Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-17 / 41. szám

1978. február 17., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szidipiiai intézkedések az LKM-kea Beszélgetés Gácsi Ferenc vszb-titkárrai A Lenin Kohászati Művek dolgozói, vezetői az elsők között határozták el, hogy tovább folytatják a múlt év­ben nagy sikert hozó mun- kaversenyt. A szocialista kö­telezettségvállalás nemcsak a dolgozóknak a többtermelés- eel kapcsolatos célkitűzéseit tartalmazza, hanem azt is, mit tesz a gyárvezetés a munka, és szociális körül­mények javítása érdekében. Gácsi Ferenc, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára ezzel kezdi: — 1977 számunkra ered­ményes volt. Jelentősen nőtt a termelés, rekorderedmé­nyek is születtek, ugyanak­kor távlataiban azt is meg­mutatta, hogy van jövője a régi kohászati üzemnek. Ez nemcsak az acélmű kollektí­vájára hat ösztönzően, ha­nem gyárunk valamennyi dolgozójára, vezetőjéig is. 1978-ban a termelésben új­ból nagy célokat tűztünk magunk elé A dolgozók po­litikai öntudatról tanúskodó felajánlásai, a vállalat párt-, KISZ-, szakszervezeti, gaz­dasági vezetését arra ösztön­zi, hogy — akár kockázat- vállalás árán is, de — min­den körülmények között biz­tosítsak az emberek munká­jához szükséges jó feltétele­ket — Szociálpolitikai célkitű­zéseink szerint egy sor te­rületen igyekszünk még jobb, kulturáltabb munka- körülményeket teremteni. Így ez évben 62 millió fo­rintos költséggel tovább folytatjuk az SM-acélmüben az úgynevezett szinttartó be­ruházást, amely az ott dol­gozók biztonságát, egészsé­gesebb munkakörülmények megteremtését szolgálja, Csökkenteni akarjuk a régi elektróban a zsúfoltságot, korszerűsítjük a nagyolvasz­tóműnél a nyersvasüst szállí­tását. A nagykováesolómü- ben a 88-as és 90-es kemen­cénél korszerű gázbiztonsági berendezéseket szerelünk fel, csak ez 4,2 millió forintot igényéi. — A nehéz fizikai munka csökkentésére, az anyagmoz­gatás gépesítésére hidrauli­kus emelőket, targoncákat szerzünk be, DEMAG-pályá- kat helyezünk üzembe. A gépi megmunkálás elősegíté­sére kisgépeket, lemezhajlító, hidraulikus abroncsbefogó­kat, síncsavarbehajtó gépe­ket szerzünk be. — Kötelezettséget vállal­tunk új vasszerkezeti üzem létrehozására. Ebben orszá­gosan nagy kapacitáshiány van. A kombinált acélmű építéséhez sok vasszerkezet­re van szükség, így az új üzepi segít e munkák elvég­zésében, a gondok megoldá­sában. Ezen túlmenően egy sor helyen gondoskodunk az erős zaj csökkentéséről, nö­veljük a munkahelyek kul­turáltságát, fejlesztéssel szol­gáljuk a munkásvédelmet.' — Mit tesznek a szociális körülmények további javí­tásáért? — Gyárunkban már hagyo­mány, hogy az új művel egyidejűleg biztosítjuk a kor­szerű szociális helyiségeket, felszereléseket. Így volt a nemesacél-hengerműben, ahol fekete-fehér öltöző, fürdő szolgálja a tisztálkodást, or­vosi rendelő az egészségvé­delmet. Ugyanilyen feltétele­ket teremtünk a kombinált acélműnél is. A Marx tér­nél befejezéshez közeledik a hétszintes, a lehető legkor­szerűbb berendezéssel ellá­tott munkásszálló. Átmeneti­leg az acélmű építőinek lesz otthona, később a gyár dol­gozói laknak majd benne, s itt egyben megoldjuk a nők szállodai elhelyezését is. Több tízmilliós költséggel kétezer személyes üzemi konyhát, éttermet készítte­tünk a gyár területén. Át­menetileg itt étkeznek az acélmű építői. A munka be­fejezése után ez is az LKM dolgozóinak rendelkezésére áll. Hadd jegyezzem meg, hogy az üzemi étkeztetésre ebben az évben ötmillió 130 ezer forintot fordítunk. — Tovább fejlesztjük az üzemorvosi hálózatot. Töb­bek között bővítjük a nagy- olvaszlóműben levő üzemor­vosi rendelőt és üzemorvosi rendelőket készíttetünk az acélmű építői, illetve dolgo­zói számára. — A gyár mellett üzemel a tisztasági gyógyfürdő. Az izületi, reumatikus beteg­ségben szenvedők érdekében, egészségügyi szakember be­állításával akarjuk jobban •kifejleszteni, biztosítani a gyógykezelést. Ugyanez a cél vezet bennünket a mezőkö­vesdi üdülőnk esetében. Az üdülőt korszerűsítjük, télie- sítjük, ' ■ orvosi rendelőt, gyógykezelő helyiséget ala­kítunk ki. Így a gyár dol­gozói — orvosi felügyelet alatt — egész évben igény­be vehetik a mezőkövesdi gyógyfürdőt. — Hadd mondjam el, hogy tavaly a gyár 7600 dolgo­zója pihent SZOT-üdülök- ben és külföldön. Az idén 8 ezer embert szeretnénk üdültetni. Ennek elősegítése érdekében korszerűsítjük, té- liesítjük a tapolcai üdülőn­ket, így az egész évben igénybe lehet venni, illetve csereüdültetés keretében a külföldi testvérvállalatok dolgozóinak rendelkezésére tudjuk bocsátani. Cserében pedig a diósgyőri kohászat munkásai a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyel- országban és az NDK-ban üdülhetnek. — Milyen előrehaladást értek el, mit terveznek a dolgozók kulturális és sportigényeinek kielégíté­sében? — A gyár dolgozói őszin­te örömmel fogadták, hogy közös beruházásban megépült az új Vasas Művelődési Köz­pont. Ennek évi üzemelteté­se több mint 10 millióba ke­rül, s ebből 3,3 millió fo­rintot mi fedezünk. Ezzel tovább gyarapodtak a mű­velődési, kulturálódási lehe­tőségek. Felújítottuk a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontot, ahol egy sor szak­kör létrehozása vált lehető­vé. Itt van a nyugdíjasok klubja is. A nyugdíjas bi­zottság rendelkezésére 100 ezer forintot bocsátunk, ame­lyet segélyek kifizetésére, nyugdí jasok üdültetésére for­díthatnak. Sportcélokra (DVTK) 1 millió 390 ezer, tömegsportra 210 ezer forin­tot adunk. — Feladatunk a dolgozók lakásgondjainak enyhítése. Ez évben 12,5 millió forint összegért 25 tanácsi bérla­kást vásárolunk és 4 millió forint kamatmentes kölcsön­nel támogatjuk az OTP-la- kást vásárlókat és a kisla­kásépítőket. összegezve: szo­ciálpolitikai terveink sze­rint ebben az évben több mint 438 millió forintot for­dítunk munka- és egészség- védelemre, a kulturális és sportigények kielégítésére. Ezt gyárunk dolgozói meg­érdemlik, hiszen a termelés növelésével, a minőség javí­tásával ők teremtik meg hozzá az anyagi feltételeket — mondotta Gácsi Ferenc. Csorba Barnabás Gyarmati Győzőné profil-csapokat esztergál a BVK miskol­ci gyáregységében. Határidő: „tegnap”... A Győri kapuban 3 négy- emeletes bérház épült az utóbbi hónapokban. A múlt év őszén kezdődött az épít­kezés. Azóta sok mindent, el kellett viselni az arra la­kóknak. A földet hordó ZIL-ek terhükkel bejártak a há­zak közé megfordulni. Ma­guk után hagyva a sarat,' ami a földúthoz tette ha­sonlóvá a környék útjait Az ott lakóknak kellett fi­gyelmeztetni a gépkocsive­zetőket, hogy itt bizony mintegy 700 család lakik, akik már azt hitték, hogy a telep készen van és most minden elölről kezdődött A válaszban nem volt kö­szönet — „Nem jókedvünk­ből csináljuk” — felelték. Az ott dolgozó vezetők is hasonlóképpen vélekedtek, pedig emberséggel, odafi­gyeléssel másképp is lehe­tett volna csinálni. A másik, hogy felásták az úttestet a Kőporos utca be­járatánál. Lassan egy éve lesz ennek. A szükséges csö­veket még az építkezés kez­detén lefektették, ha várták az ülepedést, már akkor is karácsonyra „meglephették” volna az arra lakókat az­zal, hogy az utat helyreál­lítják. Mivel az „ásatások” nyo­mainak eltüntetése ügyében meg sem kíséreltem illeté­keseket keresni, sejtve, hogy minden illetékesnek vélt vállalat a másikhoz utasí­tott volna, ezúton szeretném kérni az ott lakók nevében is, hogy elnézést ezért a jegyzetért, de nagyon sze­retnénk, ha azok, akik íel- ásatták az utat, intézked­nének, hogy az utat erede­ti állapotában visszaadják a forgalomnak és úgy véljük: ez már tegnap is késő lett volna... (takács) A tagság számára megér­demelt örömünnep, a szor­galommal és hozzáértéssel végzett munka értékelése, minden eddiginél sikeresebb gazdasági év méltó záróak­kordja, a vendégek számára pedig tanulságos élmény volt a szentistváni VII. Párt- kongresszus Termelőszövet­kezet zárszámadó közgyűlé­se. A négyszeresen Kiváló Szövetkezet az elmúlt — számukra sem könnyű — esztendőben ismét bizonyí­tott Bizonyították azt, hogy ahol következetesen törek­szenek a jobbra, a többre, ahol állandóan gyarapszik a politikai, erkölcsi és szak­mai műveltségi színvonal, ott az akadályok, így az időjá­rás okozta gondok is köny- nvebben leküzdhetők, s biz­tonsággal növelhetők a ter­melési eredmények. •** Az írásban mindenki szá­mára átadott tájékoztató ada­tok. a gazdálkodás, a mérleg „mutatói” a vendégeket szinte csodálkozásra készte­tik. Ök, több mint ötszázan, a közös „gazdái” pedig azt mondják: lehetett volna jobb is... Hiszen még az elmúlt tavaszon kereken tízmilliót „vitt el” a belvíz. Őszi bú­zából 487, napraforgóból 91, lucernából 305 hektár pusz­tult ki. A szántóterület egy­negyedét érte kár. Ősszel a fagy a kukoricát tizedelte, s hatszor kapott jeget a sző­lő... Bruttó termelési érté­kük a bázishoz, 1975-höz ké­pest mégis 48,6 százalékkal növekedett, az árbevétel pe­dig 35 millió forinttal. A növénytermelés „felfutása” 52, az állattenyésztésé 40 százalékos. A tervhez, a ma­gasra tett mércéhez viszo­nyítva is szőlőből 37, lucer­nalisztből 38 vagon a több­lettermelés. A szövetkezeti eredmény, a tiszta nyereség pedig az 1975. évi 16 millió­val szemben most már 22 millió forint felett jár. A vezetőség beszámolója tárgyilagos, rendkívül sze­rény. Antal Simon tsz-elnök Borsod legújabb postája tr Éjjel-nappal szolgálatban U-alakú, impozáns épület. Még ma is, egy hónappal az avatás után, sokan csak né­zelődni, szemlélődni térnek be ide. Igaz, van mit cso­dálni; üveg és fa, műanyag és márvány dominál. Az előtérben hírlapokat árusíta­nak, beljebb kis asztalkák körül kényelmes fotelok, ülőkék. íróállványok és autoT maták, no és mindenütt vi­rág. .. A kazincbarcikaiak méltán büszkék az új létesítmény­re, az 1. számú postahiva­talra. — A lakosság is, mi, pos­tai dolgozók is nagyon vár­tuk már az új hivatal el­készültét — mondja Makov- nik Emil, a hivatal helyet­tes vezetője. — Korábban öt helyen dolgoztunk, olyan épületekben, amelyek erede­tileg más rendeltetéssel épültek. Ez igencsak megne­hezítette a munkánkat. Min­den hivatalnak más volt a reszortja, az embereknek annyi helyre kellett men­niük, ahány [éle elintézniva­lójuk volt éppen. A város dinamikus fejlődése megkö­vetelte a postai munka fo­lyamatának változtatását, korszerűsítését. — Hogyan fogadták az űj munkamenetét a dolgozók? — A jót, a jobbat nem nehéz megszokni. Könnyebb, egyszerűbb lett a munka, an­nak ellenére, hogy , egyes te­rületeken korábban kezdő­dik most a munkaidő. Mis­kolcról 4 óra 45 perckor ér­kezik az első postakocsi, a bpdapesti postavonat pedig 5 óra 9 perckor fut be Ka­zincbarcikára. Akkorra már készen kell állnunk az a^iyag fogadására, kezelésére. A hi­vatal reggel 7 órától este 9- ig tart nyitva; ünnep- és vasárnapokon is ügyeletet tartunk. — Hogyan alakult a forga­lom? — Lényegében nem válto­zott, a város forgalmát ko­rábban is nekünk kellett el­látnunk. A különbség abban rejlik, hogy a régi kishiva- talokat. tíz ember már zsú- íolásig megtöltötte, itt vi­szont soha nincs tumultus. — Az új hivatal igen je­lentős esemény az életünk­ben — veszi át a szót Bőt a Andrásáé, a kézbesítési cso­port vezetője. — 1960 óta dolgozom a postán. 18 évig volt sf munkahelyem az öt­venes években épült kis fel­vonulási épületben. Megér­demelte már a város és a posta valamennyi dolgozója ezt a szép, új épületet. Marcisák Gyözöné, a fel­vételi csoport vezetője: — Havonta 3500 az aján­lott; küldemények és 2800— 3000 darab a kézbesített csomagok száma. Régen csak másnap vehette át az aján­lott küldeményt a címzett, ha kézbesítéskor éppen nem tartózkodott otthon, ötfelé dolgoztunk, lassabban ment az ügyintézés. Az új hiva­talban azonban már egészen más a gyakorlat ... Az új postát egy hónappal ezelőtt vette birtokba 118 postai dolgozó, no és több mint 34 ezer kazincbarcikai lakos. Az üvegablakok mö­götti birodalomnak a postás dolgozók, a kulturált közön­ségváró résznek a barcikai- ak örülnek. A gyorsabb, könnyebb ügyintézésnek pe­dig mindnyájan ... n. h. értékelése tömör, közérthető. Sikeres, eredményes eszten­dőről szólhat, s mégsem „be­széli körül” a még felmerült gátló körülményeket, a ki­váló munka mellett is meg­található fogyatékosságokat. És ezekről úgy szól a beszá­moló, hogy azonnal levonja a következtetéseket, s meg­jelöli részleteiben a tenni­valókat, a „hogyan jobban tovább”-ot. * Figyelem az arcokat, a most ölben nyugvó, kérges kezeket. Apró rezdülések, mosolyok, bólintások jelzik, hogy mennyire figyelik az értékelést, mennyire együtt élik a közös örömeit, gond­jait. Mint krónikást, külön is érdekelne, hogyan sikerült ellensúlyozni, pótolni azt a 10 milliós kiesést, s a beszá­moló hamarosan erre is vá>- 1aszol: — Az volt a legdöntőbb, hogy építhettünk, számíthat­tunk tagságunk szorgalmá­ra... Nem uralkodott el a bizonytalanság, nyugodt, ki­ßiigstolöi értekezlet Negyvenöt szocialista bri­gád háromszáz tagjának képviselői tartották meg teg­nap értekezletüket a Miskol­ci Postaigazgatóságon. A brigádvezetők közösen hatá­rozták meg az idei verseny célkitűzéseit, valamint javas­latot tettek a szocialista munkaverseny-mozgalom to­vábbi folytatásának, illetve a szocialista brigádcímek odaítélésének módjaira. . A tegnapi értekezleten válasz­tották meg azokat a küldöt­teket, akik február 21-én,* kedden a Miskolci Posta- igazgatóság területi szocia­lista brigádvezetői értekezle­tén vesznek majd részt egyensúlyozott, jó politikai légkörben, még jobb haté­konysággal dolgoztunk to­vább. Nemcsak felmértük a károkat, hanem nagyon gyors intézkedéseket is hoz­tunk azok pótlására... Hosszú lenne valamennyit felsorolni, csupán „ízelítőül” néhányat: terven-felül 570 süldőt hizlaltak fel; 1250 da­rabbal növelték a már első évben „forintot fialó”, gyap­jút, bárányt adó juhállo­mányt; a belvizes óriási „foltokba” terven felül siló- kukoricát, szudáni füvet ve­tettek. És ami nagyon lénye­ges: termelést fejlesztő, 15 millió forintnyi beruházása­ik zömét az év első felében megvalósították, „beléptet­ték”, mert a gyors beruhá­zás ad gyorsan forintokat! Minden egyes főágazat és a legkisebb, alig néhány em­bert foglalkoztató ágazat, kis brigád munkáját is értékeli a beszámoló. A szőlő hektá­ronként 109 mázsás átlagter­méssel fizetett... Ezért, pieg azért... Húsz százalékkal sikerült több tejet értékesí­tenünk ... Ezt érvelés kö­veti, hogy miért keveslik a már 3000 liter feletti tehe- nenkénti tejhozamot... A vendég fülében egybeolvad­nak a számok, az adatok, a tárgyilagosan értékelő sza­vak. * És aztán mintha változna Antal Simon hangjának a színe, melegebb a szavak csengése. Már nem az ága­zatokról, gazdálkodásuk ho­gyanjáról, hanem azokról az emberekről beszél, akik el­sők voltak a munkában. Azokról, akik évről évre többen vannak a VII. Párt- kongresszus Tsz-ben, a szo­cialista brigádok tagjairól. 1977-ben már 215-en dolgoz­tak a II szocialista brigád­ban. Abban, hogy így sike­rült az elmúlt esztendő, oroszlánrészük van. Nemcsak azért, mert terven felül 1.9 millió forint értékű vállalá­sokat tettek, s ezt 4.7 mil­lió forintra teljesítették, ha­nem azért is, mert ök vol­tak a húzóerő, nagy szere­pük van a jó munkamorál, a jó politikai hangulat meg. teremtésében is. És olyan érdemei is vannak ennek a* mozgalomnak, hogy a már korántsem fiatal tagok kö­zül 92-en végezték el az ál­talános iskola 8 osztályát, s 12-en vannak, akik felnőtt fejjel, most tanulnak. És az sem véletlen, hogy ez a kö­zös gazdaság nyerte el az elmúlt évben a „megye leg­tisztább termelőszövetkezete” címet. # ­Az elfogadott mérleg és a „törvénnyé” szavazott, a legfontosabb tennivalókat tö­mörítő határozat jövő ilyen­korra hasonlóan eredményes zárszámadást és jóvá1 na­gyobb termelési értéket ígér a méreteiben is megnöveke­dett VII. Pártkongresszus Tsz-ben. Ez év elejétől a volt. tardi Béke Tsz tagsá­ga is erősíti ezt a kiváló közös gazdaságot, amely így most már csaknem 8 ezer hektáron, mulathat példát. (p. s.) Szentistváni számadás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents