Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-03 / 2. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1978. Január 3., kedd Milyen okok idézték elő az utóbbi években az állam- igazgatás korszerűsítésének napirendre kerülését? A korszerűség követelménye — bár az utóbbi években valóban egyre erőteljesebben jelentkezik — mondhatni egyidős a modern köz- igazgatással. A társadalom igényeinek kielégítését szervező közigazgatás nem maradhat le a társadalmi viszonyok fejlődésétől, mert ebben az esetben szembe kerülhet a közösség érdekeivel. Ez a követelmény jelent meg az állami élet és a szocialista demokrácia fejlesztését célzó, 70-es évek elején megszületett központi programokban, majd konkrétabban a kormány utóbbi két évben e tárgyban hozott határozataiban. Hozzájárult a korszerűség követelményének napirendre kerüléséhez a napjainkban lezajló tudományos-technikai forradalom is. Ennek a közigazgatásra gyakorolt hatása elsősorban az igazgatástechnika átalakulásában jelentkezik. Hogyan érinti a lakosságot az államigazgatás korszerűsítésének folyamata? Az államigazgatás korszerűsítése érdekében tett és teendő intézkedések középpontjában az állampolgár áll. A korszerűsítés célja éppen az, hogy növelje az igazgatási munka hatékonyságát és ezzel biztosítsa az állampolgárod számára az egyre színvonalasabb igazgatási szolgáltatás nyújtását. Az egyik közvetlen cél például éppen a lakosságot közvetlenül érintő hatósági munka színvonalának emelése. El kell érni. hogy a hatóság az állampolgár ügyeit a lehető legegyszerűbben. gyorsan és a legkevesebb utánjárást igénylő módon intézze. Közvetve azonban a korszerűsítés valamennyi célkitűzése a lakosság érdekeit szolgálja. Amennyiben javul az igazgatási munka szervezettsége, a vezetés színvonala, az iro- i. dagépekkel való ellátottság, végül is javulnia kell az állampolgár számára végzett igazgatási szolgáltatás színvonalának is. Milyen intézkedések történtek eddig az államigazgatás korszerűsítése érdekében? Az államigazgatás korszerűsítésének kérdését egy folyamatnak kell tekinteni, mivel a vázolt célok csak hosszabb távon, a feltételek megteremtésével és az intézkedések sokaságával érhetők el. Ennek megfelelően az eddig megtett intézkedéseink e folyamat alapköveinek tekinthetők. Ezek a tanácsszervezet korszerűsítésére, a tanácsok által felügyelt vállalatok és irányított intézmé. nyék hálózatának korszerűsítésére. a lakosság jobb tájékoztatását szolgáló és az ügyintézés egyszerűsítését célzó intézkedésekre, a belső információs folyamatok javítására és az igazgatástechnika korszerűsítésére bonthatók. A tanácsszervezet korszerűsítése érdekében került sor a községi közös tanácsok szervezésére, a vállalatok, intézmények hálózatának észszerűbb kialakítása során megtörtént több azonos profillal rendelkező szervezet összevonása, valamint az irányítás. fenntartás helyi tanácsoknak történő leadása. A városi tanácsok és a kerületi hivatalok ügyféltájékoztató irodáinak létrehozása a lakosság jobb tájékoztatását célozta. Az ügyintézés egyszerűsítése érdekében több központi és helyi intézkedésre került sor. (Pl. keresetigazolások beszerzésének egyszerűsítése, egyes igazolásfajták eltörlése). A belső információs folyamatok javítása során megszüntettünk több párhuzamos, illetve felesleges információadási kötelezettséget. A technikai eszközök korszerűsítése keretében javítottuk a tanácsi apparátus irodagépekkel való ellátását, továbbá megtörténtek az első lépések a számítógép államigazgatási munkában történő igénybevételére is. Miben jelölhetők meg a további feladatok? Az eddigi intézkedéseinket még nem mindig jellemezte a folyamatosság, tervszerűség, ezért jelenleg legfontosabb feladatunknak tartjuk a további intézkedéseink hosz- szabb távú megtervezését. Ezt szolgálja a megyei tanácson jelenleg készülő intézkedési terv, amely 1978- tól 1980-ig foglalja össze a további tennivalókat Ezek lényegében az eddig megtett intézkedéseinkhez kapcsolódnak. így foglalkoznunk kell a tanácshálózat korszerűsítése keretében a települések tényleges szerepkörének, vonzáskörzetének megfelelő tanácsigazgatási hálózat kialakításával, a vállalatok, intézmények hálózatának további integrációjával és decentralizációjával, a lakosság tájékoztatásának javításával, az ügyintézés — jogszabályi kereteken belüli — további jelentősebb egyszerűsítésével, az információs folyamatok tökéletesítésén keresztül a vezetés színvonalának emelésével valamint a korszerű irodai eszközök, géDek. távközlési eszközök beszerzésével és fel- használásával. Milyen eredmények várhatók a tervezett intézkedések megtételétől? A 70-es évek végéig a korszerűsítési folyamat termé. szelesen nem fog lezárulni, sőt a korszerű igazgatástechnika — főleg a számítástechnika — elterjedésével éppen a 80-as években várhatók jelentősebb változások az államigazgatás szervezetében és működésében. Az általunk tervezett intézkedések megtételétől a jelen tervidőszak végéig az igazgatási és egyéb lakossági igényeket kielégítő szervezet igények kielégítését jobban szolgáló rendszerének létrejöttét, az ügyintézés bürokratikus vonásainak csökkenését és a vezetés színvonalának javításán, a lehetséges technikai eszközök igénybevételén keresztül általában az igazgatási szolgáltatások színvonalának emelkedését várjuk. Dr. Zádor Jenő a B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. titkárság szervezési és jogi osztály vezetője Kinevezések A Minisztertanács Knopp Andrást, oktatási miniszter- helyettessé nevezte ki, A kormány Nagy Miklóst, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettesét — má* munkakörbe történő áthelyezésére tekintettel, é demeinek elismerése mellet — e tisztségéből felmentette, s egyidejűleg Meruk Vilmost, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettesévé kinevezte. Losonczi Pál újévi köszöntője (Folytatás az 1. oldalról) ösztönző és lelkesítő céljaink vannak, megvalósulásukhoz rendelkezünk a szükséges eszközökkel. Előrehaladásunk szorgalmunkon, fegyelmezett munkánkon múlik. Mélységesen meg vagyok arról győződve, hogy tehetséges népünk az új évben is az előző évekhez hasonló odaadással veszi ki részét nagy nemzeti ügyünk előbb- reviteléből. Kedves Elvtársak és Elvtársnők ! Az új esztendőhöz érkezve, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a világban tovább folytatódik az enyhülés, mind nagyobb teret nyer a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elve és gyakorlata. Ez a világ haladó erőinek történelmi sikere, a józan politikai szemlélet diadala. De azt is tapasztalhattuk, s ezt bizony már nem örömmel, hanem felelős aggodalommal, hogy a béke és biztonság megszilárdítását még jelentős reakciós erők próbálják akadályozni. A harc folytatódik és további erőfeszítéseket követel a világ haladó erőitől, köztük a Magyar Népköztársaságtól is. A nemzetközi helyzet bonyolultsága ellenére is, hazánknak szélesedtek kapcsolatai a világ számos országával. Népünk építőmunkájának sikereit a társadalom, a gazdaság, a kultúra és a tudomány terén elért eredményeit megbecsülés, elismerés övezi határainkon túl is. Nagy történelmi sorsfordulónk, a felszabadulás óta hazánk tagja a világ élvonalában haladó szocialista országok testvéri szövetségének. Ezek a körülmények teremtették meg a feltételeket ahhoz, hogy népünk munkája elismerést vívott ki a világban, és szakadatlanul növekedett hazánk nemzetközi tekintélye. Cselekvő és kezdeményező külpolitikai tevékenységünk hozzájárult ahhoz, hogy belső építőmunkánkhoz, társadalmunk fejlesztéséhez biztosítva legyen a legfontosabb feltétel: a béke. Ebben az esztendőben is folytatjuk erőfeszítéseinket, hogy képességeinkhez, lehetőségeinkhez mérten hozzájáruljunk a tartós béke megteremtéséért, a haladásért folytatott nemzetközi harc sikeréhez. Kedves Barátaim! Most, az újév napján szeretném hangsúlyozni, .hogy amikor közös erőfeszítéseinkről, közös feladatainkról szólunk, önmagunkról is beszélünk, hiszen az egyes ember fokozott kötelességteljesítésén múlik a közösség, népünk felemelkedése, hazánk boldogulása. E gondolatok jegyében szívből kívánok minden hazámfiának jó erőt és egészséget, sok boldogságot egyéni életükben, és további sikeres alkotó munkát közös céljaink valóra váltásában, a fejlett szocialista társadalom építésében. Mindannyiuknak boldog új esztendőt kívánok! Mexikóban kampány kezdődött a kommunista párt legalitásáért. A kép Puebla városban készült: a helyi egyetemen fiatalok vitatják meg a párt röplapját. MmMúÉs a nagyvilág a z óév vége a számvetés, az új esztendő az előretekintés ideje. A két dolog nemcsak időrendi, hanem logikai összefüggésben is áll egymással, hiszen az előretekintés — legalábbis a realista, a megalapozott előretekintés — alapja éppen a számvetés. Ahhoz, hogy ha nem is tudjuk, de legalábbis sejtjük, mit hozhat a világ számára 1978, tisztában kell lennünk azzal, mit hozott 1977. A külpolitikának nincs, nem lehet köze az esztendő fordulóján oly divatos jövendölésekhez. Az emberiség mindig csak oly reménytéglákkal építkezhet, amelyeket neki magának sikerült megteremtenie. És éppen ilyen alapon van mit várnunk az előttünk álló esztendőtől. A lenini békedekrétum óta a szocialista politika tudja, pontosan tudja, mit akar elérni a nemzetközi porondon. A történelemben először létezik a nemzetek olyan közössége, amelynek hivatalos külpolitikája a békevágyon, ezen a talán legősibb emberi motívumon alapszik. Hogy honnan indultunk és hol tartunk, jórészt mindenki tudja. A szocialista országok szívós erőfeszítései nyomán a hidegháborútól eljutottunk az enyhülésig és ebből az alapvető tényből következnek a további feladatok: a folyamat elmélyítése, kiszélesítése és visszafordíthatatlanná tétele. Mindezt sok erőfeszítés előzte meg és most, amikor a visszaoillantás már megtörtént és előre tekintünk, jó arra gondolnunk, hogj' hazánk, a Magyar Népköztársaság ezen a téren is megtette azt, ami erejéből, lehetőségeiből telt. A magyar külpolitika — a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal együtt — tevékenyen kivette a részét a békés együttélés megteremtéséből. Ugyanakkor eredményesen dolgoztunk hazán belül is. Az enyhülés elmélyítésének ugyanis nemcsak külpolitikai, hanem belső feltételei is vannak. Minél jobban dolgozunk idehaza, minél erősebb, tekintélyesebb egy-egy szocialista ország, annál erősebb a szocialista közösség — és minél erősebb a szocialista közösség, annál jobbak a valóban tartós béke esélyei. Ez a modell. Ilyen egyszerű — és ilyen bonyolult. Minden gondunk és problémánk ellenére a szocialista országok gazdasági-politikai, önvédelmi erejének növekedése derűlátásunk döntő motívuma. Amilyen mértékben meghatározóvá válik a világpolitikában a szocialista közösség, úgy nő a lehetőség arra is, hogy megállapodás szülessen a tömegpusztító fegyverek korlátozásáról, a leszerelésről, a világ még meglevő tűzfészkeinek kioltásáról. „Szürke” hétköznapi munkánk így kapcsolódik szervesen a földkerekség nagy kérdéseinek megoldásához. Az Orszáies Bétefaiács és a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozatot tett közzé a chilei fasiszta junta 1978. január 4-ére tervezett „népszavazásáéval kapcsolatban. A nyilatkozat megállapítja: az ilyen módszerű „népszavazás” elrendelése, kötelezővé .tétele — a szabad véleménynyilvánítás tényleges lehetősége nélkül — durván sérti az egyetemes emberi jogokat és újabb meggyalázása a fasiszta terrortól sínylődő chilei népnek. Azokra ugyanis, akik nem jelennek meg a nép- szavazási komédián, vagy kifejezésre juttatják, hogy nem értenek egyet a katonai diktatúrával, kegyetlen megtorlás vár. Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság mélységesen elítéli Pinochet diktátor újabb akcióját. Követeljük, hogy Chilében haladéktalanul szüntessék meg a több éve tartó rendkívüli állapotot, állítsák helyre az alapvető emberi és polgári szabadságjogokat, bocsássák szabadon a jogtalanul bebörtönzött hazafiakat. A junta vezetői adjanak számot az eltűntnek nyilvánított emberek sorsáról, biztosítsák a száműzöttek hazatérési lehetőségét. Hagyjanak fel a világközvéleményt félrevezetni szándékozó manőverekkel, amelyek csak tovább súlyosbítják a chilei nép helyzetét. Az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság a jövőben is teljes támogatásáról biztosítja a fasiszta elnyomás ellen küzdő chilei népet. K<j í í fi írói nyilvánva- f\£ Ildiről lóán egyetlen magyar állampolgárnak sem jut eszébe az ivóvíz, vagy az üdítők sokfélesége, hanem egyértelműen a bor, a pálinka és legfeljebb a sör; azaz a serital jut eszébe. Most még ugyanis túl friss az utóbbi napokban elfogyasztott mennyiségek hatása, eléggé nagy bizony a kó- kadtság, a bávaság, mint eleddig, minden ilyen alkalommal. Talán valamivel nagyobb is. Pontos statisztikai adatokat ugyan képtelenség lenne összeállítani az elfogyasztott italmennyiségről, de azt bizonyára enélkül is mindenki elfogadja, hogy tisztes mennyiséggel csappan- tottuk meg a készletet. A felhalmozott készlet csappantásához, megcsapolásához nem szükséges ugyan szilveszterezni, újévezni, nálunk ehhez bármily alkalom megfelelő, sőt, nem is kell alkalom. Éppen ezért, most, az új év első napjaiban idétlenül szólnunk kell nekünk is a miniszteri rendeletről, mely a szeszes ital értékesítésének korlátozását hivatott elérni. Ebben az évben, és a többiben kevesebb szeszes 1 ta I italnak kell ugyanis fogynia, mint az eddigiekben. Illetlenül sokat fogyasztunk, és ennek a fogyasztásnak kihatásai felmérhetetlenek. Káros kihatásai. A rendelet tehát föltétlenül üdvözlendő, he- lyeslendő. Akit a részletek érdekelnek, olvassa el a Magyar Közlöny 95. számát. Hadd *idézzünk addig is néhány részt belőle. Például: „A rendelet alkalmazása szempontjából szeszes ital minden alkohol tartalmú ital”. Ez tehát világos. Világos az is, hogy az alkohol tartalmú italok fogyasztásának csökkentéséről van szó. Ahol az ember nem kap alkohol tartalmú italt, ott persze nem is tud fogyasztani. Éppen ezért a rendelet kimondja azt is, hogy „szeszes italoknak az üzlet kirakatában, valamint az eladótérben történő bemutatása” milyen módon lehet séges. Elmondja, hogy ezekből az italokból mennyit lehet bemutatni az általános áruház élelmiszerosztályán, az ÁBC-áruházban, az ÁBC- kisáruházban, az élelmiszerháztartási cikk boltban, az édességboltban, a kávé-tea- szaküzletben, a gyógynövényszaküzletben, mert ugye mindezeken a helyeken természetesen szeszes ital is kapható. Csakhogy most szabályozott és behatárolt meny- nyiségben. Legalábbis ami a kirakatot, az eladótérben történő bemutatást illeti. Az alkoholfogyasztásnak még inkább gátat vethet az a kitétel, melyről már a rendelet megjelenése előtt is sok szó esett: „Vendéglátó üzletekben munkanapokon szeszes italt értékesíteni, a napi üzletnyitástól reggel 9 óráig tilos”. Persze, nem min- lenütt. A tilalom nem vonatkozik »például a nemzetközi idegenforgalom szempontjából jelentős területekre, ezeken a területeken a .zakigazgatási szerv engedélyezheti az alkoholfogyasztást 9 óra előtt is. Melyek ezek, az idegenforgalmilag jelentős területek? Égyebek között például a megyeszékhelyek, a közlekedési főútvonalak, a határátkelőhelyek, a strandfürdők. Megyeszékhelyünk van. határátkelőnk is, közlekedési főútvonalunk, strandfürdőnk is. De például nem lehet árusítani. 9 óráig Rá- sonysnpberencsen, Torna- szentjakabon és ... és Végar- dón (pardon, fürdő, idegen- forgalom), Tiszavalkon (pardon, idáig nyúlik a kiskörei víztároló, üdülőhely, idegen- forgalom), Tapolca természetesen marad, Lillafüred is, a Tiszai pályaudvar is, Miskolc néhány belvárosi presszója, étterme is, de azért nagyobbrészt nem lehet fogyasztani. Mindenkepp a rendeletnek. Figyelembe kell vennünk például azt is, hogy nem lehet szeszes italt értékesíteni „a munkahelyen levő üzletben a munkaidő előtt és alatt”: Következésképp: utána — igen. Tehát: érdemes kivárni a munkaidő végét. Legalábbis ott, ahol már van szeszes ital forgalmazására jogosított üzlet. (Gyógynövény-, kávé-tea-üz- let, édességbolt, élelmiszer- etb.). AhoJ nincs, majd lesz?! Priska Tibor Ö! kérdés az Éniazsalss koíszeríísíléséiü
