébcn Sashegyi ( Attila hegesztő cso­portvezető a berendezés értő kezelő ic. — 1975-ben a svájci Castolin- cég bemutatóján ismerkedtünk meg gyakorlatban is a fémfcl- szóró hegesztés technológiájával. Molnár András fiatal hegesztő- mérnök vezetésével — a nem- sokkal később létrehozott kí­sérleti műhelyben — tengelyek, görgők, kovácsoló süllyeszték és más, gyors kopásnak kitett al­katrészek élettartamának meg­növelésére kezdődött meg a hi­deg, félmeleg és meleg eljárás­sal a liszt finomságú fémötvözet- porok felszórása. A fémtiszta felületre felhordott, különleges bevonat képes az alkatrészek élettartamát öt-tízszeresére Is megnövelni. Különösen a nagy értékű szerszámok esetében Je­lentős ez, hiszen töredékére csökkenti a szerszámcseréből adódó állásidőt, s a jelentős az anyagi megtakarítás is. A Lenin Kohászati Művek ve­zetői is felismerték az eljárás lehetőségeit. Molnár András, a technológiák kidolgozója és to­vábbfejlesztője mintegy 100-fcIe munkadarab felszórási útmuta­tóját készítette cl, s további há­romszáz kidolgozását tervezi. Munkatársa, a tizenegy éve he­gesztő szakmában dolgozó Sas­hegyi Attila, 1975-ben az LKM KISZ-bizottsága által szervezett szakmai versenyen a szakma ifjú mestere lett. Egy nemzet­közi ifjúsági hegcsztőversenycn pedig második helyezést ért el. Érthető hát, hogy amikor a szakmai bemutatón az eljárással megismerkedett, munkahelyet változtatott, csak hogy a jövőt jelentő technikával dolgozhas­son. A fémfelszóró hegesztés meg­honosításának valamennyi támo­gatóját nehéz lenne felsorolni. Egy azonban biztos. A 208. évé­be lépett Lenin Kohászati Mű­vekben mindig voltak, vannak és lesznek, fiatalok, idősek, akik az újabb és jobb technológiák bevezetésének lehetőségeit ke­resve, hozzájárulnak a berende­zések és gyártmányok korszerű színvonalon tartásához. LÁSZLÓ ZOLTÁN A Borsodi Hőerőműben a „Ságvári Endre** szocialista brigád tagjai, a sikeres íizcinindu- lás érdekében megkezdték az elméleti felkészülést. V. Fodor József és Schveitzcr György sótalanítókczclök az előzetesen kiadott technológiai utasítás alapján ismerkednek az új üzem automatika javai. Fotó: Lenkei János Á k! ecetfaj A munkaterületen, ahol a 1 kivitelezőnek az új üzemcsar- J nők alapját kellett elkészíte- [ nie, két ccctfa nőtt. No, nem J akkorák mint mondjuk a ma- J jomkenyérfák, de azért még- . iscsak fák voltak, karvastag- , ságnak, s eltávolításuk mun- ( kát igényelt. Ha viszont a ki- t vitelcző munkát végez, költség ( merül föl, aminek terhét va- | lakinek viselnie kell. i De itt volt egy kis bökkenő, i Nevezetesen az, hogy a terve- i eö által készített költségvetés i '’nem tartalmazta ezt a mun- I kát, így a megrendelőnek költ- i ségfcdczctc sem volt. (!) En- * nck egyenes következménye 1 lett, hogy bár a megrendelő 1 illetékes műszaki embere na- [ pontú élvezhette a két ecetfa [ napsütésben szikrázó zöldjét, [ „hivatalosan” nem vehetett tudomást róluk. Persze, a ki- f vitelcző vállalat művezetője i építési naplójában hajlandósá- J gát fejezte ki a 2 darab, ( egyenként 10,5 cm átmérőjű • ecctfa kitermelésére, miközben ( tizenkét ember és egy mar- I kóló várta az „ccetfa-ügy” to- [ vábbi fejleményeit. i Megrendelő telefonon felhív- 1 ta a tervezőt, kérdőre vonva ( az ecetfák kitermelésének ki- i hagyásáért. A tervező védc- , kezese: a tervek és a költ-*.' ségvetes idején a nevezett | ecetfák még olyan fejletlenek l voltak, hogy azok eltávolító- . sónak „költségelése” nevetsé- t gcs lett volna. Azóta eltelt J időért, nevezetesen az ecctfák ( ilyen mértékben való felese- l peredéséért ki a felelős, az , már a megrendelő dolga. i Végtilis a gond szerencsésen J megoldódott: a tervező kiszállt | a helyszínre, meggyőződött a 1 két ccctfa létezéséről, pótté- , télként költségébe azok kitér- I melését, megrendelő pótmun- J kaként elrendelte a fák kivá- i Kását, amit a kivitelező ezek * után — negyedóra alatt — cl ( is végzett. I FECSKE CSABA ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents