Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-04 / 3. szám
Korszerű gazdálkodás — növekvő politikai felelősség Feljegyzések a Miskolc városi Pártbizottság üléséről 1978. január 4., szerda A Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi Bizottsága, Kottáth Sándornak, a pártbizottság titkárának elnökletével, kibővített ülést tartott kedden délelőtt Miskolcon, a pártház nagytermében. A tanácskozáson részt vettek a párt- bizottság tagjain, az apparátus dolgozóin és az állandó meghívottakon kívül a város üzemeinek, vállalatainak és intézményeinek gazdasági vezetői, és ott voltak a gyárakban dolgozó szocialista brigádok képviselői. Részt vett a testület munkájában gzakali József államtitkár, a Központi Bizottság tagja, Újhelyi Tibor, a Borsod megyei Pártbizottság titkára és Markovics Ferenc, a Központi Bizottság munkatársa. ÉSZAK:MAGYARORSZÁG 3 A December 4. Drótművek sodróim! gyáregységében a 31-es pászmagépet üzem közben ellenőrzi Horváth bájosáé. A bekecs! Hegyalja Tsz-ben Hesiiéifeei leüli eredményt felez i gyorsmérleg Az új esztendő első testületi ülésén Drótos László, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést a gazdálkodás 1977. évi tapasztalatait és az idei gazdaságpolitikai cselekvési programot tartalmazó jelentéshez. Az írásos előterjesztésből, a kiegészítésből és a sokrétű alkotó vitából, melynek során csaknem húszán kaptak szót, kicsendült, hogy Miskolc város termelése — a középtávú terv céljainak megfelelően — dinamikusan növekedett. Javultak a gazdasági mutatók, fokozódott a munka termelékenysége, erősödött a végrehajtás szervezettsége. A munka- és élet- körülmények is javultak, és a lakosság életszínvonala az országos célkitűzéseknek megfelelően alakult. Így a múlt évi eredményekkel a város gazdálkodó egységei teljesítették, illetve túlteljesítették az V. ötéves terv eredeti célkitűzéseinek időarányos feladatait. Ennek fő forrása volt Miskolc dolgozóinak alkotó tevékenysége és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista \ munkaverseny. Az elért eredmények, a létező tartalékok, n társadalmi törekvések lehetővé teszik, hogy az idén a gazdasági munka az eddigiéknél is tervszerűbb, kiegyensúlyozottabb és eredményesebb legyen. Ésszerűbb gazdálkodás r Az 1978. évi gazdaságpolitikai célkitűzések eredményes megvalósítása növekvő politikai felelősséget igényel a pártszervektől és a kommunista gazdasági vezetőktől. Megköveteli az irányító munna színvonalának és eredményességének fokozását, az egységes szemlélet és gyakorlat erősítését, a tervszerűbb, fegyelmezettebb, céltudatosabb végrehajtást. Fokozódnia kell az önállóságnak, a bátor kezdeményezőkészségnek, valamint a felelősség- vállalásnak és a felelősség érvényesítésének. Jó érzés volt hallani azokat a megjegyzéseket, amelyekből kitűnt, a munka hatékonyságának fokozása, minden gazdálkodó egység alapvető feladata. Ez megköveteli, hogy a termelő, szolgáltató és kereskedelmi vállalatok politikai, gazdasági vezetői vegyék jobban figyelembe a helyi adottságokat, ésszerűbben gazdálkodjanak anyagi és szellemi erőforrásaikkal. Határozottabb intézkedéseket kell tenni a termelési szerkezet fejlesztésére, a korszerű, exportképes termékek mennyiségének növelésére, a gazdaságtalan, elavult gyártmányok termelésének csökkentésére, illetve megszüntetésére, gyorsítva a termékszerkezet változását szolgáló szelektív gyártmány- és gyártásfejlesztést. * Szükség van az összhangra a termelés növekedése és a gazdaságos értékesítés határain belül. Bátrabban kell élni az előnyös licencvásárlásokkal és az exportárualapok bővítését szolgáló hitelek igénybevételével. Előtérben az üzem- és munkaszervezés A pártbizottsági ülés vitájából és az előterjesztésből kitűnt, hogy az üzem- és munkaszervezés középpontjába az élő munka termelékenységépek növelése, a belső tartalékok feltárása és hasznosítása került. A szervezési feladatoknál konkrét célokat kell kitűzni, biztosítva a bevezetés feltételeit. Törekedni kell a termelés jobb összehangolására, a munkamódszerek javítására, a teljesítménykövetelmények, a normák alkalmazási területének növelésére, a veszteségidők csökkentésére, és a nehéz fizikai munka gépesítésére. Szó esett arról is, hogy növelni kell a vezetők szervezőkészségét, valamint a termelési és a vállalati irányítás szükséges ismereteit. Szembetűnő változások Alapvető szemléleti és tartalmi változásra van szükség a munkaerő-gazdálkodásban. A munkahelyi vezetők törekedjenek a meglevő munkaerő megtartására. Foglalkozzanak többet a belső munkaerő-tartalékok feltárásával, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásával és a felszabadult munkaerő vállalaton belüli, vagy vállalatok közötti átcsoportosításával. A fegyelmezetlenségeket kiváltó okok megszüntetésével, a fegyelmezés munkajogi eszközeinek következetes alkalmazásával, a munkaidő teljesebb kihasználásával, minden területen határozottabb előrehaladást érhetünk el. A kibővített pártbizottsági ülés légköréből kiérződött az is, hogy gazdaságpolitikai törekvéseinkkel, a társadalmi célokkal összhangban a dolgozó embert, a munka- és életkörülmények állandó javítását és a kulturális fel- emelkedést kell szolgálni. Az eredmények igaz elismerésén kívül szókimondó őszinteség és jól értelmezett sc- gitőkészség jellemezte a kritikai észrevételeket. Ennek tükrében kapott helyt a cselekvési programban, hogy az elért eredményekre építve, minden területen előtérbe kell állítani a helyi politika-, a várospolitika és a vállalati politika kialakítását és fejlesztését. Építsünk e politika erősítésénél a széles demokratizmusra, melynek feltétele az azonosuláson kívül a megvalósításban való cselekvő részvétel. Mindez olyan téma, amely egybeesik a Központi Bizottság határozataival, a helyi pártszervek szép törekvéseivel, s azoknak, akik e városban élnek, legigazibb személyes érdekeivel. Paulovits Ágoston Lassan mar egy esztendeje lesz annak, hogy a beke- csi Hegyalja Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén sok vendéggel együtt felfigyeltem arra. hogy mind a beszámolót, mind a vitát, a felszólalásokat mennyire a közgazdasági szemlélet hatja át. És azt is észrevettük, hogy mennyire az újra, a jobbra való törekvések, minden erőnek a jobb gazdálkodásra, a többtermelésre való koncentrálása jellemzi ezt a közös gazdaságot. Akkori jegyzeteimben aláhúztam egy gondolatot, azaz inkább kérdést: „itt. ahol már együtt nan a szükséges szellemi töke. vajon hogyan tudják azt 1977-ben kamatoztatni?” * És most, amikor nagy vonalakban már elkészült az 1977-es esztendő gyorsmérlege, mégis egy kis szorongással kérdeztem Pisák Jánostól, a bekecsiek elnökétől, hogy vajon hogyan sikerült az elmúlt esztendő? — Reményen felüli, jó, erős évet zárunk — hangzott a megnyugtató válasz. Terveinket szinte minden vonatkozásban sikerült túlteljesítenünk ... A sok kedvezőtlen körülmény, az időjárási gondok, a víz, a fagy okozta kiesések ellenére is ... örültem ennek a válasznak, mert azon a tavalyi zárszámadáson, jó néhány más „vendéggel” együtt magam is azt „jósoltam”, hogy a bekeesi Hegyalja Tsz jól alapozott, nem érhetik kellemetlen meglepetések... Márpedig 1977, megyénk mezőgazdaságában, nemcsak a gyengébb, hanem jó néhány ugyancsak jól „alapozó” üzemben is hozott ilyen kellemetlen meglepetéseket. Hiszen köztudott, hogy zömmel a természeti csapások több, mint 30 közös gazdaságban okoztak veszteségeket. * — A bekecsieknek szerencséjük volt... — mondhatják. s bizonyára mondják is jó néhányan. Senki sem tagadja, a bekecsiek sem, hogy a mezőgazdaságban a jó eredményekhez kell egy kis szerencse is. De azt az „lS"-t nagyon ki kell hangsúlyozni! Elég felsorolni a Hegyalja Tsz gyorsmérlegének néhány „mutatóját”, a gazdaság termésátlagait, hozamait ahhoz, hogy bebizonyítsuk: ezt elsősorban a szakértelemnek, a szakszerű munkának, a fegyelemnek, szorgalomnak köszönhetik, és hozzátehetjük, hogy a szerencse sem kerülte el őket. De nézzük csak a bekeesi „beszédes számokat”. Búzából 50 mázsa 65 kilós, árpából 38 mázsás, kukoricából 47,5 mázsás, napraforgóból 20 mázsa 55 kilós, szőlőből 82 mázsás (átlagosan 19.2 cukorfokú must!) átlagtermést értek el. De ezek csak a hagyományos, úgynevezett „fő” növényeik. — 1975-höz viszonyítva 28 százalékkal, 1976-hoz viszonyítva 19 százalékkal növeltük a termelési értéket — mondja az elnök — s ezt a növényváltásoknak is köszönhetjük. Annak, hogy nagyobb termelési értékeket adb, azaz ..pénzesebb” növényeket. mintegy 340 hektáron elsősorban vetőmagnak termelt babot, uborkát, borsót és tököt „hoztunk be” gazdaságunkba. Ezeknek a zöldségeknek, illetve zöldség- vetőmagoknak a vetésterületét tovább növeljük, mert ennek az ..újdonságnak” is köszönhetjük, hogy 1977. évi terveinket, az elvárásokat is sikerült 10 százalékkal túlteljesítenünk. Még egy összehasonlító adat a gyorsmérlegből: a Hegyalja Tsz 1975. évi bruttó árbevétele 71 millió forint volt, az 1977. évi pedig már 97 millió forint. (És az 1978-as terv: 117 millió forint!) * — És mit mutatnák az állattenyésztés 1977-es eredményei? (Ebben az ágazatban aztán még kevésbé játszik közre a szerencse ...) — Az egy tehénre jutó tejtermelés megközelíti a 3700 litert. A tehenészeti telepről értékesített tej meny- nyisége az előző évhez viszonyítva mintegy 38 százalékkal növekedett. (Ez ösz- szességében mintegy 4 millió forint „tejprémiumot" jelent a gazdaságnak!) De sorolhatnánk tovább az állattenyésztés fejlődésének más bizonyítékait, mint példáiul a hízómarháknál elért napi 155 deka körüli súly- gyarapodást, ' a juhászat gyapjútermelésének 6 százalékos növekedését és a kilónként elért 110 forintos gyapjú egységárat. * Az eredményességet, a nyereséget növelte a tsz új, mások számára is hasznos, egy szolgáltatást lehetővé tevő melléküzemága, az úgynevezett robbantási üzem. Azaz a mezőgazdasági robbanóanyagot, az' andót gyártó üzem és a trágyarobbantó (de, ha kell tüskökéit, árkokat, csatornákat is robbantó) brigádok. Igen, ez is egy olyan újdonság, amit a bekecsiek mertek megcsinálni... És ugyancsak ez a tsz a gesztora egy másik újnak, a szerencsi járás mező- gazdasági üzemei között létrejött agrokémiai társulásnak, a teljesen újszerű, igére! es agrokémiai centrumnak. * Már említettem, hogy a bekeesi Hegyal ia Tsz-ben rendelkezésre áll a szükséges „szellemi tőke”. Sok helyen irigylik a tsz-t, mert az átlagnál jóval több a szakemberük és a szakmunkásuk is. És a vezetés ezt az irigyelt „sokat” mégsem tárttá elegendőnek. Azt vallják, hogy a többhöz, a jobbhoz ebből is még többre vari szükség. Ezért tervezik léidéül szövetkezeti lakásén?!, kezesi akció beindítását, támogatását, hogy még jobban idekössék a szakembereket, szakmunkásokat. (P. s.) í év - új beruházás Megkezdődött az olefingyár bővítése Az V. ötéves terv a vállalati és szövetkezeti beruházások finanszírozásához mintegy 100—110 milliárd forint hitelkeretet irányoz elő. Ebből 45 milliárd az export- árualap bővítését — minden piacon értékesíthető — termékek előállítását szolgáló hitelalap. A Tiszai Vegyikombinát is élt a lehetőséggel, és pályázatot nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz. Mire is kérte tulajdonképpen a vállalat az exportárualapok gyártását segítő hitelkeretet? Közismert, hogy az olefingyárban az etilénen és a propilénen kívül, évenként nagy mennyiségű pirobenzinl állítanak elő. Ez utóbbi terméket mostani állapotában, a a benzin keverésére szolgáló komponensként használja a kőolajfeldolgozó ipar. A TVK vezetői időközben gazdaságossági számításokat végeztek: ha a pirobenzint helyben hasznosítanák, egyrészről fontos vegyipari alapanyaghoz jutnának, ily módon bővülne a kombinát termelésének vertikuma, másrészről lehetővé válna az export, ezen belül is elsősorban a tőkés kivitel fokozása. Végül is a TVK részéről olyan döntés született, hogy célszerű tovább bővíteni az olefingyárat. A pirolízis-ben- zinből ugyanis olyan fontos vegyipari alapanyag állítható élő, mint például az izoprén és a benzol. A plrolizis-benzin feldolgozására szolgáló új üzem megépítése azért is jelentős, mert segíti a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósítását. Hazánk és a Román Szocialista Köztársaság között ugyanis létrejött egy államközi egyezmény, amelynek értelmében a TVK-ban majdan termelt izoprént Romániába szállítják, ahol feldolgozzák, és cserébe kész mügumit kap a magyar népgazdaság. A tervek szerint, a benzol egy részét belföldön, a Dunai Kőolajipari Vállalat hasznosítja, ugyanakkor jelentős mennyiséget tudnak belőle értékesíteni a tőkés piacon is. A fentiekre való tekintettel a Magyar Nemzeti Bank kedvező elbírálásban részesítette a TVK pályázatát, és több mint 200 millió forint hitel folyósításával segíti a csali- nem félmilliárdos beruházás megvalósítását. — Az 1977-es esztendő a beruházás előkészítésének éve volt — mondta kérdésünkre Balázs Lajos, a Tiszai Vegyikombinát beruházási igazgatóhelyettese. — Üj ebben a munkában, hogy a TVK nemcsak beruházója ennek a létesítménynek, hanem egyben generáltervezője is. Most első ízben vállalkoztunk tervezői munkára, s bízunk benne, hogy tehetséges szakembereink sikerrel megbirkóznak ezzel az újabb feladattal. A generáltervező személyében bekövetkezett változás csak javunkra szolgálhat, hiszen azáltal, hogy a vállalat saját magának készíti a terveket, felgyorsul, egyszerűbbé válik ez a fontos tevékenység. Mindenesetre egy év múlva, a beruházás félidejénél mór konkrét eredményekről tudunk számot. adni ezen a területen is. — Hol tartanak az olefinüzem bővítésével? — Már az elmúlt évben elkészítettük az építészeti terveket. Ugyancsak rendelkezésre állnak a létesítmény organizációs tervei, s várhatóan május végére befejezzük a technológiai kiviteli tervek összeállítását. — Mivel az új üzem építése a termelő olefingyár szomszédságában történik, a fokozott tűz- és robbanásveszély miatt rendkívül nagy körültekintéssel kell a biztonságos munkavégzés feltételeit megteremteni. Ez a munka szintén megkezdődött. Ügy tervezzük, hogy a beruházás alapozási munkáihoz még a télen hozzáfogunk, s 1978 nyarán megkezdjük az acélszerkezetek helyszíni szerelését és a csőelőregyártást. A határidő ugyanis igen rövid. Lényegében két év alatt kell a beruházást befejezni, ami azt jelenti, hogy jövő év október 31-én már termelni kell. A TVK által megpályázott beruházás rendkívül gazdaságos befektetés. A leendő’ üzem éves árbevétele eléri majd a 750 millió forintot, a beruházásra fordított pénzösszeg *-edig — a számítások szerint — 3 év alatt a létesítmény bruttó nyereségéből teljesen megtérül. L. L.
