Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-03 / 2. szám

1978. január 3., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ipatta lerilt a eret T Az új évben az ipari termelés mennyiségi növe­kedése nem lesz olyun ütemű, mint a koráb­bi esztendőkben. Egyéb te­rületen viszont megnőttek a követelmények. Így például, sok a tennivaló a termelés műszaki színvonalának nö­velésében, a termékek ver­senyképességének tokozásá­ban. A jövőben rugalmasab­ban kell alkalmazkodni a hazai és a külföldi piac igé­nyeihez, gyorsabb ütemben kell a termékszerkezetet korszerűsíteni. A Tiszai Vegyikombinát festékgyára, amely alapvető fontosságú fogyasztói igé­nyeket elégít ki, az ötéves terv első két esztendejében megkülönböztetett feladat­nak tekintette a termékek minőségének szüntelen javí­tását. — A minőség javulását eredményező munkát tuda­tosan, tervszerűen irányít­juk és egy elért szintet so­hasem tekintünk befejezett­nek — mondja Doktor Ká­roly gyárvezető. — Már ko­rábban is igyekeztünk olyan szemléletet kialakítani az üzemekben, hogy a gyár minden dolgozója érezzen felelősséget az itt gyártott termékekért. A kollektív munka eredményesnek bizo­nyult. A minőségileg kifo­gásolható termékek aránya; az évi össztermelést figye­lembe véve 1975-bén még 0,17 százalék volt, tavaly vi­szont már egyharmadára csökkent. Mindezek ellenére sok még a tennivalónk. — Feladataink igen sok­rétűek — folytatta a gyár­vezető. — A dolgozók szá­mának növelését ezután sem tervezzük: helyette azüzem- és munkaszervezés nyújtot­ta lehetőségeket igyekszünk hasznosítani. Az előttünk álló három esztendőben is arra összpontosítjuk a fi­gyelmet, hogy a termelés további növelését döntően a termelékenység fokozásával érjük el. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a munkaidő kihasználásának, a szerve­zési, kooperációs hiányossá­gokból bekövetkező veszte- ségidök csökkentésének. El­határoztuk továbbá, hogy fe­lülvizsgáljuk a festékgyár termékválasztékát, s az áru­kat típus és színek szerint rendszerezzük. Az így kiala­kult kép alapján döntünk arról, hogy a gazdaságossági tényezőket mérlegelve mi­lyen mértékben kell csök- kentenünk u festékek típus- és színválasztékát. — Sok gondot okozott már eddig is, h'ogy a termelőüze- mek közül a lakk-hígító üzem kapacitása nem éri el a kívánt szintet. A gépi be­rendezések is elavullak és egy-két éven belül a ter­melés gátjaivá válnak. Ép­pen ezért létfontosságú, hogy a lakküzemben az év elején elkezdődő beruházás legké­sőbb 1980-ig befejeződjék. — A régi korszerűtlen berendezésekkel nem lehet jó minőségű, minden piacon eladható terméket gyártani. Az elavult géppark üzemel­tetése ugyanis rendkívül költséges, temérdek karban­tartást. igényel, s fölöslege­sen köt le munkaerőt, vég­ső soron elvonja a lehető­séget a korszerűen és gaz­daságosan előállítható ter­mék gyártásától. — Végezetül, szeretnék szólni arról, hogy az 1978. évi feladataink közti] ki­emelkedő jelentőségű a KGST integráció keretében a TVK festékgyárára háruló exportkötelezettségek ma­radéktalan teljesítése. Az idén csaknem 10 000 tonna festékipari terméket gyár­tunk, illetve szállítunk a szocialista országoknak. Az exportterv teljesítése körül­tekintő szervező munkát, nagyfokú technológiai fe­gyelmet igényel dolgozóink­tól. L. L. Évente kétezer lakás Miskolcon a felszabadulás óta több új lakást építettek, mint amennyi 1945-ben az otthonok száma a városban volt. Az évente átadásra ke­rülő megközelítően kétezer lakás is kevés azonban, mert az igények jócskán megha­ladják a lehetőségeket. Ép­pen ezért további erőfeszí­téseket tesznek megyénk székhelyén a lakásgondok enyhítésére. Ezt szolgálja a társas lakóház-, illetve a munkáslakás építési akció. A szanált városrészek he­lyén új házgyári panelos technológiájú otthonokat építenek, s kedvezően ala­kítják, formálják a városké­pet is. Miskolcon egyébként az ötödik ötéves tervidő­szakban mintegy 12 ezren költözhetnek új lakásba. r Uj tápszerüzem A Phylaxia Oltóanyag- és Túpszcrlermelő Vállalat új táp­szerüzemet létesített a mesterségesen nevelt borjak takar­mányozására. Hazai alapanyagok felhasználásával évente 50 ezer tonna borjútápszert állíthatnak elő. Képünkön: az új tápszerüzem. A Kecskeméti Konzervgyárban 1977-ben 1 milliárd 400 millió forint értékben gyártottak konzervet. Termelé­sük kétharmadát exportra szállítják. Több tucat termékük közül legfontosabb az uborka, a bab. a zakuszka és a vöröshagyma. Képünkön balra: a zakuszka készítése látható. A Celldömölki Háziipari Szövetkezet 000 négyzetméter alapterületű felső-kötöttárut gyártó új üzemcsarnokot épített. Képünkön jobbra: a szövetkezet termékei a raktár polcain. Elégedett elégedetlenkedők Járási székhelyként nyújtózkodik lines, ki-kitör fojtogató „falusi” kalodájából. Üj utcák kígyóznak a szántások he­lyén, házak foglalnak el termőföldeket, ipar kér helyet ma­gának a búzatáblákon. És e változásban, az új formálásá­ban megújhódik a legrégebbi gazdálkodás, a mezőgazdaság. Az első megállapítás: a majdnem város Encshez ké­pest szokatlanul kicsi mező- gazdasági üzem a Zója Ter­melőszövetkezet. A második: a ma bizonyítványa, még jobbá válhat a jövőben __ L egalábbis Horváth Csaba főállattenyésztő szerint, aki így folytatta a megkezdett gondolatot: — A kis mérethez képest jó termelőszövetkezet va­gyunk. Mindössze 2300 hek­tárnyi szántónk van — ez is évről évre fogy, ahogy Encs terjeszkedik — s mégis már régóta „hangadó” nálunk az állattenyésztés... ...1977-ben is 4 millió fo­rint. nyereséget biztosított az állattenyésztés — folytatta a főállattenyésztő. — Pedig ágazatunkat inkább a ne­hézségek jellemzik. Az „örökséggel”, amelyet tíz esztendővel ezelőtt átvet­tünk — akkor egyesültek ( a kis tsz-ek — nem büszkél­kedhetünk. Talán azért, mert azóta semmi nem vál­tozott. Ugyanúgy három te­lepen, három falu mellett, szerfás, „egérjárta” istál­lókban van elhelyezve szarvasmarha-állományunk, mint régen. Azóta is az itt tartott 260 tehén a megye egyik leg­jobb tejtermelő állománya. Az elmúlt évben 3250 liter ■tejet fejtek egy állattól, olyan házilag „barkácsolt” átalakított, vagy elavult is­tállókban. amelyre a. megyé­ben kevés példa akad. (Ar­ra már inkább, hogy tízmil­liókba kerülő telepeken, a tejtermelés szintié alacsony, s még a 2000 litert sem éri el.l És Enesen öt forint alatt állítanak elő egy liter tejet! (Folytatás az 1. oldalról) A Borsod megyei Állat- forgalmi és Húsipari Válla­lat sikeres gazdasági évet zárt december 31-én: 2 mil­liárd 200 millió forint ter­melési értéket állított elő a kollektíva. A tegnap reggel 6 órakor megkezdett év fel­adatai azonban még ennél is nagyobbak, a bázishoz mér­ten mintegy 26—27 száza­lékkal magasabb termelési érték előállítását tűzték cé­lul. Ez 600 ezer darab ser­tés — 41—42 ezer marha le­vágását. feldolgozását, to­vábbá 1000—1100 vagon na­pi fogyasztású húskészít­mény előállítását jelenti. Ez évtől folyamatosan gyártják kiváló terméküket, a dobo­zolt sonkát, ebből mintegy 100 vagonnyit készítenek. Az egyéb húskészítményből a napi igényeknek, a kereske­delem napi megrendelései­nek megfelelően. — A szakemberek tudják: az intenzív legeltetés, a pil­langós takarmányok minő­ségének javítása, a sörtör­köly felhasználása, a na­gyobb odafigyelés, a szak­szerűbb munka, ennyi fejlő­dést bőven rejt magában. Sőt a lehetőségeinket még ki sem használtuk. Ezért nem lehet csak a jelenben élni, tovább kell lépnünk, ha nem akarunk itt maradni, ahová eljutottunk. Mindnyájan tudjuk: a munkaerő csök­ken, egyre kevesebben fog­ják meg a villát, almozni, vagy takarmányt hányni, s akkor mi minden telepün­kön fenntartunk, s fizetünk annyi dolgozót, akiknek a harmada elég volna. Röviden: ha épülne En- csen egy 300 férőhelyes sza­kosított tehenészeti telep, akkor biztosítva lenne a jö­vő. Az a fejlődés, amelynek most csak gátjai vannak. — Álmodom egy korszerű telepről — mondta Horváth Csaba, s hogy idegesen szí­vott bele cigarettájába, an­nak komoly oka van. — Többször szóba került, hogy az encsi tsz egyesülni fog. Ez nem történt meg, de a jelenlegi méretek is bőven elegendőek ahhoz, hogy a tehenészet egy helyen, egy telepen legyen. Ráadásul nem új telep létesítéséről van szó, hanem egy megle­vő kibővítéséről. Milliókat takaríthatnánk meg, és a tsz-nek feltétlen megérné, hiszen az új férőhelyekre ál­lami támogatást is kapunk. És nem is keveset... Közeleg az idő, amikor a jelenlegi magyartarka állo­mányt felszámolják. A faj­ta-átalakító keresztezés ered­ményeként három év múlva Hogyan is kezdődött, ez az esztendő? Mint Csajági Já­nos, a vállalat igazgatója el­mondta, 5—6 vagon tőke­húst és 1 vagon húskészít­ményt sikerült „átmenteni” az év végi nagy vásárlási hajrából. Biztonsági tarta­léknak szánták ezt a meny- nyiséget. Szükség is volt rá, mert a boltok rendelésein nem nagyon érezhető ünnep utáni csend. A vállalat állja a próbát, az első munkana­pon, tehát tegnap 2300 ser- "tést és 200 marhát vásárol­tak lel Hajdú, Borsod és Szabolcs megyében. Vörös- árut, kolbászt, füstölt árut, főtt húsokat készítettek be­lőle. És készülnek az idei évi meglepetésekre: három, vagy négyfajta újdonsággal je­lentkezik az év első felében a Miskolci Húskombinát. a már vöröstarka Holstein- friz utódait fejik. És ez a fajta megint ugrást jelent, nagy tejtermelést, évről év­re emelkedő átlagokat, de csak akkor, ha a körülmé­nyek ezt lehetővé teszik. És nem túlzás, hogy ez a „kö­rülmény” az új telep. Az embert kímélő, de ugyanak­kor embert, munkaerőt fel­szabadító technológiájával, korszerű gépeivel, mint ami­lyennel a növénytermesztés már a jelenben dolgozik. — Fonákul hangzik, de igaz — említette Pataki László, a tsz főagronómusa — annak ellenére, hogy a növénytermesztés csak ki­szolgálója a másik ágazat­nak, s jövedelemben sem hoz annyit, korszerűbb gé­pekkel, technológiával dol­gozik. Tagjai vagyunk a nádudvari KITE termelési rendszerének, s így a nö­vénytermesztés folyamatai­hoz a legjobb gépeket — John Deer, Rába—Steiger — vásárolhatjuk. Ráadásul olyan szárítóberendezéssel rendelkezünk, amelynek tel­jesítménye igen nagy, a környék üzemeinek termé­sét is leszáríthatja. (Nem a mi dolgunk meg­állapítani, hogy ekkora be­ruházásra egyáltalán szük­ség volt-e? Hiszen a főagro- nómus mondta: — Számí­tásba vettük, hogy az állat- tenyésztés kiszolgálása 700— 800 hektárt „elrabolt” az árunövény-termelésből, s így a jövedelemkiesést csak olyan kultúrákkal lehet pó­tolni, amelyek egységnyi te­rületen nagyobb nyereséget biztosítanak. Például a ta­karmányárpa mázsájáért csak 280 forintot, míg a ve- tőnjagárpa száz kilójáért 520 forintot kanunk. Ezért vető­mag-előállítással foglalko­zunk.) . Ezek az érvek igazak. Csak a szárító óriási telje­sítményére nem adnak ma­És még egy hír a húskom­binátból: kedvező a hatása a reggeli alkoholtilalomnak. A gyári szúrópróbák pozitívak­nak bizonyultak, mindenki tiszta fejjel kezdte az évet. A December 4. Drótmű­vekben tegnap ismét beindí­tották a gépeket — reggel 6 órakor megkezdték az ütem­szerű termelést. Délelőtt igazgatói tanácsülést tartot­tak, amelyen meghatározták az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatait. A gyárban már hónapok­kal korábban megkezdték a felkészülést az új gazdasági esztendőre: az előzetes ter­veket jóváhagyta a KGM, február 28-ra pedig összeál­lítják a végleges tervdoku­mentációt. gyarázatot, hiszen a vető­mag-termesztés eleve kizár­ja a berendezés használatát. Így a kérdés továbbra is nyitott. Nem lett volna jobb, kisebb teljesítményű berendezést üzembe állítani és a fennmaradó összeget egy állattenyésztési telep lét­rehozására fordítani? Mert a mai helyzet egy távoli jövő képét villantja fel, egy te­rületileg nagy üzem képét, ahol ekkora beruházás már indokolt. De visszatérve a jelenbe, az elmúlt év ne­hézségei, nem a szárítóbe­rendezés kihasználásából adódtak. Megint csak a fő-, agronómust idézem: — Idén végleg le kellett mondanunk a borsó ter­mesztéséről. A vállalat, amellyel szerződtünk külön­böző hivatkozással nem vet­te át abban a minőségben, amelyre számítottunk. Mivel tavaly ugyanígy jártunk —, akkor is takarmányozásra használtuk fel a borsót — elment az egésztől a ked­vünk. A dolog érdekessége; az elutasítást követő hónap­ban a vállalatnak már kel­lett a borsó. Így, annak a növénynek a vetésterületét növeljük, amelynél nem a kereskedelem, legfeljebb az időjárás jelent kockázatot. Jövőre már 55 hektáron vetünk szóját, mert annak átvétele nem jelent megva­lósíthatatlan álmot... Területileg kicsi az encsi Zója Tsz. És ez a terület is állandóan fogy, ahogy a köz­ség rohamosan terjeszkedik. De az elképzelések, amelye­ket a két fiatal szakember álomnak nevezett, hiába na­gyok, nem megvalósíthatat­lanok. Csak szükségesek, mert miért kellene megvár­ni azt az időt. amikor a fej­lődés kiköveteli, kikénysze­ríti magának ugyanazt, amit már idejében létre lehetett volna hozni. — kármán — ....... ... . , , A z üzem ez évi termelési tervében a bázishoz képest 6,5 százalékkal több, mint­egy 1 milliárd 625 millió fo­rint termelési érték előállí­tását irányozták elő. Az idén tervbe vették a termékszer­kezet korszerűsítését is. Az év első felében például olyan fejlesztést akarnak megvalósítani, amely lehe­tővé teszi a hegesztett háló­gyártás felfutását — több, mint kétezer tonnás többlet- termeléssel számolnak az idén. Fokozni akarják to­vábbá a magas értékű sod­ronykötelek, a rúgok, vala­mint a horganyzott acélhu­zalok gyártását. A többletet a jelenlegi létszám növelése nélkül érik el. A feladatok sikeres meg­oldása érdekében a dolgozók felajánlásokat tettek; az üzem kollektívája elsőként csatlakozott a Láng Gépgyár munkásainak felhívásához. / ló start Borsod iizomoih

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents