Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-29 / 305. szám
1977. december 29., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A megyei pártbizottság megtárgyalta: 1 gazdasági n mérlege i és a iü éli feladatok tata A jövő évben az ötödik ötéves terv félidejéhez érünk, s ez igen fontos időszak a terv teljesítésének szempontjából. Az eddigi számítások azt mutatják, hogy nincs szükség a tervben meghatározott lő gazdaságpolitikai célok megváltoztatására. A célok elérése' azonban megköveteli, hogy a hatékonyság fokozásával, a minőség 1 javításával erősítsük a népgazdaság egyensúlyát tartósan javító folyamatokat. A megyei pártbizottság éppen ezért megállapította, hogy az irányítás és a végrehajtás minden szintjén alapvető feladatnak kell tekinteni megyénkben is a termelési szerkezet fejlesztését, a műszaki színvonal emelését, a beruházások tervszerű megvalósítását, az állóalanok gazdaságos kihasználását, az ésszerű takarékosságot, a munkaerő hatékony foglalkoztatását. Műszaki fejlesztés cs egyensúly A Központi Bizottság határozata alapján az ipari termelésnek országosan 5,5—ti százalékkal kell növekednie, amely 3—1 százalékos belföldi és 11—12 százalékos exportnövekedést biztosít. A tervezettnél gyorsaab ütemű növekedés csak akkor áll érdekünkben, ha az megfelel a hatékonysági és egyensúlyi követelményeknek. A műszaki fejlesztések eredményeit is gyorsuló ütemben kell hasznosítani. Ehhez szelektíven kell folytatni a kutatási eredmények bevezetését. A megyei párt- bizottság legutóbbi ülésén hangzott el ezzel kapcsolatban, hogy szervezési intézkedésekkel biztosítani kell a megyei építőipari vállalatoknál a nagy termelékenységű gépek kihasználását, a házgyári termékek többcélú felhasználásának meggyorsítását. A kohászatban, a minőségi, értékesebb, magasabb feldolgozottságé termékek arányát kell növelni, s erre megvannak a lehetőségek. Tovább javíthatók az eredmények a vegyiparban is, a müanyagfeldolgbzás bővítésével. A pvc-nyílászárú szerkezetek, falburkoló elemek gyártásának bővítésére, a felhasználás kiszélesítésére is van még kihasználatlan lehetőség. A megyei pártbizottság felhívta a megye építőiparának figyelmét rá, hogy használják jobban a korszerű termékeket. Az Északmagyarországi Vegyiművekben a növényvédő szer értékesítését kell biztosabb alapokra helyezni, például nagyobb részt vállalva* a szovjet—magyar agrokémiai egyezmény teljesítéséből. Üzemeink ismerik az exportlehetőségeket és -feladatokat. Jól tudják, hogy a gyártmányszerkezet korszerűsítése melleit, szükség van az exportkötelezettségek pontos. jó minőségű teljesítésére. A termelő- és külkereskedel- rpi vállalatok kapcsolatán is lesz még mit javítani az új évben. kenységtöl, az exporttal való foglalkozást továbbra is rendkívül fontos politikai kérdésnek tekinti a megyei pártbizottság. A hatékonyabb gazdálkodás lehetőségeit vizsgálva a megyei pártbizottság ülésén sok szó esett a munkaerő- gazdálkodásról, annak javításáról. Növekvő gazdasági feladatainkat ugyanis lényegében a meglevő munkaerővel kell megoldanunk. Éppen ezért az ésszerűbb munkaerőgazdálkodás a fizikai dolgozók és az alkalmazottak körében egyaránt követelmény. Nem lehet belenyugodni abba, hogy a tartós munkaerő- hiány mellett az alkalmazotti létszám növekszik. A gazdálkodó egységeknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a munkaerővel való észszerűbb gazdálkodásra, a munkaidő-veszteségek mérséklésére, a munkafegyelem javítására, a belső munkaerő-tartalékok feltárására és hasznosítására. A megyei pártbizottság ezzel kapcsolatban a következő feladatokat állítja a párt- szervek elé az elkövetkező időszakban: bátorítsák minden szinten a gazdasági vezetőket abban, hogy a hanyagul dolgozókkal, az indokolatlanul gyakran munkahelyet változtatókkal, a táppénz- és munkafegyelmet sértőkkel szemben következetesen alkalmazzák a törvényes szankciókat. A beruházások tervszerű szabályozása A Központi Bizottság az 1978-as népgazdasági terv egyik legnehezebb kérdésének a beruházások tervszerű szabályozását tartja. A nép- gazdasági egyensúly helyzete akt indokolja, hogy a beruházások összege ne haladja meg az V. ötéves tervben 1 f)78-rg számított 173 milliárd forintot. Az lí)78-ban induló két nagyberuházás közül az egyik — az LKM kombinált acélmű — megyénkben valósul meg. Emellett hat nagyberuházás kivitelezése van folyamatban. A jövő évben teljesen be kell fejezni az Özdi Kohászati Üzemeknél az acélgyártás fejlesztését, Miskolcon a Húskombinátnál a különböző okok miatt elmaradt munkálatokat. A PVC—• lll-hál, a Polipropiléngyárnál és a Tiszai Erőműnél meg kell teremteni a próbaüzemelés, illetve üzembe helyezés feltételeit. Ugyancsak fontos az LKM kombinált acélmű beruházás zökkenőmentes indítása és a Diósgyőri Géogyár technológiai rekonstrukciójának a tervezettnek megfelelő ütemű kivitelezése. Mindezek mellett érvényt kell szerezni a vállalati beruházások szabályozásának. A vállalati pártszervek csak olyan beruházásokkal értsenek eevet, amelyeknél a döntés előtt egyértelműen tisztázták a beruházási költségek. a pénzügyi tartalékok, a kivitelezési. a gazdaságos működési és értékesítési lehet őséneket. A célcsoportos beruházások — így a lakásépítések is —, nem haladhatják meg az 1078. évre számított értéket. Az úi kezdések a lakásépítés mellett elsősorban a gyermekjóléti intézmények, az általános iskolai oktatást és szakmunkásképzést szolgáló létesítményekre irányulhatnak. E feladatok megoldásában nagy az építőipar szerepe, ezért különösen szükséges, hogy ott növeljék a tervszerűséget, a szervezettséget és a fegyelmet. Növekvő feladatok a inező«azdasaji előtt O D A mezőgazdaság jövő évi fejlődésére — figyelembe véve az 1977-es eredményeket, 2—3 százalékos termelésnövekedést irányoz elő a Központi Bizottság. Ezzel a mezőgazdasági termelés valamelyest meghaladja az ötéves tervben 1978-ra számított mértéket. Megyénkben a középtávú tervfeladatok időarányos teljesítése csak az országostól magasabb növekedési ütemmel biztosítható. A jövő évi termés előkészítése jó volt, október végéig 5 százalékkal nagyobb területen vetették el a kenyérgabonát. Az állatállomány növekvő száma megalapozza az állat- és állati termékek felvásárlási előirányzatát. Ahhoz, hogy mezőgazdaságunk termelése megfeleljen a magasabb követelményeknek, néhány dologban előbbre kell lépni az 1978-as évben. Elsősorban a munka hatékonyságán kell javítani. Pontos, bőgj' a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztésben, a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésben erősödjenek a kedvező tendenciák, javuljon a cukorrépa termelés, valamint a rét- és legelőgazdálkodás színvonala. A felvásárló és élelmiszeripari üzemeknek nagyobb felelősséget kell érezniük a termeltetés megszervezéséért, a megtermelt áru rendeltetésszerű fel- használásáért. Ebben segíthet a megyei tanács és az érdek- képviseleti szervek jobb koordinációja. Megyénk mezőgazdasági üzemeinek feszítettebb köz- gazdasági környezetben kell feladataikat megoldaniuk, ezért törekedni kell a helyi lehetőségek teljesebb kihasználására. Javítani kell a gazdálkodó egységek- közötti együttműködést, s az eddiginél is nagyobb figyelmet, kell fordítani a vezetés színvonalának emelésére. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a feladatok sikeres megoldásához elengedhetetlenül szükséges a dolgozók cselekvő aktivitásának erősítése, s az, hogy a vállalatok, üzemek vezetői fokozottabban támaszkodjanak a dolgozók alkotó kezdeményezésére. Biztosítsák a szocialista munkaverseny lendületes folytatását, s a felajánlások legyenek összhangban az éves terv céljaival. A pártszervek és pártszervezetek a tervben foglalt gazdaságpolitikai célok elérésére összpontosítsák erőiket. A tervek végrehajtására konkrét cselekvési programot dolgozzanak ki, mozgósítsák a párttagságot, a dolgozókat a hatékonyabb, fegyelmezettebb munkára. A szakszervezetben, KISZ- ben. a tömegszer vezetőkben és tömeemozgalmakban tevé- kenvkedő párttagok és aktivisták felvilágosító, meeiryő- ző munkával ösztönözzék a dolgozókat az 1970. évi tervek telíesitésére. Megvénk dolgozói minden bizonnyal kénesek lesznek a jövő évi megnövekedett feladatoknak is eleget tenni. Megyénkben kedvező a politikai légkör a még hatékonyabb munkához. ( Vége) Jobb munkaerő- gazdálkodást ! Az V. ötéves terv fő követelménye, az egyensúlyi helyzet biztosítása döntően attól is függ, hogy a hitelt igénybe vett üzemek export ígéreteiknek mennyiben tesznek eleget. Minthogy az egyensúly megteremtése fő gazdaságpolitikai követelmény, s ez nagyban függ az eredményes külkereskedelmi tévéSzakemberek és szakmnnkások a tenuüsznetkezelekkei A jövő szőlőtermesztő szakmunkásai. Szakmai gyakorlaton az abaújszántói szakmunkásképző iskola tanulói. A mezőgazdaság intenzív fejlesztésének szakaszában megvalósítandó feladatok különösen fontossá teszik az emberi tényezők, a vezetők, a szakemberek, a szakmunkások felkészültségének korszerűsítését, szakmai és politikai ismereteik állandó bővítését. Megyénk mezőgazda- sági szövetkezeteiben ezek az emberi tényezők döntően befolyásolhatják az V. ötéves terv feladatainak teljesítését, a mezőgazdasági termelés további dinamikus növelését. Ezért is tűzte ' apirendre a közelmúltban a megyei TESZÖV a tsz-ek szakember- és szakmunkás-ellátottságáról, az oktatás és továbbképzés helyzetéről készített részletes, tanulságos felmérés tapasztalatainak megvitatását. Milyen is megyénk szövetkezeteiben a szakember- és szakmunkás-ellátottság ? Kezdjük a szakemberekkel. Ha az utóbbi esztendők statisztikáit nézzük, akkor jelentős fejlődés tapasztalható a szakemberek számát tekintve. 1968. és 1976. között ugyanis a szakemberállomány egynegyedével megnöveltedet t. (Ugyanezen idő alatt a termelőszövetkezeti aktív dolgozók létszáma 24 százalékkal csökkent.) Legszámottevőbb a növekedés a közvetlen termelés- irányító üzemmérnöki és technikusi munkakörökben, de mérsékeltebb a javulás az egyetemi végzettséget igénylő magasabb vezetői munkakörökben. A fejlődés ellenére azonban korántsem lehetünk elégedettek, mert megyénk tsz-einek szakemberellátottsága még mindig alaposan elmarad mind a megyei állami gazdasági, mind az országos termelőszövetkezeti átlagtól. Amíg megyénk állami gazdaságaiban 1000 hektár mezőgazdaságilag művelt területre öt szakember jut, addig a tsz-ekben cí.ik 2,6. Egy tsz-re megyénkoen áíiagosar 7—8 felsó'OKÜ és 9—10 középfokú végzettségű szakember jut, szemben az országos 10—11. illetve 15— 16 fővel. Jelenleg az egyetemi végzettséget igénylő munkakörök 90 százalékát, a főiskolai végzettséget igénylő munkakörök 52 és a középiskolai végzettséget igénylő munkakörök 74 százalékát töltik be a képesítési előírásoknak megfelelő szakemberek. (És tegyük hozzá, hogy ezt a statisztikát néhol bizony „kegyes csalások” is javítják!) Nem kielégítő a szakemberállomány területi és ágazati elosztása sem. És itt meg kell említeni, hogy bizony a kedvezőtlen adottságú, a legkedvezőtlenebb jövedelmezőségű tsz-ek hátrányban vannak, ezek a gazdaságok nem vonzók a szakemberek, főleg a pályakezdők számára. (Ezért is van igen nagy jelentősége a kedvezőtlen adottságú tsz-ek 1 szakember támogatásáról szóló 32 1977. MÉM—MüM SZ. rendelet következetes végrehajtásának.) Legrosszabb a helyzet tsz- einkoen a számvitel területén, hiszen a főkönyvelőknek csupán 11 százaléka rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. 69 százalékuk középiskolát, 20 százalékuk pedig csak általános iskolát végzett. A főállatte- nyésztői munkakörök területén sem rózsás a helyzet, mert a szükséges egyetemi végzettséggel csak a főállat- tenyésztók 37 százaléka rendelkezik. Ami a szakmunkás-ellátottságot illeti: a növekedéssel itt sem lehetünk elégedettek. Szövetkezeteinkben az aktív dolgozók 34 százaléka betanított-, illetve szakmunkás, de ebből az utóbbiak száma csak 14 százalékos. Két év alatt a képzett munkások száma 12 százalékkal növekedett, de ezek zöme betanított munkás. Több ágazatban, igy az állattenyésztésben is az országos átlagnál jóval kisebb közös gazdaságainkban a szakmunkások százalékaránya. A munkaerő-csökkenésnek elkerülhetetlen ténye miatt a dolgozók szakmai képzése a tsz-ek egyik kiemelt feladata. Ez a munkásképzés két részre osztható: a fiatalok képzésére (a megye öt szakiskolájában) és a felnőtt szakmunkás, illetve betanított munkásképzésre. A fiatalok megnyeréséért (majd megtartásáért) különösen szívós munkát kell végezni, mert a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság 19 százalékos aránya mellett az utánpótlást jelentő szakmunkás- tanuló fiataloknak már csak 5—6 százaléka jön a mező- gazdaságba. És a fenőtt dolgozók képzése is további erőfeszítéseket követel, valamint azt is, hogy megyei mezőgazdasági oktatási intézményeink is alkalmasabbak legyenek a \ magasabb szintű szakképzés megvalósítására. A gondok, a tennivalók tehát mind a szakember, mind a szakmunkás-ellátottság és -továbbképzés terén számottevőek megyénk termelőszövetkezeteiben. A megyei TESZÖV mint eddig is, a jövőben még inkább mindent el fog követni annak ' érdekében, hogy segítse a szövetkezeteket e részleteiben is ismert gondok, tennivalók megoldásában. A világgazdaság hírei A számvetés és a tervkészítés időszakát éljük. Szerte a világon mérleget vonnak és előretekintenek népgazdasági és vállalati szinten egyaránt. Napjainkban ennek a munkának azért is nagy jelentősége van, mivel mindenütt előtérbe kerültek a gazdaság- fejlesztéssel kapcsolatos tennivalók. Előtérben az élelmiszer- termelés A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetgyűlése mindenekelőtt a bruttó hazai termelés 21,5 százalékos és a mezőgazdasági termelés 30,7 százalékos növelését irányozta elő a következő évre. Ezen belül ii elsőbbséget kell adni az élelmiszertermelésnek — hangsúlyozta Le Thanh Nghi vietnami miniszterelnök-helyettes. Mint beszámoltak róla. a jelenlegi ötéves terv első két esztendejében, 1976-ban és 1977-ben nem sikerült teljesíteni a terv célkitűzéseit, ezért a hátralevő három esztendőben fokozni kell az erőfeszítéseket. Az 1978-ra vonatkozó tervekben az ipari termelés 21,7 százalékos, a kivitel 45 százalékos és a nemzeti jövedelem 21 százalékos növelése szerepel. Hétéves terv A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság új hétéves terve egyebek között előirányozza, hogy 1984-re évente 50—60 milliárd kilowattóra villamos energiát, 80 millió tonna szenet, 7,8—8 millió tonna acélt, 50 ezer darab szerszámgépet, 12—13 millió tonna cementet termeljen az ország. A nehézipar fejlesztése mellett nagy gondot fordítanak a könnyűipar és általában minden olyan gazdasági ágazat fejlesztésére, amely a lakosság életszínvonalának közvetlen emelését célozza. Ilyen feladatokra fordítják az új hétéves terv befektetéseinek több mint 80 százalékát. Több fogyasztási cikk A kubai nemzetgyűlés elfogadta a jövő évi gazdaság- fejlesztési tervet és a költségvetést. Mintegy 1.84 milliárd dollárnak megfelelő ösz- szeget szánnak az oktatás és az egészségügy fejlesztésére. Jövőre elsősorban a fogyasztási cikkek — köztük a kozmetikai cikkek, a televíziók, a hűtőgépek, a ruházati cikkek — gyártását fokozzák.
