Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. február 4., szombat Púja Frigyes nyilatkozató Népi ellenerőket tiniénél ki f (Folytatás az 1. oldalról) — Afrika független álla­mai között talán Angolának kellett a legsúlyosabb prob­lémákkal megbirkóznia. A fiatal köztársaság már túlju­tott a kezdeti nehézségeken, s a gazdasági élet irányítá­sának megszervezésén, a he­lyi szakemberek kiképzésén, a konszolidáció folyamatának gyorsításán munkálkodik. Angola népe az MPLA Mun­kapárt I. kongresszusa hatá­rozatainak megfelelően ered­ményesen folytatja a gazda­ság helyreállítását, valósítja meg a nemzeti újjáépítés programját. Az angolai nép függetlenségi harcának győ­zelme történelmi jelentőségű Afrika népeinek szabadság- harcában, mert nélküle bi­zonyára jó időre megtorpant volna a felszabadító mozga­lom a földrész déli részein. — A Mozambiki Népi Köztársaság társadalmának átalakítása is gyors ütemben folyik. A FRELIMO III. kongresszusa világosan kije­lölte az utat. Mozambik — Angolához hasonlóan — frontország, azaz a dél-afri- ikai felszabadító mozgalmak egyik hatékony támogatója, segítséget nyújt a zimbab­wei szabadságharcosoknak,^ rendelkezésükre bocsátja te­rületét, menekültjeiket befo­gadja és védelmet biztosít számukra. — Hasonlóan e három or­szághoz, pozitív tapasztalato­kat szereztünk a Kongói Né­pi Köztársaságban és, Tanzá­niában is — mondotta a kül­ügyminiszter. — Utunkat rö­vid időre megszakítottuk 'a Nigériai Szövetségi Köztár­saságban, ahol a nigériai külügyminiszterrel találkoz­tam. Az afrikai országok kö­zött Nigéria rendelkezik a legnagyobb gazdasági poten­ciállal, jelenleg a .legfonto­sabb kereskedelmi partne­rünk. A meglátogatott országok­ban az állam-, illetve a kor­mányfők megbecsüléssel szól­tak a Magyar Népköztársa­ságról, ismerik a szocializ­mus építésében elért eredmé­nyeinket és nagyra értékelik a békéért, a biztonságért, az enyhülésért folytatott követ­kezetes külpolitikánkat. Örömmel nyugtáztuk őszin­te érdeklődésüket, hogy a mi tapasztalatainkat is figye­lembe véve építsék jövőjü­ket. Valamennyi meglátoga­tott ország * vezetőig kivétel nélkül kapcsolataink bővíté­sét szorgalmazták. Minden feltétel adott tehát ahhoz, hogy a Magyar Népköztársa­ság és az öt afrikai ország kapcsolatai jelentősen széle­sedjenek — hangsúlyozta be­fejezésül Púja Frigyes kül­ügyminiszter. (Folytatás az 1. oldalról) A zöldségtermesztésben jó eredményt értek el üzemeink 1977-ben, s a kisüzemi zöld­ségtermelés is jelentősen hoz­zájárult a jó megyei ellátás­hoz. Az állattenyésztésről szól­va, az eredmények, így a juhállomány 17,5 százalékos növekedése, az egy tehénre jutó tejtermelés 11,6 száza­lékos javulása mellett rámu­tatott arra a gondra is Fe­jes László, amit a kisüzemi szarvasmarha- és sertéstar­tás csökkenése okoz. A nagyüzemi állattartásnak mérsékelt növekedése nem tudja még pótolni ezt a ki­esést. Megyénk mezőgazdaságá­nak szövetkezeti szektora 1976-hoz viszonyítva 9 száza­lékkal növelte bruttó terme­lését. annak ellenére, hogy az időjárás félmilliárd fo­rint értékű kieséseket oko­zott. Főleg ezeknek az ele­mi károknak tudhatok be, hogy 34 termelőszövetkezet zárja veszteséggel, illetve alaphiánnyal az 1977-es évet. Előreláthatóan 14 gazdaság­nál csak szanálási eljárás keretében lehet a gazdasági és pénzügyi egyensúlyt hely­rehozni. Az 1978. évi legfontosabb feladatokról szólva hangsú­lyozta a megyei tanács el­nökhelyettese: az V. ötéves terv teljesítése szempontjá­ból döntőnek kell minősíte­ni ezt az esztendőt. Ami az üzemek terveit illeti, azok zömmel realizálják a nép- gazdasági elvárásokat, s tervszinten jelentős mértékű növekedést mutatnak az át­laghozamok. Nem kielégítő azonban például a tejhozam tervezett növelése, mert el­marad az előző években ta­pasztalt ütemtől. A szövetkezeti gazdaságok bruttó termelésüket az elő­ző évhez viszonyítva összes­ségében 14.2 százalékkal ter­vezik növelni és ezzel a tsz- szektor termelése csaknem eléri a 6.1 milliárd forintot. A termelés növelésén belül a növénytermesztés hozam- növelésének üteme 27.7. az állattenyésztésé 5.8 százalé­kos. A termelési eredmények alakulása, tervezett növelé­se szemoontiából legfonto­sabb feladatokról szólva az előadó elmondta, hogy mi­vel az őszi kalászosok fej­lettsége változó képet mu­tet. sok a gyenge vetés, íendkívül fontos az őszi ka­lászosok fejtrágyázása, ápo­lása, vegyszerezése. Kitava­szodáskor a talajmunkák jó minőségű elvégzése és a ve­tések időbeni befejezése az alapja a növények egyenle­tes kelésének és a megfele­lő tőszámnak. A növényter­mesztés szerkezetéhez iga­zodva kell javítani a gépek kihasználását és hatékony munkaszervezéssel kell tö­rekedni a költségek mérsék­lésére. Elengedhetetlen követel­mény, hogy javuljon tömeg- takarmány-termesztésünk, s legfontosabb silónövényünk, a silókukorica, valamint a gyepek átlagtermése már ebben az évben jelentősen emelkedjék. A tejtermelés növelése ér­dekében _ ahol a feltételek a dottak, illetve megteremt­hetők — meg kell gyorsíta­ni az intenzív tejelő fajták­kal való keresztezést. Min­dent el kell követni a kis­termelői állatállomány csök­kenésének megakadályozása érdekében is. Még szerve­zettebbé kell tenni a kister­melést segítő munkát, első­sorban takarmány- és te- nyészanyag-juttatással és az előállított termékek szerve­zettebb felvásárlásával. (Itt kell megemlíteni, hogy sok szó esett a tanácskozáson a háztáji és kisegítő gazdasá­gok árutermelésének jelen­tőségéről. A kistermelők ál­tal értékesített főbb mező- gazdasági termékek volume­ne 1977-ben 10,5 százalék­kal növekedett az előző év­hez viszonyítva. Felszólalt a tanácskozáson Szitányi Sándor, a MÉM fő­osztályvezetője, aki elmond­ta, hogy mivel az elmúlt év legvégén mezőgazdaságunk nem tudta mindazt reali­zálni. ami megtermett, így az előzetesen jelzett 2—3 százalék helyett az egész mezőgazdaságnak globálisan 4 százalékkal, ezen belül a tsz-eknek országosan 6—7 százalékkal kell növelni ter­melésüket 1977-hez viszo­nyítva. Szunyogh János, a megyei pártbizottság osztályvezető- helyettese a megyei pártve­zetés elismerését tolmácsol­ta az elmúlt évben elért eredményekért, majd az idei megnövekedett feladatok teljesítésének mikéntjéről, hogyanjáról szólt. Hangsú­lyozta, hogy a jobb eredmé­nyek elérésének, a többter­melésnek legnagyobb tartalé­ka a mezőgazdaságban dol­gozók aktivitásában rejlik. Húszéves fennállását ünnepli a népi ellenőrzés szervezete. A jubileum alkalmából az Elnöki Tanács 50 népi ellenőrt kitüntetett. A magas kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, pénteken adta át a Parlamentben. Húszéves fennállását ün­nepli a népi ellenőrzés szer­vezete; az évforduló alkal­mából a Népköztársaság El­nöki Tanácsa kiemelkedő munkájuk elismeréséül népi ellenőröket tüntetett ki. A kitüntetéseket pénteken a Parlament Munkácsy-ter- mében Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke adta át. Az ünnepségen megjelent Huszár István és Horbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Cseterlci Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Az országban összesen 439- en kapták, illetve kapják meg a Kiváló Népi Ellenőr jelvényt, 500-an a népi el­lenőr emlékplakettet. Több mint háromezer, 20 éve dol­gozó népi ellenőrt oklevéllel tüntettek ki. Az Elnöki Tanács a Mun­ka Érdemrend bronz fokoza­ta kitüntetést adományozta Gönczi Jánosnak, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazga tóhely ettesé­(Folytatás az 1. oldalról) A rektorhelyettes többek kö­zött elmondotta, hogy bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, az egyetemhez eddig mintegy négyszáz munkahely juttatta el álláskiírását. A nem tár­sadalmi ösztöndíjas, körülbe­lül 200 végzős hallgató így — mive a munkahelyek több állást is kiírnak — ezer ál­lás között válogathat. A jó gépész-, kohó- és bányamér-, nökökre szüksége van a nép­gazdaságnak, mondották a beszélgetés résztvevői, hi­szen az új tudományos ered­ményeket be kell vezetni a termelési szférába. Ugyan­akkor viszont általános ten­denciaként tapasztalható, hogy a középiskolák végzős fiataljai körében csökken az érdeklődés a műszaki jelle­gű főiskolák iránt. Az el­múlt évben például a mis­kolci egyetemre mindössze 740-en kérték felvételüket a meglevő 450 elsős helyre, s különösen kevesen jelent­keztek a kohómérnöki kar­ra. Viszonylag a legjobb helyzetben a bányamérnöki kar van — kétszeres volt a túljelentkezés —, de szakon­ként itt is jelentős eltéré­sek tapasztalhatók. A csök­kenő érdeklődés nemcsak a felvételt nyert hallgatók felkészültségét determinálja negatívan, hanem ellent­mond a népgazdasági igé­nyeknek is — mondották a beszélgetés résztvevői. Hi­szen közismertek azok a ter­vek és nénsazdasági beruhá­zások, amelyek a bányászat és a kohóipar jelentős fej­lesztését határozták meg. A népgazdaság, az ipar és az egyetem kapcsolatai viszont kielégítőek, amit többek kö­zött mutat az a tény is, hogy az egyetemi oktatók, kutatók, s a tudományos munkába bevont diákok évi nek, dr. Kersch Péte'r nyug­díjasnak, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökhelyet­tesének. A népi ellenőrzés megala­kulásának 20. évfordulója al­kalmából pénteken a Bel­ügyminisztérium Zrínyi ut­cai klubjában rendeztek ün­nepséget. Az ünnepség el­nökségében foglalt hélyet Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Párdi Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai és Ko­vács Antal, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és köz­lekedési osztályának veze­tője. Huszár István olvasta fel Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának köszöntő sorait, amelyben méltatja a népi ellenőrzés tevékenysé­gét, a népi ellenőrök felelős­ségteljes munkáját, s ahhoz további sikereket kíván az MSZMP Központi Bizottsága nevében. 50 millió forint értékben vé­geznek szerződéses kutatáso­kat konkrét ipari megbízás alapján. Az egyetemen fo­lyó oktató-nevelő és tudo­mányos munkát jelzi az is, hogy a miskolci felsőokta­tási intézménynek 14 kül­földi egyetemmel és főisko­lával van rendszeres kap­csolata. Olvasom egy tizennégy éves olasz fiú tragédiáját. Szülei eladták — szó sze­rint — egy parasztgazdá­nak, s a napi 15 órás ke­mény hajszában felőrlődött kamasz önkezével vetett véget életének. Pontos ada­tok arról, hogy nyomorgó családja mit kapott a gyer­mek munkájáért, s meny­nyire rá is voltak utalva erre a keserű megoldásra. De a nagy sajtóvitát ka­vart tragédia kapcsán ar­ról is írtak a lapok, meny­nyire nem egyedi esetről van szó, milyen sok gyer­meknek hasonló a sorsa a gazdasági bajoktól gyötört nyugati világ szegényebb rétegeiben. Köztünk él két generá­ció, akiket minden bi­zonnyal jobban felkavar az ilyen hír, mint a felszaba­dulást követően születette­ket. Vannak talán, akik át­lapozzák a hírt. Vagy meg­rendülnek, de mégis kívül­állóként éreznek részvét- moccanást, mint amit mind­nyájan érzünk, ha óvást támogatást kívánó gyerme­kekről van szó. Ha bárki gyerekéről is van szó. S ha van gyermekük, meg­könnyebbült sóhajjal ha­Pénteken délelőtt — több­szöri halasztás után — meg­érkezett Algírba Moamer Kadhafi líbiai államfő, aki az elmúlt két napban, a je­lentések szerint gyomorbán- talrnak miatt ném tudott a csúcsértekezleten részt venni. A líbiai államfőt a repülő­téren Huari Bumedien algé­riai elnök, a csúcsértekezlet házigazdája üdvözölte, és ezt követően az értekezlet részt­vevői zárt ajtók mögött ta­nácskozásra ültek össze a konferencia színhelyéül szol­gáló Aurasszi hotelben. A találkozón részt vevő delegációk köréből származó értesülések szerint a négy arab állam — Algéria, Líbia, Szíria és a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság —, valamint a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet vezetői az egyiptomi elnök politiká­jával szembehelyezkedő álla­mok közös politikáját szabá­lyozó alapokmány kidolgozá­sán munkálkodnak. A terve­zett okmány nyitva hagyja a csatlakozás lehetőségét a többi arab állam számára is. Ismét jelentős munkasikert ért el a MÁV Miskolci Jár­műjavító Üzem, amely első helyen végzett a tavalyi őszi forgalmi munkaversenyben. Ebből az alkalomból tegnap délután ünnepséget tartottak a járműjavítóban, ahol át­adták az 1977. évi őszi for­galom kiváló üzeme kitünte­tést. Ünnepi beszédében Varga Zoltán igazgató emlékeztetett arra, hogy az őszi csúcsszál­lítások mindenkor nagy erő­próbái a vasútnak. A zavar­talan szállítások ugyanakkor csak úgy végezhetők el, ha rendelkezésre állnak az üzembiztos vagonok. Ä mis­kolci járműjavító üzem fel­készült az őszi feladatokra, s dolgozói szeptemberben 135 teherkocsin végeztek fővizs­gát. Az őszi négyhónapos forgalom idején az üzem kollektívája összesen 166 két­tengelyes és 257 többtenge­lyes kocsi futójavítását fe­jezte be terven felül, mint­egy 30 ezer munkaóra alatt. Az említett időszak során a kéttengelyes kocsik javítási idejét 13, a többtengelyes ko­csikét 9 százalékkal csökken­tették az üzemben. Köszöntötte az üzem dol­gozóit Kardos Tibor, a jár­sonlítanak: „Milyen jó, hogy az enyémnek nem le­het ilyen sorsa! Tanul, amikor itt van az ideje, s dolgozik majd, mikor ap- nak jön a sora'.” ^így van ez jól, s ha nem is mond­juk ki hétköznaponként az emelkedett szavakat, azért hozzáérezzük, minden nap tudjuk, minek köszönhető ez a biztonság. Ne tűnjön bizarrnak a kérdés, mégha mások baja kapcsán jut is az ember eszébe; mit és mennyit dolgoznak nálunk a gye­rekek? Aligha tévedek, hogy ma még talán a fa­lusi gyerekek azok, akik korán ismerkednek meg a munkával, a kötelességsze­rű napi feladatokkal — a háztáji gazdaság ellátásá­ban magától értetődően se­gédkeznek —, meg a több- gyerekes városi csalód fiai- lányai is kénytelen-kellet­len szorgoskodnak. De hal­lottam mór1 szülői értekez­leten, hogy hatodikos fiúk és lányok (!) nem tudták, mibe kerül egy kiló liszt, meg cukor — talán ők so­hasem szaladnak a boltba? Meg mást se dolgoznak? Legtöbb gyermeket tény­leg semmivel nem „terhel” A tanácskozás első napján este tartott sajtóértekezleten Abdel Aziz Buteflika algériai külügyminiszter kijelentette, hogy Asszad szíriai elnök s Arafat, a PFSZ V. B. elnöke mgsúlyozták: az egyiptomi elnök nem kapott felhatal­mazást tőlük arra, hogy ne­vükben beszéljen. „Szeret­ném erre felhívni az egész világközvélemény, valamint Szadat elnök közvetlen tár­gyalópartnereinek figyelmét” — mondotta Buteflika, „Sza­dat súlyosan megzavarta a közel-keleti igazságos béke megteremtését célzó erőfe­szítéseket különutas politiká­jával, amely imperialista be­folyás alá próbálja helyezni az arab országokat. Az algí­ri csúcskonferencia résztve­vői szerint — hangoztatta Buteflika — a Szovjetunió­nak a közel-keleti rendezés­ből való kirekesztésére irá­nyuló kísérletek felborították az erőegyensúlyt a világnak ebben a térségében és súlyo­san fenyegetik az arab álla­mok függetlenségét és népeik jövőjét.” műjavító szakosztály vezető­je, s elmondta, hogy az el­múlt évben a vasút rekord- mennyiségű árut szállított, emellett tapasztalható kisebb előrelépés a személyforga­lomban is. Köszönhető ez a jubileumi munkaversenynek, amelyben élen jártak a mis­kolci' járműjavító brigádjai. Koszorús Ferenc, a SZOT elnökségének tagja, a Vasuta­sok Szakszervezete főtitká­ra is kifejezte elismerését az üzem dolgozóinak. Hangoz­tatta, hogy a miskolci jár­műjavító elsőként csatlako­zott a Láng Gépgyár felhí­vásához, s folytatja a jubi­leumi munkaversenyt. Ezt követően Varga Zoltán átvette az elismerést doku­mentáló oklevelet, s ígéretet tett a további helytállásra. Drótos László, a megyei párt- végrehajtóbizottság tagja, a városi pártbizottság első tit­kára ugyancsak gratulált a Kiváló Üzem címhez. Kife­jezte, hogy az üzem nem­csak jól dolgozik, hanem tár­sadalmi munkaákciókban is élen jár. A Kiváló Üzem cím eléré­séért a dolgozók legjobbjai együttesen 120 ezer forint pénzjutalomban részesültek. a család, mondván: a ta­nulás a fő, az az ő dolga. Igen, az a legfontosabb, ki vitatná el? De az agyon­terhelt szülőket, a dolgozó anyukák küszködését sza­bad-e fotelból néznie a eseperedő-kamaszodó gye­reknek? Dehogyis akarunk peda­gógiai vitába keveredni, mert erről a pedagógusok­nak sem azonos az állás­pontjuk. Ha váratlan dél­utáni, tanítás utáni fel­adatra toboroznak jelent­kezőt, könnyen kiszalad a kérdés: „Tényleg a kistest­véredre kell vigyázni? Va­lóban boltba kell men­ned?” Pedig ők is lemér­hetik az iskolában, s tud­ják is, hogy azok a gyere­kek tettrekészek, akik ott­hon is felelősek egy „re­szortért” a család, a ház­tartás közös munkáiban. Kegyetlen világ, amely­ben halálba menekül a hajszolt, törődött gyermek. Az ellentéte mégsem lehet az sem, ha tunvasógra, mások küszködéséne!» szenvtelen szemlélésére szoktatjuk csemetéinket. Munkára fogni őket — az ő érdekük is! (Szőke) nlépzésti! a íiéhéit fentótásíg Gyermeksorsok __jí m • ünnepség a miskolci járműjavítóban Az őszi tanaién Imii izémé Élelmiszer-gazdasági aktívaülés Miskolcon Közös politika Éolgozása az algíri csúcson

Next

/
Thumbnails
Contents