Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-22 / 45. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. február 22., szerda Még szorosabb kapcsolat az iskolák és a szülői munkaközösségek között A napokban mind formá­jában, mind tartalmában új­szerű módon tanácskoztak a Miskolc városi HNF-bizott- ság kezdeményezésére a vá­rosi általános, közép- és kö­zépfokú iskolák szülői mun­kaközösségeinek elnökei és ugyanezen intézmények igaz­gatói a városi művelődésügyi osztály képviselője jelenlété­ben. Az újszerűséget az együttes tanácskozás jelen­tette, ami bármilyen megle­pő, először került így meg­rendezésre. A résztvevők hozzászólásaikban örömmel adtak ennek kifejezést. A téma is szokatlan volt: a szülői munkaközösségi munkatervek értékelése. Az iskolák nem kis száma, és az összetétel bizonnyal tanul­sággal szolgálhat a megye egészének —- tapasztalatain­kat ezzel a szándékkal adjuk közre. Mielőtt ezt tennék, célsze­rű áttekinteni az iskolák és a szülői munkaközösségek történetét, nagyon röviden: A mozgalom útja nem volt sima. gyakran írt le varga­betűket. néha úgy tűnt: „amit raktak délig, leomlott estére.” Ahány falu, község, járás, annyiféle módon alakult a tevékenysége. De ha iskolá­ink mai állapotát, akár tár­gyi. akár tartalmi vonatko­zásban értékeljük, a szülők hozzájárulását a fejlődéshez nagy megbecsüléssel kell mi­nősítenünk. Sokszor és sokan ma is az anyagi hozzájáru­lást, a tárgyi feltételek meg­teremtését, az ehhez nyújtott segítséget értékelik a legmeg- becsülendőbbnek. Nem he-' lyes ez a felfogás. Akik ezt tartják a legfontosabbnak, azok lebecsülik a szülők pe­dagógiai nevelését, a szülők és a pedagógusok egymásra­utaltságának fontosságát. Két­ségtelenül. e feladat látvá­nyos, mi több, nélkülözhetet­len, de nem mentesíthet a másik két fontos tennivaló végzése alól: a család és az iskola kapcsolatának szoro­sabbra fűzése és a szülök kö­zött végzett pedagógiai felvi­lágosítás munkája alól. Alap­vető tartalmi cél tehát a csa­lád és iskola, a szülők és a nevelők együttműködésének kialakítása. ■ Türelemnek, ta­pintatnak, tapasztalatszerzés­nek kell áthatni a szülők ne­velési kultúrájának kialakí­tását célzó munkát. A család és az iskola új kapcsolatának kialakítása szoros kölcsönhatásban van a szocialista társadalom építé­sének, fejlődésének iskolapo­litikájával. A szocialista ok­tatás változásai határozták meg és határozzák meg min­den időben a szülői munka- közösség és az iskola tevé­kenységét, tartalmát. A mozgalom egyik jellegze­tes, nélkülözhetetlen vonása, hogy tartalmi munkáját a legszorosabb együttműködés­ben kell végeznie a közokta­tás állami szervezetével — a minisztériumtól kezdve a ta­nácsokkal —, az iskola veze­tésével csakúgy, mint a pe­dagógusok és az ifjúság kö­zösségével, vagy az eddig is tiszteletre méltó támogatóst nyújtó nőmozgalommal. Há­lás feladat lenne külön-kü- lön taglalni a pedagógusok és a szülők vélekedését és az eddigi gyakorlatot. Erre azon. ban most nincs lehetőség. A szülői munkaközösségek munkájában 1970-ben új sza­kasz kezdődött. Ettől az idő­től kezdve a Hazafias Nép­front keretében folytatják munkájukat. A HNF tágabb lehetőséget biztosít az isko­lát támogató területi mun­kára, széles társadalmi fron­ton nyújt lehetőséget a kü­lönböző szülői rétegek közötti tevékenységre. Országosan ez, a kétmillió tanuló eseté­ben négymillió szülőt jelent, megyénkben pedig közel há­romszázezret. Alig kevesebb, mint a megye lakosságának fele! Ennyi aktíva lehetne a közoktatáspolitika végrehaj­tásában — optimális esetben! Örömmel lehetünk tanúi annak az egyre erőteljeseb­ben kibontakozó (bár még nem elégséges) munkának, amely a HNF VI. kongresz- szusát követően kivirágzik; a gyakorlatban egyre eredmé­nyesebben beváló szülői par­lamenteknek, a megyei HNF keretében megtartott tájér­tekezleteknek, amelyek har­mincnyolc helyen az SZM- elnök, a HNF-titkár és a köz­ségi tanács részvételével a tennivalókat számba vették, a mind színvonalasabb, a községi titkároknak küldött oktatáspolitikai ajánlásoknak. Külön említést érdemel a művelődésügyi osztályok kö­zött mindjobban elmélyülő kapcsolat. Mielőtt rátérnék a beveze­tőben jelölt értekezlet általá­nos tanulságaira, hangsúlyo­zottan kell szólni a közelgő, az új tanterveket bevezető, nem kis feladatról. A peda­gógusok két éve készülnek rá. A szülők felkészítése las­súnak tűnik. Pedig ezt a nagyszabású munkát nem, vagy alig értő, sőt megértő szülők nélkül nehéz lesz vég­rehajtani! A napokban olvas­tam a Népszabadságban, hogy Győr megyében a TIT is részt vállal belőle. Nem két­lem a hasznosságát, de az is­kola sokkal alkalmasabb er­re! Visszatérve a bevezetőre: öröm, hogy az iskolák már rendelkeznek szülői munka- közösségi munkatervvel. Higgyük el, nemcsak Miskol­con. Igazi eredménye ennek akkor mutatkozik majd, ha szervesen egybeépül az isko­la munkatervével, ha annak természetes kiegészítő része lesz, az iskola jellege, sajá­tos helyzete, holléte (falu, város, lakótelep stb.) szerint. Ha az együttműködés szép akciókban nyilvánul majd meg. Vannak már példák, de még nem elegendőek. Öröm, hogy már működnek bizott­ságok, szépen meghatározott elvi feladatokkal, de még szebb lesz, ha nem sole, de erőhöz mért feladatot is kap­nak. Nevekkel, határidőkkel és az eredmények időnkénti számbavételével. Erre is van már szép példa. Öröm, hogy mindenütt működnek szülői nevelési fórumok, de a kö­zépiskolákban még nem lát­ni eléggé a nyomukat. Lehet, hogy ott is működnek, csak titokban? Sokkal megnyug­tatóbb a helyzet a szakmun­kásképző intézetekben. Nagy lehetőségek rejlenek még a szülői választmány, a szülői vezérkar segítésében. Alkal­massá tenni őket szerepük ellátására a nem könnyű, de szintén hálós feladatok közé tartozik. S végül még ered­ményesebb lehet az „szm”- munka, ha kevesebb lesz a „folyamatos” feladat, ami nél­külözhetetlen, de nem lehet állandó gyakorlat. Időnként meg kell állni a számbavé­telre. A „mit”, a cselekvés elvi része már világos, a „ho­gyan” még nagyon sok mun­kát, megértést, segítést, törő­dést kíván mindazoktól, akik­re ez a szép, de nehéz mun­ka tartozik. Varga Gáborné A nemzetközi nőnapra több kiadványt jelentet meg a Kossuth Könyvkiadó. A Nők magazinja almanach harmadszor kerül az olva­sókhoz. A kötetben cikkek emlékeznek meg hazánk, né­pünk életének jelentősebb évfordulóiról.' riportok fog­lalkoznak a beiyes életmód­dal és számos más aktuális kérdéssel. A szépirodalmat egyebek között Galambos Lajos. Péntek Imre. Beke Kata. Fekete Gyula írásai képviselik. . Ditirambus a nőkhöz cím­mel irodalmi válogatós ké­szült a nemzetközi nőnao. az anyák napia és a gyermek­nap ünnepi műsoraihoz. „Nem akartam elhinni. A kövesdi asszonykrónikás ■ Hír: „Borsodi siker is született a Magyar írók Szövet- ' sége és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté- J rium állal kiírt »Emlékező falu« pályázaton. Négyezer i forintos, második díjat nyert a mezőkövesdi Zelei 1 Istvánná.” „A kertészetben vígan ment a munka ... Hol itt, hol ott hallatszott a vidám kacagás. Az érdekes történetek egy­mást követték. Aki nem hal­lotta jól, annak a szomszédja elmondta újra. így a vidám­ságból senki nem maradt ki. Később kifogytak a beszéd­ből, csendesebb lett a brigád. És akkor a sor közepe táján szépen, tisztán felcsendült a dal: „Nincsen csillag, mind lehullott a földre ...” Először csak egy-két asszony kapcso­lódott bele a dalba, majd las- san-lassan mindenki éne­kelt ...” — Ezzel az írásával nyert? — Nem tudom. Ugyanis négy művet küldtem be, va­lamennyi a Kossuth Terme- löszoyetkezet dolgozóinak éle­téről szól. Ez amiből idéztem, az énekkarunk megalakulá­sának történetét mondja el. Az eredményhirdetéskor azt elfelejtették közölni, hogy melyik munkámmal nyertem a második díjat. De ez eset­ben azt hiszem, ez nem is lényeges. — Zelei néni, hogyan adta írásra a fejét? — Írogattam én régebben is verseket, sőt pályázaton is részt vettem. A Köznevelés gyermekszíndarab pályázatá­ra is' küldtem be anyagot. Akkor emléklapot kaptam Erről az „Emlékező falu” pá­lyázatról a Szabad Földben olvastam. — Gondolt arra, hogy eset­leg nyer? — Nem én. Sőt amikor megkaptam az értesítést, ak­kor sem akartam elhinni. — Óvodában dolgozik. Hon­nan ismeri így a termelőszö­vetkezeti életet? — Csak hetvenkettő óta dolgozom itt, amióta meg­műtötték. Előtte tizenegy évet a mezőkövesdi Kossuth Tsz- ben töltöttem el. öt évig a kertészetben voltam, hat évig pedig csibegondozóként dol­goztam. — A pályázat írása közben legtöbb gondja mivel volt? — Kézzel írtam, s elég nagy betűkkel. Egy-egy tör­ténet több lett, mint három oldal, pedig az kikötés volt, hogy három oldalnál nem le­het nagyobb a terjedelem. Szaladtam át a szomszéd kis­lányhoz, ő írta le nekem ap­róbb betűkkel... A történe­tek legtöbbször este, éjszaka jutottak eszembe. Ilyenkor felültem az ágyban, felgyúj­tottam a villanyt és írtam. A férjem háborgott is, érte. — És amikor megtudta, hogy nyert? — Akkor már örült, büsz­ke volt rám. — Hol adták át a díjat? — Makón, az idei mezőgaz­dasági könyvhónap megnyi­tóján. A férjemmel együtt mentünk, a keresztfiúnk vitt le kocsival. Az ünnepség nagy élmény volt számomra. Ott jelentették be azt is, hogy a díjnyertes művek a jövő évi könyvhónapra könyv alakban is megjelennek. — Zelei néniéknek maradt valami kapcsolatuk a mező- gazdasággal? — Hogyne! Bár a férjem fodrász, azért baromfit tar­tunk. s nyolc-tíz sertésre mindig szerződésünk van az áfész-szel. Van szőlőnk is a szomolyai út mellett. A pa­raszti munkától nem szakad­tam el. — Még egy kérdés... Mi lesz a négyezer forint sorsa? — Most még nem tudom. De olyan dolgot, szeretnék venni belőle, ami . örökké em­lékeztetne erre a pályázatra. Oiajdu) alkalmaz megfelelő szakvizsgával és gyakorlattal rendelkező — TOLATÁSVEZETŐKET, — KOCSIRENDEZŐKET, — PÁLYAFENNTARTÁSI ELÖMUNKÁSOKAT. A kollektív szerződésben meghatározott bérezés mel­lett a vállalat családosok részére —, amennyiben a követelményeknek megfelelnek — lakást tud biztosí­tani, nőtlen dolgozók esetében pedig munkásszállást A családos dolgozók jelentkezése pályázat útján tör­ténik- A pályázatban feltüntetendők az eddigi munka­helyek és munkakörök, az egyes munkaviszonyok idő­tartamának megjelölésével. Nőtlen dolgozók jelentke­zése személyesen is történhet (szombat kivételével), a hét minden napján. CÍM: Borsodi Vegyikombinái 1 munkaerő-gazdálkodási osztály 3703 KAZINCBARCIKA. Bolyai tér L ötven Márka-kupakért mindig egy sorsjegyet kap, ha beküldi, vagy személyesen eljuttatja a begyüjtőhelyrc. ClM: 1061 Budapest, Hegedű n. 9. Az átvétel időrendje: hétfő, szerda, péntek, 13-tól 16 óráig. Sorsolás: 181 január 13-án Főnyeremény: egy Zsiguli személygépkocsi, és további értékes nyeremények. Szépen gyarapodó, korsze­rű gyermekszociális intézmé­nyei vannak Sárospataknak, s bizonyára ez a magyaráza­ta, hogy az Oktatási Minisz­térium és az Országos Peda­gógiai Intézet március 22— 24-én háromnapos tanácsko­zást rendez Sárospatakon a napközi otthonok megyei ve­zető felügyelői számára. A különböző szakmai té­májú előadásokat neves pe­dagógusok fogják tartani, s ezeken kívül egy kulturális foglalkozás is szerepel a programon. Az ország me­gyéiből érkező szakfelügyelők ugyanis részt vesznek egy ilyen jellegű foglalkozáson a Petőfi Általános Iskola nap­közi otthonában. Kulturális körkép © NYELVÉSZETI GYÜJTÖPÄLYÄZAT A Néprajzi Múzeum és az MTA Nyelvtudományi Inté­zete a megyei tanácsokkál és múzeumi szervekkel együtt országos néprajzi és nyelvé­szeti gyűjtőpályúzalot hirde­tett. Arra ösztönzik az ér­deklődőket, hogy pályamű­vekben ismertessék önálló gyűjtéseik eredményét. írják le a falusi építkezés hagyo­mányait, a lakások berende­zését. A Magyarországon élő nemzetiségek népköltészetét, művészetét bemutató írások­kal és egyéb gyűjtemények­kel is pályázhatnak az ama tőr gyűjtők. 0 MÜNNICH-BRIGÄDOK A seregélyesi művelődési ház és a Münnich-emlékmú- zeum vállalja, hogy helyet ad a „Münnich-brigádok” ba­ráti körének, rendszeresen tájékoztatja programjairól a brigádokat és időszakos kiad­ványait is megküldi számuk­ra. A Münnieh Ferenc nevét viselő szocialista brigádok jelentkezésüket a kezdemé­nyező brigádnak 2401 Duna­újváros, Papíripari Vállalat címre küldhetik. O TÖRÖK KORI EMLÉK Több ezer török kori emlék és sok más értékes anyag van az esztergomi Balassa Múzeum birtokában, amelyet hely hiányában csak nagyon ritkán tudnak kiállítani. Ezek az emlékek sok segítséget nyújthatnának az iskoláknak. Ezért határozta el a múze­um, hogy egyik termét fenn­tartja erre a célra, és rend­szeresen kamarakiállításokat rendez. Szakfelügyelők íiozsik István rajza Nőnapi Mwf

Next

/
Thumbnails
Contents