Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-26 / 49. szám
1978. február 26., vasárnap ÉSZAK MAGYARORSZAG 3 Exportfejlesztés hitelekből Magasabb követelmények Több műanyag termék Az elmúlt hetekben több helyen is elismeréssel szóltak a Tiszai Vegyikombinát műanyaggyárának munkájáról, termelési eredményeiről. Az ifjúsági üzem kollektívája olyan szinten termel, mint 1977. negyedik negyedévében. — Az idén magasabb követelményeket kell megvalósítani a műanyaggyárnak, mint a korábbi években — mondotta Simon Péter, pvár- vezető-helyettes. — Az 1978. évi terv a tavalyi 40 ezer tonnával szemben 52 ezer 700 tonna késztermék előállítását „írja” elő. Az utóbbi években hazánkban ugrásszerűen megnövekedett a műanyagokból készült termékek iránti igény.' A lakosság, az ipar és a mező- gazdaság egyre nagyobb mennyiséget vár az ország legnagyobb műanyaggyárától. A magas szintű piackutatás, a folyamatos műszaki fejlesztés következtében minden évben több új termékkel jelentkezik a hazai és külföldi piacokon a TVK műanyaggyára. Így például az elmúlt évben bővítették a polipropi- lénzsineg-gyártó kapacitását, üzembe helyezték a második gépsort. A mezőgazdaság nagy érdeklődést tanúsít a műanyagból készült kötöző- zsinegek iránt. Nagy sikere van a különféle űrméretű műanyag ballonoknak, amelyeket sav- és lúgálló tula/.idon- ságaik miatt az ipar vásárol nagy előszeretettel raktározás és szállítás céljaira. A Műanyagipari Kutató Intézettel együttműködve több új élelmiszeripari csomagolóanyag gyártását kezdték meg 1977- ben. — És az idén ? ... — Nagy a kereslet a mező- gazdasági fóliák, a különféle árufóliák, hordtáskák, tasa- kok iránt. Az igények maradéktalan kielégítése érdekében a műanyaggyárban dinaÉvcnte több ezer tonna zsugorfóliát állítanak elő ezen a korszerű extruderen. Fotó: Kovács Endréné mikusan fejlesztjük a gyártókapacitást — mondja Simon Péter, majd így folytatja: — Üzembe helyezünk két iker- fejes zsák tömlőt, tejsíkfóliát, 'finomfóliát, finom zsugorfóliát gyártó gépet, Inlyne-nyomdá- val ellátott hordtáska- és fóliagyártó berendezést. Ezekkel már a második félévben 2200 tonna terméket tudunk majd előállítani. A na)»* kban helyezték üzembe az I-es polylux pár- nazsákgyártó gépsorba beépített Inlyne-nyomdál, s hasonló berendezéssel látják el a Il-es tejsíkfólia-gyárló gépet is. Gyors ütemben épül a szélesfólia-csarnok, ahol várhatóan az év közepén kezdi meg a termelést a 18 méter széles, mezőgazdasági fólia gyártására alkalmas be„ rendezés. F. Gy. „Pál fordulása, ha tiszta...” A természet embere A külkereskedelmi kapcsolatoknak mind nagyobb szerepük van az egyes népgazdaságok — sőt üzemek — fejlődésében. Éppen ezért valamennyi szocialista országban az elmúlt két évbeni tapasztalatokat felhasználva a legsürgősebb feladatként a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának javítását tűnték ki célul. Ezt az export bővítésével akarják elérni, s csak végső soron alkalmazzák az import további szigorítását. E tendenciák érvényesek hazánkra vonatkozóan is, s a cél megvalósítását szolgálja a Magyar Nemzeti Bank hitel- politikája. „Az exportot fokozó erőfeszítések — mondotta az elmúlt napokban az MNB elnöke — legfőbb módszerei tehát továbbra is 45 milliárd forint hitelből megvalósuló beruházások maradnak.” Ezt az is szolgálja, hogy a külkereskedelmi vállalatok és más szervezetek — például az OKISZ, a K1SZÖV, a tanácsi szervek — fejlesztési alapjuk egy részével támogatják a konvertálható export árualap bővítését, az export minőségének javítását. Az új hitellehetőség (korábban ilyen nem volt) Borsodban is, kezdetben nagy érdeklődést váltott ki. Elsősorban a kedvezmények ösztönözték a vállalatokat, szövetkezeteket arra, hogy számukra jelentős összeggel növeljék az exportot. Egyik előnye. hogy a bank nem ragaszkodik szigorúan ahhoz, hogy a beruházás 30 százalékát a hitelt igénylőnek fedeznie kell. A másik: kedvező a kamatláb, hiszen ennél mindössze 8 százalékot írnak elő. Harmadszor azért is előnyös, mert a kapott összeget hosszú idő alatt kell visszafizetni. A vállalatok, az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek a megyében 623 millió forint hitelt vettek fel eddig, amely — a saját és' más szervektől kapott összegekkel kiegészülve — 1 milliárd forint beruházást jelent. Valójában jóval nagyobb az igény. Több termelő szervezetet visszariasztott a szigorú előírás. Az egyik fontos feltétel ugyanis az: á teljes fejlesztési költségnek a nettó devizahozamból három éven belül meg kell térülnie. Ezt több vállalat nem merte vállalni, vagy a kérést a bank — az illetékes külkereskedelmi vállalatokkal, az OT-val, a szakminisztériummal való tárgyalás, mérlegelés alapján — elutasította. A másik feltétel: a beruházásnak gazdaA Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 4738 dolgo_ zója, munkása képviseletében tegnap délelőtt Miskolcon, az ÉMÁSZ-s.zékházbán — 300- an (erdészeti üzemvezetők, párttitkárok, szakszervezeti bizottsági titkárok, KISZ-ve- zetők, szocialista brigádvezetők) termelési tanácskozásra gyűltek össze, amelyen az előző év gazdasági, termelési eredményeit értékelték, elemezték. Nehéz esztendőt zártunk, kemény, küzdelmes munkás évet, s ami lényeges: 1976- nál sokkal eredményesebb esztendőt. így summázhatjuk Csermely László vezérigazgató bevezető szavait. Az eredményeket pedig a lény- számok példázzák legvilágosabban. Részlet a vezérigazgató beszámolójából: „48 millió forint vállalati eredményt ságosnak kell lennie. A harmadik: az exporttermék de- vizajövedelmező legyen. Az egy dollár termelésre számított belföldi költség kisebb legyen 41,30 forintnál. Korábban nem volt olyan lehetőség, hogy az adott vállalat akkor is kapott összeget, ha a beruházás import- megtakarítást hozott. Ebben most annyi a változás, hogy az üzemnek a fejlesztés nyomán a behozatal csökkentése mellett tőkés exportra is kel! termelnie. E lehetőségekkel elsősorban a gép- és a vegyipar, az élelmiszeripar, több mezőgazda- sági és két ipari szövetkezet élt. A Diósgyőri Gépgyár kábelgyártás fejlesztésére kért és kapott hitelt. A beruházás első üteméi befejezték. Igen jó eredményt hozoit: a dollárexport 10.8 százalékkal nőtt. Eredmény az is. hogy az árut az egy dollár értékre vetítve 10 forinttal olcsóbban termelték az előírttól. Jó kapcsolatot épített, ki a DI- GÉP több autógyártó nyugati céggel. A gépkocsikhoz .megrendelt termékek kovácsolásában jó eredményeket könyvelhet el. A vegyipari üzemek közül a legnagyobb hitelt, — kétszázmillió forintot — a Tiszai Vegyikombinát igényelte, és kapta meg. A mű pirolí- zis benzint feldolgozó üzemet akar létesíteni. Ezzel jelentős értékű importot takarít meg, ugyanakkor exportra is termel. Az építés nem haladt a kívánt tempóban, a kombinát a múlt év végén maga vállalkozott a generálkivitelezői szerepre, így az új üzem várhatóan határidőre elkészül. Az élelmiszeripari üzemek közül legjelentősebb volt a Szerencsi Csokoládégyár igénye: 100 millió forint hitelt kért. Toronydiífúziót épített. Az új létesítmény a múlt év szeptemberének végére elkészült, így az őszi kampány idején már dolgozott is. A rekonstrukció nyomán importot takaríthatunk meg, s egyben lehetőséget biztosit az exportáláshoz. Az állatok etetéséhez jelentős mennyiségű fehérjét importáltunk. E gond megoldására a Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat vállalkozott, s nevezetesen azzal, hogy fehérjét előállító meilékíeldolgozó-üzemet épít, serre 112 millió forintot kapott. Különféle okok miatt azonban az építés egy évet „csúszik”, és szükséges a kivitelezés meggyorsítása. A mádi székhelyű érc- és ásványbányaüzem a gyöngykoterveztünk 1977-re. Ezzel szemben 57 millió 286 ezer forintot értünk el. A tervhez viszonyítva 119,3 százalékos a teljesítés.” örvendetes, hogy nőtt az eszközarányos nyereség, az egy dolgozóra jutó halmozott termelési érték. Az export árbevételi tervüket több mint 8 millió forinttal teljesítették túl. A gazdaság sok irányú, szerteágazó tevékenysége a közvélemény előtt közismert. Nem egy területen, nehéz körülmények között végzik munkájukat. A feladatok idén sem lesznek könnyebbek: s csak még fegyelmezettebb munkával, a munkaszervezés tökéletesítésével, a piachoz rugalmasan igazodó szerkezet kialakításával valósíthatók vaföld kitermelésére, feldolgozására 31 millió forint hitelt kapott. Tavaly kezdték meg a munkát. Az építés, szerelés jó ütemben halad. Az üzem elkészülte után jelentős mennyiségű gyöngy kovaföldet lehet exportálni. Az elmúlt évben a hitelpolitika a kis- és középüzemek felé „fordult”. Az a meggondolás vezette az MNB-t, az érdekelt külkereskedelmi vállalatokat, az OKISZ-t, a KISZÖV-öt, hogy a kis- és középüzemek gyorsabban tudnak az igényekhez igazodni. Így például ez évben a Hegyalja Ruházati Szövetkezet 43 milliót kapott a banktól, tisztes összeggel segít az OKISZ. a KISZÖV. s az egyik külkereskedelmi vállalat. így mintegy 60 millió forintos költséggel rekonstrukciót, fejlesztést végeznek, amely jelentős mértékben elősegíti a termelés hatékonyságát, a tőkés export fejlesztését. A szövetkezet nagy célkitűzése az, hogy az V. ötéves tervidőszakban kétszer annyit termel, mint a korábbi öt év alatt. Hitelt kapott a Bod- rogkeresztúri Kerámiaipari Szövetkezet. A hitelből, valamint, a saját erőből való építés, korszerűsítés a dísz- műtárgyak exportálásának fokozását segíti. A mezőgazdasági termelés növelésére 114 millió forint hitelt kértek. Itt az előírások gyakorlatilag „enyhébbek, hiszen a mezőgazdaság minden termékéből exportálunk. A tsz-ek többnyire a különféle termelési rendszerek kialakítására, juh-, sertés-, marhanevelés, -hizlalás fokozására kértek, kaplak hitelt. A mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezet például zöld- liszt-feldolgozó üzemet létesített. Élt a fejlesztési lehetőségekkel a Lé hi Állami Gazdaság, a pulnoki, a kesznyé- teni szövetkezet. A legjobb eredmények a juhtenyésztés fejlesztésében mutatkoznak meg: már elérték az 1980-ra tervezett színvonalat. Ez csak néhány kiragadott példa. A vállalkozás tagadhatatlanul kockázattal jár, hiszen az árvíz, a rossz időjárás, illetve a világpiaci tendenciák befolyásolhatják a célkitűzések megvalósítását. Ennek ellenére a példák arra ösztönöznek, hogy a megye vállalatai, szövetkezetei alapos mérlegelés után hitel segítségével az eddigieknél jobban törekedjenek a konvertálható export árualap bővítésére, az import megtakarítására. Csorba Barnabás Kommunista műszakot tartottak tegnap, szombaton a MÁV Miskolci Járműjavító Üzemében. Mintegy nyolcszá- zan mentek be dolgozni munkahelyükre. Az üzem szocialista brigád- vezetőinek januárban megtartott értekezletén úgy döntöttek. hogy a kommunista műszak keresetét ez alkalommal hat Borsod megyei község — Ernőd, Halmaj, Mezőkövesd, Szihalom, Taktaharkány és Tiszalúc — gyermek- és szociális intézményeinek támogatására ajánlják fel. Az elhatározást indokolja, hogy az üzem dolgozóinak 60 százaléka vidéki; a legtöbben az említett községekből járnak be dolgozni. A járműjavító üzem szocialista brigádjainak kezdeményezése egyben felhívás is más borsodi üzemek dolgozóihoz annak érdekében, hogy a bejáró munkások családtagjai. gyerekei, számára, a községi bölcsődék, óvodák, napközi otthonok felszereltsége, ellátottságának színvonala azonos legyén a városi intézményekével Mentegetőzik. Látom rajta, nagyon röstelli. hogy ágyban találtam. Mondja is, nem beteg ő már, holnap reggel különben is föl szándékozik kelni, le akar menni az elnöki irodába, eligazításra. Ez a fél nap már nem oszt, nem szoroz. Majd iszik este egy nagy pohár forralt bort, az kikúrálja minden bajából. Öltözködni akar. — A mezőőrnek mégiscsak a határban a helye — próbálja érvekkel is alátámasztani elhatározását. — Kimegyünk és megnézzük az én birodalmamat. Nincs nekem semmi bajom. A köhögési roham leleplezi ravaszkodását. Mint egy „hangos indikátor”, jelzi, Der- da István mezőőr nem véletlenül fekszik az ágyban. A nátha (influenza nem lehet, mert magas láza nem volt) ledöntötte a lábáról. No, még csak az kellene, hogy így betegen kimenjen a határba! Akkor aztán a „csodagyógyszer” forralt bor sem segítene. Csalódott az arca, amikor lebeszélem tervéről; de azután csak megérti: munkájáról, a várható terméskilátásokról, az időjárásról idebent, a nagyház mellé ragasztott kisház félhomályában éppúgy beszélgethetünk, mint odakint a cserépfalui határban a Hór patak huzatos völgyében. az ő birodalmában. Hét kilométer hosszú ez a „mezőőri ország”, a szélessége is megvan négvszer ezer méter, dombbal, síkkal, egyszóval változatos felszíni formákkal betelepítve. Szurdok- dűlő. Őrhegy, Körtés. Gyür- oldal. és persze a szőlő, a Be- rezdtetö, Mind egy-egy „minitájegység” neve. Vigvázn! való — mert mi más lenne a mezőőr első számú feladata? — akad itt bőven, az évszakok változásától függően más és más. — Ilyentájt a vetések ellenőrzése, a szalmakazlak és minden kint levő vagyontárgy védelme a feladatom. Jelentenem kell, ha vadkárt észlelek, ha rókatetemet találok, ha a határban kint felejtett gépet látok. Tavaly is kint felejtettek egy íogasboronát, a búza „felnőtte”, ha nem veszem észre, aratáskor széttöri a kombájn vágószerkezetét. Ahogy közeledik a tavasz, úgy növekszik a mezőőr feladata. Az úgynevezett munkacsúcs pedig az aratástól egészen a szüret végezetéig eltart. Akkor a munkaidő is megnyúlik, a kerékpárral és gyalogosan rótt kilométerek ugyancsak meghatványozódnak. Dimbes-dombos ez a vidék, jóval több a gyalog megtett távolság. A mezőőr: a természet embere. Elviseli az idő viszontagságait, a „szakma” nem nagy fizetését, a tilosban járó emberek zaklatásait, de neki jut legtöbb impresszió az ezerarcú tájból. A határ állandó bejárása kialakít afféle sokigazságú bölcseletet, ami a mindennapi tapasztalásból, megfigyelésből táplálkozik. Ezért kérdem hát tőle: milyen tavaszra, nyárra lehet következtetni az idei télből? — Ebben a kérdésben én is csak a régi öregek bölcs tapasztalásaira szorítkozom Ők Luca napjától karácsonyig terjedő 12 nap időjárását mindig felírták maguknak. Azi tartották, minden egyes nap a következő esztendő egy hónapjának időjárását jelenti. Ha például a hetedik nanon esett az eső, akkor arra következtettek: a hetedik hónap, július, nedves, esős lesz. A másik időjóslás január 25-höz, Pál fordulásához kapcsolódik. Addig megyünk a télbe, onnantól kezdve kifelé tartunk. Van erre egy rigmus is: „Pál fordulása ha tiszta, bőven terein mező, puszta / Ha szeles, jó hadakozás, ha ködös, embernek sírt ás. / Ha pedig a tavasz nedves, lesz a kenyér igen kedves.” — Milyen volt az időjárás január 25-én? — Délig tiszta volt az idő, utána azonban esett, köd is volt. Ember legyen a talpán, aki el tud ezen igazodni. — Az idei télre általában mi jellemző? — Annyira hideg nem volt, bár a hőmérséklet szeszélyesen ingadozott. Ennek köszönhetem én is ezt a mostani náthát. Az ember nem tudja, mikor, hogy öltözzön. Hó nem sok hullott. András- napkor esett, meg novemberben, meg most, a múlt héten — A vetések, ültetvények hogyan telelnek? — Az őszieknél nem tapasztaltam fagykárt, a szőlő fája meg' szénen beért ősszel. Olyan erős. hogy az asszonykezeknek bizony nem köny- nyű a metszés Ezekben a hetekben, napokban a télen oly magányos mezőőr társakat csak a szőlőt metszők között talál. Sorsuk úgymond, közös. Jönnek nap. mint nap. a metszők is. a mezőőr is. Kivév/ persze az ilven. ágyba kénv szerítő napokat, amelyeket Derda Istvánok — bármem ; nyire nem tehetnek róla - igencsak röstellenek Ügy gondolom e» az ige za becsület. Hajdú Imre Erdészeti dolgozók termelési tanácskozása Kommunista műszál
