Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

1978. február 4., szombat ÉSZAK^MAGYARORSZÁG 3 A tervezők terveiről Fait új a nap alatt Az export megtízszereződik IS; tas ini pifijiél Nyugatnémet megrendelésre készülnek a rusztikus kisszek- rények. Fotó: Szabados György Őszintén megmondva elő­ször csak tervekről akartam írni, arról, hogy hol, mi épül és mennyiért, de azután a szállóige: „Mindig van új a nap alatt” — megváltoztatta elhatározásom. Balogh Dávid, az ország leg­nagyobb AGROBER-kiren- deltségének, a Borsod me­gyeinek igazgatója mondta: — A tervező legfontosabb feladata, olyasvalamit alkot­ni, amire igényen kívül pénz is van ... Köztudott, hogy a sertéste­nyésztés fellendítése népgaz­dasági érdek. Ehhez pedig új és új férőhelyek kellenek. Ami pedig pénz, s éppen ezért a termelőnek nem mindegy, hogy egy új telep mennyibe kerül. Itt, Borsod­ban készültek el, születtek meg azok a típustervek, amelyek a beruházáshoz szükséges ráfordítást jelen­tősen csökkentik. Üjszerű technológia segítségével régi gazdasági épületek is kiváló­an felhasználhatók úgy, hogy a férőhelyek száma még nő. Furcsa dolog, de nehéz volt azt a meggyökeresedett szemléletet felszámolni, hogy a malacok emeletre is kerül­hetnek. Például padlásra, vagy egymás fölé, ketrecek­be: Pedig ésszerű, s logikus, mert a férőhelyek száma, duplájára, háromszorosára növelhető, s az egész beru­házás nem igényel új épüle­tet. — De sajnos a megyében ezt a jó lehetőséget még nem nagyon vették észre. Eddig csak öt tsz jelentette be az igényét ilyen tervekre. Pedig az országban egyre többen szándékoznak korsze­rű telepet létesíteni. Eddig 25 megrendelésünk van, amelyek közül a Hajdúszo­boszlón épülő 2800 anyako- cás, mintegy 150 millió fo­rintba kerülő sertéstelep ki­alakítása a legnagyobb fel­adat. Több régi épületet is felhasználunk a létesítmény kialakításához, s ezek meg­tervezése bonyolult feladat. — i ■■ j, Belső ellenőrzés A megyei szövetkezeti koordinációs bizottságok el­nökeinek részvételével kibő­vített ülésen tárgyalta pén­teken a szövetkezeti belső ellenőrzés tapasztalatait, s az ezzel összefüggő feladatokat az Országos Szövetkezeti Ta­nács. Szabó István soros elnök elmondta, hogy az ágazatok országos tanácsai hatéko­nyan segítik, szervezik és irányítják a szövetkezeti el­lenőrzés valamennyi formá­ját. Ennek ife köszönhető, hogy a fogyasztási szövetke­zetek jelentős előrehaladást tettek a belső ellenőrzés szer­vezettségének, színvonalának emelésében. A szövetkezetek célszerű egyesülése nyomán a megfelelő létszámú egysé­geknél belső ellenőrzési osz­tályok alakultak, s csaknem 20 százalékuk önálló rendé­szeti szervezetet is teremtett, ötven nagyobb takarékszö­vetkezet ez év elejétől önálló belső ellenőrt is fog­lalkoztat. Valamennyi áfész- nél, takarékszövetkezetnél és a lakásszövetkezetek 85 szá­zalékánál elvégezték a köte­lező általános ellenőrzéseket, s azok utóvizsgálatait is le­bonyolították a MESZÖV-ök revizori irodái. A vizsgála­tok kiterjednek a népgazda­sági érdekek érvényesítésé­re. feltárják a vezetés prob­lémáit, adott esetben kezde­ményezik a felelősségre vo­nást is. Tavaly például 264 — köztük 86 magasabb ve­zető