Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-28 / 50. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. február 28., kedd A jóléti alopok felhasználása A dolgozók véleményét is ki kell kérniük a szakszervezeteknek a vállalati segélyezési, szociális, kulturális, sport- és üdülési alap fel- használásához — hangsúlyozta hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az említett pénzügyi keretekkel ugyanis most már a vállalati szakszervezeti szervek gazdálkodnak, s ebben támaszkodniuk kell az üzemi demokrácia fórumain elhangzott véleményekre. A SZOT elnöksége — éppen a szakszervezeti döntési jogkör bővülése nyomán — most módosította a vállalati szociális és kulturális alap fel- használásával kapcsolatos korábbi irányelveit, és útmutatót bocsátott ki a vállalatok számára a rendelkezések helyes értelmezéséről. A segélyezési, a szociális, a kulturális és a sport-, valamint az üdülési célokat szolgáló keretösszeget a kollektív szerződésben a szak- szervezetek vállalati szervének egyetértésével a jóléti és kulturális alapból kell meghatározni. Ezeknek az ösz- szegeknek a felhasználásáról a vállalat vezető szakszervezeti testületé dönt, de ehhez figyelembe veszi a vállalati vezetés és a dolgozók véleményét is. A SZOT elnöksége helyesnek tartja azt a mór kialakult gyakorlatot, hogy a szakszervezeti segélykeretet általában az intézményes segélyezésre fordítsák, a rendkívüli segélyeket pedig főként a vállalati keretekből folyósítsák. Az arra rászoruló dolgozók közül elsősorban az alacsony keresetű nagy- családosokat, a gyermeküket egyedül nevelő szülőket, a betegeket, az üzemi baleset vagy foglalkozási ártalom miatt meghalt vagy rokkanttá vált dolgozók családját, az elemi csapás által sújtott dolgozókat, a vállalat rászoruló nyugdíjasait, a gyes-en levő, nehéz körülmények között élőket, a leszerelt katonákat, a sorköteles szolgálatot teljesítők családját, az üdültetésben részesülő nagy- családosokat segélyezzék. A szociális alapból fedezhetik például a nyugdíjasok búcsúztatásával, a családi ünnepek megrendezésével, a nőnapi, gyermeknapi megemlékezésekkel kapcsolatos költségeket, reprezentációs kiadások azonban szociális rendezvények címén nem számolhatók el. Kulturális területen az alapból lehet fedezni egyebek között az ismeretterjesztéssel, a művészeti neveléssel, a szocialista brigádok kulturális munkájával, a kulturális jellegű kirándulásokkal kapcsolatos kiadásokat. Hasonlóképpen támogatni lehet például a munkahely dolgozóinak tömegsportját, ugyancsak az említett keretből fedezhetők a vállalati üdülőkkel, hétvégi pihenőkkel kapcsolatos kiadások. A szociális és kulturális alapból azonban nem számolhatók el az utazási irodák keretében szervezett utazások kiadásai, különféle vállalati ünnepségek, évfordulók, szakmai ünnepségek költségei, a vállalat keretein kívül működő tömegszervezetekkel kapcsolatos kiadások és a tanulmányi ösztöndíjak. Hasonlóképpen nem számolhatók el a keretből a vállalat termelésével összefüggő költségek. További napirendi pontként a SZOT elnöksége megvitatta a Népszava munkáját. Szfane Dolanc áiulazolt Budapesten Vasárnap — útban a Lengyel Népköztársaságba — átutazott Budapesten Sztane Dolanc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottság elnöksége végrehajtó bizottságának titkára. A Keleti pályaudvaron Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára üdvözölte. Jelen volt Vitomir Gasparovics, a JSZSZK budapesti nagykövete. Lottónyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint, tegnap a Népstadion Press-termében meg5 124 949 I 5 545 011 I 5 154 366 O 5 547 001 P 5 156 811 H 5 555 525 J 5 169 618 O 5 559 443 I 5 174 133 O 5 562 965 P 5 100 901 M 5 577 375 P 5 211 254 M 5 621 353 O 5 219 941 J 5 636 272 G 5 220 880 N 5 666 737 P 5 222 092 H 5 669 279 H 5 250 298 R 5 724 958 E 5 252 670 O 5 740 238 O 5 266 502 J 5 746 153 O 5 271 661 H 5 746 729 O . 5 274 871 P 5 759 839 G 5 276 529 K 5 765 242 N 5 279 450 O 5 790 817 H 5 282 403 I 5 799 931 E 5 282 521 G 5 806 349 F 5 2C7 035 M 5 822 254 O 5 296 067 I 5 824 702 J 5 296 072 I 5 856 978 O 5 315 962 O 5 861 605 D 5 367 552 E 5 880 885 I 5 368 344 O 5 929 405 I 5 375 025 F 5 934 362 I 5 330 744 J 5 953 568 R 5 383 520 J 5 957 823 J 5 390 809 O 5 958 660 O 5 424 573 R 5 968 201 I 5 432 883 I 5 990 083 L 5 466 240 I 44 509 286 L 5 492 287 E 44 805 863 F 5 492 575 P 44 825 275 J 5 499 619 E 44 831 760 H Az 1978. február 27-én m tartott lottó jutalomsorsoláson az 5. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk. A Zsiguli személygépkocsira utalvány. E Trabant személygépkocsira utalvány. C 9500 Ft értékhatárig automata mosógép vásárolható. D 12 500 Ft értékhatárig szte- reorádió vásárolható. E 15 000 Ft-os otthon lakberendezési utalvány. F 50 000 Ft os ötlet-utalvány. G 20 000 Ft-os zenesarok utalvány. H 10 000 Ft-os vásárlási utalvány. I 9000 Ft-os „Ki mit választ” utalvány. J ?ooo Ft-os „Tetőtől talpig” "dívány. tartott lottó tárgynyeremény- sorsolásoh az 5. heti szelvényeket húzták ki. 44 838 346 N 62 222 517 I 44 839 076 E 62 233 434 P 44 841 741 H 62 241 641 O 55 513 870 J 62 250 941 H 55 516 561 F 62 255 223 E 55 525 215 O 62 267 481 H 55 528 625 P 62 289 175 J 55 813 836 R 62 312 286 I 55 823 711 O 62 312 434 J 55 833 989 I 62 316 401 G 62 005 674 P 62 347 157 R 62 009 996 O 62 365 681 H 62 050 169 M 62 386 884 O 62 060 666 J 62 390 560 I 62 063 772 J 62 399 077 X 62 075 445 R 62 407 0C4 I 62 077 054 J 62 408 074 o 62 078 405 O 62 413 698 o 62 080 193 I 62 439 335 p 62 108 176 J 62 444 581 L 62 118 281 I 62 447 024 H 62 335 526 R 62 455 262 O 62 138 664 I 62 457 022 G 62 139 310 F 62 4>j9 887 O 62 157 047 K 62 506 019 H 62 163 878 J 62 509 129 L 62 182 339 O 62 510 165 í 62 184 296 N 62 521 590 P 62 185 700 H 62 533 462 J 62 188 481 D 62 536 271 I 62 197 061 I 62 541 723 I 62 200 457 H 62 549 553 H 62 208 544 N 62 556 035 J 62 217 068 R 62 556 665 O 62 218 088 H 62 594 727 F K 10 000 Ft értékhatárig televízió vásárolható. L 9100 Ft értékhatárig tv vásárolható. M 7500 Ft értékhatárig hűtőgép vásárolható. N 7000 Ft értékhatárig hűtőgép vásárolható. O 5000 Ft-os vásárlási utalvány. P 4000 Ft-os „konyhafelsz.” utalvány. R 3000 Ft-os „textil”-utalvány. A nyertes szelvényeket 1978. március 20-ig kell a totó-lottó- kirendeltségek, az OTP-fiókok. vagy posta útján a SDortfoga- dási és Lottó Igazgatóság címére (1075 Budapest, V.. Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. Befejezte hivatalos indiai látogatását Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. A vietnami kormányfő Üj Delhi-i tartózkodásának utolsó napján a két kormány képviselői több megállapodást írtak alá. Moszkvába utazol! ez MSZBT főtitkára Zinaida Mihajlovna Krug- lovának, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége elnökének és Pjotr Nyikolaje- vics Fedoszejev akadémikusnak, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökének meghívására hétfőn Moszkvába utazott Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, hogy részt vegyen az SZMBT megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére rendezendő ünnepi ülésen. fiz április 4-éf megeiozo monkareuá Az idén az április 4-i munkaszüneti nap keddre esik, tehát egy nap választja el a vasárnapi pihenőnaptól. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletében foglaltak szerint ilyen esetben a heti pihenőnapot a közbenső munkanapon kell kiadni és az utolsó munkanapon a vállalatnál szokásos szombati munkaidő-beosztást kéll alkalmazni. Ennek megfelelően az április 4-ét megelőző munkarend ebben az évben az alábbiak szerint alakul: Április 1. (szombat) rendes munkanap, április 2. (vasárnap) szombati munkaidőbeosztás, április 3. (hétfő) heti pihenőnap, - április 4. (kedd) munkaszüneti nap. A munkarend-változtatás nem vonatkozik a megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) és rendeltetésük folytán e napokon .is működő vállalatoknál, illetőleg ilyen jellegű munkakörökben foglalkoztatott dolgozókra. Mezőcsát (Folytatás az 1. oldalról) Mint ismeretes, megyénk országos viszonylatban is jelentős beruházások színhelye. Elég arra utalni, hogy az V. ötéves tervben mintegy 75 milliárd forint értékű beruházást terveztünk megyénk szocialista szektorában és jelenleg is hat nagyberuházás van folyamatban. E beruházásokról általánosságban elmondhatjuk, hogy az elmúlt évben javult a kivitelezés ütemessége. Ugyanakkor — mondotta a továbbiakban dr. Ladányi József — a megyénkben folyó fejlesztési tevékenységben jelentősek a lakosság életkö- rülményeiit, életszínvonalát számottevően befolyásoló tanácsi beruházások is. 1976— 77. években például, mintegy 12 ezer darab lakás átadására, illetve használatba vételére került sor Borsodban, ebből tanácsi célcsoportos lakás több mint 5 ezer darab volt. Jelentős eredményeket hozott a gyógyintézeti ágyfejlesztés, valamint a bölcsődei férőhelyfejlesztések is. Jó eredményeink vannak az oktatási, művelődésügyi beruházások megvalósításában: az elmúlt évben több mint 80 általános iskolai tanterem, valamint 2600 óvodai férőhely átadása a terv szerint megtörtént, a közoktatásra csaknem másfél milliárd forintot irányoztunk elő. A továbbiakban azzal foglalkozott az előadó, hogy valamennyi járásunkban gondot okoz a megyében dolgozó kivitelezői szervezetek szétszórtsága, ami természetszerűen kihat az óvodák, iskolák, közművek, építésének elhúzódására. Mindezt figyelembe véve is tapasztalhatók azonban olyan el nem fogadnató törekvések, amelyek túlzó igényekben, esetleg megalapozatlan kötelezettségvállalásokban öltenek testeü Ez ellen valamennyiünknek és egységesen fel kell lépnünk — mondotta, majd előadása befejező részében a mezőcsáti járás mezőgazdaságával, annak eredményeivel, feladataival foglalkozott. Hangsúlyozta; a járás mező- gazdaságának általános és dinamikus fejlesztése érdekében a járási átlagtól elmaradó üzemek termelési szintjét következetesebb számonkéréssel, konstruktív intézkedések foganatosításával kell felzárkóztatni. A kedvezőtlen termelési ádottságok javítása érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a termelés-fejlesztést megalapozó beruházások megvalósítására. Végül kifejtette: — az egész népgazdaságot érintő célkitűzések szerves részeként a megyei pártbizottság meghatározta a megyében végrehajtandó gazdaság- politikai feladatokat, a megyei tanács is elfogadta költségvetési és fejlesztési tervét részletesen meghatározva az egyes előirányzatokat. Sor került erre a helyi tanácsoknál is, így a lakosság előtt is ismeretesek célkitűzéseink, terveink, amelyek megvalósítása valamennyi állampolgár közös érdeke. Hatvan éve történt Az összefogás kibontakozása A FORRADALMI erjedés, mely 1918 elején kibontakozott, és amelynek az 1917-es októberi forradalom ösztönző ihletést adott, súlyos ellentmondások közepette ment végbe. 1917—18. fordulóján a háborús párti Tisza gróf pozíciói megerősödtek, mert a fő ellenség — a cári Oroszország — kiesése a küzdelemből a győzelmi reményeknek hirtelen új élesztést adott. Az a felfogás — ami az uralkodó osztályok zömét jellemezte —, hogy a háborút a győzelemig kell folytatni, most erőre kapott. Január 23-án lemond a We- kerle-kormány, s az új kormány (a „második Wekerle- kormány”) a terror erősítésével igyekezett helyzetét, a háborús törekvéseket, a „végső győzelmet” biztosítani. Ez azonban csak a tömegek balratolódásának (ami ebben az időben egyet jelentett a háború befejezésének követelésével) megakadályozásával volt lehetséges. Az ellenzéki Függetlenségi Párt lapja joggal jegyezte meg a kormány létrejöttéről: „Nem q hajnal piroslik az északi horizonton, hanem a tűzvész fénye. A rémuralom infernális (pokoli) képe szántja fel a világ figyelmét". A Wekerle- kormány — felhasználva a kivételes törvényeket — hadjáratot indított minden demokratikus és különösen szocialista törekvés ellen. Á munkásmozgalom számára az egyik legnehezebb feladat az addig szétforgácsolt mozgalom összefogása. Bárhogy nézzük is, a borsodi munkásmozgalom a század elején elszigetelt harcok halmaza volt. Csupán Miskolcon — a kisipari munkások között — találtunk jelentősebb szolidaritásra példát. A nagyipari üzemekben és a bányákban oly nagy ellenfelekkel kellett megküzdeni, hogy egyetlen esetben sem sikerült a munkások harcát összehangolni. Azt is elmondhatjuk — függetlenül a szembetűnő fejlődéstől —, hogy a miskolci munkás- mozgalom sem tudott befolyást gyakorolni a megye munkásmozgalmára. Az 1917-ben kibontakozó és 1918-ban megerősödő mozgalom nagy lépést tett a szét- forgácsolódás megszüntetésében. 1918 elején két olyan értekezletre is sor került Miskolcon, amit korábban elképzelni sem lehetett. 1918. január 6-án a Borsod megyei bányatelepek munkásai határozták meg a közös feladataikat, fébruár 2— 3-án pedig a Rimamurány— Salgótarjáni Vasmű Rt. ösz- szes vasgyárainak és bányatelepeinek képviselői ültek össze értekezletre Miskolcon. Mindkettő nagy feltűnést keltett, hiszen a bányászok szervezkedését akkor még nem engedélyezték. A Rima üzemeiben pedig tűzzel-vas- sal — és persze. a munkások egy részének lekenyerezése által is i— üldözték a munkásmozgalmat. Különösen figyelemre méltó volt a Rima munkásainak kétnapos értekezlete. Ebből következtethetünk azokra a folyamatokra, amelyek ebben az időben a munkások között és az uralkodó osztályban végbementek. A Rima ország volt az országban. Azon kevés vállalatok egyike, amely nemcsak szemlélője, de tevékeny részese, olykor pedig alakítója annak az ádáz harcnak, ami Európa nagy monopóliumai között kibontakozott. Kezében oly jelentős tőke összpontosult, a monopolista extraprofitból a munkásai számára olyan helyzetet tudott teremteni, hogy nemcsak erőszakkal volt képes a munkások szervezkedését megakadályozni, de azok lojális együttműködése által is. A háború előtt a Rima üzemeiben szervezett munkás nem dolgozhatott. És most megmozdult a föld! Való igaz: az igazi változást az jelzi, amikor egy mozdulatlan tömeg is kilendül tétlenségéből. A Rima üzemeinek kétnapos miskolci tanácskozása fölért egy földrengéssel. Nem csodálható, ha Rády Sándor, a vasasszakszervezet elnöke megnyitójában e lényegre utalt elsőként: „A legnagyobb örömmel üdvözöljük önöket soraink között azzal, hogy nemcsak a hábó- rús konjunktúra kell hogy összetartson bennünket, hanem előkészítése a jövőnek." Malasits Géza, a szakszervezet országos titkára a fenti gondolatot még kézzelfoghatóbban fejezte ki: „Köztudomású — mondotta —, hogy a magyarországi ipari vállalatok közül a legmaradibb gondolkodású, s a haladástól legjobban elzárkózó vállalat a Rimamurány. A munkások szervezkedését egyetlen vállalat sem ellenezte és gátolta meg oly mértékben, mint éppen a Rimamurányi.” Ugyanakkor figyelemre méltó, amit a munkások hangulatáról mondott: „Az orosz forradalom, a folyton nehezedő életviszonyok, a társasán elzárkózása béremelések elöl. mind összejátszottak, s előidézték a munkásság kc- őélyvilágának előnyös megváltoztatását, s így történt, hogy a munkások mégis szervezkedtek, és pedig oly erővel, hogy a i társaság meghökkent.” Ebből a szempontból érdekes amit a másik oldal, a vállalat vezetőinek magatartásáról mondotta: „A vállalat igazgatósága ... arra számit, s azért tűri a szervezkedést, mert tudják, hogy ellene már nem tehetnek semmit." A munkásvezetők átlátták a tőkések szándékait, amikor megállapítják: „Rima azt hiszi, sőt vallja, hogy ez csak átmeneti dolog, és a békekötés után ismét feltétlen úrrá lesz a munkásság lelke felett”. Tény: a Rima, mint a legnagyobb, vasgyár- tó vállalata az országnál!, 1917 végén és 1,918 elején egyik szorgalmazója a háború befejezésének. Sem a termelés gazdaságossága, sem a munkáshelyzet nem szólt már a háború mellett. Míg a háború első éveiben toronymagasságot ért ,el a profit, az elhúzódó háború felemésztette nemcsak a munkások türelmét, de a vállalat profitját is. A tőke profitérdeke és a munkások kézbentartásának lehetősége is a békekötés felé viszi a vállalatot. Bar a célok egészen mások voltak, a háború megítélésében a kél oldal álláspontja közeledik egymáshoz: ez az egyik legbiztosabb jele a háború válságba jutásának. AZ ÉRTEKEZLETEN sok kérdés szóba került. Mindebből világossá vált, hogy e nagyvállalat munkásai (Özd, Borsodnádasd és a bányatelepek Borsod megyében, Salgótarján és az északi megyék féltucatnyi üzeme) szervezettebben szállnak szembe a tőkével — és a háborúval. Dr. Lehoczky Alfréd Pártnpok icpkiien
