Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
eSZÄK-MÄGYARORSZÄG 4 1978. Január 1.; vasárnap Bérletről, feladatokról, propagandáról Beszélgetés Saliós Gábor színházigazgatóval Napjainkban sokféle fórumon esik szó színházaink propagandájáról, annak egyenetlenségeiről, a közonségigények és a színházi törekvések ütközéseiről, a túlzott bérletezés hátrányairól. Mindezek a problémák a Miskolci Nemzeti Színház munkájának kapcsán is felvetődtek. Most ezekről beszél- gclünk Saliós Gáborral, a színház igazgatójával. — A Miskolci Nemzeti Színház is igen sole bérletsorozattal dolgozik. Nem érzi-e a színház, hogy a lelt házak biztosítása olykor egy kicsit önbecsapás is, s egyáltalán a bérletrendszerrel valamit csinálni kellené? — A bérletezéssel kapcsolatos kifogásokban sok igazság van. A hosszú évtizedek során kialakult bérleti rendszer valóban lehetőséget nyújt a telt házak és a most diva, tos szóval élve, „fantomházak” közé egyenlőségjel tételére. Tagadhatatlan, hogy az eladott bérlet nem mindig jelent nézőt is, legalábbis nem minden előadáson, amelyre a bérletet eladtuk. A bérlelek, — be kell vallani —, szinte gátolják az egészséges fejlődést, mert a bérletvá- sárlók lekötik maguknak a színházat akkor is, ha nem minden darabra kíváncsiak, es előre látható, hogy nem minden darabot fognak megnézni. — Erinek elkerülése vegeit nem lehetne-e valamiféle fakultatív bérletrendszert bevezetni, amely ízlés cs igény ' szerint osztaná meg a közönséget, azaz, a bérletet ven- ■■ni kívánó néző választhatna ■például a csak zenes■ darabok és néhány próza, vagy a. csak. veretes darabok megtekintésére jogosító bérletek közöli, természetesen fenntartva a minden előadásra szóló bérlet rendszerét is? ■ —■ Érdemes lesz ezen elgondolkozni, mert valamiféle változtatás feltétlenül kell, és mindenképpen kell valami Visszajelzési rendszer, amely közli velünk, hogy a bérlet- tulajdonost mi érdekli. A jelenlegi átfogó bérletrendszernek elöbb-utóbb meg kell szűnnie, és mindenképpen hozzá kell kezdeni ahhoz a munkához, amely fokozatosan lecsökkenti a bérletek, illetve a bérletes előadások számát. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy a színháznak bevételi előírásai vannak, meghatározzák a nézőszámot, a pénzbevételt. A tanács pénzügyi osztályának és a Pénzügyminisztériumnak a rendelkezései szorítanak. A Miskolci Nemzeti Színház évek óta nem kért póthitelt. Mindenkor teljesítette bevételi tervét, meg a latogatottsagi számelőírást is. — Ne tagadjuk, ebbe belejátszottak a „fantomházak” üres széksorai is. Ezen kár lenne most meditálni. Inkább valami módon több megértést kellene kapni a bevételi előírást megszabó szervektől, hogy ne legyen a kötöttség olyan, mint egy-egy termelőüzemnél. De térjünk inkább vissza magára a bérletre. — Jelenleg 14 ezer körül van a bérleteseink száma. Elvileg a bérletes produkciónkat minimálisan 14 ezren látják. — Ebben benne vannak a diákbérletek is? — Igen, de meg kell mondanunk, a diákbérletekkel komoly gondjaink vannak. Nem az egyetemistákra gondolunk, azokat felnőttként kezeljük, természetesen. A középiskolások és a szakmunkásképző intézetek tanulói jelentik a gondot. Számukra olyan bérleti bemutatósorozatot kellene szerkesztenünk, amely valami módon közelít a tananyaghoz, de ez kamaraszínház nélkül, ahol differenciált műsort; lehetne bemutatni, nem megy. Viszont; ez a diákok számára való külön műsor nem fér a felnőttek bérleti sorozatába, és a később biekben még kevésbé fog elférni. Erre a célra feltétlenül kellene egy kamaraszínház, ahol sajátosán kialakított műsorral, pedagógusok bevonásával kialakított műsorral tudnánk a tanulóifjúság színházi igényeit kielégíteni, egyben nevelését támogatni. Az ifjúság nem kiskorú felnőtt. Ez nem új dolog. Ugyanakkor jelenlegi struktúránkban csak a felnőtteknek szóló műsorok egyes darabjait tudjuk a fiataloknak nyújtani. — Miskolc nagy város'. Egyetlen színháza vegyes profilú, ugyanakkor még el kell lássa a nem egészen azonos igényekkel jelentkező Eger színházi feladatait. •— Ez nehézségeink egyik legfőbb forrása: egyetlen színház, vegyes profillal, kamaraszínház nélkül, két székvárossal. Ugyanakkor adva van az ország második legnagyobb városa, és adva van a címünk: Nemzeti Színház. Az lenne a törekvésünk, hogy ez a cím ne legyen üres, hanem jelezze a nagy klasszikusokat és a modernet egyaránt nyújtó színházat a felnőtteknek, az ifjúságnak pedig legyen egy más koncepció alapján kialakított külön színháza, amit akár kamaraszínháznak, vagy . bármi másnak nevezhetünk. — Ez igen szép törekvés, ezzel csak egyet lehet érteni. De a realitással számolva, figyelembe véve a közönségigényeket, mit tudnak tenni a közeljövőben? — A közönség bővítésére több bérleten kívüli előadást akarunk tartani, akár a bemutatók számának rovására is. Ez az út járhatónak mutatkozik. A kamaraszínházi feladatokat kamaraszínház nélkül megoldani nem lehet. E feladatok magját a zseb- színpadnak elnevezett sorozatunk átveheti. A Játékszín keretében zsebszínpad néven indított sorozat nem jelenti azt, hogy feladjuk .a stúdiószínpadi elképzeléseket, a stúdiótörekvéseket. Azonban kell egy másik kis színpad is, s ezéjrt neveztük ezt el zseb- színpadnak, mert helyszűke miatt a stúdióval azonos helyiségben tartjuk előadásait, de már elnevezésében is jelezni akartuk: nem azonos a merőben más törekvésű stúdiószínpaddal. — Az évad elején Saliós elvtárs úgy nyilatkozott, hogy a színházi propagandában nem a számszerűségi törekvések fognak dominálni, hanem a közönséghez való közelebb kerülés, a darabok megérttetésc és elfogadtatása, a mind több nézőhöz való közelítése lesz a cél. Mennyire sikerült az elmúlt hónapokban ezt a törekvést érvényesíteni? — Változatlanul fenntartom, a visszaidézett nyilatkozatomat, illetve állásfoglalásomat. Ugyanakkor el kell mondani, hogy ezeket a pro- pagandatörekvéseket eddig még nem sikerült érvényesíteni, mivel legfőbb partnereink, az üzemi közönségszervezők, — tisztelet a kivételnek — elsősorban jegyeladással foglalkoznak, elsődlegesen a „jó helyeket” akarják venni, illetve biztosítani munkatársaik számára, a tartalmi törekvések még meglehetősen háttérbe szorulnak náluk, és itt még nem tudtunk érdemi frontáttörést végrehajtani. Ebben az üzemi szakszervezeti szervek segítségét is várjuk, sőt bizonyos mértékig a közönségszervező rendszer is átértékelésre szorul. — Az új esztendő a színházban nem jelent új évadot. Folytatódik a szeptemberben megkezdett munka. Mit látunk legközelebb? — Beke Sándor rendező sajnálatos balesete miatt az évad eleji műsorrend megváltozott. Beke Sándor felgyógyult és most folynak a próbák az ö irányításával Musset: Lorenzacció című darabiából. A premiert január 20-án tartjuk. Benedek Miklós Sárospatak, Girincs, Csernely Felújítás, korszerűsítés, fejlesztés .A megyei tanács végrehajtó bizottsága korábban több üzemnek, intézménynek biztosított anyagi támogatást felújítási, korszerűsítési feladatok ellátásához. A vb leg- ■-'óbbi ülésén egyebek között szó volt ezeknek az összegeknek a felhasználásáról is. A támogatás eredményeként sikerült előbbre lépni a sárospataki kerámiaüzem fejlesztési munkáiban. A szép termékeivel mind nagyobo rangot szerző üzemben korszerű kemencét, üzemépületet létesítettek. Ebben az évben a technológia folyamatos korszerűsítésével díszkerámiából több mint tízmillió forint értékű terméket állítottak elő. A szerződésben vállalt létszámfejlesztést ugyancsak végrehajtották. Remény van rá, hogy az egykor nagy hím pataki kerámia új termékeiből is mind többet láthatunk. A girincsi nevelőotthonban felújítási munkákat végeznek. A munkát ugyan a terv szerint már korábban be kellett volna fejezni, de műemlékről lévén szó. néhány akadály közbejött. Például speciális méretű fenyőáru beszerzése is hátráltatta az építőket A felújítási munkák elvégzésével ez az értékes műemlékünk is szebbé válik. Korszerűbbé vált a cser- neiyi fehérneműszövetkezet üzeme is. Konfekcióüzemet alakítottak ki és a terület adottságainak megfelelően növelték a létszámot. Részben már korszerűsítették és a jövőben még tovább korszerűsítik a somsalyi bőrdíszműipari üzemet is. Itt a termelés hatékonyságát elsősorban gépi beruházással sikerült fokozni, mivel a munkaerőhiány már itt is érezteti hatását. Ennek az üzemnek a fejlesztését építőipari kapacitáshiány is gátolta, a tervek között azonban szerepel a továbib korszerűsítési munkák elvégzése. Bozsik I. munkája Januárban két magyar film Az újesztendő első hónapjában két új magyar filmet mutatnak be a premiermozik. Már e hét csütörtökétől látható Mészáros Márta új alkotása, az Ök ketten. A rendező újab filmjében is a mai dolgozó nő társadalmi helyzetével foglalkozik, az egyenjogúság és önállóság kérdéseit . elemzi. A film érdekessége, hogy a két női főszerep közül az egyiket Marina Vlady játsza, a másikat Mo- nori Lili, a két férfi főszerepet Jan Nowicki és Tolnay Miklós alakítja. Egy további férfiszerepben láthatjuk Vlagyimir Viszockijt, Marina Vlady moszkvai férjét is. A másik film címe: Dübörgő csend, rendezőié Szijj Miklós. s az alpvői olajmezők munkásainak életéből merítette témáját. Az oktatás és a közművelődés egy esztendeje Kétségtelenül Aheéi talán most már nyugodtan kimondhatjuk — eredményes esztendőt zárt megyénk oktatásügye és közművelődése. Legalábbis ezt mutatják a tapasztalatok, noha jól tudjuk, — s ezt év végi összegző beszélgetésünkkor Brandstädter György, a Borsod megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője még a beszélgetés elején hangsúlyozta —, hogy az oktatási és közművelődési munka egy folyamat, amelyből kitűnhetnek főbb áramlatok, tendenciák, amelyekben időről-időre hangsúlyt kaphatnak különböző feladatok. Ami a most már lassan végéhez közeledő 1977- es esztendőt, illeti, a folyamat jellegből adódóan is bőségesen voltak tennivalók, s nem szűkölködtünk kiemelt feladatokban, hogy csak az irányított pályaelhelyezkedést és pedagógusok és a népművelők bérrendezését említsük példaként. Jó alapokról indulhatott az 1977-es év oktatási és közművelődési munkája . is. 1976 utolsó hónapjaiban, mint ismeretes. az Oktatási és a Kulturális Minisztérium is széles körű vizsgálatokat tartott megyénkben, s e vizsgálatok tapasztalatai szolgáltattak mércét és alapot az idei év elvégzendő feladataihoz. így utólag — mondotta az osztályvezető — szerencsésnek mondható, hogy a tervek i elkészítésekor már a művelődésügyi élet irányítóinak rendelkezésére álltak azok a részanyagok, amelyek nemcsak.az elért eredményeket, hanem a feltárt hiányosságokat is jól tükrözték. Így reális alapon nyílt lehetőség arra, hogy az oktatás és a művelődés valamennyi intézményében ne csak megismerjék ezeket az eredményeket és tapasztalatokat, hanem figyelembevételükkel differenciáltan foglalkozzanak a legfontosabb kérdésekkel. Az említett két vizsgálat summas értékelése; a jelenlegi feltételek mellett eredményes oktatási és közművelődési munka folyik Borsod megyében. Ebből a surtimás véleményből pedig már következtek a feladatok is. Noha az objektív feltételeket tovább szükséges javítani — ezen a téren azonban az eredményesség, a nagyobb mértékű előrelépés nemcsak a művelődésügyi osztályon múlik — mindenek felett a munka minőségét és hatékonyságát kell növelni. Ehhez egyébként biztató előjelként szolgál, hogy az irányított pályáéi helyezkedés kedvezően befolyásolta megyénkben a pedagógus-ellátót!Ságot. Soha annyi pályakezdő nem volt az elmúlt években Borsodban, mint ebben az esztendőben, noha változatlanul nagy létszámban kell alkalmazni iskoláinkban képesítés nélkülieket. Végeredményben azonban erre az esztendőre elmondható, hogy stabilizálódott az iskolákban a pedagógus-ellátás. s ugyanez érvényes a vezetésre is. S hasonlóképpen stabil a szakfelügyelet, amely a tartalmi munka színvonalának növelése szempontjából egyáltalán nem mellékes. Ugyancsak a stabilizációt segíti elő a pedagógusok és a közművelődés dolgozóinak bosszú távra szóló bérrendezése is. A tartalmi munka színvonalának további javítása egyébként azért is elsőrendű feladat — mondotta Brand- stüdter György, — mert megyénkben, állagát tekintve egy szinte elavult intézmény hálózatrendszerről kell beszélnünk még akkor is, ha az elmúlt években sok új épült. Meghatározó ugyanis Borsodban a kis intézmények . nagy száma, s ez nemcsak az iskolákra, hanem a művelődési házakra, a mozikra is vonatkozik. És nyilvánvalóan sajátos helyzetet teremt a megyében az is, hogy mint köztudomású, Borsodban nemcsak a pedagógusok, hanem a népművelők és könyvtárosok körében is viszonylag magas a képesítés nélküliek aránya, amellyel nem számolnunk nem lehet. Éppen ezért örülhetünk különösen annak, hogy a pedagógus bérrendezéssel — amelynek gyakorlati kivitelezése igen nagy feladatot rótt a megyei tanács művelődésügyi osztályára, az objektív feltételei is megteremtődtek annak, hogy az erkölcsi elismerésen túl, anyagiakkal is megbecsüljük- a pedagógusok munkáját és természetesen a népművelőkét is. S elsősorban a köz- művelődés területén dolgozók körében, ahol egyébként a besorolásokra is sor kerül, ez nyit, nagyobb lehetőséért ahhoz, hogy iskolai végzettségében is megfelelően fel-, készüli emberek dolgozzanak. Mindezek egyébként feltételei is annak, hogy a megyénk művelődésügyében dolgozók eleget tudjanak tenni azoknak a feladatoknak, amelyeket a különböző párthatározatok, illetve a XT. kongresszus eléjük tűzött. S a stabilabbá vált irányítás biztosítékként is szolgál ahhoz, hogy az eredményeket jobban mérhessük, hogy részterületekre konkretizált feladatokat tűzzünk magunk elé. Az oktatásügy területén mindennek felett ilyen feladatot jelent a nevelő tevékenység további erősítése, s a minőségi munka egyik feltétele, hogy az iskolák vezetői az oktató- nevelő munkához mind hatékonyabb segítséget nyújtanak. Ámbár a gazdasági feladatok ma még meglehetősen sok időt rabolnak cl a vezetők tartalmi tevékenységéből. A Borsod megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya a napokban osztályértekezléten vizsgálta meg megyénk művelődésügyének helyzetét. Az elkövetkező évre öt kiemelt feladatot tűztek maguk elé. Első helyen természetesen az oktatást érintő feladatok állnak. Mindenekelőtt; azoknak a központi és alapvető dokumentumoknak a jel dolgozására és előkészítésére kell koncentrálni, amelyeknek bevezetése már az egészen közeljövő feladata. A tankötelezettségi törvény végrehajtása, a végrehajtás ütemének fokozása c kiemelt feladatok közé tartozik. S ezen belül az iskolai előkészítők hatékonyságának növelésén van hangsúly. Az új tantervek, az ú.j dokumentumok bevezetése nyilvánvalóan megyénk oktatásügyének sarkalatos kérdése lesz az elkövetkező esztendőben. Ugyancsak az 1978-as év feladata lesz előkészíteni a megye közművelődési fejlesztésének távlati tervét. Ez pedig nemcsak objektumokat jelent az osztályvezető szerint, hanem magába foglalja a tartalmi munkára és a személyi ellátottságra vonatkozó kérdéseket is. Ezt a tervezetét egyébként a tanácsülés, sőt miniszteri kollégium ele is szeretnénk vinni. A nagyobb lélegzetű feladatok mellett természetesen kisebbek, de nem kevésbé je-, lentősek is vannak. A pedagógus-ellátottság további javítása, a körzetesítés, a művelődési létesítmények és oktatási intézmények hálózatának bővítése, az intézmények közötti színvonalkülönbségek csökkentése, a különböző társadalmi- és lömegszerveze- tekkel való együttműködés, valamint az irányító és ellenőrző munka színvonalának fokozása közvetlen feladat- Mindennapi munka. Azt mondhatnánk, hogy folyamatos munka. Bizonyíthatnánk példákkal is, hogy megyénkben az objektív feltételek biztosítása terén történt előrelépés, noha természetesen vannak gondok is. A feladatok megoldásában azonban — mondotta az osztályvezető, — egyre aktívabb, lennikészebb partnereket, talál a megye a pedagógusokban és a ‘népművelőkben. S ha ezúttal elsősorban az oktatásügyről esett több szó, akkor ennek az a magyarázata,’ hogy a figyelem középpontjában is elsősorban az oktatásügy áll napjainkban —érthetően. Az ünnepekkel henés után a jövő évben remélhetőleg nem csökkenő lelkesedéssel és aktivitással, s még az eddiginél is jobb eredményekkel folytatják * munkájukat az oktatásügy és a közművelődésügy dolgozói, Csutorás Annamária
