Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

7978. január 1., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

A középső év kulcsfeladatai

smét eltelt egy esztendő. Ha voltak is gondok, nehézségek gazdasági céljaink valóra váltása közben, alapjában véve eredményesen dolgozlak megyénk ipari és mezőgazdasági üzemei. Az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság az címűit évben a tervezettnél gyorsabb ütemben -fejlődött. Jó irányban haladtunk előre az ötödik ötéves terv időarányos feladatainak teljesítésében, bár a mindennapi munka során jelentkező kedvezőtlen hatások bizonyos mértékig hátráltattak bennünket az ország gazdasági helyzetének erősítésére irányuló törekvéseinkben.

Most, hogy átléptük az új év küszöbét, Borsod ipari és mezőgazdasági dolgozói újult erővel, megalapozott tervekkel folytatják a munkát, s fognak hozzá az idei feladatok megoldásához. Nem titok, hogy az 1978-as esztendő nehezebb lesz, mint az

előző volt. A középső év munkája, eredménye — minthogy 1978. az ötödik ötéves terv harmadik esztendeje — ugyanis döntően meghatározza az egész középtávú nép- gazdasági terv teljesítését.

Mindegyik évnek megvannak a sajátos feladatai. Az idén a gazdasági munka hatékonyságának erőteljes fokozásán van a fő hangsúly. Éppen ezért valamennyi gazdálkodó szervezet arra törekszik, hogy a népgazdaság további dinamikus fejlődését, a nemzeti jövedelem gyarapodását hatékonyabb társadalmi termeléssel, magasabb munkatermelékenységgel biztosítsa.

Az új esztendő alkalmával megkértük a vállalatok gazdasági vezetőit, vázolják azokat a főbb tennivalókat, amelyek a közelmúltban elfogadott népgazdasági tervből rájuk hárulnak.

Petites Entitás, az Óztli KeMszaii üzentek vezérigazgatója

— Nehéz esztendő, sőt esztendők vannak a hátunk mögött. Rendkívül ellentmondásos tendenciák' között végzi vállalatunk 14 ezer fős kollektívája tevékenységét. Ezekre azért kell röviden kitérnünk. mert vizsgálatuk, elemzésük alapján határozhatók meg azok a feladatok, amelyek ránk várnak. Ilyen ellentmondás például az, hogy az elmúlt három évben üzemünk eredményei állandóan növekedtek, míg a nyereségrészesedési alapunk csökkenő tendenciát mutat. Mi sem vagyunk mentesek a tőkés világ piaci és pénzügyi problémáitól. Míg 1974-ben 1 milliárd 200 millió nyereséget értünk el, 1977-ben már csak alig több mint 100 millió forintot. Annak érdekében, hogy dolgozóink közel a tavalyi nyereségrészesedés mennyiségét kapják meg, a tartalék- alaphoz kell nyúlnunk. Emellett részben belső, vállalati okokból is, a termeléssel kapcsolatban anyagköltség-emelkedés lépett fel. Itt jegyzem meg, hogy 1977-ben az energiaköltségekből a tervezettől jóval több, 42 millió forintos megtakarítást értünk el. Feladataink. a felsőbb szervek határozatai és elvárásai, valamint a tőkés világ piaci és pénzproblémái arra késztetnek. illetve kényszerítenek minket, hogy a jövőben a termelés gazdaságosságára fordítsuk a legtöbb figyelmet. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy a közgazdasági szemlélet erősítésére van szükség a fejekben és a gyakorlatban egyaránt. Természetesen ez elsősorban a vezetőkre vonatkozik, a vezérigazgatótól kezdve a művezetőkig.

— Ennek érdekében rendszeresebb és hatékonyabb költségelemzést kell végeznünk, az így kapott következtetésekből kiindulva intézkedéseket kell foganatosítanunk. Minőségi változást szeretnénk elérni a munka- és üzemszervezés területén is. Eddig ugyanis főleg a köny- í.ven és gyorsan feltárható és felhasználható tartalékokra fordítottuk a figyelmet. Helyzetünk nehézsége és a nehezebb feladatok kötelezővé teszik számunkra, hogy a munka- és üzemszervezés területén mélyebbre hatoljunk és hosszabb távra kiható intézkedéseket foganatosítsunk, 1977-ben a munkafegyelemről szóló vezérigazgatói utasítás következtében lényegesen ja- vrilt ezen a területen a helyzet, de a munkaidő jobb kihasználását továbbra is fokozni kell. Ezen a területen sok függ a munkahelyi vezetőktől és a szocialista brigádoktól. Fontos feladatnak tartjuk, hogy szigorú takarékosság érvényesüljön minden területen.

— A feladatok számokban kifejezhető oldalát, tekintve, összehasonlításul, meg kell említenem, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek a hagyományoknak megfelelően teljesítette, illetve túlteljesítette a vállalati terveket. Nagy segítségünkre volt ebben a jubileumi munkaverseny. Emellett eredményesen és határidőben megvalósítottuk az acélgyártás fejlesztésének kiemelt nagyberuházásként kezelt első szakaszát. Mivel az acélmű vállalati tevékenységünk meghatározó része, s mivel népgazdaságunk elsősorban és főként Ózdról várhat több acélt, kiemelten kezeljük ezt a témát. 1977-ben a beruházás megvalósítása során fellépett sok olyan akadályt és zavaró tényezőt kellett leküzdenünk, amely Hátráltatta, vagy nehezítette az acélgyártási terv teljesítését. Ennek ellenére az acélműi gyárrészleg, év eleji vállalásának megfelelően közel 20 ezer tonnával túlteljesítette az egyébként is szigorú programot. 1978-ban 1 millió 360 ezer tonna acél gyártása szerepel előzetes tervünkben, ami 110 ezer tonnával több, mint az 1977. évben termelt mennyiség. Ugyanakkor határidőre, 1978. június 30-ra, és az előírt költségkereten belül' be kell fejeznünk az acélgyártás fejlesztésének nagy programját. Nem kis feladat vár a nyersvasgyár- tókra sem, hiszen az I-es számú kohó térfogalbővító átalakítása viszonylag hosz- szadalmas munkát igényel, s ennek ellenére 910 ezer tonna nyersvasat kell termelniük. Az 1978-as előzetes tervben 934 ezer tonna hengerelt készáru szerepel, amely 27 ezer tonnával több az 1977. évi eredménynél.

— Csak a legfontosabb feladatainkat emeltem ki ezúttal. Nehéz esztendő volt 1977 számunkra és hasonlóan nehéz lesz 1978 is. Ezért nagy szükség van a szocialista munkaversenyre, a munkáskollektívák helytállására. És nemcsak a termelés területén, hanem szinte minden téren. Jobban kell vigyázni az emberre, jobban kell vigyázni egymásra. Hiszen az élet ki- fejezhetetlenül több minden értéknél.

Mmos János, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatója

— Tizennyolcezres kollektívánk 1977-ben a vele szemben támasztott követelményeknek eleget tett. A tervben megfogalmazott 5 millió 100 ezer tonna szén helyett 5 millió 270 ezer tonna tüzelőanyagot adtunk a népgazdaságnak, az iparnak, a lakosságnak. Nem kis erőfeszítésre volt szükség ennek érdekében. A Borsodi Szénbányák Vállalat nehéz évet zárt, sok gondunk és prob-, lémánk volt, feladatainkat törvényes munkaidőn túl, a szabad szombatokon és vasárnapokon is dolgozva teljesítettük túl. örvendetes, hogy 1977-ben már megvalósítottuk az 1980-ra tervezett gépesítési szüntet, ami viszont arra is utal, hogy az idő sürget, a követelmények, az igények egyre növekednek. Hárommillió tonna szenet a hazánkban használatos legfejlettebb technológiával, önjáró biztosító berendezéssel felszerelt tömegtermelő frontokról adtuk. A kitermelt szén 75 százaléka gépi jö- VAsztésű, 84 százaléka gépi rakodásé, 95 százaléka pedig Képi szállítású volt. Folytatódott az aknák és a szénmezők koncentrációja is. Figyelemre méltó, hogy míg 1960-ban 52 aknából, 1977- ben már csak 15 aknából

1978-ban pedig 12 aknából kell összesen 5 millió 130 ezer tonna szenet kitermelni. Ezt szolgálja a már megvalósítás fázisában levő Egy akna, egymillió tonna szén programunk. 1978-ban legfontosabb feladatunknak tartjuk a számunkra előírt nagy mennyiségű szén ma- adéktalan kitermelését, illetve termelési tervünk túlteljesítését. Az egy aknára jutó egyre nagyobb mennyiségű termelés csak úgy érhető el, ha a termelés további koncentrálásával, a műszaki fejlesztéssel, további gépesítéssel növeljük az egy munkahelyre és az egy főre eső termelést is. 1978- ban kulcskérdés számunkra eddigi eredményeink megerősítése és a jövő előkészítése.

— Ezt azonban úgy kell végrehajtanunk, hogy közben nagy gondot kell fordítani a termelés gazdaságosságára, a költségek csökkentésére is. 1978-ban 640 millió forintos állami hitellel teljesítmény és minőség, valamint termelési költségjavító beruházást hajtunk végre. Ezt a hitelt három év alatt kívánjuk visszafizetni. Szerepel ebben a szállítás rekonstrukciója, az üzemeknél, az aknáknál, valamint

mintegy 100 millió forintos mértékben a központi szénosztályozó berendezéseinek a felújítása annak érdekében, hogy elsősorban a dió- és a kockaszén minőségét 3 ezer kalóriára növeljük, s ezzel minőségét nagymértékben javítsuk. Fontos feladatunknak tartjuk a jövő megalapozását, az újabb szénmezők megkutatását, feltárását és termelésre való előkészítését. Huszonöt millió forintot fordítunk kutatásra, részben saját, részben a Földtani Kutató Intézet kivitelezésében. A kutatást elsősorban Put- nok és Dubicsány térségében, illetve Lyukóbánya és Bábony között koncentráljuk. 1978-ban összesen 67 ezer méter feltáró és termeléselőkészítő vágatot kell kihajtanunk. Ezek mellett természetesen termelési szinttartó beruházások megvalósítása is szerepel tervünkben. Lyukóbánya után szeretnénk elérni, hogy mintabányává váljék a Fekete- völgyi és a putnoki Szeles- akna, valamint Ormosbánya is.

— Megfeszített munkánk nyomán örömmel szólhatok . arról is, hogy életünk 1977- ben gazdagabb, tartalmasabb lett. Munkásállományú dolgozóink bérfejlesztése megközelítette a tíz százalékot, ami a tervek szerint 1978- ban vállalati szinten folytatódik. Sokat léptünk előre szociálpolitikai téren is, amit 1978-ban tovább folytatunk, elsősorban a kormányhatározatban szereplő bányász- lakás-építési akció megvalósítása irdekében. Mint eddig, a továbbiakban is nagy gondot fordítunk a munkabiztonság fokozására. Az egészség- ügyi, szociális- és munkakörülmények vállalatunknál tovább javultak. Munkahelyeink biztonságosak, jól szellőzőitek. Az elmúlt időszakban nagymértékben csökkent a nehéz fizikai munka. A munkabiztonság fokozása érdekében a vágatkereszteződések biztosításának megoldásával, a tűzvédelem további fokozásával, a fizikai munka megkönnyítésével el akarjuk érni, hogy megváltozzék az egész bányamunka jellege.

— A munkaverseny folytatására szólító Láng Gépgyár felhívásához vállalatunk munka- és szocialista

brigádjai is csatlakoznak, amelyek ezekben a napokban dolgozzák ki a felajánlásaikat céljaink maradéktalan teljesítése, túlteljesítése érdekében. Legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy lényegesen kevesebb pótmű- °zakkal, a szab d szombatokon és vasárnapokon végzett munkával feleljenek meg az általuk támasztott követelményeknek. Ezeket a vállalásokat. felajánlásokat. írásos szerződésekben rögzítjük,'

Téli! Pál, a Borsodi Vegyikombinát Bőszoki igazgatóhelyettese

— Mielőtt az új esztendő tennivalóiról szólnék, — ha csak néhány mondatban is —. beszélni szükséges az elmúlt év mérlegéről is. Eszerint tavaly a BVK-ban a termelési érték elérte a három- milliárd négyszáz millió forintot. Ez lényeges ' tétel a vállalat munkájában és gazdálkodásában, hiszen — tudvalévőén — a termelőüzemekkel párhuzamosan történt a 11 milliárd 300 millió forint értékű nagyberuházás, az új PVC-gyár építése. Amikor jóleső érzéssel mondhatom el, hogy a gyár az utolsó fillérig teljesítette ér- téktervéf. azt is el kell mondani, hogy egyes üzemeink jóval a határidő előtt tettek eleget kötelezettségüknek. Elsőként a stabilizátorüzem, nem sokkal később a szekszárdi gyáregység, ahol a 3 ezer darab műanyag ablakot nemcsak határidőre legyártották, de el is juttatták a megrendelőkhöz. Ez a gyáregység egyébként erőteljesen fejlődik, termékei iránt mind nagyobb a kereslet, amit tanúsít: redőnyből például ma már 8 millió métert gyártanak évente.

Az sem titok, hogy a vállalat minden tekintetben igyekezett közvetlen módon is segíteni a beruházás kivitelezésén. Saját létszámunkból mintegy 800 dolgozót irányítottunk át a munkálatokhoz. Az így ide küldött emberek egy jelentős része továbbra is az új gyárnál marad, itt lesz a munkahelye.

— S mit hoz 1978?

— Mint ismeretes, a Borsodi Vegyikombinát ötévenként mindig megduplázza termelési értékét. Erre most

a jelenlegi tervidőszak végén kerül sor. Azt sem szabad azonban elfelejteni; hogy évről évre mind nagyobb feladatokat kell megoldani, hiszen — a termelést tekintve — a méretek is mindig nagyobbak. Előzetes számításaink szerint a gyár termelési értéke 1978-ban eléri a 4 milliárd 730 millió forintot. Ezen belül pvc-porból több mint duplájára növekszik a termelés. Amíg a múlt évben 43 ezer, addig ebben az esztendőben 90 ezer tonna pvc-port gyárt a BVK.

— Milyen feltételek, milyen előkészületek biztosítják ezt a fejlődést?

— Mindenekelőtt az új gyár belépése a termelésbe. E nagyberuházás 1978 első negyedévében ér abba a szakaszba, amikor a technológiai üzemek is munkához látnak. Ezek az előkészületek természetesen már a múlt évben megkezdődtek. Azzal, hogy a beruházás lényegében befejeződött, bizonyos , „tételek” áthúzódnak 1978-ra. Az ütésálló adalékanyagot gyártó üzem például csak ebben az évben épül fel. A szennyvíztisztítónál is hasonló a helyzet, „ E fontos objektumnak az elkészítése a tervek szerint az év első három hónapjára szól, amiből — természetesen — csak akkor lesz valóság, ha az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalát teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket ezzel kapcsolatban vállalt. Tovább fejlődik a műanyag-feldolgozás is.

— Á gyár dolgozik, termel, amiből az is következik, hogy a legyártott termékeket el is kell adni. Van-e piac, milyenek a kilátások?

— Erre csak azt mondhatom: kilátásaink kedvezőek. Hadd mondjam el: amikor a BVK csak 6 ezer tonna pvc- port termelt, sokan aggódtak, ki fogja ezt a mennyiséget megvásárolni? Azt kérdezték: hol kell az országnak ennyi termék? Azóta 43 ezer tonnát termelünk és ez is kevés. Az új gyár belépésével 190 ezer tonna lesz a kapacitás, ami természetesen nagyobb, mint a hazai igény. A hazai fogyasztás és a termelés közötti differenciából adódó mennyiséget exportáljuk. Tavaly 500 millió forintnak megfelelő értéket exportáltunk, 1978-ban pedig 1 milliárd forint értékű pvc-port értékesíthetünk határainkon túl. Termékeink iránt nagy az érdeklődés mind a szocialista, mind a tőkés relációjú kivitelben.

A távlatokat figyelembe véve 1985—90 között — várhatóan — a BVK-ban gyártott pvc-port teljes egészében itthon tudjuk majd értékesíteni és feldolgozni.

— Milyen feladatok várnak a gyár kollektívájára?

— Dolgozóink az elmúlt

években is bebizonyították: a BVK-t magukénak érzik. Ennek szép példája és dokumentuma az elmúlt négy ev alatt Végzett munka, amelynek alapján a gyár háromszor nyerte el a Kiváló Vállalat és egyszer a SZOT és a Minisztertanács Vörös Zászlaja kitüntetést. A jövőt illetően feladataink nagyobbak, aminek ezután is mindig maradéktalanul

igyekszünk eleget tenni — s a gyár kollektívájával egyetértésben mondhatom: —1 eleget is tudunk tenni.

Fejes László, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese

— Ahhoz, hogy tömören vázolhassam megyénk mező- gazdaságának legfontosabb soron következő teendőit, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. december 1-én megtartott kibővített üléséről kiadott közleménynek, e nagy fontosságú dokumentumnak az egész ország mezőgazdaságával foglalkozó néhány részletét keli idéznem — mondotta Fejes László. — Elsősorban azt az irányszámot, amely szerint a mezőgazdasági termékek termelésének tervezett növekedése 197S-ban 2—3 százalékos. A dokumentum a termelés e tervezett növekedéséhez szükséges feladatokat a következőkben rögzíti:

„A mezőgazdasági termelésben fő feladat az 1977. évben .elért eredmények megszilárdítása és a hozamok további emelése. A termelés 2—3 százalékos növelésének a feltételei adottak. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek hasznosítsák jobban termelési adottságaikat, fokozzák a gazdálkodás eredményességét. Tegyék meg a szükséges intézkedéseket a gépek és az állattenyésztési telepek jobb kihasználására. Ésszerűbben és takarékosabban használják fel a műtrágyát, a növényvédő szereket és a takarmányt."

— Mindezeket azért tartom fontosnak idézni a jövő év "feladatait, rögzítő dokumentumból. mert megyénk mező- gazdaságának minden szektora, a mezőgazdasági üzemek

minden vezetője, felelős szakembere csakis ezek ismeretében, ezek szem előtt tartásával tudja jól megtervezni, s végrehajtani az 1978-as esztendő legfontosabb helyi teendőit.

— Mint minden területen, megyénk mezőgazdaságában is döntő jelentősége van annak, hogy az V. ötéves terv e „középső” esztendejében maradéktalanul megvalósul-^ janak a célkitűzések. 1977-” ben a megyénk mezőgazdaságát sújtó valóságos természeti csapások (árvíz, belvíz, jégverés, késő tavaszi és kora őszi fagyok) miatt csak igen nagy erőfeszítésekkel sikerült az 1975-ös bázishoz viszonyítva 8,9 százalékkal növelni a mezőgazdaság termelését. Az 1978. évi tervezett 2—3 százalékos növelés csak látszólag alacsony. Az 1977. évi magas bázishoz viszonyítva ez az előirányzat feszített munkát, az elmúlt évhez hasonló helytállást, még tervszerűbb cselekvést, az erők jobb koncentrálását követeli meg mezőgazdaságunk minden dolgozóiától.

— És nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy megyénk sajátos gondokkal küzdő, mostoha adottságú mezőgazdasága — annak ellenére, hogy az előző tervciklusban szocialista nagyüzemeink termelésnövekedésének üteme meghaladta az országos átlagot — még nagyon sok vonatkozásban’ el van maradva az országos átlagoktól, s

kötelességünk azok jobb megközelítése.

— Ami az előkészítést, az „alaoozást” illeti, ez az előző éveknél jobban sikerült. Az őszibúza-vetéseket optimális időben, jó minőségben, a tervezettnél valamivel nagyobb terűimen végezték el mezőgazdasági üzemeink. Sikerült nemcsak „befejezni”, hanem el is végezni az őszi mélyszántásokat. De ez a jó „alapozás” csak akkor vezet jobb eredményekhez, ha minden munkát, a termelés egész folyamatát végigkíséri a tech- i ológiai fegyelem szigorú betartása. a jó munkaszervezést Szakértelemre, fegyelmezettségre. a szakszerű munka megkövetelésére van szükség!

— Nagyon hosszan sorolhatnám — akár ágazatonként is — a legfontosabb tennivalókat, és sorolhatnám a jogosan elvárt átlagterméseket és hozamokat. De mindezek jól ismertek a mezőgazdasági üzemek vezetői körében. Inkább azt említeném, hogy az élen járó mezőgazdasági üzemek már a legjobb utat. a nagy eredmények „hogyanját”, „mikéntjét” is évek óta megmutatják. Csak a példájukat kell követni, a tapasztalataikat kell átvenni 1978- ban mind több gazdaságban, s altkor nem esik majd any- nyi szó. nem lese annyi szem- rehányó oéldálcdzás a termésátlagok, a hozamok nagy „szóródásáról” a szomszédok, s hasonló körülmények között gazdálkodók indokolatlan nagy különbségeiről.