állású — szövetkezeti dolgozó felelősségre vonásá­ra tettek javaslatot A másik kiemelt program; szőlő- és gyümölcstelepítések tervezése. Nemrégiben vet­ték át a volt Ültetvény Ter­vező Vállalattól ezt a szol­gáltatást, s máris nagy fel­adat hárul az AGROBER megyei kirendeltségére, hi­szen a termelők körében megnőtt a telepítési kedv. — Előre felkészülünk, ha kedvező irányban változnak meg a közgazdasági szabály­zók — mondta az igazgató. Akkor bizonyos, hogy a ter­melők a nagyobb jövedelem érdekében beruházásokba, telepítésbe fognak. Kiren­deltségünk két rendszergaz­dasággal — az Eger-Gyön- gyösvidéki Borforgalmi Vál­lalattal, s a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombi­náttal — van kapcsolatban. Az előbbitől idén 1400 hek­tár szőlő és bogyós gyümölcs telepítésére kaptunk megbí­zást. A borkombinátban pe­dig megkezdődik a 13 lej- lésfok feletti területek re­konstrukciója. Hajdanán eze­ken a hegyoldalakon is volt szőlő, s most mintegy 600 hektáron telepítenek ott új­ra szőlőt. Ez komoly munka: 350 millió forint beruházást takar. Teraszokat képezünk ki, kialakítjuk az út- és táb­lahálózatot, s megtervezzük a meliorációs munkákat. — És a kiemelt, államilag támogatott beruházásokon kívül? I — Űjabban „divat”, s hasz­nos divat agrokémiai köz­pontok létesítése. Országos viszonylatban milliárdokkal tudjuk csak kifejezni azt a veszteséget, amely a helyte­len műtrágya tárol ás követ­kezménye. Megyénkben az emődi tsz szervezett egy tár­sulást, s kaptunk tőlük meg­bízást egy 30 ezer hektárt ellátó, szilárd műtrágyát tá­roló központ tervezésére. Mintegy 30 millióbja kerül egy ilyen telep, de tíz év alatt visszatérül, mert éven­te 3 millió forint a tiszta ha­szon, ennyivel kevesebb mű­trágya megy veszendőbe. A medve február 2-án nem „nyilatkozott” határozottan, s a meteorológusok sem vál­lalkoztak rá, hogy „megjó­solják”, pontosan meddig tart még a tél. Abban azon­ban biztosak lehetünk, hogy az idén sem marad el, előbb- utóbb beköszönt a tavasz. A kiskerteseknek érdemes ide­jében felkészülniük a kike­let érkezésére. Ha későn éb­rednek, és az utolsó percre hagyják, akkor ismét sor- banállás lesz a vetőmagva­kat árusító boltokban, külö­nösen az ilyen íőidényben mindig szűknek bizonyuló (szűkösek azok mindig) „ker­timagos” szaküzletekben. Bárhogyan is értelmeztük, magyaráztuk a „mackójós­lást”, a vetőmagvakat árusí­tó boltokban máris megélén­kült a forgalom. De vajon az évről évre élénkülő és az idén korainak is mondható kereslettel lépést tart-e a kí­nálat? — Az előző éveknél jobb kertimag-ellátást biztosítunk, s időben is előbb kínáljuk a teljes választékot — mondja Körössy Kálmán, a Vetőmag Vállalat Észak-magyarorszá­gi Központja Borsod megyei termelési osztályának vezető­je. A mi érdekünk is előbbre­hozni, „széthúzni” a kisker- ti vetőmagvak tavaszi vásá­rát, hogy kevesebb legyen a — Van Tgy másik út is — jegyezte meg az igazgató. A bekecsi termelőszövetkezet az országban először kíván folyékony műtrágyatároló központot kialakítani. Jár­tunk a szomszédos, Csehszlo­vákiában, a slusovicei tsz- ben, ahol már ilyen beren­dezés üzemel. Ott a legjobb hazai és külföldi kutatók alakították ki a