Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-03 / 2. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1978. Január 3., kedd Milyen okok idézték elő az utóbbi években az állam- igazgatás korszerűsítésének napirendre kerülését? A korszerűség követelmé­nye — bár az utóbbi évek­ben valóban egyre erőtelje­sebben jelentkezik — mond­hatni egyidős a modern köz- igazgatással. A társadalom igényeinek kielégítését szer­vező közigazgatás nem ma­radhat le a társadalmi vi­szonyok fejlődésétől, mert ebben az esetben szembe kerülhet a közösség érdekei­vel. Ez a követelmény jelent meg az állami élet és a szo­cialista demokrácia fejlesz­tését célzó, 70-es évek elején megszületett központi prog­ramokban, majd konkrétab­ban a kormány utóbbi két évben e tárgyban hozott ha­tározataiban. Hozzájárult a korszerűség követelményé­nek napirendre kerüléséhez a napjainkban lezajló tudomá­nyos-technikai forradalom is. Ennek a közigazgatásra gya­korolt hatása elsősorban az igazgatástechnika átalakulá­sában jelentkezik. Hogyan érinti a lakosságot az államigazgatás korsze­rűsítésének folyamata? Az államigazgatás korsze­rűsítése érdekében tett és teendő intézkedések közép­pontjában az állampolgár áll. A korszerűsítés célja éppen az, hogy növelje az igazgatási munka hatékonyságát és ez­zel biztosítsa az állampolgá­rod számára az egyre szín­vonalasabb igazgatási szol­gáltatás nyújtását. Az egyik közvetlen cél például éppen a lakosságot közvetlenül érintő hatósági munka színvonalá­nak emelése. El kell érni. hogy a hatóság az állampol­gár ügyeit a lehető legegy­szerűbben. gyorsan és a leg­kevesebb utánjárást igénylő módon intézze. Közvetve azonban a korszerűsítés va­lamennyi célkitűzése a la­kosság érdekeit szolgálja. Amennyiben javul az igaz­gatási munka szervezettsége, a vezetés színvonala, az iro- i. dagépekkel való ellátottság, végül is javulnia kell az ál­lampolgár számára végzett igazgatási szolgáltatás szín­vonalának is. Milyen intézkedések tör­téntek eddig az államigaz­gatás korszerűsítése érde­kében? Az államigazgatás korsze­rűsítésének kérdését egy fo­lyamatnak kell tekinteni, mivel a vázolt célok csak hosszabb távon, a feltételek megteremtésével és az in­tézkedések sokaságával érhe­tők el. Ennek megfelelően az eddig megtett intézkedéseink e folyamat alapköveinek te­kinthetők. Ezek a tanácsszer­vezet korszerűsítésére, a ta­nácsok által felügyelt válla­latok és irányított intézmé. nyék hálózatának korszerűsí­tésére. a lakosság jobb tájé­koztatását szolgáló és az ügyintézés egyszerűsítését célzó intézkedésekre, a belső információs folyamatok javí­tására és az igazgatástechni­ka korszerűsítésére bontha­tók. A tanácsszervezet kor­szerűsítése érdekében került sor a községi közös tanácsok szervezésére, a vállalatok, intézmények hálózatának ész­szerűbb kialakítása során megtörtént több azonos pro­fillal rendelkező szervezet összevonása, valamint az irá­nyítás. fenntartás helyi taná­csoknak történő leadása. A városi tanácsok és a ke­rületi hivatalok ügyféltájé­koztató irodáinak létrehozása a lakosság jobb tájékoztatá­sát célozta. Az ügyintézés egyszerűsítése érdekében több központi és helyi intézkedés­re került sor. (Pl. kereset­igazolások beszerzésének egyszerűsítése, egyes igazo­lásfajták eltörlése). A belső információs folyamatok ja­vítása során megszüntettünk több párhuzamos, illetve fe­lesleges információadási kö­telezettséget. A technikai esz­közök korszerűsítése kereté­ben javítottuk a tanácsi apparátus irodagépekkel va­ló ellátását, továbbá megtör­téntek az első lépések a szá­mítógép államigazgatási mun­kában történő igénybevételé­re is. Miben jelölhetők meg a további feladatok? Az eddigi intézkedéseinket még nem mindig jellemezte a folyamatosság, tervszerűség, ezért jelenleg legfontosabb feladatunknak tartjuk a to­vábbi intézkedéseink hosz- szabb távú megtervezését. Ezt szolgálja a megyei ta­nácson jelenleg készülő in­tézkedési terv, amely 1978- tól 1980-ig foglalja össze a további tennivalókat Ezek lényegében az eddig megtett intézkedéseinkhez kapcsolód­nak. így foglalkoznunk kell a tanácshálózat korszerűsíté­se keretében a települések tényleges szerepkörének, vonzáskörzetének megfelelő tanácsigazgatási hálózat ki­alakításával, a vállalatok, in­tézmények hálózatának to­vábbi integrációjával és de­centralizációjával, a lakos­ság tájékoztatásának javítá­sával, az ügyintézés — jogszabályi kereteken be­lüli — további jelentősebb egyszerűsítésével, az infor­mációs folyamatok tökéletesí­tésén keresztül a vezetés színvonalának emelésével valamint a korszerű irodai eszközök, géDek. távközlési eszközök beszerzésével és fel- használásával. Milyen eredmények várha­tók a tervezett intézkedé­sek megtételétől? A 70-es évek végéig a kor­szerűsítési folyamat termé. szelesen nem fog lezárulni, sőt a korszerű igazgatás­technika — főleg a számí­tástechnika — elterjedésével éppen a 80-as években vár­hatók jelentősebb változások az államigazgatás szervezeté­ben és működésében. Az ál­talunk tervezett intézkedések megtételétől a jelen tervidő­szak végéig az igazgatási és egyéb lakossági igényeket kielégítő szervezet igények kielégítését jobban szolgáló rendszerének létrejöttét, az ügyintézés bürokratikus vo­násainak csökkenését és a vezetés színvonalának javítá­sán, a lehetséges technikai eszközök igénybevételén ke­resztül általában az igazga­tási szolgáltatások színvona­lának emelkedését várjuk. Dr. Zádor Jenő a B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. titkárság szervezési és jogi osztály vezetője Kinevezések A Minisztertanács Knopp Andrást, oktatási miniszter- helyettessé nevezte ki, A kormány Nagy Miklóst, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének elnökhelyettesét — má* munkakörbe történő át­helyezésére tekintettel, é demeinek elismerése mellet — e tisztségéből felmentette, s egyidejűleg Meruk Vil­most, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnökhelyet­tesévé kinevezte. Losonczi Pál újévi köszöntője (Folytatás az 1. oldalról) ösztönző és lelkesítő cél­jaink vannak, megvalósulá­sukhoz rendelkezünk a szük­séges eszközökkel. Előrehala­dásunk szorgalmunkon, fe­gyelmezett munkánkon mú­lik. Mélységesen meg vagyok arról győződve, hogy tehet­séges népünk az új évben is az előző évekhez hasonló odaadással veszi ki részét nagy nemzeti ügyünk előbb- reviteléből. Kedves Elvtársak és Elv­társnők ! Az új esztendőhöz érkezve, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a világban tovább foly­tatódik az enyhülés, mind nagyobb teret nyer a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének elve és gyakor­lata. Ez a világ haladó erői­nek történelmi sikere, a jó­zan politikai szemlélet dia­dala. De azt is tapasztalhat­tuk, s ezt bizony már nem örömmel, hanem felelős ag­godalommal, hogy a béke és biztonság megszilárdítását még jelentős reakciós erők próbálják akadályozni. A harc folytatódik és további erőfeszítéseket követel a vi­lág haladó erőitől, köztük a Magyar Népköztársaságtól is. A nemzetközi helyzet bo­nyolultsága ellenére is, ha­zánknak szélesedtek kapcso­latai a világ számos országá­val. Népünk építőmunkájá­nak sikereit a társadalom, a gazdaság, a kultúra és a tu­domány terén elért eredmé­nyeit megbecsülés, elismerés övezi határainkon túl is. Nagy történelmi sorsfordu­lónk, a felszabadulás óta ha­zánk tagja a világ élvonalá­ban haladó szocialista orszá­gok testvéri szövetségének. Ezek a körülmények terem­tették meg a feltételeket ah­hoz, hogy népünk munkája elismerést vívott ki a vi­lágban, és szakadatlanul nö­vekedett hazánk nemzetközi tekintélye. Cselekvő és kez­deményező külpolitikai tevé­kenységünk hozzájárult ah­hoz, hogy belső építőmun­kánkhoz, társadalmunk fej­lesztéséhez biztosítva legyen a legfontosabb feltétel: a bé­ke. Ebben az esztendőben is folytatjuk erőfeszítéseinket, hogy képességeinkhez, lehető­ségeinkhez mérten hozzájá­ruljunk a tartós béke meg­teremtéséért, a haladásért folytatott nemzetközi harc sikeréhez. Kedves Barátaim! Most, az újév napján sze­retném hangsúlyozni, .hogy amikor közös erőfeszítéseink­ről, közös feladatainkról szó­lunk, önmagunkról is beszé­lünk, hiszen az egyes ember fokozott kötelességteljesíté­sén múlik a közösség, né­pünk felemelkedése, hazánk boldogulása. E gondolatok jegyében szívből kívánok minden ha­zámfiának jó erőt és egész­séget, sok boldogságot egyé­ni életükben, és további si­keres alkotó munkát közös céljaink valóra váltásában, a fejlett szocialista társadalom építésében. Mindannyiuknak boldog új esztendőt kívánok! Mexikóban kampány kezdődött a kommunista párt legalitá­sáért. A kép Puebla városban készült: a helyi egyetemen fiatalok vitatják meg a párt röplapját. MmMúÉs a nagyvilág a z óév vége a számvetés, az új esztendő az előre­tekintés ideje. A két dolog nemcsak időrendi, hanem logikai összefüggésben is áll egymással, hiszen az előretekintés — legalábbis a realista, a megalapozott előre­tekintés — alapja éppen a számvetés. Ahhoz, hogy ha nem is tudjuk, de legalábbis sejtjük, mit hozhat a világ szá­mára 1978, tisztában kell lennünk azzal, mit hozott 1977. A külpolitikának nincs, nem lehet köze az esztendő for­dulóján oly divatos jövendölésekhez. Az emberiség mindig csak oly reménytéglákkal építkezhet, amelyeket neki ma­gának sikerült megteremtenie. És éppen ilyen alapon van mit várnunk az előttünk álló esztendőtől. A lenini békedekrétum óta a szocialista politika tudja, pontosan tudja, mit akar elérni a nemzetközi porondon. A történelemben először létezik a nemzetek olyan közös­sége, amelynek hivatalos külpolitikája a békevágyon, ezen a talán legősibb emberi motívumon alapszik. Hogy honnan indultunk és hol tartunk, jórészt mindenki tudja. A szocialista országok szívós erőfeszítései nyomán a hidegháborútól eljutottunk az enyhülésig és ebből az alap­vető tényből következnek a további feladatok: a folyamat elmélyítése, kiszélesítése és visszafordíthatatlanná tétele. Mindezt sok erőfeszítés előzte meg és most, amikor a visszaoillantás már megtörtént és előre tekintünk, jó arra gondolnunk, hogj' hazánk, a Magyar Népköztársaság ezen a téren is megtette azt, ami erejéből, lehetőségeiből telt. A magyar külpolitika — a Szovjetunióval, a többi szocia­lista országgal együtt — tevékenyen kivette a részét a békés együttélés megteremtéséből. Ugyanakkor eredmé­nyesen dolgoztunk hazán belül is. Az enyhülés elmélyítésének ugyanis nemcsak külpoli­tikai, hanem belső feltételei is vannak. Minél jobban dol­gozunk idehaza, minél erősebb, tekintélyesebb egy-egy szocialista ország, annál erősebb a szocialista közösség — és minél erősebb a szocialista közösség, annál jobbak a valóban tartós béke esélyei. Ez a modell. Ilyen egyszerű — és ilyen bonyolult. Minden gondunk és problémánk ellenére a szocialista országok gazdasági-politikai, önvédelmi erejének növeke­dése derűlátásunk döntő motívuma. Amilyen mértékben meghatározóvá válik a világpolitikában a szocialista közös­ség, úgy nő a lehetőség arra is, hogy megállapodás szüles­sen a tömegpusztító fegyverek korlátozásáról, a leszerelés­ről, a világ még meglevő tűzfészkeinek kioltásáról. „Szürke” hétköznapi munkánk így kapcsolódik szervesen a földkerekség nagy kérdéseinek megoldásához. Az Orszáies Bétefaiács és a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bi­zottság nyilatkozatot tett közzé a chilei fasiszta junta 1978. január 4-ére tervezett „népszavazásáéval kapcso­latban. A nyilatkozat meg­állapítja: az ilyen módszerű „népszavazás” elrendelése, kötelezővé .tétele — a sza­bad véleménynyilvánítás tényleges lehetősége nélkül — durván sérti az egyete­mes emberi jogokat és újabb meggyalázása a fasiszta ter­rortól sínylődő chilei nép­nek. Azokra ugyanis, akik nem jelennek meg a nép- szavazási komédián, vagy kifejezésre juttatják, hogy nem értenek egyet a katonai diktatúrával, kegyetlen meg­torlás vár. Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bi­zottság mélységesen elítéli Pinochet diktátor újabb ak­cióját. Követeljük, hogy Chi­lében haladéktalanul szün­tessék meg a több éve tartó rendkívüli állapotot, állítsák helyre az alapvető emberi és polgári szabadságjogokat, bo­csássák szabadon a jogtala­nul bebörtönzött hazafiakat. A junta vezetői adjanak szá­mot az eltűntnek nyilvání­tott emberek sorsáról, bizto­sítsák a száműzöttek hazaté­rési lehetőségét. Hagyjanak fel a világközvéleményt fél­revezetni szándékozó manő­verekkel, amelyek csak to­vább súlyosbítják a chilei nép helyzetét. Az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság a jövőben is teljes tá­mogatásáról biztosítja a fa­siszta elnyomás ellen küzdő chilei népet. K<j í í fi írói nyilvánva- f\£ Ildiről lóán egyet­len magyar állampolgárnak sem jut eszébe az ivóvíz, vagy az üdítők sokfélesége, hanem egyértelműen a bor, a pálinka és legfeljebb a sör; azaz a serital jut eszébe. Most még ugyanis túl friss az utóbbi napokban elfo­gyasztott mennyiségek hatá­sa, eléggé nagy bizony a kó- kadtság, a bávaság, mint el­eddig, minden ilyen alkalom­mal. Talán valamivel na­gyobb is. Pontos statisztikai adatokat ugyan képtelenség lenne összeállítani az elfo­gyasztott italmennyiségről, de azt bizonyára enélkül is mindenki elfogadja, hogy tisztes mennyiséggel csappan- tottuk meg a készletet. A felhalmozott készlet csappantásához, megcsapolá­sához nem szükséges ugyan szilveszterezni, újévezni, ná­lunk ehhez bármily alkalom megfelelő, sőt, nem is kell alkalom. Éppen ezért, most, az új év első napjaiban id­étlenül szólnunk kell nekünk is a miniszteri rendeletről, mely a szeszes ital értékesí­tésének korlátozását hivatott elérni. Ebben az évben, és a többiben kevesebb szeszes 1 ta I italnak kell ugyanis fogynia, mint az eddigiekben. Illetle­nül sokat fogyasztunk, és en­nek a fogyasztásnak kihatá­sai felmérhetetlenek. Káros kihatásai. A rendelet tehát föltétlenül üdvözlendő, he- lyeslendő. Akit a részletek érdekelnek, olvassa el a Ma­gyar Közlöny 95. számát. Hadd *idézzünk addig is né­hány részt belőle. Például: „A rendelet alkalmazása szem­pontjából szeszes ital minden alkohol tartalmú ital”. Ez te­hát világos. Világos az is, hogy az alkohol tartalmú ita­lok fogyasztásának csök­kentéséről van szó. Ahol az ember nem kap alkohol tar­talmú italt, ott persze nem is tud fogyasztani. Éppen ezért a rendelet kimondja azt is, hogy „szeszes italoknak az üzlet kirakatában, valamint az eladótérben történő bemu­tatása” milyen módon lehet séges. Elmondja, hogy ezek­ből az italokból mennyit le­het bemutatni az általános áruház élelmiszerosztályán, az ÁBC-áruházban, az ÁBC- kisáruházban, az élelmiszer­háztartási cikk boltban, az édességboltban, a kávé-tea- szaküzletben, a gyógynövény­szaküzletben, mert ugye mindezeken a helyeken ter­mészetesen szeszes ital is kapható. Csakhogy most sza­bályozott és behatárolt meny- nyiségben. Legalábbis ami a kirakatot, az eladótérben tör­ténő bemutatást illeti. Az alkoholfogyasztásnak még inkább gátat vethet az a kitétel, melyről már a rende­let megjelenése előtt is sok szó esett: „Vendéglátó üzle­tekben munkanapokon sze­szes italt értékesíteni, a napi üzletnyitástól reggel 9 óráig tilos”. Persze, nem min- lenütt. A tilalom nem vo­natkozik »például a nemzet­közi idegenforgalom szem­pontjából jelentős területek­re, ezeken a területeken a .zakigazgatási szerv engedé­lyezheti az alkoholfogyasztást 9 óra előtt is. Melyek ezek, az idegenforgalmilag jelentős területek? Égyebek között például a megyeszékhelyek, a közlekedési főútvonalak, a határátkelőhelyek, a strand­fürdők. Megyeszékhelyünk van. határátkelőnk is, közle­kedési főútvonalunk, strand­fürdőnk is. De például nem lehet árusítani. 9 óráig Rá- sonysnpberencsen, Torna- szentjakabon és ... és Végar- dón (pardon, fürdő, idegen- forgalom), Tiszavalkon (par­don, idáig nyúlik a kiskörei víztároló, üdülőhely, idegen- forgalom), Tapolca természe­tesen marad, Lillafüred is, a Tiszai pályaudvar is, Miskolc néhány belvárosi presszója, étterme is, de azért nagyobb­részt nem lehet fogyasztani. Mindenkepp a rendeletnek. Figyelembe kell vennünk például azt is, hogy nem lehet szeszes italt értékesíteni „a munkahelyen levő üzletben a munkaidő előtt és alatt”: Következés­képp: utána — igen. Tehát: érdemes kivárni a munkaidő végét. Legalábbis ott, ahol már van szeszes ital forgal­mazására jogosított üzlet. (Gyógynövény-, kávé-tea-üz- let, édességbolt, élelmiszer- etb.). AhoJ nincs, majd lesz?! Priska Tibor Ö! kérdés az Éniazsalss koíszeríísíléséiü

Next

/
Thumbnails
Contents