Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-17 / 41. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. február 17., péntek í Az év eleje könyvei A Magyar Könyvkiadók és Kiinyv terjesztők Egyesülése kiadásában közzétett, s az 1978-as esztendő első negyedének könyveit tartalmazó Kiadói tervek című összeállítás ismét sok érdekes és elgondolkoztató adalékkal szolgál. A tizenkilenc hazai könyvkiadó vállalat az első negyedévben 581 kiadvány megjelentetését tervezi. Ismerve a nyomdai átfutásokat, már-már alkotmányos csúszásokat, ez a szám elsősorban azért reális, mert általában legalább annyi könyv csúszik át az előző negyedévről a tárgyi időszakra, mint amennyi el szokott belőle maradni a következőre. A legtöbb kötettel ebben a negyedévben a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó jelentkezik, hatvanöt kötetet tervezett. Utána e tekintetben a Kossuth Könyvkiadó a második, amely hatvankét művet tervez letenni az olvasó asztalára, illetve a boltok polcaira. Az elsősorban szépirodalmi müveket gondozó kiadóvállalatok közül az Európa negyvenkilenc, a Magvető negyvenegy, a Szépirodalmi Kiadó ötvennégy kötetet, illetve művet tervezett. Igen magas a tervezett könyvszáma az Akadémiai Kiadónak (ötvenkilenc mű), s örömmel üdvözölhető a nagyrészt külföldre, illetve idegen nyelvű kiadásokkal dolgozó Corvina Kiadó harminc tervezett könyvszáma. * Feltűnő jelenség viszont szinte valamennyi kiadó tervében a sok ismételt, második, vagy éppen ötödik és hatodik kiadás. Ez jó, mert arra utal, hogy egyes művek iránt folyamatosan nagy az érdeklődés, s ez a kiadó- vállalatot a kibocsátás megismétlésére sarkallja, más müveknél viszont arról árulkodik, hogy az eredeti kiadásnál esetleg a példányszámot nem megfelelően mérték fel. alacsonyra tervezték. Mindenképpen figyelmet érdemlően jó, hogy egyes szépirodalmi és szakművekből igyekszik a kiadó kielégíteni a vásárlói igényt az , újrakiadással — ugyanakkor az ismételt kiadások nagy aránya az összkiadásban jelentősen csökkenti az újonnan megjelenő művek arányát és tényleges számát. Természetesen egy kiadói tervezet, illetve jegyzék alapján ezt a kívülállónak pontosan felmérni nem lehet, mindenesetre figyelmet érdemel az ismétlődő kiadások magas száma a maga negatív és pozitív jellemzőivel együtt. *Néhány műre érdemes itt is felhívni a figyelmet. Ez természetesen semmiféle értékrendi besorolást nem jelent, de bizonyára sokakat érdekel, hogy az Akadémiai Kiadó megjelenteti hasonmás kiadásban Arany János A nagyidai cigányok című művét a költő húsz tollraj- zával, a kritikai kiadások sorában pedig Berzsenyi Dániel és Csokonai Vitéz Mihály összes műveit. A Corvina Kiadó könyvei közül felhívjuk a figyelmet A mai magyar bábszínház című összeállításra, amely mind magyar, mind idegen nyelven megjelenik. Az idegen nyelvű könyvek közű] kiemeljük a mai magyar drámák gyűjteményét, amely francia nyelven kerül kiadásra. A Gondolat Kiadó adja közre Bános Tibor Jávor Pálról szóló könyvét. A szépirodalmi műveket gondozó kiadók közül elsőként a külföldi értékeket itthon forgalmazó Európa Könyvkiadó terveiből említjük meg A díjnyertes ló című elbeszéléskötetet, a mai kazah elbeszélők válogatását, a mai szovjet kisregényeket tartalmazó Farkascsorda című összeállítást, és A titokzatos idegen című angol kisregény-gyűjteményt. valamint Viktor Mann öten voltunk című memoárját. A Magvető terveiből megemlítjük a Szép versek idei kötetét, amely hagyományosan József Attila születésnapjára várható, Szerb Antal Magyar irodalomtörténetének hatodik kiadását és László Gyula két művét, az egyik a Művészetről, művészekről című részben művészportrékat, részben kiállításmegnyitókat tartalmaz, a másik kötete pedig, A kettős honfoglalás című évtizedes régészeti-őstörténeti kutatásainak summázatát kínálja. Végül a Szépirodalmi Kiadó terveiből kiemeljük az' Esszépanoráma 1900—1944 cí_ mű háromkötetes gyűjteményt. Hegedűs Géza Európa közepén című gyűjteményes összeállításának negyedik kötetét, és Horváth Teri színművésznő Sári-gyöp című önéletírását. 01» ni) Osztályismétlésre utasítva A köznevelés és közművelődés hazánkban közüggyé vált, ami mindenkinek joga, sőt kötelessége, így bár sokunk sikeresen letette általános iskolai vizsgáit, a televízió vezetősége tavaly úgy döntött, hogy a Mindenki Iskolája előadássorozatra beiskoláz bennünket. Nem panaszkodtam, hisz „fenn” nyilván tudják, mikor mire van szükségünk. Engem az sem zavar, hogy a tömegek televízióval való oktat, sa műsorpercenként az államnak igen sok pénzébe kerül. Az elmúlt évben eitern jogommal, végignéztem az előadásokat, egyúttal eleget téve a közművelődési törvényből ram háruló kötelességnek. S bár gyakran nézem a televíziót, mégis előfordult, hogy a Mindenki Iskolájának jó néhány előadását nem láttam. Annak ellenére, hogy ezt a tényt magamba zártam, a televízió vezetői előtt nem maradt rejtve. Igazolatlan hiányzásaimnak köszönhetem hát, hogy nyilvánvalóan bukásra ítéltek, mert most újra láthatom, hallhatom ugyanazokat az órákat. Titokban élvezem, hogy Antal Imre az előadásokon még mindig nem tudja a feleletet ugyanazokra a kérdésekre, amelyekre tavaly sem tudott válaszolni. Jó tudni és látni, hogy a televízió — a sok „lazsáló” között — a közművelődési kötelességét maximálisan teljesíti... egészen filmkopásig! Buchert Ma premier: Veronai fiúk Shakespeare darabja nyújtott alapot John Guare-nek és Mel Shapirónak — zenéjét szerezte Galt McDermot — a Veronai fiúk című kétrészes musical megírásához. A világsikert megért musicalt ma este mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház társulata — Bor József rendezésében. Az előadás díszleteit Gergely István, jelmezeit Hruby Mária készítette. Koreográfus Somoss Zsuzsa. A két veronai fiút Poór Péter és Harmath Albert játsz- sza (képünkön Harmath Albert partnere Horváth Zsuzsa), de a színház olyan kitűnő művészei lépnek színpadra a darabban, mint Ko- máromy Éva, Blaskó Péter, Matus György, Bánó Pál. A Veronai fiúkat egyébként kettős szereposztásban mutatja be a miskolci társulat. Szerzői est Horusitzky Zoltán Erkel- díjas zeneszerző, zongora- művész szerzői estjét rendezik meg február 21-én, este 7 órai kezdettel Miskolcon, a Bartók-teremben. A műsoron a Vonósnégyes, a Két- zongorás szonáta, Egy magányos sétáló álmodozásai, valamint Három dal Charles Cros verseire című művei szerepelnek. A szerzői esten László Margit, az Állami . Operaház tagja, az Üj Ritkaságok A Balaton környékén a lelkes természetkutatók feltérképezték a növényritkaságok tenyészhelyeit. A Lesen- ce patak égerfákkal övezett lápos partján található a jégkorszaki maradványfaj, a tarajos pajzsika. A Lesence- istvánd, Lesencetomaj és Billege-major tőzeges rétjein még ma is 'szép számban díszlik a havasi hízóka nevű rovaremésztő növény, a ritkaságnak számító lisztes kankalin, az illatos hagyma, a szibériai nőszirom, s a fehér májvirág. Itt tenyészik a lápi nyúlfarkfű és a kék- perje is. A Balatoni Intéző Bizottság környezetvédelmi szak- bizottsága javasolta, hogy a ritka növények tenyészhelyé- nek egy részét, Bille-major környékét,. nyilvánítsák védett területté. Miskolci Vonósnégyes, valamint zongorán Rőczey Ferenc és ifj. Rőczey Ferenc működik közre. Táj és ember A Képcsarnok Vállalat miskolci Szőnyi-termében ismét látogatókat fogad * az emeleti kiállítóhelyiség. Ri- dovics László, Munkácsy-dí- jas festőművész harmincöt festményét láthatják tegnap estétől itt a spontán érdeklődők, a képzőművészetet kedvelő városlakók és természetesen — hiszen képcsarnokbeli kiállításról van szó — a gyűjtők, a kép vásárlók is. A magyar képzőművészet derékhadához tartozó alkotó s mostani kiállításán tulajdonképpen elég sokoldalúan igyekszik bemutatkozni a miskolci tárlatlátogató és érdeklődő közönségnek, hiszen portrékkal, csendéletekkel csakúgy jelentkezik, mint tájképekkel. A magunk részéről elsősorban a tájkép- festőt üdvözöljük örömmel; mély tüzű, ragyogó színei, komponáló készsége itt mutatkozik meg leghatásosabban. A táj Ridovicsnál — képei/ bizonysága szerint — mindig egy zárt, „lezárt” mikrovilágot jelent, akár ódon házak udvarára, vagy ami gyakrabban előfordul, tó- és patakpartokra kukkant be vásznával és ecsetjével. Abban viszont, hogy ez a líraibb hangulatú tájvilág nem nosztalgikusan ural. kodik el képein, szikrázó, mély tüzű színei segítik a művészt, ragyogó sárgái, mély kékjei, izzó vörösei. S legigazibb tájképein is mindig jelenlevő emberalakjai. Kritikusai Ridovics László művészete kapcsán úgy fogalmaznak: „festői világa egy kifinomult érzékenységű,' de mindig földközeli szellem érzelmi-esztétikai meglátásainak bővérű, eleven megnyilvánulása, aki azonban a vizuális láttatás sajátos törvényei közepette is hű marad realista meggyőződéséhez. Nem akarja utánozni a természetet, nem akar csalóka benyomást kelteni, ám ábrázolásai a külsődleges logikának, az elvont absztrakciónak sem engedelmeskednek.” Ridovics az érzelmileg és értelmileg átélt látványt ragadja meg képeiben, s úgy ábrázolja a körülöttünk levő világot — s nemcsak a természeti világot —, hogy nem szakítja azt ki a társadalmi valóság közegéből. Ez utóbbira egyébként e kiállításon is jeles példaként szolgálnak a munkát, a munkást megjelenítő képei. Ridovics László festészete jól példázza a hagyomány- tisztelet és a festészet új törekvéseinek egyesítését, ötvözését. Természetes ösztönnel ragadja meg azokat a hétköznapi jelenségeket — környezetieket és társadalmiakat egyaránt —, amelyek körülvesznek bennünket, s amelyekben a hétköznapok rohanásában, sietésében gyakran nincs időnk felfedezni az esztétikai szépet. A festő magabiztosan mutatja fel nekünk ezeket az értékeket, ellentmondásaikban is emberi vonatkozású értékeket, megteremtve az atmoszférát is a látvány befogadásához. Kiállítása minden bizony, nyal sok érdeklődőt vonz majd. A Szőnyi-íeremben tegnap, február 16-án délután 5 órakor megnyílt tárlatot — dr. Újvári Béla művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe — március 2-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Ridovics László harmincöt olajfestményének megtekintését egyébként mi is szívesen ajánljuk a kiállításlátogatók figyelmébe. (cs. a.) KöZELEDfK A NŐNAP! ÉIEX ETEXETE iEXÉTEXÉTEX. VETEX ÉIEXa 1/állalatok, lözitel, felem! EBBEN AZ ÉVBEN IS CÉLSZERŰ AJÁNDÉKOKAT VÁSÁROLJANAK NÖDOLGOZÓIKNAK! Frottírtörölköző 60/120 80,— Ft-tól Haney abrosz 90/90 43,30 120/120 72,50 Emília falikép 18,80 1978. évi naptár (szintetikus) 18,70 Lenszatyor 30,— Törlőruha 27,— Színes szalvéta 6,20 KAPHATÓK AZ ÉTEX KÖZÖS BOLTJAIBAN! Unió Áfész Kelengyeboltja, Széchenyi út 68., Unió Áfész Kontex boltja, Bajcsy-Zsilinszky út 4. Továbbá a BRK. Ruh. Kisker, méteráru szaküzletciben és a szövetkezeti boltokban. Kiállítás Az UNIVERSAL KFT Külkereskedelmi Vállalat március 18—14-én kiállítást rendez a miskolci Júnó-szál- lóban. Ezen a REX ROTAÁY dán cég termékeit, irodai és intézmények házi nyomdájában használatos másoló, sokszorosító gépeket és rendszereket mutatnak be. Láthatunk ofszet stencilgépeket a hozzá szükséges ofszetlemez- és stencilkészítő automatikus irodai gyorsmásoló gépekkel egyetemben.
