Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-16 / 40. szám

AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 40. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1078. február Ifi. A magyar—jamaicai együttműködésről A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki Kádár János fogadta Michael Manley jamaicai miniszterel­nököt. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Michael Manley jamaicai miniszterel­nök jelenlétében szerda dél­előtt a Duna Intercontinen­tal Szállóban az érdekelt ma­gyar és jamaicai vállalatok képviselői aláírták a sziget- országban épülő évi 600 ezer tonna kapacitású timföldgyár élőtervének elkészítésére vo­natkozó megállapodást. Lázár György és Michael Manley miniszterelnökök ve­zetésével délelőtt a Parla­mentben folytatódtak és be­fejeződtek a magyar—jamai­cai hivatalos tárgyalások. Kádár János, az MSZMP Kb első titkára délelőtt a Központi Bizottság székházá­ban fogadta a hazánkban hivatalos látogatáson tartóz­kodó Michael Manley-t. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón megbeszélést foly­tattak a nemzetközi helyzet időszerű' kérdéseiről, a két or­szág kapcsolatainak fejleszté­séről. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak délelőtt az Országházban fo­gadta Michael Manley-t. Michael Manley délben nemzetközi sajtókonferenciát tartott a Duna Intercontinen­tal Szállóban. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke kö­szöntötte a miniszterelnököt, aki ezt követő nyilatkozatá­ban hangsúlyozta: magyaror­szági látogatásában a két or­szág közötti gyümölcsöző kapcsolatok fejlődése fejező­dik ki. Itt-tartózkodása során hasznos tárgyalásokat folyta­tott a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, így az eny­hülésről, a leszerelésről, az új gazdasági világrend meg­teremtéséért folytatott harc­ról, valamint a magyar—ja­maicai kapcsolatok széles kö­réről. Elvi jelentőségűnek, nagyon értékesnek minősítet­te azokat az eszmecseréket, amelyeket Kádár Jánossal, Losonczi Pállal és Lázár Györggyel folytatott. A Budapesten most aláírt négy magyar—jamaicai egyezményről szólva hangsú­lyozta: a dokumentumokban foglaltak megteremtik a gya­korlati együttműködés gyors fejlesztésének alapjait, in­tézményes kereteit. A Jamaicában magyar vál­lalatok közreműködésével épülő timföldgyár előtervé- nek elkészítésére vonatkozó megállapodás jelentőségével összefügésben utalt arra, hogy hazájában — a nyugati félteke fejlődő országainak történetében első ízben — nagyszabású komplex vállal­kozás valósul meg, amely a bauxit kitermelésétől a tim­földgyártáson, az alumínium- kohászaton át az alumínium­termékek értékesítéséig a teljes folyamatot felöleli. Ez a vállalkozás a benne részt vevő országok együttműködé­sén, ilyen irányú integráció­ján alapul, mindenféle mul­tinacionális vállalat részvéte­le nélkül. A Budapesten most aláírt szerződéssel — magyar szakértőle közremű­ködésével — elkészül a komplex program jamaicai vonatkozásainak kivitelezési terve. Az új világgazdasági rend megteremtésére irányuló tö­rekvéseket érintve Michael Manley rámutatott: az alap­anyagokat termelő országok áldozataivá válnak a csere­arányok romlásának, ugyan­akkor a fejlett gazdaságú or­szágokban uralkodó infláció súlyosan hat az alapanyagok exportjára. Az új világgaz­dasági rendért folytatott harc arra irányul, hogy megte­remtődjenek az igazságos csere feltételei, s a gazdasá­gi világrendszerben részt ve­vő országok egyenlő lehető­ségei — hangoztatta Michael Manley. Michael Manley és kísé­rete szerdán elutazott Buda­pestről. Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására Michael Norman Manley, Jamaica miniszter- elnöke 1978. február 18. és 15. között hivatalos látoga­tást tett Magyarországon.­Michael N. Manley mi­niszterelnököt fogadta Kádár János, az MSZMP KB 'első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. Lázár György és Michael N. Manley a barátság, a köl­csönös egyetértés és megér­tés szellemében megbeszélést folytatott a két ország hely­zetéről, a kétoldalú kapcso­latokról és a kölcsönös ér­deklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdé­sekről. •> A látogatás során keres­kedelmi egyezményt, mű­száki-tudományos együttmű­ködési megállapodást, kultu­rális és tudományos együtt­működési egyezményt írtak alá. A két miniszterelnök ki­fejezte meggyőződését, hogy az aláírt dokumentumok hoz­zájárulnak a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazda­sági kapcsolatok továbbfej­lesztéséhez, a két nép szel­lemi értékeinek cseréjéhez, népeink életének és munká­jának jobb megismeréséhez. A két miniszterelnök alá­húzta a szocialista országok harcának döntő jelentőségét a békéért, a biztonságért és a haladásért, az imperializ- xmus ellen. Az cl nem kötelezett <5r_ szagok mozgalmát a nemzet­közi kapcsolatok és az igaz­ságos nemzetközi gazdasági rend létrehozása fontos és pozitív tényezőjének tekin­tik. Michael N. Manley, Ja­maica miniszterelnöke kö­szönetét fejezte ki a baráti fogadtatásért, amelyben ma­gyarországi tartózkodása alatt részesült. Hivatalos ba­ráti látogatásra hívta meg Jamaicába Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. Újai kezdeményezés a járműjavítóban A napokban újabb kezde­ményezés született a mis­kolci járműjavítóban, amely jelentős részben Molnár La­jos gépi megmunkáló osz­tálybeli marós, a Petőfi Sán­dor szocialista brigád veze­tőjének nevéhez fűződik. Égyet.értett a javaslattal a többi brigád vezetője is, s eldöntötték, hogy február 25-én kommunista műszakot szerveznek az üzemben. Az „Egy nap a megyéért!” el­nevezésű akció a községek gyermek- és szociális intéz­ményeinek fejlesztését kí­vánja elősegíteni. A járműjavító dolgozóinak 60 százaléka bejáró, s a fe­le létszám Ernőd, llalmaj, Hernádnémeti, Mezőkeresz­tes, Taktaharkány és Tiszá­idé községben lakik. Ezen települések tanácsai része­sülnek elsőként az egy mű­szak termelési értékéből, a bejáró dolgozók arányában. A szerény összeg természe­tesen tovább növekedhet, ha más üzemek brigádjai is csatlakoznak a kezdeménye­zéshez. A járműjavító szo­cialista brigádjai felhívás­sal fordulnak a megye egyéb üzemének közössé­geihez, hogv kövessék a pél­dájukat, dolgozzanak egy napot munkahelyükön a községükért. Pártnap Kazincbarcikán HépgazÉsáosfflk szilárd alapion fejlődik Ezekben a napokban és hetekben megyeszerte párt­napokon kerül sor az idő­szerű gazdaságpolitikai kér­dések megvitatására, ezzel kapcsolatos tennivalóink és feladataink megbeszélésére. Borsodban több mint 300 helyen: ipari, mezőgazdasá­gi üzemekben, szövetkeze­tekben. intézményekben és hivatalokban jönnek össze a dolgozók, hogy meghallgas­sák a pártnapi előadásokat és azt követően kifeH'sék, el­mondják véleményüket, ja­vaslataikat a megoldásra vá­ró feladatokról. Tegnap, szerdán Kazinc­barcikán a Radnóti Miklós Művelődési Otthonban ke­rült sor az első nyilvános pártnapra, melynek előadója dr. Bodnár Ferenc, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára volt. Dr. Bodnár Ferenc előadása Életünknek nincs olyan te­rülete, amely ne függne ösz- sze a gazdasági építőmunka eredményeivel. Ezért fordít pártunk és kormányunk kü­lönleges figyelmet a gazda­ságpolitikai kérdésekre — mondotta bevezetésül az elő­adó. Majd részletesen szólott az elmúlt évtizedek gazda­sági eredményeiről. A terv- gazdálkodás három évtizede alatt alapjaiban szilárd nép­gazdaságot hoztunk létre, amely nagyszerű eredménye­ket könyvelhet el. Megvaló­sítottuk a szocialista iparosí­tást, létrehoztuk a korszerű szocialista mezőgazdaságot. Iparunk termelése tizenkét­szeresére, a mezőgazdasági termelés 1,8-szeresére, a nem­zeti jövedelem több mint öt­szörösére növekedett Az egy főre jutó fogyasztás három­szorosára emelkedett ebben az időszakban. Felépítettünk 1,7 millió lakást, csökkent a munkaidő, állampolgári jog­gá tettük az egészségügyi el­látást és általánossá vált a társadalombiztosítás. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezt követően gaz­dasági életünk jelenlegi helyzetéről adott áttekintést. A világgazdaságban bekövet­kezett alapvető változások miatt — mondotta — kedve­zőtlenebbé váltak fejlődé­sünk külgazdasági feltételei. A tőkés piacokon 1973—1975. között bekövetkezett árrob­banás hazánk gazdaságát is jelentékenyen érintette. A megváltozott gazdasági kö­rülmények között termelési és életszínvonal-politikai cél­jainkat csak növekvő export­tal lehet biztosítani. A gazdaságban jelentkező belső és külső hatások a ko­rábbinál élesebben felszínre hozták népgazdaságunk ter­melési szerkezetének fogya­tékosságait. Főképpen ezek a körülmények tették szüksé­gessé, hogy a Központi Bi­zottság alapos előkészítő munka után tavaly október­ben napirendre tűzte a hosz- szútávú külgazdaság-politi­ka és a termékszerkezet fej­lesztését. Feladatul tűzte, hogy gazdaságosan, jó minő­ségben, versenyképes termé­kekkel rendelkezzünk, amely­nek értékesítése hozzájárul a cserearány javulásához. Előadásának további ré­szében dr. Bodnár Ferenc az •V. ötéves terv első két esz­tendejének tapasztalatairól tájékoztatta a hallgatókat. 1976- ban a terv néhány fon­tos előirányzatát nem tud­tuk teljesíteni. Nemzeti jö­vedelmünk csupán 3 száza­lékkal nőtt, a mezőgazdasági termelés pedig csökkent. 1977- ben azonban valameny- nyi népgazdasági ágban meggyorsult a növekedés üteme. Dinamikusan nőtt a nemzeti jövedelem. A múlt évi terv túlteljesítésével megközelítettük az V. ötéves terv első két évére előirány­zott színvonalat. Az elért eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy népgaz­ságunk szilárd alapokon fej­lődik, a gazdaságirányítás rendszere megfelelően mű­ködik. A párt- és kormány­zati intézkedések jó feltéte­leket biztosítanak a további tervszerű és nagyobb igé­nyességgel végzett munká­hoz. Az ipari termelés a ter­vezettet meghaladóan. 7 szá­zalékkal nőtt. A fellendült mezőgazdasági termeléssel összhangban leggyorsabban az élelmiszeripar termelése emelkedett. Látnunk kell azonban azt is — hangsúlyozta az előadó —, hogy az ipari munka ter­melékenysége sok gazdálko­dó szervnél még mindig el­marad a hozzánk hasonló fejlettségű országokétól. Nem tudtunk megfelelően előre­haladni a hatékonyság fo­kozásában, a tartalékok fel­tárásában és hasznosításá­ban, a versenyképes, gazda­ságosan értékesíthető áruk termelésének növelésében. Külgazdasági kapcsolata­inkat elemezve hangsúlyoz­ta, hogy nemzetközi gazda­sági kapcsolataink az elmúlt években szélesedtek, részvé­telünk fokozódott a nemzet­közi munkamegosztásban. A szocialista országokkal, első­sorban a Szovjetunióval to­vább erősödött az együttmű­ködés, dinamikusan nőtt az áruforgalom. Bővültek kap­csolataink a fejlődő orszá­gokkal és a gazdaságilag fej­lett tőkés országokkal is. A megyei partbizottság el­ső titkára ezt követően me­gyénk gazdasági helyzetéről szólott. Többek között el­mondta, hogy az országos megállapítások megyénk ipa­rára és mezőgazdaságára is jellemzőek. Megyénkben is olyan feladatokat oldottunk meg 1977-ben, amelyek a korábbinál minőségileg jobb munkát, nagyobb erőfeszíté­seket igényeltek. Megállapít­hatjuk, hogy a terv végre­hajtása érdekében végzett munka eredményes volt. A megye szocialista ipara kö­zel 6 százalékkal termelt többet, mint az előző évben, (Folytatás a 2. oldalon) A pártnap résztvevői Michael Manley sajtíkontaeiája

Next

/
Thumbnails
Contents