központot, s éppen ezért nem akarunk mi külön tervezni, hanem annak terveit adaptálni, meghono­sítani. Tervezési költséget ta­karítunk így meg. — Ez a vállalat érdekével nem ellentétes? — Persze hogy nem. Szá­munkra egy a lényeg; a mi terveink nemcsak használha­tók, hanem a lehető legjob­bak is legyenek. Így egy kéz- legyintéssel elintézhetnénk másik elképzelésünket, hogy minél olcsóbb juhhodályokat alakítsunk ki. Ügy tűnik, az az út, amelyen eddig jár­tunk — a vasbeton-szerke­zetes telepek terve — nem járható. Nagy a beruházás összege, lassú a. Visszatérü­lés, s bizony a termelők ilyen létesítmények építésébe nem szívesen „vágnak” bele. Ezért írtunk ki a kirendelt­ségen belül egy pályázatot, amelynek célja az olcsóság. Valószínűiig visszatérünk a legkevesebbe kerülő építő­anyagokhoz és az ipari fa­szerkezetekhez. Az ilyen szempontok alap­ján készülő terveket jó len­ne a minisztériummal típus­tervként elfogadtatni, mert az eddigi költségigényes el­képzelésekkel szemben olcsó, s éppen ezért a juhtenyész­tés gazdaságosságát nem ve­szélyezteti. És még egy jó hír megyénk üzemeinek, mert elsősorban az ő érdeküket szolgálja; a sokrétű, szinte a mezőgazda­ság összes ágazatában terve­ző kirendeltség vállalta, hogy a megyéből igényelt terveket soron kívül, a legrövidebb átfutási idő alatt biztosítja a termelőnek. — kármán — sorbanállás. Borsod megyé­ben, a különböző kiskereske­delmi vállalatok, szövetkeze­tek 380 egységében forgal­mazunk tasakos vetőmagva­kat. Korábbra kértük, hogy korábban is kiszállíthassuk a megrendelésekét. Az idei ta­vaszra már az elmúlt év no­vemberének végéig 2 millió 300 ezer — az előző évinél sokkal több — tasak vető­magot kértek a boltok, s az­óta újabb 300 ezer tasakra érkezett pótmegrendelés. Az év végéig minden megrende­lés háromnegyed részét ki­szállítottuk az üzletekbe, s február 10-ig „célhoz ér” minden tasak. Emellett a vá­laszték is javult. Minden fajtából rendelkezésre állnak az igényelt vetőmagvak. És a •legtöbb fajtából kellő kész­leteink, tartalékaink is van­nak. A vetőmagvakat árusító egységeket csak arra kérjük, hogy idejében küldjék el esetleges pótmegrendelései­ket. Újdonság is van a kerti- magellátásban. Igaz, még nem mindenütt, de a szak­üzletekben, a nagyobb egy­ségekben úgynevezett „fili- rozott” retek, petrezselyem és több másfajta vetőmag is kapható, ízléses csomagolás­ban, és magas csíraképesség­gel. Ezek a filírozott mag­vak növénytávolságra vethe­tők, szemenkénti kézi sorve­tővel, s ezeket nem kell egyelni. Óriás léptekkel fejlődik ha­zánkban a bútoripar, soha­sem volt annyi szép magyar bútor az áruházakban, mint manapság. A választéknöve- ,lés céljából importált búto­rok is tetszetősek. Az is igaz, hogy ennyi bútor sem fo­gyott azelőtt, mint most, amikor ilyen gyors ütemben épülnek városaink, falvaink. Egy biztos: ezen az élénk piacon csak azok a gyárak képesek megélni, amelyek — folyton újítanak és nem hagyják figyelmen kívül a nemzetközi szakosodást — jó minőségű, kedvező árfekvésű termékeket kínálnak. A miskolci Avas Bútor­gyárnak nem voltak értéke­sítési nehézségei a múlt év­ben, sőt előfordult, hogy nem tudott eleget tenni egyik­másik kereskedelmi partner megrendelésének. Meg kell itt jegyezni, hogy a gyár és a kiskereskedelmi vállalatok kapcsolatát erőteljesen javí­totta a kamionos, konténeres szállítás bevezetése is. Ért­hető, hiszen az egyik fél szá­mára sem kellemes a szállí­tás során sérült bútorok ad­minisztrációja. A konténeres szállítás bevált. A gyár 1977-ben 69 millió forint termelési értéket állí­tott elő, öt és fél százalékkal többet, mint az előző évben. Ugyanekkor megkezdődött a tőkés piacra való termelés is. A gyáróriások árnyékában kicsi a 254 dolgozót foglal­koztató Avas. Itt nagyon meg kell gondolni, mire köl­tik a beruházásokra fordít­ható összeget. Vettek például egy holland gyártmányú spe­ciális gépet, amelyből csupán kettő van az országban. A Budapesti Nemzetközi Vásá­ron ütötték nyélbe az üzle­tet, megelőzve a többi ér­deklődőt, Ezzel a géppel már bérmunkát is végezhettek (Tudósítónktól) Tegnap reggel 7 órakor a Liszt Ferenc Művelődési Ház tanácstermében tanácskozás­ra ült össze az Ózdi Kohá­szati Üzemek 640 szocialista brigádjának 125 brigádveze- tő-küldöttje, valamint a vál­lalat gazdasági, párt-, szak­szervezeti és KISZ-vezetői. A tanácskozás elé került az Ózdi Kohászati Üzemek szo­cialista munkaverseny-válla- lása 1978. évre, és a módo­sított munkaverseny-szabály- zat véleményezése. A tanácskozás bevezetőjé­ben a résztvevők megismer­igényes nyugati megrende­lőknek. Jelentős tétel a múlt évi beruházásokból a 4 mil­lió forintos költséggel épített női és férfi öltöző-fürdő, a kultúrteremnek is használha­tó étkezde. A munkakörül­mények és a szociális ellátás javítására is nagy figyelmet fordítanak. Ehhez a tendenciához kap­csolódik az 1978. évi prog­ram. Ebben az évben meg­kezdődik az öntödei rekonst­rukció. Minden bizonnyal két évet vesznek igénybe a munkálatok. Már az idei ütem is nagy változásokat hoz. A városi tanács' hitelt biztosított a gyárnak a szá­rítóalagút létrehozására. Nagy jelentőségű vállalkozás. Leg­főbb értéke az lesz, hogy az üzemrész dolgozóinak nem kell belélegezniük az egész­ségre olyannyira ártalmas vegyi anyagokat, tisztább lesz a műhely levegője. A gazda­sági kihatások sem melléke­sek: gyorsul az átfutási idő, és bármilyen lakkot alkal­mazni tudnak. Amikor öntödei rekons­trukcióról beszélünk, nem csupán a szállitóalagútról van szó, hanem az egész öntő­fényező-műhelyről. Bővítik az alapterületet, lebontják a faszerkezetet, amelynek ki­cserélése javítja majd a biz­tonságtechnikát. A MEZÖ- PANÉL vázszerkezetet a Bor­sod megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat állítja fel. A földkábeleket, a vízvezeték lefektetését és az egyéb ki­segítő munkákat a gyár szo­cialista brigádjai végzik el. Az Avas Bútorgyár munká­sai körében népszerű a tár­sadalmi munka, akár a gyá­ri érdekek, akár a nagyobb közösség, a város érdekei diktálják. Elsőként csatlakoz­tak például a Láng Gépgyár felhívásához. ték az 1977. évi termelési eredményeket és az 1978. év­re szóló feladatokat. Az el­hangzottak szerint a vállalat több mint 14 ezres kollektí­vájának ez évben is nagy feladatot kell megoldania: többek között acélnyersvas- ból 900 ezer tonpát, acélból egymillió 360 ezer tonnát, készáruból pedig 937 ezer tonnát kell előállítania. Emellett azonban elsődleges feladat a gazdaságos terme­lés, a munkaidő jobb kihasz­nálása, a munkafegyelem megszilárdítása, a program­szerűség és a minőség javí­tása, továbbá az acélgyártás­imponáló a gyár belső éle­te, s hasonlóak a gazdasági tervek is. Az Avas Bútorgyár 1978-ban 8.6 százalékkal ma­gasabb termelési értéket szándékozik előállítani. Még mindig keresik, tehát nagy mennyiséget, egészen ponto­san 2880 garnitúrát gyárta­nak a Borsod—1, 3 és 4-es típusú szekrényíalakból. A Juventusból és az Ámorból 600—600 darabot készítenek a nagyreményű Borsod-ex- ből 480-at, A múlt évi he­lyiipari kiállításon a városi tanács nagydíját nyerte el az Avas Bútorgyár Beáta és Gitta szekrénysora. A Gitta — az egyedi gép jóvoltából — ívelt élű, jó megjelenésű, színes bútor, a Beáta ruszti­kus jellegű, különleges bú­tor. Mindkettő az Avas ter­vezőcsoportjának munkája. Megjelenésükkel, minőségük­kel sikert arattak az Otthon kiállításon is. A Beáta szek­rénysorból 480, a Gittából 60 darabot gyártanak ebben az évben, főleg az év második felében. Csakúgy, mint tavaly, most is jelentős a közületi meg­rendelés. Emellett a gyár — lehetőségei szerint — nagy részt vállal a hazai bútor­piac meg mindig szegényes kisbútor-ellátásából. Dohány­zóasztalokat, tv- és telefon­asztalokat, szólószekrényeket készítenek. És az ígéretek szerint, talán jut néhányszáz darab a hazai boltokba is az exportra gyártott kisszekré- nyekből. A gyár idei terme­lési tervében ugyanis 10 szá­zalékkal több közületi bútor gyártása és a tavalyinál tíz­szer több exportermék gyár­tása szerepel. Az idén 10 millió 300 ezer forint éítékű kisszekrényt gyártanak nyu­gatnémet megrendelőknek. A kölni kiállításon látta meg a nyugatnémet cégtulajdonos az Avas kisszekrényeit, és nyomban megrendelt 7000 darabot. A gyár tervei feszítettek, Ez akkor válik igazán érthe­tővé, ha tudjuk, hogy az anyagok 50—54 százalékát csak importból tudják besze­rezni. Forgácsalaphiány miatt 4—5, műanyag fiókok kése­delmes beszerzése miatt egy hetet is állt tavaly a terme­lés. Időnként katasztrofális a bútorgyártás alapanyag-ellá­tása. Ezen minden gyár úgy segít, ahogy tud, illetve ahogy engedik beruházási le­hetőségeik. A gyár vásárolt most egy FESTŐ gyalugépet, amelyhez import szerszámo­kat és házi készítésű szerszá­mokat szerel. A több száz­ezer forintos beruházás után saját maga állítja elő profil­léceit, díszléceit... Import­anyag-megtakarítás ez a ja­vából, ugyanakkor még in­kább egyénivé válnak az Avas-bútorok. A befektetés megtérül majd a piacon. Lévay Györgyi fejlesztési beruházás 1978. jú­nius 30-ra való befejezése. Az anyaggal és az energiával való takarékosság továbbra is fontos tényező a vállalat­nál. Ezen a téren 180 millió forint megtakarítást tervez­nek. A szocialista brigádvezetők elfogadták az 1978-as évre szóló vállalást, és egyetér­tettek a módosított munka- verseny-szabályzattal. A ta­nácskozó kollektíva végeze­tül egyöntetűen csatlakozott a Láng-gépgyáriak szocialista munkaverseny-felhívásához. Ncdobai József Lesz mit vetni a kiskertekben Szocialista brigádvezetők tanácskozása Ozdon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents