Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

/ VttAÜ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-AB AÜJ-ZEMl’LÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 30. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1978. február 1. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke pénteken fo­gadta Ali Nasszer Moham­med Hasszanit, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét, aki szerda óta tartózkodik hivatalos lá­togatáson a szovjet főváros­ban. A dél-jemeni kormányfő a Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezete KB Poli­tikai Bizottságának tagja. A találkozón, amely baráti, nyílt légkörben, a kölcsönös megértés szellemében ment végbe, megtárgyalták a Szov­jetunió és Dél-Jemen kapcso­latainak állását, továbbfej­lesztésük távlatait, valamint a közel-keleti és az észak­kelet-afrikai helyzetet, to­vábbá néhány más nemzet­közi vonatkozású kérdést. Megállapították, hogy ezek­ben a felek véleménye azo­nos. A kétoldalú kapcsolatokról szólva mind Leonyid Bre/.s- nyev, mind Ali Nasszer Mo­hammed Hasszani megelége­déssel jelentette ki, hogy a baráti kapcsolatok és a széles körű együttműködés a két ország között sikeresen fejlő­dik. Aláhúzták-: mindkét or­szágnak az a szándéka, hogy további közös erőfeszítéseket tegyen a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére és elmélyítésére. A nemzetközi kérdések megvitatása során a fő figyel­met a közel-keleti helyzetnek szentelték, ahol Egyiptom és Izrael különtárgyalásai kö­vetkeztében ismét bonyolult helyzet alakult ki. Az északkelet-afrikai hely­zetről szólva Brezsnyev és Ali Nasszer Mohammed Hasz- szani megállapította: az e térségben kialakult katonai konfliktus az imperialista és reakciós erők kezére játszik, azokat segíti. Leonyid Brezsnyev és Ali Nasszer Mohammed Hasszani egyaránt megelégedéssel álla­pította meg, hogy a Szovjet­unió és a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság párt­ós állami vezetőinek rendsze­res találkozói elősegítik a két ország közötti bizalom meg­szilárdítását, a kölcsönösen előnyös együttműködés fej­lesztését. Púja Frigyes külügyminisz­ter január lü-e és . február 2-a között hivatalos baráti látogatást tett Etiópiában, a Kongói Népi Köztársaságban, az Angolai Népi Köztársa­ságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Tanzá­niai Egyesült Köztársaság­ban. A háromhetes afrikai körút tapasztalatairól Púja Frigyes nyilatkozóit a Ma­gyar Távirati Irodának, a rá­diónak és a televíziónak. A többi között hangsúlyozta: — Afrika politikai súlya a felszabadító mozgalmak győ­zelmeivel az utóbbi évtized­ben nagymértékben megnö­vekedett. Figyelemre méltó az a szerep, amelyet a nem­zetközi életben játszik: az ENSZ-tagállamoknak egyhar- mada afrikai ország. — Az utóbbi egy évtized nemzetközi eseményei bebi­zonyították, hogy a haladó afrikai államok pozitív sze­repet vállaltak az el nem kötelezett országok mozgal­mában. Általában támogat­ják a szocialista országok nemzetközi törekvéseit. Je­lentős áldozatokat hozva tá­mogatják a dél-afrikai fel­szabadító mozgalmakat, a je­lenlegi „frontországok” a te­rületüket is rendelkezésükre bocsátják, így biztosítanak katonai és gazdasági hátteret a harcolóknak. nemzetközi biztonság megte­remtése, a fegyverkezési haj­sza megszüntetése a fejlődő országok népeinek is létkér­dése. Afrika népei tudják, hogy szolidárisak vagyunk harcukkal s támogatjuk őket. Szövetségesként tekintenek ránk és más szocialista or­szágokra, keresik a kapcso­latot velünk. Ez a kontaktus fejlődésünk menetében sta­bilizáló elemként hat, a szo­cializmus gyakorlata a bizta­tó jövőt mutatja számukra. Etiópiában tett látogatásá­ról szólva Púja Frigyes rá­mutatott: Az országban olyan háború van, amelynek hatá­sa túlnő a határokon. Nem túlzás azt állítani — mon­dotta —, hogy ma Etiópia a haladás és a nemzetközi reakció összecsapásának egyik legfontosabb színtere. A szo­cialista országok számára nem lehet közömbös a harc kimenetele, de tudatában kell lennünk annak, hogy a nemzetközi reakció számára sem az. Otl-tartózkodásom ideje alatt hangzottak cl a legfenyegetőbb kijelentések, amelyek külső reakciós erők nyílt katonai beavatkozását helyezték kilátásba. Az etióp nép szabadságára leplezetle­nül törő nemzetközi reakció indítéka kétségtelenül az, hogy Etiópia progresszív- gondolkodású vezetői — .él­vezve a nép széles körű tá­mogatását — a szocialista fejlődés útján kívánnak ha­ladni és máris gyors ütem­ben valósítják meg a gazda­sági struktúra és a társadal­mi felépítmény gyökeres át­alakítását. Ezért törekszik a nemzetközi reakció minden eszközzel a haladó clióp rendszer megdöntésére. (Folytatás a 2. oldalon) Közlemény a szovjet parlamenti küldöttség amerikai útjáról — Afrikában ma bonyo­lult, ellentmondásos és külső beavatkozással terhes harc folyik a haladás és a reakció között. Ez a folyamat gyak­ran súlyos megpróbáltatások­kal jár. A volt gyarmatosí­tók, a neokoloniaiisták nem akarják megengedni, hogy Afrika független országai végérvényesen kiszakadjanak a kapitalizmus gazdasági és stratégiai rendszeréből. — A meglátogatott orszá­gok — noha a gazdasági alap és a társadalmi felépít­mény tekintetében még sok­ban különböznek tőlünk — azonos vagy közelálló néze­teket vallanak velünk a vi­lág sorsát érintő alapvető kérdésekben. Azonosak a né­zeteink az enyhülés, a lesze­relés politikájában, hozzájá­rulnak áhhoz, hogy az eny­hülést kiterjesszük az euró­pai földrészen túlra is, hi­szen a béke biztosítása,—a Hivatalos látogatásét befe­jezve hazautazott New York­ból a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely Borisz Ponomarjov- nak, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottsága elnökének, az SZKP KB Politikai Bizott­sága póttagjának, a Közpon­ti Bizottság titkárának veze­tésével az Egyesült Államok kongresszusának meghívásá­ra tíz napot töltött az USA- ban. James Carter, az Egyesült Államok elnöke a küldöttség washingtoni tartózkodása idején fogadta Borisz Pono_ marjovot. Megbeszélésükön a szovjet—amerikai kapcsola­tok helyzetét és más nem­zetközi kérdéseket vitattak meg. A szovjet parlamenti képviselők találkoztak Cyrus Vance-szel, az Egyesült Ál­lamok külügyminiszterével is, A küldöttség tagjai Wa­shingtonban eszmecserét foly­tattak az amerikai kongresz- szus szenátusának és képvi­selőházának. tagjaival. Borisz Ponomarjov, a delegáció ve­zetője a találkozó során is­mertette a Szovjetuniónak a nemzetközi enyhülés elmé­lyítésére és továbbfejleszté­sére, valamint a szovjet— amerikai kapcsolatok előbb- revitelére irányuló elvi poli­tikáját. Szovjet és amerikai részről egyaránt elégedetten állapították meg, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa és az Egyesült Álla­mok között 1974-ben kezdő­dött kapcsolatok sikeresen fejlődnek. A delegáció országjáró körutat tett az Egyesült Ál­lamokban. Ellátogattak Hous­tonba, Little-Rockba, Los Angelesbe, Detroitba és New Yorkba. New Yorkban a küldöttség tagjai felkeresték az Egyesült Nemzetek Szervezetét és ba­ráti beszélgetést folytattak Kurt Waldheimmel, a világ- szervezet főtitkárával. Talál­koztak az amerikai—szovjet kereskedelmi-gazdasági ta­nács vezető amerikai üzlet­emberekből álló vezetőségé­vel is. ÁÉiiszer-pzÉsáji aklívaiilés Miskolcon Magasabb hozamokat, hatékonyabb munkaszervezést Tegnap, február 3-án, pénteken élelmiszer-gazda­sági aktívaülést tartottak Miskolcon, az ÉMÁSZ-,szék­ház tanácstermében. Részt ' vettek a tanácskozáson a megye termelőszövetkezetei­nek, szakszövetkezeteinek, állami gazdaságainak, az élelmiszeripari üzemeknek a felvásárló és a mezőgazda­ságot ellátó vállalatoknak a vezetői, a járásokból a párt- és tanácsi vezetés illetéke­sei. Faragó Károly, a megyei tanács osztályvezetője nyi­totta meg a tanácskozást, üdvözölte az azon részt vevő Szilágyi Sándort, a MÉM fő­osztályvezetőjét és dr. Ju­hász Györgyöt, a Borsod me­gyei Pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezető­jét. A mezőgazdaság 1977. évi tevékenységéről es az 1978. évi feladatokról Fejes László, a megyei tanács elnökhe­lyettese tartott elemző, az eredményeket, gondokat egy­aránt hűen tükröző, a ten­nivalókat megfogalmazó be­számolót. Elöljáróban rámu­tatott. hogy a megye mező- gazdasága néhány termény- féleségből jó eredményt ért el, de jelentős az a kiesés is, ami más növényeknél, így a kukoricánál és a cu­korrépánál bekövetkezett. Ismert az a tény, hogy meny­nyire sújtotta a megye me­zőgazdaságát a kedvezőtlen időjárás, amely 1976 őszétől szinte végigkísérte az 1977-es évet. de nem hallgathatók el azok a vezetési, szakmai hiányosságok sem. amelyek néhány tsz-ben előfordultál^. Ezek megszüntetésével csök­kenteni lehetett volna a ki­eséseket. Eredményeink közé tarto­zik, hogy a tsz-ekben búzá­ból megyei rekordtermést, hektáronként 33,2 mázsás átlagot értek el, s az állami gazdaságok 4 mázsával ezt is túlszárnyalták. Fogyaté­kosság viszont az, hogy rendkívül nagy a szóródás a hasonló adottságú üzemek termésátlagai között, s ez más növényekre is vonatko­zik. E- különbségek meg­szüntetése, a jókhoz való fel­zárkózás. a termelésnövelés egyik fontos tartaléka. (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Kozák Imre, az. NME rektorhelyeltese adott tájékoztatót az egyetemen folyó tudo­mányos munkáról cs az oktatás helyzetéről. Hazánk felsőoktatási' in­tézményei közül nappali , ta­gozaton a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem hú» rom egyetemi és két főis­kolai karán az idei tanévben 3100 nappali és 800 levele­ző. valamint esti tagozatos hallgatót tartanak nyilván a tanulmányi osztályokon. A hallgatói létszám is mutatja, hogy a miskolci, a Selmec­bányái Bányászati Akadémia jogutódjaként. 1949-ben lé­tesített. műszaki felsőoktatá­si intézmény jelentős szere­pet játszik az ország mű­szaki életében — mondotta többek között dr. Kozák Im­re rektorhelyettes azon a beszélgetésen, amelyen a Nehézipari Műszaki Egye­temnek a szakemberképzés­ben és a műszaki-tudomá- nyos életben betöltött sze­repéről tájékoztatta a sajtó képviselőit. A beszélgetésen, amelyen az egyetem vezetői mellett részt vett Amriskó Gusztáv, a Borsod megyei Pártbizottság osztályvezetője és Novak József, a Miskolci városi Pártbizottság titkára is, igen sok szó esett nem­csak az oktató-nevelő mun­ka színvonaláról, az egye­tem és a város kapcsolatá­ról. hanem mérnökképzé­sünk jelenlegi helyzetéről isj (Folytatás a 2, oldalon) Mim í©i Ali Nasszer. Mokammedet Piija Frigyes kiiliigymíniszler nyiiatkozata A mlépzéi! 3 Uoik kitatásig Mai szánusnbMl Gyermeksorsok (2. oldal) fan új a nap alall (3. oldal) lanta: a lett unkája (4. oldal) 1 Iliül a parapíafus? (5. oldal) Piaci jelentés (12. oldal)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents