Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-22 / 45. szám
1978. február 22., szerda ÉSZAK MAGYARORSZÁG 5 330 ezer ember kenyere Hol sütik a leofinomabbat? „ p „Kenyérvásárlási szokásaim” megismerése céljából a napokban levelet, pontosabban egy kérdőívet kaptam az Országos Piackutató Intézettől. Megkérdezték: elégedettek vagyunk-e a lakókörzetünk kenyérellátásával, milyen gyakran és mikor szoktuk a kenyeret • vásárolni, milyen panaszunk, javaslatunk van a kenyérellátássá) kapcsolatban? A kérdőívet annak rendje s módja szerint kitöltöttem, postára adtam. Már el is felejtettem volna az egészet, ha a minap Kazincbarcikán be nem térek a „Finom pékáruk boltjába”.. A bent ülök jóízűen falatoztak, szemmel láthatóan elégedettek voltak a barcikai péksütemények és a kenyér minőségével. Gönci Sándor, a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat igazgatója elmondotta: jóllehet, ők nem küldtek kérdőíveket a lakosságnak, ám a visszajelzésekre, a kiskereskedelmi egységek észrevételeire igencsak figyelnek. Annál is inkább, mert «tavaly, az év második felében visszaesett az általuk sütött kenyér minősége. Az úi liszt gyengébb minőségű volt. kevésbé finom kenyeret lehetett sütni belőle. Az utóbbi időben azonban már nincs kifogás; megfelelően változtatták a lisztek keverési arányát. A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat ellátási körzetében 330 ezer ember él. Tizenöt üzemben sütik a kenyeret, péksüteményeket a Kazincbarcikán, Ózdon, az ózdi, az. edelényi és a mezőkövesdi járásban élők számára. Ök látják el friss kenyérrel és péksüteménnyel a miskolci és a mezőcsáti járás egy részét is. Több, mint 100- féle terméket készítenek, amelyeket mintegy 800 kiskereskedelmi egységben forgalmaznak. Tavaly a tervezett 11,5 millió forinttal szemben csak 9 millió 673 ezer forint nyereséget realizáltak. Az elmúlt évben ugyanis a kis- és középüzemek felújítására, karbantartására a fejlesztési ütemtervben előírtaknál nagyobb összeget költöttek. A kiiK.ii w... azoiiuan .1 j.w.;ú >.ávon meg' * h'-'.en iigiáriív mu ''kiönm ési szemaj ltok ’n a korsz® Eei’asztés: erre 0? :’v e is ütemezte';: már megkez i s vár ;ai mi tagusztusra fejezik be :>zd! kenyérgyár rekonstruk dóját, s új. úgynevezett nyújtó- sodró-hosszformázó berendezést helyeznek üzembe a kazincbarcikai gyárban is Az idén kenyérből is, péksüteményből is többet készítenek. A minőség javítására a szocialista brigádokkal együttműködve új módszereket. újfajta technológiai eljárásokat dolgoztak ki. — Hol sütik a legfinomabb kenyerét? — kérdeztük a vállalat igazgatójától. — A szendrői, a színi, az edelényi. a mezőcsát’ ® híd- végardói és a sajókazai üzemben sütött kenyér a leg- ízletesebb. Ezekben az üzemekben a legjobbak a technológiai feltételek, s igen értik a mesterségüket a pékek. Mi azonban azt, szeretnénk, ha nem volna különbség az üzemek között; egyformán jó lenne mindenütt a kenyér. — Változik-e a lakosság ízlése, mely péksütemények a legkedveltebbek? — Üj termékekkel, új ízekkel minden évben megpróbálkozunk. Tavalv óta sütjük például a mezőkövesdi sütőüzemben a „teflonkenyeret”, amelyet igen megkedveltek a fogyasztók. Ugyancsak új termékünk az úgynevezett „rozsláng” kenyér, a kazincbarcikaiaknak ízlett. Az idén majd Özdon, Mezőkövesden és Edelényben is sütik az egykilós „rozsláng” kenyeret. Már megkedvelte és szívesen vásárolja a lakosság a félkész réteslapokat is. Vannak továbbá „tájjellegű” termékeink, mint például a matyó kalács, vagy a matyó perec. Ezek Kövesden és környékén nagyon kelen, dőek. D. H. Ülésezel! az MHSZ tanácsai testületé Megtartotta szokásos év eleji ülését az MHSZ megyei vezetőségének tanácsadó testületé. Bokor József alezredes, a honvédelmi szövetség megyei titkára írásos tájékoztatójának tanulmányozása alapján a testület — a saját ellenőrzésére is támaszkodva — megállapította, hogy megyénkben az elmúlt évben jelentős előrelépés történt a lakosság, főként az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelésében. Ezt a többi közt az is bizonyítja, hogy Borsod lakosságának immár a 3,6 százaléka tevékeny tagja az MHSZ-nek, amelyet feladatainak megoldásában egyébként több mint 12 ezer társadalmi tisztségviselő szorgalmas, önzetlen munkává' támogat Megállapítást nyert az is, hogy kedvezően befolyásolta a szövetség célkitűzéseinek megvalósulását a pártbizottságok és -alapszervezetek hathatós segítsége. Határozataik, s ezek végrehajtásának számonkérése azt eredményezték, hogy a megyében megteremtődtek a honvédelmi szövetség tömegbázisa kialakításának feltételei, amiben jelentős szerepet játszott az állami, társadalmi és tömegszervezetek erkölcsi, s anyagi támogatása, szoros 'együttműködése a szövetséggel. A megyében megrendezésre kerülő nemzetközi és országos bajnokságok példás lebonyolítására vonatkozó javaslatok is elhangzottak az ülésen. A légpuskások nemzetközi és országos bajnokságát nemrég a miskolci sport- csarnokban — országos értékelés szerint — „világszínvonalon” rendezte meg az MHSZ, s ehhez hasonló módon kell megrendeznie a „Lenin ifjú távírásza” címért a nemzetközi és országos rádiótávírász bajnokságot, a Rádióamatőrök Világ- szövetsége kongresszusát, a szocialista országok ejtőernyőseinek bajnokságát, s ezzel egyidőben a megyeszékhely honvédelmi napját, az Avas Kupa nemzetközi repül őversenyt. a sorköteles könnyűbúvárok országos bajnokságát és a futóvadlövök nemzetközi versenyét. T. L Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat új áruházába minden alapvető élelmiszercikk eljutott, szállítási kimaradás nem történt, csak legfeljebb egy-két órás késés. Mint Czeglédi Paine üzletvezető- helvettes elmondta, az élelmiszereken kívül iparcikkeket. ruházati cikkeket es zöldárut is árusítanak, örvendetes. hogy az áruellátás isen jó kivéve a banánt, a citromot. ■ centrifugát és a teakálvhát. Az áruház eladói a megmondhatói annak, miképpen változott meg a község vásárlási igénye. Érdekes módon nagy keresletnek örvend a narancs, a banán — ezekből sajnos nem kapnak elegendőt —. említésre méltó, hogy a különféle üdítő italokból több fogy. mint sörből, igen fellendült a tisztítószerek forgalma és örvendetes az is. hogy — főkén! ajándékozás szempontjából — igen sok könyvet is vásárolnak. Ebben a boltban tulajdonképpen minden kapható, annak érdekében, hogy nekell******#tt-x-**-#**-Jf#-x--x-tt*******-x-**v:-***-*-*-x-**-***-x--x- * * I $ | Bükki barangolás télen í IMS HÉTKiZNfiPüK 1 í * * * ■x- x- x- x-x- x- x- -x x- -x- x- -x- -X- -X- -x- x- x- x- -X- -x- x-x- x- x* x- x- * -X -X- -x- -x- -x- -x- -X' -a- x-x-xx- x- x A leibe megyünk. Minél jobban távolodunk Miskolelól a Bükk irányába, annál inkább a télbe érkezünk. Fehérségbe, szikrázó napsütésbe, havas hegyek közé. Ahogy emelkedünk a tengerszint fölé, egyre növekszik a hó vastagsága. Száraz, szinte tisztára söpört úton haladunk, kétoldalt viszont hófalak között. A február végi tél szokatlanul keménnyé vált itt a Bükkben. Ez azonban nem sokat változtat a hegyi falvak évszázadok óta kialakult életmódján. Hozzászoktak már a télhez is, az ilyen kemény, sokhavú időhöz. Csendes házak közé érünk, csak a kutyák méltatlankodnak. A férfiak nagyobb része a diósgyőri üzemekben dolgozik, vagy az erdészetben. A kéményfüst a hazavárást jelzi. Az öreg és az új házak udvarán a kifeszített köteleken frissen mosott ruhák, ágyneműk száradnak a napfényben. Csendesek a bükki falvak ezeken a hétköznapokon. Tél1 van, nagyhavas, igazi tél, de már itt is mindenki a tavaszt várja. Kivéve azokat a közeli, vagy messzi tájakról érkezett kirándulókat, turistákat, akik sílécekkel, szánkókkal felszerelve járják a lejtőket, az utcákat és nagyokat köszönnek vissza a helybélieknek. És nemcsak a visszaköszönést tanulják meg az itteniektől. Hanem azt is, ha valaki bajba jut, azon segítenek, miként csak tudnak. Például az autóbusz pilótájának is. A menetrendszerű busz iskolásokat vitt, elromlott. — Megpróbáltam bütykölni, vízhólyag nőtt a kezemre, de nem sikerült megcsinálnom — mondotta a fiatal, szakállas gépkocsivezető. — A csodálatos az volt, hogy minden gépjármű megállt, a benn ülők megkérdezték, miben segíthetnének. Sajnos, az autómentőt 'kellett kikérni. Szerencsére időközben a gyerekeket egy másik autóbusz már elvitte. Ezeken az utakon nagyon nehéz a vezetés, nehéz a munka, de mintha a szolidaritás is olyan nagy lenne, mint a hó ... Bükkszentkereszt. Az ország legmagasabban fekvő, önálló tanácsú községe. Például az üdülőtelep és környéke 690 méterre van a tenger szintje fölött. Szépen fejlődő. gyarapodó település. va_ — .Milyen ez a tel? — Azon kívül, hogy februárhoz képest még most is szigorúan kemény, rendkívül forgalmas is. Sokan jönnek hozzánk. Hogy mást ne mondjak, a múlt vasárnap 18 szánkó tört el. Most nyílt meg ugyanis egy kölcsönző- bolt, hihetetlenül nagy a forgalma. Sítalpak, szánkók, szóval a téli sporteszközök nagyon mennek. És, amint látják, van is hol menniük. Ami a község lakóinak ellátását illeti, rossz szó sem hangzik el. Elsősorban talán azért nem, mert az utak .tárhatóak. Öt boltja van a községnek, gyakorlatilag minden megkapható. És itt van már évek óta a nagy kincs, a víz is. Ezzel időnként azért akad gond. A hótól, jégtől megterhelt fák ugyanis le-ledőlnek, kiszakadnak a földből és rázuhannak a villanyvezetékre, eltépik. Ilyenkor egyrészt nincs áramszolgáltatás, ami bizony nagy baj, másrészt nincs ivóvíz, mivel a motor sem működhet áram nélkül. Három-négynapos kimaradás is előfordult már. Persze a kemény télben a vezetékek helyreállítása ugyancsak egész embereket kíván. Tudják a bükkszentkeresztiek is, hogy ez egyáltalán nem köny- nyű munka, de szeretnék, ha minél kevesebb kimaradás lenne. Különösen a disznótorok, az ünnepek idején. — Mai gondként mit jelölnének meg? — A parkírozást... Ne csodálkozzon, valóban nagy gond. Nem is mi miattunk, az itt élők miatt, hanem a vendégeink miatt. Télen a gépkocsik százai érkeznek hozzánk, nagyon örülünk természetesen ennek a szép forgalomnak. de sajnos ezek á kocsik nem tudnak hol parkírozni. Az idén alakítunk majd ki egy megfelelő területet a Borostyán mellett, ehhez az idegenforgalmi hivatal is ad kétszázezer forintot ... És még valami, amit szeretnénk elérni, megvalósítani. . Lehet, kicsit furcsán hangzik. Nagyon időszerű lenne ide. BükkszentkereSztre egy meteorológiai állomás. Valamiféle idő járás jelentésre gondolok és ugyancsak nem a mi érdekünkben... Gyakorta hallani például a , rádióban, hogy az országban sportolásra alkalmas hó nincs. Dehogyis nincs! Nálunk van. legtöbbször ragyogó napsütéssel. a friss, tiszta levegőről már nem is szólva, csak éppen sokan nem tudják. Jó lenne ezt is hírül adni. Az itteni hóviszonyokat, időjárást. Nem tudom, hogyan, miként lehetne, de megérné. Ráadásul később még szán- kós kirándulásokat is akarunk szervezni. Biztosan megkedvelnék ... A kemény tél, a nagy hó ellenére a Borsud megyei jen a helybelieknek és az itt tartózkodó üdülőknek, turistáknak a városba utazni. A konzervtől kezdve az ágyneműn keresztül egészen a játékszerekig minden megtalálható. Az önkiszolgáló áruházát a múlt év novemberében adták át rendeltetésének. Azóta nem fordult elő — a nagy hó ellenére sem —, hogy bármiből hiányt szenvedtek volna. Fehér Miklós sorompóőr Fehér Miklós sorompóór, a község határában levő őrházába egymaga csavarja a cigarettát, megmaradt egy kezével, bal kezével, holott jobbkezes volt 1935-ig, amíg a lillafüredi útépítésnél el nem vesztette. Az öreg, mint itt mindenki, kék surcot. kötényt visel, kucsmája, pufa.ikája. vagy bekecse van és a lábán jó, meleg csizma. A sorom- póórházban olajkályha melegít, Az öregnek, a nyugdíjasnak az a feladata, hogy megakadályozza a további mozgásokat. De a hétköznapokon. a havas hétköznapokon nincs mozgás. Így hát benn ül a sorompóőrházá- ban és sokkal több cigarettát szív. mint mikor idegenektől, vendegektől hangos a vidék. lójában már az ország minden részén ismert, és mind kedveltebb üdülőtelep, idegenforgalmi nevezetesség. A helybélieknek persze más. Lakóhely, munkahely. — Hogy vannak, mint vannak? — Minden rendben, csak a tavaszt várjuk! — A gyors választ Bodnár Tibor, a községi tanács elnöke mondja. Hogv érthetőbb legyen a ta- vaszvárás miértje, Erdődi István, a vb-titkár hozzáteszi: — Nálunk november 26-a óta van tél. Akkor esett le az első hó. azóta is ötven-nyolc. van centiméter vastagságban borit mindent. A hőmérséklet ma reggel is tíz fok alatt volt. Hétköznapokon is sokan keresik fel Biikkszenfkeresztet, az ország távoli részeiből is — Hát hogy is kell egy kézzel, a megszokott jobb he. Ivett bal kézzel sodorni a cigarettát? Már mutatja is. A Lepke cigarettapapír csomagját szét- fújja. egy szálat kiemel belőle! egyik felén fél ujjnyit behajt belőle, aztán a Tisza cigaretta dohányból csippent bele. majd a levegőben egyetlen sodorintással hengerré formálja, megnyálazza, a gyufát csonka bal kezéhez igazítva rágyújt. És mái füstöl is a cigaretta. A faluban alig néhányan készítenek, csavarnak így cigarettát Szokás kérdése ez. Talán a takarékosságé is. PKI-LA-VEC
